Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-07-29 / 90. szám

1926. július 29. Komáromi Lapok 6. oldal. Eléadieok kezdate kítkfizoap este ■Dcna mm HIZI KOMfiRHO TISZTI PAVILLON Előadások kezdett vasár- ás ünnepnapi 3, U él 9 í. Csütörtök és péntek, julius 29. és 30>án A legújabb és legsikerültebb Jókai film! EGY DOLLÁR Az élő zálog, Jókai Mór közismert novellája 6 felv. Fősz.: Lóth Ha, Rajnay Gábor, Lukács Pál és Szécsy Ferkó. nmmmmm a térden alul. Kiegészíti ezt a hiányos öltözetet az áttetsző vagy testszinű harisnya. Ennek testszinünek kell lenni, hogy a meztelenség látszatát keltse ott is, ahol a test be van fedve. Mert ez kell ma, a meztelenség minden áron, azért ahol már még sem lehetséges a valóságos meztelenség, legyen meg legalább a látszatja. Itt járnak-kelnek közöttünk ezek a félmeztelen siu-indián alakok, barnára sütött tagjaikkal, melyekre egy halmaz piszkot ragasztott az izzadság és a reá szálló por. Megjelennek az uccákon, a sétatareken, a templomokban, mi több, az Úr asztalánál. Mindenütt mu­togatják a csúnyaságukat, de amit ők maguk vonzó, ingerlő szépségnek tarta­nak. Arra számítanak, hogy feiingerlik az érzékeket, ha már nem tudnak hatni az emberi szépérzékre. Az emberi testbe a természet Alkotója sok szépséget rejtett. Ezeket a ruha emeli ki és ez a ruházkodás egyik célja müveit embe­rek között. Durva emberek között azonban inkább az érzékiség, mint az esztétika felé hajlanak. A mai férfiak­nak nagy része ilyen és azért ők első sorban okai annak, hogy a nők nem az esztétika tükrében, hanem az érzé­kiség durvaságában mutogatják idő maikat, Illedelmesen és szépen maaap jobbára a parasztasszonyok és lányok öltözköd­nek, Azok még megtartották azt a divatot, melyet egykoron úrnőiktől, a mi anyáinktól tanultak. Talán kegyesek lesznek a régi fürdőruhák megkurtitott patyolatját viselő hölgyek megengedni, hogy a régi világban is értettek a nők az öltözködéshez. Akkor is volt női hiúság és tetszeni vágyás. Elvégre ezek emberi tulajdonságok és csak egy bizo­nyos fokon túl hibák. Da volt női szeméremérzet, volt női illemérzet is, melyre akkor is szüksége van a társa dalomnak, ha ez nem helyezkedik er­kölcsi alapra, A szeméremérzet az egyetlen őre a tisztességnek ott, ahol ezt nem védik erkölcsi elvek. Képzeljük el, hogy hogyan nézne ki az élet, ha az utcákon, a sétatereken, a színházakban, a templomokban és mindenütt, ahol közönség van jelen, a barhölgyek szabadságával léphetnének fel a nők. Ezt nem merik megtenni, tiltja ezt a szeméremérzet, mely még él az emberek legnagyobb részében és mely ellen éppen ezért még aiok sem mernek véteni, akikből az már régen kiveszett. Pedig a mai női öltözködés már a barhölgyek öltözködése, innen már csak egy lépés van ahhoz, hogy a nők fellépése, viselkedése is hasonló legyen a barhölgyek viselkedéséhez, Ezt a lépést meg fogják tenni azok a nők, akik a ruházkodásból már szám­­űiték a szemérmet. A külső illem el­hanyagolása mindig az erkölcsi maga­viselet illetlenségére, szemérmetlensé­gére vezet. Tisztán az illem szempontjából is tehát megengedhetetlen a mai mezítelen divat. Mit mondjunk róla, ha az erkölcs nézőszegébe helyezzük ezt az öltözkö­dési rútságot. Egy nö, aki csak valamit ad a tisztességre, nem mutogatja magát azért, hogy magát kinálja. Ez a pros­tituáltak tulajdonsága. Jaj volna annak, aki egy magát tisztességesnek tartó nőt f az utcai lányok társaságához tartozónak j mondana. Pedig a mai női öltözködés célja nem más, mint mutogatása a női testnek, bizonyára nem