Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-07-29 / 90. szám

1%’egyvöíihetedik évíoíyam, 90. gzáfft. Csfttörtök, 1920. julins 29. Előfizetési ár csehszlovák értékben: áelyben és vidékre postai szétküldéssel: asé«* évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. - Külföldön 150 Ke. • Egyes szám árai 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-n. 89*, Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. héiii \m\mi Kontúrom, —julius 28. Három éve annak, hogy a cseh­szlovák kormány a magyar kor­mánnyal megkezdte a kereske­delmi szerződés megkötésére irá­nyuló tárgyalásokat. A tárgyaláso­dat többször félbeszakították s leg­utoljára a múlt évben hagyták >abba anélkül, hogy valami ered­ményt tudtak volna a tárgyaló delek elérni. A kiadott hivatalos jelentések legfeljebb csak arról tájékoztatták a közvéleményt, hogy a. két állam között bizonyos kö­­z éledés történt, de amikor már Ú; VY látszott, hogy megegyezésre juttnafe, akkor napolták el bizony­talan időre a tárgyalásokat. CiseHszlovákia a körülötte fekvő állat Took: mindegyikével megkötötte már a kereskedelmi szerződést, szerz ödése van a távol kelet és nyugat valamennyi államával, azonb. ia Magyarországgal még mindem ’ideig nem kötött egyezményt, pedig a köztársaság legjobb piacát Magyarországon találja fel és gaz­dasági tekintetben a két állam egymásra van utalva. Az agrár­vámokról szóló uj törvény, amely a mezőgazdasági termékeknek be­hozatala tié suly©3 akadályokat gördit, ism ét aktuálissá teszi a tárgyalások felvételéi és pedig úgy Magyarország, mint Csehszlovákia szempontjábó l. Magyarországot igen érzékenyen érintik az uj vámok, aminek az ottani érdekeltség igen érthető módon kifejezést is adott és most ha a magyar kormány mégis összeül a cseh áíiam kép­viselőivel, azzal csak annak adja bizonyítékát, hogy a maga részé­ről minden alkalmat felhasznál arra, hogy a szomszédjaival megegye­zésre jusson. A félben maradt tárgyalásokért a csehszlovák delegátusok rendsze­rint a magyar kormány képviselőit hibáztatták, akik egyes ipartermé­kek bevitelére nézve állitóan igen merev álláspontra helyezkedtek, viszont a magyar delegátusok is azt hangoztatták, hogy a cseh­szlovák képviselők magatartása hiúsította meg az eredményt. Most uj helyzet következett el a tárgyaló felekre. Az agrárvámok súlyos té­teleivel szemben a magyar kor­mány a cseh ipartermékek vám­jainak fölemelésére gondolhat és semmi kétség sem lehet abban, hogy a két államnak tárgyalása sorsdöntő megbeszélésekből fog állani. A kél ország gazdasági érdekét egymástól igen függővé teszi a kö­zeli szomszédság és az a körül­mény, hogy a két állam piacán kölcsönösen cserélődnek ki a gaz­dasági és ipari termékek. Amint Csehszlovákia, mint elsősorban ipari állam, védi a maga iparát, úgy Magyarország is arra kényszerül, hogy a maga mezőgazdasági ter­mékeinek hathatós védelmet állít­son fel. A feleknek tehát meg kell győzni egymást arról, hogy a két ország között csakis akkor jöhet létre megegyezés, hogyha egymás, jogos érdekeit tiszteletben tartják, s kellő mérsékletet és belátást tanú­sítanak a szerződés megkötésénél.. Ha az álláspontok összeegyeztetés» lehetséges, akkor mindent el kell követni, hogy az eredménnyel vég­ződjék, mert evidens, hogy a két. szomszéd államnak végre valahára meg kell kötnie a kereskedelmi szerződést, ha csak azt nem akarja, hogy vámháboruba keveredjék egymással. Mert a vámháboru sú­lyos következményei egész közgaz­dasági életünket megzavarják. = Szent-lvány József a csehszlo­vákiai magyar reálpoiittkárói. A Magyar Nemzeti Pár! vezére, Szent-lvány József nemzetgyűlési képviselő bejei birtokán tölti a parlamenti szünet idejét. Szent­­lvány most a birtokán nyilatkozott par­lamenti munkája eredményeiről és őszi terveiről többek közt a kővetkezőket mondotta; A Magyar Nemzeti Párt a vámtöbbségben való részvéteiével bizo­nyos iniciáló erőt ragadott magához és számottevő befolyásra tett szert, ameny­­nyiben képes volt sok kérdést levéíetni a napirendről, viszont másokat kiíüzetni tárgyalásra. Más szóval politikai erőre kapott a párt és véleményünkkel az összes illetékes köröknek számolnia kellett. A