Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-07-24 / 88. szám

6. oldal. Komáromi Lapok 1926. júligg 24. egyik eset kerül bele az újságba, elég ha a vállalat, az iroda, az üzlet, a gyár személyzete beszél a főnök urak egy-egy elcuppant csókjáról. De most lássuk az alábbi esetet: Érdekes és a mai világban kü­lönösen aktuális kérdésben hozott döntést e napokban a budapesti munkaügyi bíróság. A felperes B. Erzsi volt, egy lipótvárosi banküzlet levelezőnöje. A bank vezérigazga­tója rögtöni hatállyal bocsátotta el néhány hónap előtt. B. Erzsi kere­setében hat havi felmondást és vég­kielégítést követelt. A bank a felmondásnál igen pikáns okokra hivatkozott. Ez év tavaszán történt ugyanis, hogy a bank egyik gyakornoka benyitott az egyik hi­vatalszobába, éppen akkor, mikor Erzsi kisasszony a bank ügyvezető igazgatójával P. Dezsővel csókoló­­zott. Az ambiciózus fiatalember hir­telen meglepödöttségében becsapta a szoba ajtaját s azonnal szaladt a vezérigazgatóhoz, akinek jelentést tett a tapasztaltakról. A vezérigaz­gató nem várta be, amig az ügy­vezető igazgató és Erzsi kisasszony megunják a csókolózást, hanem azonnal leküldte az egyik szolgát s maga elé citálta a „bűnös alkalma­zottat“. Minthogy B. Erzsi töredel­mesen bevallotta, hogy ügyvezető igazgatójával csókolózotf, azonnali hatállyal elbocsátották. Azzal indokolta meg a vezérigaz­gató energikus intézkedését, hogy B. Erzsi viselkedése a közerköl­csökbe ütközött. B. Erzsi, miután igazgatójával való szerelme ilyen rosszul végződött, ügyvédje, dr. Bérezel Aladár utján pert indított a bank ellen. A munkaügyi bíróság most tar­totta meg az irodakisasszony peré­nek különös tárgyalását. B. Erzsi a tárgyaláson tagadta, hogy az ügy­vezető igazgatóval csókolózott, a bank ügyvédje azonban határozottan állította és bizonyítást is ajánlott fel a felmondási ok igazolására. Ezután dr. Bérezel Aladár hangoztatta, hogy a banknak nem állt jogában Erzsi kisasszonyt azonnali hatállyal elbo­csátani, mert hiszen, ha a csókolő­­zás meg is történhetett, semmi esetre nem ütközhetett a közer­kölcsbe, mert akkor az ügyvezető igazgatót is el kellett volna bocsá­tani. A bank ügyvédje nem engedett álláspontjából, szerinte B. Erzsi vi­selkedése demoralizálta a bank egész személyzetét. A bíróság ezután Ítéletet kozott, mely szerint helyt ad B. Erzsi ke­resetének és részére, minthogy négy és fél évig állt a bank szolgálatá­ban, hathavi felmondási időre járó fizetést és 1% havi fizetési végkielé­gítést ítélt meg. Az indokolásban kimondotta a bíróság, hogy a bank eljárása B. Erzsivel szemben nem volt jogos. Az alperesnek — mondja az ítélet —joga van elbocsátani azt, akit akar, rögtöni hatályai azonban csak iga­zoltan súlyos esetekben bocsáthatja el alkalmazottait. Alperes azt pana­szolta, hogy a felperes a bank ügy­vezető igazgatójával csókolózott. Ezen cselekményében a közerkölcs veszélyeztetését, az alperesi vállalat tisztviselőinek demoralizálását látta. Az alperes érvelését a bíróság nem találta elfogadhatónak, mert ha az alperes valóban közerkölcsbe ütkö­zőnek találta volna a tényállásban foglaltakat, nemcsak felperest, ha­nem az ügyvezető igazgatót is elbo­csátotta volna. Kétségtelen, hogy a tényállásban megjelölt esetnek már természetszerűen sem a nő volt a kezdeményező és ha az alperesi vállalat ezek meggondolása után is csak felperest bocsátotta el, való­színűleg maga sem minősítette a vázolt esetet olyan súlyosnak, hogy az rögtöni hatályú elbocsátás okául szolgált volna. A munkaügyi bíróság Ítélete jog­erős. _________________________ Mikor volt ilyen esős nyár, mint ez idén? .. Az a ezoka isr; e?