Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-07-29 / 90. szám
1926. július 29. Komáromi Lapok 6. oldal. Eléadieok kezdate kítkfizoap este ■Dcna mm HIZI KOMfiRHO TISZTI PAVILLON Előadások kezdett vasár- ás ünnepnapi 3, U él 9 í. Csütörtök és péntek, julius 29. és 30>án A legújabb és legsikerültebb Jókai film! EGY DOLLÁR Az élő zálog, Jókai Mór közismert novellája 6 felv. Fősz.: Lóth Ha, Rajnay Gábor, Lukács Pál és Szécsy Ferkó. nmmmmm a térden alul. Kiegészíti ezt a hiányos öltözetet az áttetsző vagy testszinű harisnya. Ennek testszinünek kell lenni, hogy a meztelenség látszatát keltse ott is, ahol a test be van fedve. Mert ez kell ma, a meztelenség minden áron, azért ahol már még sem lehetséges a valóságos meztelenség, legyen meg legalább a látszatja. Itt járnak-kelnek közöttünk ezek a félmeztelen siu-indián alakok, barnára sütött tagjaikkal, melyekre egy halmaz piszkot ragasztott az izzadság és a reá szálló por. Megjelennek az uccákon, a sétatareken, a templomokban, mi több, az Úr asztalánál. Mindenütt mutogatják a csúnyaságukat, de amit ők maguk vonzó, ingerlő szépségnek tartanak. Arra számítanak, hogy feiingerlik az érzékeket, ha már nem tudnak hatni az emberi szépérzékre. Az emberi testbe a természet Alkotója sok szépséget rejtett. Ezeket a ruha emeli ki és ez a ruházkodás egyik célja müveit emberek között. Durva emberek között azonban inkább az érzékiség, mint az esztétika felé hajlanak. A mai férfiaknak nagy része ilyen és azért ők első sorban okai annak, hogy a nők nem az esztétika tükrében, hanem az érzékiség durvaságában mutogatják idő maikat, Illedelmesen és szépen maaap jobbára a parasztasszonyok és lányok öltözködnek, Azok még megtartották azt a divatot, melyet egykoron úrnőiktől, a mi anyáinktól tanultak. Talán kegyesek lesznek a régi fürdőruhák megkurtitott patyolatját viselő hölgyek megengedni, hogy a régi világban is értettek a nők az öltözködéshez. Akkor is volt női hiúság és tetszeni vágyás. Elvégre ezek emberi tulajdonságok és csak egy bizonyos fokon túl hibák. Da volt női szeméremérzet, volt női illemérzet is, melyre akkor is szüksége van a társa dalomnak, ha ez nem helyezkedik erkölcsi alapra, A szeméremérzet az egyetlen őre a tisztességnek ott, ahol ezt nem védik erkölcsi elvek. Képzeljük el, hogy hogyan nézne ki az élet, ha az utcákon, a sétatereken, a színházakban, a templomokban és mindenütt, ahol közönség van jelen, a barhölgyek szabadságával léphetnének fel a nők. Ezt nem merik megtenni, tiltja ezt a szeméremérzet, mely még él az emberek legnagyobb részében és mely ellen éppen ezért még aiok sem mernek véteni, akikből az már régen kiveszett. Pedig a mai női öltözködés már a barhölgyek öltözködése, innen már csak egy lépés van ahhoz, hogy a nők fellépése, viselkedése is hasonló legyen a barhölgyek viselkedéséhez, Ezt a lépést meg fogják tenni azok a nők, akik a ruházkodásból már száműiték a szemérmet. A külső illem elhanyagolása mindig az erkölcsi magaviselet illetlenségére, szemérmetlenségére vezet. Tisztán az illem szempontjából is tehát megengedhetetlen a mai mezítelen divat. Mit mondjunk róla, ha az erkölcs nézőszegébe helyezzük ezt az öltözködési rútságot. Egy nö, aki csak valamit ad a tisztességre, nem mutogatja magát azért, hogy magát kinálja. Ez a prostituáltak tulajdonsága. Jaj volna annak, aki egy magát tisztességesnek tartó nőt f az utcai lányok társaságához tartozónak j mondana. Pedig a mai női öltözködés célja nem más, mint mutogatása a női testnek, bizonyára