vám többség ragjai maradiunk & magyar demars dacára. A magyar jegyzék kétségtelenül nehéz helyzet elé álliíot*, de az általam kezdeményezett reálpolitikának ma is az az alapelve, ami évekkel ezelőtt: Meg kell vetnünk a lábunkat Csehszlovákiában. Ennek pedig természetes folyománya az, hogy minden befolyástól mentesen, függetle­nül keli a mi magyarjaink érdekében dolgoznunk és vezetnünk a politikai munkát. Az eredmények részben valóra váltak, részben most, vagy ezután reaii­­zálandók. őszintén szólva nem elégíte­nek ki, s hogy többet el nem ériünk, azért van, mert a munka nagyon kime­rítő volt és mert nem akartam vissza­élni szövetségeseink minden elismerésre érdemes korrekt magatartásával és mert a mi kerssztényszGciaíisía pártunk a vámkérdésben erősen ellenünk fordult és a továbbiakban sem támogatott. Terveim vannak bőven az őszre, de természetesen annyi eshetőséggel kell számolni, amelyek mindegyike alkalmas lehet minden szép terv rornbadöntésére, hiszen egy őszi választás sincs kizárva. Kétségtelen azonban, hogy az esemé­nyekre, a politikai helyzet kialakulására, vagy befolyására van a mi álláspon­tunk s ez már maga is azt jelenti, hogy megszűntünk quantité négügable ienni. = Az uj parlamenti töóöség. A cseh­szlovák politikai életnek egyik legfon­tosabb kérdését képezi, hogy milyen lesz a jövendő parlamenti többség. Igaz, hogy most az országos politikai tévé kenység szünetel, de a pártok belső szervezkedéséből és a képviselőknek a választókkal való érintkezéséből arra lehet következtetni, hogy a jövő poli­tikai munkásság irányára nézve már most folynak a megbeszélásek.Bizonyos, hogy a hivatainokkormány eddigi ad hoc többségének biztosítására folynak a tárgyalások, a németeknek a kormányba leendő bevonása már előhaladott stá­diumában van és néhány mellékkérdés elintézése után remélhetni lehet, hogy ez az uj többség megvalósul. Azonban a régi koalíció fentartására is nagy erő­feszítéseket tehet észrevenni. Elsősorban a cseh nemzeti demokratapárt sajtója cikkezik a letűnt kormánykoalíció fel­támasztása mellett, de a cseh iparospárt és a republikánusok is szívesen vissza­hoznák a koalíciót. Ezeknek a pártok­nak a sajtója nyíltan hangoztatja, hogy meg fog tenni mindent, csakhogy az uj kormánytöbbség létrejöjjön. A kér­­dés mindenesetre igen megfontolandó és a nyári szünet alatt ki keli a hely­zetnek alakulnia, hogy már az őszi kampány megkezdése előtt világos legyen, vájjon az uj többség kikből fog állani. == KemmnnSstából cseh nemzeti szo­cialista. Csak a napokban irtuk, hogy az egyik kommunista vezér cseh fasiszta lett és íme, most arról szól egy prágai hiradás, hogy a kommunisták táborából a cseh nemzeti szocialisták közé lép be a párt másik vezére Taussig. A volt szlovsnszkói kommunista képviselő be fog lépni a cseh nemzeti szocialisták közé, mihelyt börtönbüntetését, mely több hónapra szói, kitölti. Taussig, mint a párt kassai titkára Szlovenszkóban és Ruszinszkóban fog agitálni uj pártja érdekében és ezért Pozsonyban és Kas­sán párttitkirságokaí fog fölállítani. = Kió az érdem ? Amióta Benes Eduard dr. küiügymiaiszíert saját pártja kikezdte és kilépésre kényszeritette, állandóan foglalkoznak személyével és működésével a sajtóban és igyekeznek érdemeit elvitatni. A „Mór. Slezski Dennik" egyik legutóbbi számában ugyancsak tollára veszi a külügyminisz­tert és többek között megállapítja, hogy Benes körül egész legenda alakult ki és a csehszlovák állam megalakulásának érdemeit a Benes szolgálatába álló sajtó igyekszik Benes számára kisajátítani. A valóság és történelem azonban nem sokat tud ezekről az érdemekről, mert a szerencsétlenül járt Stefanik szlovák tábornok volt az, aki Masaryk professzor előtt megnyitotta a diplomáciai ajtókat, melyeken keresztül besurrant Benes is, akit a külföldön nem ismertek. Stefa­­nikról ma mélyen hallgatnak és érde­meit Benesre ruházzák. A modern po­litikai éleiben a legegészségtelenebb jelenség a fantasztikus legendák szövése. = A magyar—csehszlovák kereske­delmi tárgyalások. Az agrárvámokról szóló törvény meghozatala után érint­kezésbe lépett a magyar és a cseh­szlovák kormány egymással a meg­szakítóit kereskedelmi