avégből, hogy annak természetes szépsége feltűnjön, ami csak illő ruházkodás által érbető . el, hanem a végből, hogy az, mint j valami közáru a férfiaknak felkináltassék. Ezzel pedig a magukat tisztességesnek I tartó és talán valóban is tisztességes nők az utcai lányok erkölcsi színvonalá­nak veszedelmes közelségébe jutnak, Nem tagadjuk, hogy nem minden nő. aki a mai meztelen divatnak hódol, ilyen erkölcstelen céllal teszi magáévé ennek a divatnak frivolságát. Vannak bizonyára elég sokan, akik csak azért öltözködnek úgy, mert azt a divat elő­írja. Az utánzás sok embernél öntudatlan vagy kevésbé tudatos cselekvés. De a divatot is, mint minden emberi szokást, ; erkölcsi szempontból kell megítélni és nem szabad vakon követni. Az ész i nélküli utánzás csak megmagyarázza a divat hódítását, de nem menti ki a divattal együtt menő emberek botlásait. Valaha, amikor a nők templomba mentek, vagy éppen az Űr asztalához ; járultak, a legjobb ruhájokat vették fel. Szép, az egész testet elfedő ruhát, ami- ; nőt ünnepnapokon szoktak volt felöltem Az ünnepiségnek ismertető jele volt a I magas szabású teljes ruha. Ma minél ünnepiesebbek akarnak lenni, annál meztelenebbre vetköződnek le, mert fel- j öltözködésnek ugyan nem lehet mondani azt a frivolságot, mellyel a pókháló­­szerá rongyaikat magukra veszik. A két j szokásnak ez a szembeszökő kontrasztja mutatja, hogy kinek volt jobb Ízlése, finomabb esztétikai érzéke és több erkölcse : a régi női viiágnak-e, vagy a mai divat követőinek? Minthogy már a templomainkba is bemerészkedett ez az erkölcstelen divat, csak természetes, hogy az Egyház is harcol ellene Hogy hogyan, arra nézve álljon itt okulásul és utánzandó például ' a harlemi (Hollandia) püspöknek az alábbiakban ismertetett rendelete. * ( A puritán erkölcsű Hollandiában az I öltözködési ruhátlanság még ma is illet­lenség, míg nálunk divat, sport és kér­kedés a szemérmetlenséggel. A harlemi püspök szigorú rendeletben utasította egyházmegyéjének papjait, hogy ne bocsássák a szentségekhez azokat a nőket, akik nincsenek tisztességesen felöltözködve. A ruhának el kell fednie az egész testet az arc, nyak és kezek | kivételével. Az njjaknak a könyökön | alul kell érniök, a szoknyának térden | alul. Átlátszó, vagy testszinű harisnyák j nincsenek megengedve. Ezek az elő­­írások az iskolás gyermekekre is vonat- ■ koznak. A püspök felemlíti, hogy eddig csak a püspökök emelték fel szavukat az illetlen divat ellen, a női egyletek, jj melyeknek hivatásához tartozik az ilyen l erkölcsi megtévelyedéseknek a meg- j akadályozása, meghajoltak a divatkeres- j kedők jelszavai, vagy egy divatnak varázsa előtt, melynek szemérmetlen- | sége nap nap után nyilvánvalóbb. Azért | látni a templomokban olyan viseletét, 1 mely kiáltó ellentétben van az Isten | házának méltóságával. Hol voltál? Az asszony kérdése az urához. A párisi esküdtszék előtt egy feleség állt, férjgyilkosság vádjával terhelve. A gyilkosság úgy történt, hogy az asszony kérdőre vonta az urát: Hol voltál dél­után, az irodában kerestelek, de ott se jártát, —a férj erre idegesen felett, mér gesen felcsattant; az asszony pedig be­rohant a harmadik szobába, magához kapott egy revolvert, visszament és agyonlőtte az urát. Azt mondja, rettentő házaséletet éltek, nem bírta tovább a férje gorombaságait, felszakadó keserű­ségében, öntudatlan izgalomban követte el tettét. Minden egyéb mellékkörülménytől eltekintve, tény az, hogy a halálíhozó golyót egy hétköznapi kérdés indította útnak. Az, hogy: hol