nem avégből, hogy annak természetes szépsége feltűnjön, ami csak illő ruházkodás által érbető . el, hanem a végből, hogy az, mint j valami közáru a férfiaknak felkináltassék. Ezzel pedig a magukat tisztességesnek I tartó és talán valóban is tisztességes nők az utcai lányok erkölcsi színvonalának veszedelmes közelségébe jutnak, Nem tagadjuk, hogy nem minden nő. aki a mai meztelen divatnak hódol, ilyen erkölcstelen céllal teszi magáévé ennek a divatnak frivolságát. Vannak bizonyára elég sokan, akik csak azért öltözködnek úgy, mert azt a divat előírja. Az utánzás sok embernél öntudatlan vagy kevésbé tudatos cselekvés. De a divatot is, mint minden emberi szokást, ; erkölcsi szempontból kell megítélni és nem szabad vakon követni. Az ész i nélküli utánzás csak megmagyarázza a divat hódítását, de nem menti ki a divattal együtt menő emberek botlásait. Valaha, amikor a nők templomba mentek, vagy éppen az Űr asztalához ; járultak, a legjobb ruhájokat vették fel. Szép, az egész testet elfedő ruhát, ami- ; nőt ünnepnapokon szoktak volt felöltem Az ünnepiségnek ismertető jele volt a I magas szabású teljes ruha. Ma minél ünnepiesebbek akarnak lenni, annál meztelenebbre vetköződnek le, mert fel- j öltözködésnek ugyan nem lehet mondani azt a frivolságot, mellyel a pókhálószerá rongyaikat magukra veszik. A két j szokásnak ez a szembeszökő kontrasztja mutatja, hogy kinek volt jobb Ízlése, finomabb esztétikai érzéke és több erkölcse : a régi női viiágnak-e, vagy a mai divat követőinek? Minthogy már a templomainkba is bemerészkedett ez az erkölcstelen divat, csak természetes, hogy az Egyház is harcol ellene Hogy hogyan, arra nézve álljon itt okulásul és utánzandó például ' a harlemi (Hollandia) püspöknek az alábbiakban ismertetett rendelete. * ( A puritán erkölcsű Hollandiában az I öltözködési ruhátlanság még ma is illetlenség, míg nálunk divat, sport és kérkedés a szemérmetlenséggel. A harlemi püspök szigorú rendeletben utasította egyházmegyéjének papjait, hogy ne bocsássák a szentségekhez azokat a nőket, akik nincsenek tisztességesen felöltözködve. A ruhának el kell fednie az egész testet az arc, nyak és kezek | kivételével. Az njjaknak a könyökön | alul kell érniök, a szoknyának térden | alul. Átlátszó, vagy testszinű harisnyák j nincsenek megengedve. Ezek az előírások az iskolás gyermekekre is vonat- ■ koznak. A püspök felemlíti, hogy eddig csak a püspökök emelték fel szavukat az illetlen divat ellen, a női egyletek, jj melyeknek hivatásához tartozik az ilyen l erkölcsi megtévelyedéseknek a meg- j akadályozása, meghajoltak a divatkeres- j kedők jelszavai, vagy egy divatnak varázsa előtt, melynek szemérmetlen- | sége nap nap után nyilvánvalóbb. Azért | látni a templomokban olyan viseletét, 1 mely kiáltó ellentétben van az Isten | házának méltóságával. Hol voltál? Az asszony kérdése az urához. A párisi esküdtszék előtt egy feleség állt, férjgyilkosság vádjával terhelve. A gyilkosság úgy történt, hogy az asszony kérdőre vonta az urát: Hol voltál délután, az irodában kerestelek, de ott se jártát, —a férj erre idegesen felett, mér gesen felcsattant; az asszony pedig berohant a harmadik szobába, magához kapott egy revolvert, visszament és agyonlőtte az urát. Azt mondja, rettentő házaséletet éltek, nem bírta tovább a férje gorombaságait, felszakadó keserűségében, öntudatlan izgalomban követte el tettét. Minden egyéb mellékkörülménytől eltekintve, tény az, hogy a halálíhozó golyót egy hétköznapi kérdés indította