Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-07-29 / 90. szám

2. oldal. Komáromi Lapok 1926. július 29. “ • « ff iM ilyet POLIO utolérhetetlen minőségével nynjt. § MINDENÜTT KAPHATÓ! —..... a kihallgatást udvariasan, de nagyon komolyan végezte. Mégis lefolyt egy kis vidám epizód is. A kihallgatás végén ugyanis téli kabátomat akartam felvenni és tévedésből a bird űr téli kabátjához nyúltam. — Az az én kabátom, kérem — mondá a vizsgáló biró. — No akkor nem viszem el — fe­leltem — mert azzal nagyobb bűnt követnék el annál, amiért beidéztek, A komoly biró ekkor már kénytelen volt mosolyogni. Óh jó kedély, ártatlan gyermekkedély é3 egészséges idegzet, nj hagyjatok el a megpróbáltatások nehéz napjaiban. Hiszen van Isten felettünk, aki igaz­ságos bírói Látnivaló, hogy a kiutasítás indo­kolásul régi dolgokat rángatnak elő és ürügyeket keresnek valószínűleg azért, hogy állampolgárságom elismerését megtagadhassák. Ezt ürügyek nélkül nem tehetnék, mert 26 éves papi mű­ködésem a maga teljes egészében a mostani Slovensko területére esik. 1900 szept. 22 töl 1903. juh 3 ig Párkányban, 1903 juh 3-tól 1907. dec. 2 ig Érsek­­ujvárott működtem, mint segédlelkész, 1907. dec. 2-tól pedig a mai napig csicsói plébános vagyok és az 1916. évtől kezdve egyúttal a komáromi r. k. esperesi kerület tanfelügyelő alesperese. Kitűnő tisztelettel vagyok Csicsón, 1926. évi Julius 26 án. Dr. Szőke Kázmér alesperes-plebános. Szanatórium „CARITAS“ Bratislava, Torna u. 18[b. W 274 Sebészet — Nőgyógyászat I. oszt. napi 80—100 koronáig, II. oszt. napi 56—65 koronáig. Szabad orvosválasztás. Külön szülészeti osztály (Both dr.) I. oszt. pausal szülés 8 napra 1600 korona. II. oszt. pausal szülés 1000 korona. Vezető orvos: FRANKEN­­BERGER dr. egyetemi tanár. Az intézet fő­orvosa: BOTH JÁNOS dr. egyetemi tanársegéd operatőr, — REÉUCHA LAJOS dr. igazgató. Komárom fürdő' nélkül. Ez is komáromi specialitás. Élesen rávilágít az illetékes faktorok közönyös­ségére. Három oldalról viz határolja a városi, két oldalt közveílen folyik a város mel­lett a viz. De fürdő, uszoda az nincs. Nem érintjük, hogy a m3gas vízál­lás okozta vis major miatt a strand­fürdőt a közönség nem veheti igénybe. Ezért is — eltekintve a legfontosabb közegészségügyi szempontoktól, — az uszodát az idén is fel kellett volna állítani. El vagyunk készülve arra, hogy a város vezetősége az elfenbizonyitékok halmazával indokolni tudja, hogy az uszodát miért nem bocsájtoíta a közön­ség rendelkezésére, arra is számiíunk, hogy álláspontja igazolásául a többek között a város súlyos anyagi helyzetét fogj a — esetleg — felhozni. Előre is kijelentjük, hogy a nagy­­közönség ezen jogos igényével szemben eltörpül minden jogos argumentum. Eltörpül pedig azért, mert egy 16—18 ezer lakosú városnak, ahol mintegy 5—6 ezer munkás is él, aXX század­ban nem szabad semn.i körülmények közölt fürdő nélkül maradnia. Ilyesmit legföilebb csak Mucsán, vagy Bugacon lehet eltűrni. Ha van pénze a városnak a nép­­egészségügynél jelentéktelenebb ügyek­ben öt perc alatt tekintélyes összegeket személyes ambíciók kielégítésére meg­szavazni, akkor teremtse elő az uszo­dára szükséges pénzt is. Eltekintve attól, hogy kellő jóindu­lattal a katonai felsőbbség igénybevéte • lével — katonai pontonokkal is — meg lehetett vo*na oldani az uszoda felállí­tásának kérdését, az anyagi eszközöket is