voltál? Szerénynek, semminek látszó kérdés, de a golyó dör­renésében ez a kérdés harsogóvá, félel­metessé, iszonyúvá válik. Hol voltál? — kérdezi az asszony gyanakodva vagy fé­lénken vagv ravaszul, vagy huncutkodva. Hol voltál? — kérdezi mérgesen, idege­sen, szeszélyesen, ingerülten követelőz­ve, velőig htsitó, fürkésző szóval. így, vagy úgy, mindegy De kérdezi. Sebben van a tragikum, ebben van a vulkán lap­pangása, mely várja a kitörést, hogy sorsokat, embereket eltemessen. S ő kérdezi. Igaz, a házasság bizalom és őszinte ségen épül fel. Polgármester előtt szer­ződik, pap előtt hűséget fogad két ember. Nem egyforma, az egyik nő, a másik férfi. Az egyiket a társadalom szűk kor­látok közt nevelte addig a pillanatig, a másiknak ugyanez a társadalom megad­ta a legteljesebb szabadságot, addig a pillanatig. Egy formalitás, bármily nagy­szerű és szent is, hogyan változtathatná meg azt a két külőnbózőkép nevelt em­bert? S vájjon sz-e az élet igázsága, ha megváltoztatja? Ha as egyikből csinál azt, amilyen a másik volt? Vagy a má­sikból — például az asszonyból — azt a szabad lényt, ami a férfi volt ? Érzik, kérem, hogy a társadalom nagy lelki gépezetében itt valami nem stim­mel? Ne mondják hogy, férfi vagyok s azért mondom: de a férfi csak úgy a sza­badság levegőjében tud megélni, mint ahogy a hal csak a vízben. A férfiútól nem lehet azt kérdezni: hol voltál? — meri erre csak akkor felei és azt, amit akar. Hiszen a szülői háztól házassága kapujáig, éveken, egy évtizeden keresz­­tüle ezt sohasem kérdezték tőle. Ez a kérdés vagy efféle kérdések, tulhajtoítan ésunos-untalan, megfosztják szabadsága érzetétől és megmérgezik nyugalmát és boldogságát, Mert ő szabad ember akar lenni, házasságban, szerelmében is sza­bad, a dolgozó, a kereső, az életfenntartó lény nagy és öaíudatlan, gőgös és ke­mény szabadságával. S különösen az akar lenni, ma, az emancipáció korában, amikor ez a kor szabadságot követel a nőnek is és amikor ebben a korban még­is úgy állunk a házassággal, hogy ezer nő közül kilencszázkilencvenkilenc epe­­kedik a házasság után és ezer férfi kö­zül kilencszáz húzódik tőié. Hogy a párisi esküdteknek mégis iga­zuk volt, amikor felmentették az asz­­szonyt? Ez más lapra tartozik. S amel­­let az esküdlek férfiak voltak. Udvaria­sak ... Á Koronabank ügye. A Koronabank ügyében meginterjú­voltunk egy pénzügyi szaktekintélyt, aki az ügyre nézve ez alábbiakat mon­dotta : Az utóbbi napokban a Komáromi Koronabank státusáról különböző, egy­mással ellentétes hírek kerüllek forga­lomba, melyek nagyon alkalmasak arra, hogy a kü "önben is ideges közönség körében még nagyobb nyugtalanságot keltsenek. Egyes íiirek arról is beszél­nek, hogy a bank állapota véglegesen meg vari állapítva. A köz érdekében szükségesnek tar­tom kijelenteni, hogy a forgalomban levő hírek mind csak feltevésen alapú­■ » lók s nélkülöznek minden reális alapot minthogy a státus összeállítása csak most vanjolyamatban. Annyit már most kijelenthetek, hogy az eddigi benyomá­sok szerint nincsen semmi ok arra a pesszimizmusra, mely 50%-os egyez­ségi kvótáról beszél s hogy remélhető, miszerint a kibontakozás lehetősége rövidesen nyújtva lesz anélkül, hogy ez a bank betevői részéről tuhisgy áldo­zatokat követelne. A bank szanálása érdekében már komoly tárgyalások folynak, természetes azonban, hogy ennek sikere nagyban függ a bank hi­telezőinek nyugodt magatartásától. Saj­nálattal kellett konstatálnom, hogy éppen a városi közönség, melytől az esetnek higgadtabb megítélését kellett remélni, tanúsítja