szerződésre vo­natkozó tárgyalások folytatása végett. A tárgyalások helyének meghatározását most döntötték el, amennyiben a cseh­szlovák kormány honorálta a magyar kormánynak a2t a kívánságát, hogy a tárgyalásokat ne Bácsben, hanem Buda­pesten folytassák. A megállapodás sze­rint a tárgyalások julius 30-án fognak megkezdődni. Előtte való napon utazik el a csehszlovák delegáció Budapestre, amely négy íagból áll, a megfelelő szak- és segédszemélyzettel, A delegá­cióval Budapestre érkezik a miniszter­elnökség, a pénzügy-, külűgy- és ke­reskedelemügyi minisztérium* egy-egy osztályfőnöke is. rdiKuvim vifciur Palkovich után Szőke Kázmér következik. — Szőke Kázmér dr csicsói plébánost is kiutasították. — Az indokok légből kapott ürügyek. — A Palkovich Viktor gutái esperes plé­bános kiutasítása áltat felzudult közvé­lemény hu'-lámai még el sem simultak, máris gondoskodott a kormány arról, hogy újabb tápot szolgáltasson a fel­zúdulásnak. Kázmér csicsói esperes-plébános kiuta­sítása következett. Szinte megdöbbenve olvassuk ezt az újabb kiutasítást hirt. Megdöbbent ben­nünket, hogy most, amikor az uj ille­tőségi törvény maholnap életbe lép, amikor a törvényhozás is arra az állás­pontra helyezkedett, hogy az állam­polgárság megszerzését meg ked köny­­nyiteni, éppen most utasítják ki a nekik nem tetsző embereket. Amilyen felzúdulást kelieit Palkovich Viktor kiutasításának hire, éppen olyan mérgesen csapkodnak fel a közvélemény hullámai dr. Szőke Kázmér kiutasiíási hírére és a politikailag gerinces tényezői éppen úgy fogják követelni dr. Szőke Kázmér kiutasításának hatálytalanítását, mint azt tették Palkovich Viktor érde­kében. A feiulasitási indokok igazán légből kapott ürügyek és az egész akció csak arra jó, hogy dr. Szőke Kázmértól an­nak idején állampolgárságának elis­merését megtagadhassák. Ez ügyben maga dr. Szőke Kázmér csicsói plébános az alább követ­kező levelet intézte szerkesztősé­günkhöz. Dr. Szőke Kázmér csicsói esperes plébános különben a szelíd - lelkű, puritán jellemű, igazi lelkipásztorok mintaképe, aki nemhogy az állam hata­lomnak, de még a légynek se ártott. Szerény modora, emberszereiefe, nagy tudása osztatlan tiszteletet, szereteted megbecsülést vivőit ki még a másva íásu embertársai részéről is. Kiutasításának tényét és a felhozott indokokat és a rájuk adott választ az alábbi levélben ismerteti ő maga: Tekintetes Szerkesztőség! Tisztelettel közlöm, mint újdonságot, hogy folyó hónap 24 én kézhez kaptam egy végzést, mely szerint 30 napon belül el kell hagynom a csehszlovák köztársaság területét. A vádpontok, melyekre jegyzőkönyvi választ kellett adnom másfél héttel eze ­lőtt a csicsói jegyző ás biró előtt, a következők: 1. Csicsón harangszenfelés alkalmá­val gyűlést rendeztem és izgató beszé­det tartottam. 2. 1922. évi december hónapban a templomban izgatásra alkalmas beszé­det mondottam. Felelet: Ad 1. A csicsói harangszentelés al­kalmával, mely 1922 évi szept, 17 én d. e. folyt le és nem gyűlés, hanem egyházi szertartás és ünnepély volt, én semmiféle beszédet nem lanottam, A harangezentelé-t és a szent bestédet a kerület első esperese végezte hivatalánál fogva, azu an a nap egyházi éneKekeí zengett, közben pedig néhány legény és leány alkalmi h irangverseket szavalt. Végül én, mint helybeli le:kész, kihir­dettem a délutáni litánia, körmenet és keresztszentelés rendjét s egyebet nem mondtam. A főszolgabíró az egyházi ünnepélyt az elhangzott szavalatokra hivatkozva népgyülésnek minősiteite és azon a címen, hogy a „gyűlés" nem volt a halóságnak előzetesen bejelentve, négy résztvevőt, köztük engem is, mint helybeli lelkészt, megbírságolt. Ez nyil­vánvaló beavatkozás az egyház ügyeibe, tehát feulíuíharc. Ad 2. Az 1922. évi december hónap 26 án, karácsony második ünnepén, a koiozsnémai fiííális templomban az akkor kiadott püspökkari pisztorlevelet ismertettem a hívekkel egyházi felsőb b sígem rendeiete szerint, de a körlevé­­keretein túl nem mentem a fejtegetés­ben Túlbuzgó csendőrök feljelentésére ebben az ügyben a komáromi törvény­széknél ki is hallgattak, de ítélet még a mai napig sir csen. A vizsgáló biró

Next

/
Thumbnails
Contents