ős időjárás, amely nek ez idea tanúi és szenvedői, tüiői vagyunk, sokaknál felvetette azt a Kér­dést, hogy mikor voit ily esős nyár, mint a mostani? Az 1913 évi nyárra még mindnyájan emlékszünk. Hűvös, esős volt az is, a folytonos esőzés rengeteg sárt okozott a terményekben és akárhány helyen vizáradásnak lett okozójává, Az 1913 évi nyár folyamán azonban az esőzések inkább júliusra és augusztusra estek, mig ezidén má­jus és június hónapok voltak rendkivül esősek. 1913 ban májusban 9, június­ban 7 esős nsp volt, ami a mi éghaj­latunk alait nem mondható rendkívüli - nek. Ezidén azonban májusban 16, júniusban pedig 22 esős nap volt s egyes napokon rendkívüli esőmenuyiség sza­kadt te. Suiyosbnja a helyzetet, hogy ezidén már április második fele is csa­padékosabb volt a rendesnél, hisz április második felében 9 nap eseti, 1913 ban a rendkívüli esőzés inkább aratáskor és araiás után kellemetlenkedett, ez évben pedig a szénatermést tette tönkre és a fejlődő kalászos terményeket gyomosi­­totta el, döntötte le és késleltette azok érését. Az emberek emlékezőtehetsége az időjárást illetőteg nagyon megbízhatat­lan, de ez egyszer mégis igazuk van azoknak, akik a*í mondják, hogy ilyen időjárásra még a legöregebb emberek sem emlékeznek. Valóban nem is igen emlékezhetnek, mert az ideihez hasonló nedves május és június — mint az egy 1836 ig visszanyúló feljegyzésből megállapítható — csak 1855-ben volt. Ekkor pedig a mai legöregebb embe rek is legfeljebb gyermekek voltak, akiknek akkor még más gondjuk volt, mint az időjárás rendellenségét meg­figyelni. Amint a feljegyzés mondja, a gazdák akárhány helyen képtelenek voltak a takarmányt összegyűjteni, vaay az esetleg összegyűjtőiteket haza hor­dani, hanem a réten égették azt el. Helyenkint pedig szintén vizáradások voltak Érdekes, hogy az utána következő 1856-ik év meg rendkivül száraz volt. De mindezeknél jobban szeretnék tudni, hogy meddig tért még az idei esőzés ? A paraszt regula azt tarija, hogy ha Medárd nap körül meg jön az eső, akkor negyven népig esős iesz az időjárás. Ma már tudjuk, hegy hogy ez nem babona, hanem alapos feltevés. Ugyanis a junius és júliusi esőzések az ázsiai monszunnal, vagyis tengeri széllel vannak összefüggésben. Ennek tartama pedig körű belül negyven nap. Eszerint az időjárás jobbrafurdui lását — sajnos — csak e hónap vége tájára várhatjuk. Ny. J. A Duna szerelme. Máskor tavasz-időn térned A kék Dunának őrült, furcsa vágya, Hogy eljöjjön hozzám olykor Napokig tartó csóko3 lakomára. Idén nyár kezdetén jött meg Vágyának pokoli, merész, nagy kedve, Mikor kicsi kertemben már A futórózsa júniust ölelte, Futva, rohanva jött felém Hullámkarjait messziről kitárva, Mint a mesebeli lovag, Ki már hét évig várt e nagy csodára. Eljöttem I Szeretlek ! 2Úgta És csókolgatni kezdte a térdemet, Oly mohón és annyi tűzzel, Hogy csókzuhatagja csak úgy égetett, Ámde mikor forró vággyal Már az ajkaimat kezdte keresni, Örökre megelégeltem Azt, hogy a Duna hogyan tud szeretni. Komárom-Erzsébetsziget. Kecskeméthy Marianne. HÍREK. — A fáldmivelésügyi miniszter Komá­romban. Szlávik György dr. földmive­­lésügvi miniszter, mint jeleztük folyó hó 23 án bejárta a komáromi járásban fekvő csallóközi árterületet, hogy sze­mély sen is meggyőződjék az árvíz okozta kárek nagyságáról. A miniszter a kora délelőtti órákban Bella Metód pozsonyi zsupáu és minisztériuma több os, Iályvs1 etö főtisztviselői kíséretében érkezett.Dunasrerdahelyre, ahol az Alsc­­csallóközi és Csilizközi Ármentesitő és Belvizleví-zetőiársulat nevében, a társu lat műszaki kara élén Bartal Ferenc volt orsz. gyűlési képviselő, társulati elnök üdvözölte. Négy autón vonult ki a miniszter és kísérete az árterületre, amelynek