a legnagyobb idegességet s ezáltal alkalmat ad a keringő valótlan 1 hírek fokozott mérvű s nagyobbitott kiadású elterjedésére. Figyelemre kell méltatni a mostani gazdasági helyzetet, amikor sokkal nagyobb önfegyelmezet­­ségre van szükség, nehogy nem kívánt komplikációk keletkezzenek, amelyek \ végeredményben visszahaínak azokra is, i akis nem tudták megtartani a szüksé­ges nyugodtságot és tárgyilagos itélő­­\ képességet. Ismétlem, hogy azok, akik I a Koronabank szanálását magukévá [ óhajtják tenni, csak akkor fognak vé- I gézhetni eredményes munkái, ha ebben j a város közönségé őket keltő megér- i téssel támogatni fogja ahelyett, hogy a I nyugtalanságot, mely a kibontakozás l lehetőségét megnehezíti, fokozza. HIR, JE K. I ü __ j — Ajándék a könyvtárnak. Leben Ede nyug. ezredes ur a komáromi kul­­: turpalotai könyvtárnak 15 kötet köny­vel voit szives ajándékozni. E szives adományért ezúton mond hálás köszö- i neifit dr. Baranyay József könyvtárőr \ — Halálozás. Mint részvéttel éresü­| lünk Goid József kereskedő neje, Goid : Józseíné elhunyt. Temetése kedden nagy részvét melleit ment végbe. — A komaromi kirakatversenyre még ■ sokan emiekeznek és sokan óhajtják, hogy a versenyt minél előbb megismé­­; teljek, mert abban igen sokan részt­­vennének, sokkal többen, mint a ta- i vasszal megtartott kirakatversenyen, ; amely igy is egészen megváltoztatta j Komárom utcáinak külső krpét, meri a : versenyző kirakatok előd igen mozgal­­; más voll az élet. Ilyen mozgalmas elet volt tapasztalható szombaton, vasárnap : és hitfőn a Nádor-utcán Weil Ilus kázr­­munka üzletének kirakata előtt. Csodás színezésű, ízléses, szebbnál-szebb lám- I paernyők voltak láthatók a kirakatban. A járókelőket valósággal lebilincselte a csodás látvány, amelyet este a kigyult lámpák fényhatásai még jobban emel- I tek. A kirakat művészi elrendezése ál- I talános tetszést aratott. — Halálozás. Grünbaum Vilmosné, Grünbaum Vilmos vállalkozó neje hir-i teleti elhunyt. Temetése kedden nagy részvét mellett ment végbe, j — A katonai szol fiaiból való idő­­előtti elbocsátások. A Magyar Nemzeti ; Párt komáromi kősponíja közli: A had* í ügyminiszterium parlamenti klubunkhoz a következő átiratot intézte: A létszám- I fölöttieknek 1926 április 1-én és május 28 án történt elbocsátása által ez az ! akció befejeztetett és továbbiak csak 1926 december elsejével lesznek 14 hó­napi szolgalat után elbocsátva. A vár­ható parlamenti közbelépésekre való tekintettel bátorkodunk az aiábbi infor­mációkat megadni: Aki december else­jével elbocsátásra igényt tart, az újabb kérvényét a szükséges mellékletekkel együtt legkésőbb 1926 szeptember 1 ig I adja be az elsőfokú politikai hatóságnál. I Azoknak a katonáknak, illetve hozzá- I tartozóinak is meg kell újítani kérvé- I nyeiket, akik a tavaszra kérték elbo- I csatásukat, de nem bocsátattak el. A I kérvények rendszeresen Írásban nyuj­­£ tandók be. A kevésbé Írástudó katonák I fölösleges megterhelését elkerülendő, 1 ilyen katonák ezen kérésüket augusztus A nyitrai vadász és kynologiai club lezajlott 12 élő és agyaggalamb versenye közül kilenc első, 4 máso­dik és 3 harmadik. A két nagyszombati versenyen pedig mindkét első 1 második és 2 harmadik dij lett Seifert­­fóle fegyverekkel és töltényekkel megnyerve. — Számok bestéinek! Érdeklődők kérjenek árajánlatot special galambiővő töltényekben és agyaggalamb lövé­szeti berendezésekben: 439 Seifert József cégtől, BRATISLAVA, Halászkapu u. 4. sz. Alapítva: 1840. Telefon: 25?.

Next

/
Thumbnails
Contents