útnak. Az, hogy: hol voltál? Szerénynek, semminek látszó kérdés, de a golyó dörrenésében ez a kérdés harsogóvá, félelmetessé, iszonyúvá válik. Hol voltál? — kérdezi az asszony gyanakodva vagy félénken vagv ravaszul, vagy huncutkodva. Hol voltál? — kérdezi mérgesen, idegesen, szeszélyesen, ingerülten követelőzve, velőig htsitó, fürkésző szóval. így, vagy úgy, mindegy De kérdezi. Sebben van a tragikum, ebben van a vulkán lappangása, mely várja a kitörést, hogy sorsokat, embereket eltemessen. S ő kérdezi. Igaz, a házasság bizalom és őszinte ségen épül fel. Polgármester előtt szerződik, pap előtt hűséget fogad két ember. Nem egyforma, az egyik nő, a másik férfi. Az egyiket a társadalom szűk korlátok közt nevelte addig a pillanatig, a másiknak ugyanez a társadalom megadta a legteljesebb szabadságot, addig a pillanatig. Egy formalitás, bármily nagyszerű és szent is, hogyan változtathatná meg azt a két külőnbózőkép nevelt embert? S vájjon sz-e az élet igázsága, ha megváltoztatja? Ha as egyikből csinál azt, amilyen a másik volt? Vagy a másikból — például az asszonyból — azt a szabad lényt, ami a férfi volt ? Érzik, kérem, hogy a társadalom nagy lelki gépezetében itt valami nem stimmel? Ne mondják hogy, férfi vagyok s azért mondom: de a férfi csak úgy a szabadság levegőjében tud megélni, mint ahogy a hal csak a vízben. A férfiútól nem lehet azt kérdezni: hol voltál? — meri erre csak akkor felei és azt, amit akar. Hiszen a szülői háztól házassága kapujáig, éveken, egy évtizeden keresztüle ezt sohasem kérdezték tőle. Ez a kérdés vagy efféle kérdések, tulhajtoítan ésunos-untalan, megfosztják szabadsága érzetétől és megmérgezik nyugalmát és boldogságát, Mert ő szabad ember akar lenni, házasságban, szerelmében is szabad, a dolgozó, a kereső, az életfenntartó lény nagy és öaíudatlan, gőgös és kemény szabadságával. S különösen az akar lenni, ma, az emancipáció korában, amikor ez a kor szabadságot követel a nőnek is és amikor ebben a korban mégis úgy állunk a házassággal, hogy ezer nő közül kilencszázkilencvenkilenc epekedik a házasság után és ezer férfi közül kilencszáz húzódik tőié. Hogy a párisi esküdteknek mégis igazuk volt, amikor felmentették az aszszonyt? Ez más lapra tartozik. S amellet az esküdlek férfiak voltak. Udvariasak ... Á Koronabank ügye. A Koronabank ügyében meginterjúvoltunk egy pénzügyi szaktekintélyt, aki az ügyre nézve ez alábbiakat mondotta : Az utóbbi napokban a Komáromi Koronabank státusáról különböző, egymással ellentétes hírek kerüllek forgalomba, melyek nagyon alkalmasak arra, hogy a kü "önben is ideges közönség körében még nagyobb nyugtalanságot keltsenek. Egyes íiirek arról is beszélnek, hogy a bank állapota véglegesen meg vari állapítva. A köz érdekében szükségesnek tartom kijelenteni, hogy a forgalomban levő hírek mind csak feltevésen alapú■ » lók s nélkülöznek minden reális alapot minthogy a státus összeállítása csak most vanjolyamatban. Annyit már most kijelenthetek, hogy az eddigi benyomások szerint nincsen semmi ok arra a pesszimizmusra, mely 50%-os egyezségi kvótáról beszél s hogy remélhető, miszerint a kibontakozás lehetősége rövidesen nyújtva lesz anélkül, hogy ez a bank betevői részéről tuhisgy áldozatokat követelne. A bank szanálása érdekében már komoly tárgyalások folynak, természetes azonban, hogy ennek sikere nagyban függ a bank hitelezőinek nyugodt magatartásától. Sajnálattal kellett konstatálnom, hogy éppen a városi közönség, melytől az esetnek higgadtabb megítélését