meg lehetett volna szavazni I it van a kerületi betegsegélyző pénz­tár. A keserves verejtékkel összekupor­­galott garasokból évek óta 1 — 1J/2 milliós felesleget mutat fel számadásai­ban a pénztár, a betegsegéiyző járulé­kokból. Ha a város vezetősége és a pénztár ügyvezetője, vagy kormánybiztosa csak egy kis parányi jóindulattal, szociális érzéssel viseltetnék a komáromi mun­kásság jogos igényeinek kielégítése és ezzel a városi polgárság közegészség­­ügyi viszonyai iránt, két heti tárgyalás alatt — közös akarattal — már régen meg lehetett volna oldani a komáromi népfürdő s ezzel az uszoda ügyét. Állítsák fel a város és a betegbizto­sító intézet közösen a népfürdőt. Nem koil más hozzá, — a jóakaraton kívül — mint a közös tárgyalások megindi­­tása. Most a város is adhat egyetmáef, a pénztárnak meg van elég pénze. Ez meg­cáfolhatatlan tény. Ébredjen fel végre a komáromi mun­kásság is a letargiából, követelje ulor»­­ulfélen jogos igényeinek még fontosabb kielégítését. Avagy arra várunk, hogy majd Érsek­újvárból fogják ezt a komáromi súlyos kérdést elintézni. Az adófizető polgárság is legyen résen, a munkaadói érdekeltség is tö­rődjék egy kissé munkásaival. Követeljük a közös népfürdő sürgős felállítását, mielőtt a pénztárnak tervbe vett áthelyezésésével Érsekújvár — eset­leg — akcióba nem lép 1 A cserkészek jelmondatát idézzük: „Légy résen!* lilt üli a mi A Komárom Vidéki Hitelbank Igaz­gatósága és Felügyelőbizottsága szük­ségét érzi annak, hogy üzletfeleit, nevezelesen: a beíéítulajdonosokat, fo­lyószámla követelőket, valamint részvé­nyeseit tájékoztassa a következőkről: A közelmúlt évben a Komáromi Első Hitelintézetnek kereszlülvitl kényszer­egyezsége, majd a betétgyűjtési enge­­deliyvel kapcsolatos nehézségek s a legutóbbi hetekben az itteni Korona Bank által kért moratórium a mi inté­zetünk betevőinél is megérthető izgal mat és aggodalmat vallottak ki s nem lepte meg intézetünket, hogy a betevők egy kis része betétjének kiváltásáért jelentkezett. Igazgatóságunk abban a feltevésben, hogy minden jelentkezőnek igényét teljes mértékben kielégítve sz aggo­dalmakat eloszlatja, az izgalmat léc hí* lapítja, szívesen és készséggel fizette ki mindazon összegeket pénztáránál, amelyet az igénylők kértek. Nem számított azonban az intézet vezetősége azon egy-két rosszhiszemű s alattomosan dolgozó, riasztó híreket terjesztő egyének aknamunkájára, akik a határozottan lecsillapuló aggodalmat újra és teljes mértékben felfokozzák. Kizárólag ezen alattomos aknamun­kának tulajdonítható csak, hogy inté­zetünk pénztárát az utóbbi 8—10 nap alatt oly mértékben vették igénybe betevőink, hogy követelésüket termé­szetesen teljes mériékben kielégíteni lehetetlen volt. Az intézet vezetősége szigorú vizs­gálat után megállapíthatja, hogy az 1926 junius 30 i, tehát féléves zárlat szerint intézetünk minden tekintetben aktiv vagyis minden betevő követelésé - nak fedezte teljes 100%-ban megvan. Feljogosít az intézet bármely betevőt, ép igy részvénytulajdonost, hogy erről személyesen meggyőződjön s ilyen ér­telemben adott utasítást igazgatójának, hogy bárkinek, aki ez ügyben hozzá­fordul, legalaposabb, legkimejitöbb fel­világosítást adjon. Szolgáljon teljes megnyugvásul a betevőknek, hogy igazgatóság tagjainak jelentékeny része igen nagy beiét- és folyószámla követelés felett rendelkezik az intézetnél és hogy ezeket kivétel nélkül mind intézetünknél hagyja vagyis egy igazgatósági tag sem vonia el be­tétjét vagy folyószámlakövetelését e komoly napokban. De teljes megnyugtatást nyújthat az érdekelt közönségnek a pénzügyminisz­térium ellenőrző osztálya által Prágá­ban ez év julius 20 án kelt G. Z 11/3736 számú, intézetünk felügyelő bizottságához intézett észrevételeinek az előzetesen megtartott vizsgálat eredmé­nyét leszűrő ez a kijelentése is. Az üzletvezetés sz egy túlságosan részletes könyvelési rendszertől eltekintve, előre­látó és a felügyelő bizottság kötelessé­gét komolyan teljesi i. Hä a betevők és a közönség 54 év óta fennálió intézetünket bizalmával továbbia is segíti, támogatja vagyis időt és alkalmat ed aara, hogy intéze­tünk eddigi becsületes és tiszta veze­tése továbbra is a kereseti lehetőséget kihasználva jövedelmeket szerezzen, úgy intézetünk szilárdan tud megfelelni hivatásának. Ha azonban betevőink és a közönség alattomos egyének megbocsájíhatatlan bűnösséggel terjesztett riasztó hírei alapján intézetünktől bizalmukat meg vonják vagy a legutóbbi napokban sajnosán tapasztalt módon betéteiket visszakövetelik, úgy az intézet vezető­sége magától minden felelősséget el­hárít. Az intézet vezetősége érzi felelősségét, ismeri kötelességét s ép ezért kérő szóban fordul érdektársaihoz nagyon remélve, hogy ez őszinte és nyílt be­jelentésünk józanságra, türelemre és saját érdekeinek megóvására vezeti az érdekelteket. A Komárom vidéki Hitelbanknak Ko­­méromban 1927 julius 27-én tarott igazgatósági üléséből. Az Igazgatóság és felügyelőbizottság. •<« ► * Nem keli a fővárosija menni I! mikor FOLLÁI JULISKA utódánál Komáromban, Nádor-utca 17. ez. olcsóbban beszerezhetők a leg­újabb és kényelmes gummi és halcsont nélküli hasfüzők és mell­tartók orvosi rendeletre is. Tavaszi bőr- és cémakeztyűk nagy raktára ! Keztyűk tisztítása és javításai Selyem és flór haris­nyák nagy választékban! "52 ~ ” Egy angol generális leánya meg tudja változtatni a végzetet. Hindu kristálygolyó mint élet, halál és vagyonok ura. A tudományos álarc alatt beadott lehetetlenségek között nem áll utolsó helyen Saint John Moutague asszony egy most megjeleni könyve, melyben azt igyekszik bebizonyítani, hogy egy rejtelmes kristálygolyó segítségével megálüthaija urában a végzetet, látja a múltat és jövő). Saint John Montague asszony egy angol generálisnak a leá­nya. Apja Indiában teljesített szolgála­tot és az ő dajkája is hindu volt. Állí­tólag dajkájától kapott egy színes kris­tályüveget, amelyik ezeksel a rejtelmes tulajdonságokkal rendelkezik. A Londonban megjelent : könyv ért­hető feltűnést keltett, mert írója ismert személyiség és olyan emberekre is hi­vatkozik — ha nevüket egyes esetek­ben nem is irja ki, — akikkel gyakran találkozni a társaságokban. A könyvet az teszi különösen érdekessé, hogy megtörtént esetekről tesz említést azzal, bogy azokat szavahihető, most is élő emberek előtt megjósolta kristályüvegje segítségével. Természetes, hogy józan gondolko­zása ember nem hihet a hasonló me­sékben, de azt sem állíthatja senki, hogy a halálos beteg, a szerelmes, a szerelemféltő ember nem józan, a csodatevő üveggolyó tulajdonosát pe­dig fŐKént ezek az emberek látogaitá tanácsért és jövendőmondásért. Több esetet ir le a msgasrangu ka­tonatiszt leánya. Ezek közül érdekesek azok. amelyekben arra hivatkozik, hogy többen