kellett remélni, tanúsítja a legnagyobb idegességet s ezáltal alkalmat ad a keringő valótlan 1 hírek fokozott mérvű s nagyobbitott kiadású elterjedésére. Figyelemre kell méltatni a mostani gazdasági helyzetet, amikor sokkal nagyobb önfegyelmezetségre van szükség, nehogy nem kívánt komplikációk keletkezzenek, amelyek \ végeredményben visszahaínak azokra is, i akis nem tudták megtartani a szükséges nyugodtságot és tárgyilagos itélő\ képességet. Ismétlem, hogy azok, akik I a Koronabank szanálását magukévá [ óhajtják tenni, csak akkor fognak vé- I gézhetni eredményes munkái, ha ebben j a város közönségé őket keltő megér- i téssel támogatni fogja ahelyett, hogy a I nyugtalanságot, mely a kibontakozás l lehetőségét megnehezíti, fokozza. HIR, JE K. I ü __ j — Ajándék a könyvtárnak. Leben Ede nyug. ezredes ur a komáromi kul: turpalotai könyvtárnak 15 kötet könyvel voit szives ajándékozni. E szives adományért ezúton mond hálás köszö- i neifit dr. Baranyay József könyvtárőr \ — Halálozás. Mint részvéttel éresü| lünk Goid József kereskedő neje, Goid : Józseíné elhunyt. Temetése kedden nagy részvét melleit ment végbe. — A komaromi kirakatversenyre még ■ sokan emiekeznek és sokan óhajtják, hogy a versenyt minél előbb megismé; teljek, mert abban igen sokan résztvennének, sokkal többen, mint a ta- i vasszal megtartott kirakatversenyen, ; amely igy is egészen megváltoztatta j Komárom utcáinak külső krpét, meri a : versenyző kirakatok előd igen mozgal; más voll az élet. Ilyen mozgalmas elet volt tapasztalható szombaton, vasárnap : és hitfőn a Nádor-utcán Weil Ilus kázrmunka üzletének kirakata előtt. Csodás színezésű, ízléses, szebbnál-szebb lám- I paernyők voltak láthatók a kirakatban. A járókelőket valósággal lebilincselte a csodás látvány, amelyet este a kigyult lámpák fényhatásai még jobban emel- I tek. A kirakat művészi elrendezése ál- I talános tetszést aratott. — Halálozás. Grünbaum Vilmosné, Grünbaum Vilmos vállalkozó neje hir-i teleti elhunyt. Temetése kedden nagy részvét mellett ment végbe, j — A katonai szol fiaiból való időelőtti elbocsátások. A Magyar Nemzeti ; Párt komáromi kősponíja közli: A had* í ügyminiszterium parlamenti klubunkhoz a következő átiratot intézte: A létszám- I fölöttieknek 1926 április 1-én és május 28 án történt elbocsátása által ez az ! akció befejeztetett és továbbiak csak 1926 december elsejével lesznek 14 hónapi szolgalat után elbocsátva. A várható parlamenti közbelépésekre való tekintettel bátorkodunk az aiábbi információkat megadni: Aki december elsejével elbocsátásra igényt tart, az újabb kérvényét a szükséges mellékletekkel együtt legkésőbb 1926 szeptember 1 ig I adja be az elsőfokú politikai hatóságnál. I Azoknak a katonáknak, illetve hozzá- I tartozóinak is meg kell újítani kérvé- I nyeiket, akik a tavaszra kérték elbo- I csatásukat, de nem bocsátattak el. A I kérvények rendszeresen Írásban nyuj£ tandók be. A kevésbé Írástudó katonák I fölösleges megterhelését elkerülendő, 1 ilyen katonák ezen kérésüket augusztus A nyitrai vadász és kynologiai club lezajlott 12 élő és agyaggalamb versenye közül kilenc első, 4 második és 3 harmadik. A két nagyszombati versenyen pedig mindkét első 1 második és 2 harmadik dij lett Seifertfóle fegyverekkel és töltényekkel megnyerve. — Számok bestéinek! Érdeklődők kérjenek árajánlatot special galambiővő töltényekben és agyaggalamb lövészeti berendezésekben: 439 Seifert József cégtől, BRATISLAVA, Halászkapu u. 4. sz. Alapítva: 1840. Telefon: 25?.