keresték fel olyanok, kik ban­kokban akartak pénzt elhelyezni és az utolsó percben kértek tőle tanácsot. Többször meglörtént, hogy azzal tar­totta vissza őket, hogy a bank meg­bukik. Sokszor már másnapra teljese­dett jóslata. Az is többször előfordult, hogy utazásoktól tartott vissza szeren­csétlenségek előtt embereket és valóban meg is történt a szerencsétlenség azokkal a vonatokkal, amelyekkel a kérdéses emberek utaztak volna. De Saint-John asszony szerint nem mindig sikerült útjában megállítani a végzetet. Ezek az esetek azoiban soha nem a kristályüveg hatalmán, hanem a tanácskérők hitetlenségén múltak. Az egyik ilyen tragikus eseménye nem ré­gen játszódott le Londonban. Erről röviden a következőket tudhatjuk meg a nem mindennapi könyvből: Egy M navü ur kereste fel egy ba­rátja kíséretében azzal a kéréssel, hogy nézze meg őt a csodás kristálygolyón keresztül. Azonnal megállapította, hogy a férfi, aki egyike a legkitűnőbb lova­soknak, szerencsétlen családi életet él. Visszaborzadt attól, amit látott, a férfi halott szemekkel ült egy almásszürkén. Azonnal figyelmeztette, hogy ne üljön többé lóra, ha a katasztrófába halált ki akarja kerülni. M. megjegyezte, hogy a lovaglást háziorvosa is megtiltotta I neki, mert gyenge a szive és emiatt a lovaglás könnyen halálát okozhatja. A jóslás után hosszabb idő telt el. i Saint-John a lóversenyen látta viszont j az urlovast a nejével, aki akkor is egy kapitánnyal flörtölt. A lovas kezet fogo-t feleségével és a kapitánnyal és nyeregbe ült. A ló aímásszürke volt és a jósnő­­; nek azonnal eszébe jutott végzetes jóslata. Alig indult meg a ló, beíeljesedett a jóslat, a lovas holtan bukott le az al­­: másszürkéről. | Hogy a jóslás megtörtént, azt sza­­; vahihető tanú igazolja, a szerencsétlen­­; ségről pedig a lapok is hirt adtak. | Nem adhatunk hitelt a csodás kristály­­; golyónak, azonban ezt az esetet azzal igyekszünk megmagyarázni, hogy a . Saint-John Montague asszony előtt már I orvosok is megjósolták M. végét. Hogy ! épen almásszürkével történt, azt talán | az magyarázza meg, hogy valaha ; az asszony almásszürkén látta M.-et és ha nem is emlékezett a jósláskor erre vissza, tudat alatt asszociálta a ló szinét. A többi jóslásokat is próbálja iga­­í zolni és ha nagyon a dolog mélyére j tekintene valaki, talán szintén megta- 1 lálná a kristálygolyó titkát. A hindu I kristálygolyó létezik, Saint-John Món­ii tegue asszony szintén és még Angliá- i ban is sokan vannak, akik úgy a kris­­; tálygolyónak, mint a csodálatos ssz­­; szonynak hisznek. ; Azok ne üljenek almásszürkáre. Akció a meztelenség divatja eifan. (A mai nő: divat túlzásai. — Az egyház e szélsőségek ellen. — Lesújtó kritika. — Akárcsak a barnők). A női divat hóbortja ellen erős el­­lenáramlat indult meg, amely bizonyára lefogja győzni a meztelenség divatját. Mivel a túlhajtott női divatnak nálunk is sok ellensége van, közérdeklődésre számíthat ez az akció, melyről a Nyit­­ramegyei Szemle a következőket irja : Nehéz dolog küzdei a hiúság ellen, még nehezebb a divat hóbortja ellen, | legnehezebb a szemérmetlenség divatja ellen. A nők mai nyári viselete szemérmet­lenség. Ruhájuk átlátszó rongy s minél átlátszóbb, annál kedvesebb azoknak, | akik viselik. Fedetlenül hagyja a mellet és a hátat mélyen a vállakon alul, a karokat a hónaljtól kezdve, a lábakat

Next

/
Thumbnails
Contents