Bőős állomásig eljutott tüze­tesen megtekintvén az árterületet és azokat az értékes munkálatokat, ame­lyeket a társulat az egész Csallóköz érdekében végzett. A szakszerű felvi­lágosításokkal az árterületen Bálint István műszaki tan. igazgató szolgált Az utbaeső szivattyútelepek megtekin­tése után Komárom felé vett útjában a földmives iskolát is megtekintette, ahol gazdag villásreggelit adtak a mi­niszter tiszteletére. Délután 4 órakor érkezett Komáromba, ahol a város­háza nagytermében fogadta a községek küldöttségeit, amelyek támogatást kér­tek a minisztertől. A küldöttségek kö­zött volt a komáromi gazdaközönség képviselete is, amelynek kérelmét Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő tol­mácsolta. Sz'ávik György dr. földmi­­velésügyi miniszter válaszában teljes megelégedését fejezte ki az ármente­sitő társulat elismerésre méltó védelmi munkája f-íett és úgy a társulatot, mint a rettenetes károkat szenvedett érdekeltségeket legteljesebb jóindu’a­­latáról biztosította. A küldöttségek fogadása után a Horváth télé vendég­lőben ebéd volt, melyen a kíséret tagjai is résztvettek. A földmivelésügyl miniszter és kísérete este 7 órakor utazott el azután Érsekújvárra. — Esküvő. Galambos Zoltán komá-vj I romi református lelkész július 28 án,J szerdán délután 4 órakor tartja meg esküvőjét Kiss Edithkével a ref tem-j plombán. r . ~ A. Sz. Régi óhaj beteljesülését jelenti e három betű, amelyet hírünk élín talál az olvasó Az ősi városban I megalakulófélben van egy ui egyesület, ' a „Komáromi Akadémikusok Szövet­­! sége“. A város színe virága, a közel­­; jövő társadalma összetömörül, hogy ; egyetértést öntsön a különböző főisko­­j Iákat látogató ifjakba, kik más-más S varosban és különösképen más környe­zetben élve, egymástól szinte elidege : nedíek. Kulturális és társadalmi teví ; kenységével óhajtja az egyesület felvil­­; lanyozni a társadalom idegeit, életet 2kar teremteni ott, ahol csak a társa- 1 dalmi hsiál látszik. Forró kézsrorilás I szimbó urna ez, amelyet az érettségi után a különböző főiskolákra szétszórt iskolapsj ások hosszú idő óta eiöször váltani k egymással. Baráti kört jelent, amely medut nyu t arra, hogy diákjaink j megismerjék, megszeressék egymást, amelyben összetartással harcolnának az í egyesület céljaién: bensőséges és I kulturált társadalmi életért Július 31-én I jelenjen meg minden komáromi éskör­­* nyekheli diák az alakuló közgyűlésen, ! hogy letehessük az alapkövét egy szi­lárd és üdvös épületnek. Az előkészítő bizottság. — Eíjepviés. Borka Ilonka és Ben­­■ ninghaus József Gúfa jegyesek. (Min­den külön értesilés helyeit.) Csallóköz fe,méress most van fo­lyamatban és a földmérést végző mér­nök a há omszögeléshez szükséges tor­nyokat épített Csallóközben. Eddig a komáromi földmives iskolánál, Csicsó­­| nál építtetett ilyen tornyot és a pozsony­­! megyei Csallóközben többet. Jelenleg ; Apácászskál!a8on építtet egy 40 méte­res tornyot, ahonnét elláthat a csicsói I földmérő toronyig. A tornyok fából ké [ szülnek. — A Koronébaftk ügye. A türelmet­lenkedő közvélemény nagyfokú érdek­lődésére j.‘Űzhetjük, hogy a megejtett leltározás fe'ülvizsgálásanak munkálatai e héten befejezést nyernek, Amint is­meretes, a Pénzintézetek Egyesülete a leltározás ellenőrzésére Krausz Helios könyvszakértői küldte ki, aki a legala­posabban álrevidiál minden tételt. Amint fentebb jeleztük, e munkálattal e héien végez és hétfőn már a Pénz­intézetek Egyesülete, a Jednota közve­títésével és ellenőrzése melleit meg­kezdődnek az érdemleges lárgyalások az érdeklődő bankokkal a Koronabank szanálásának a feltételeiről. A nagy­­közönség, amely türelemmel várt eddig, őrizze meg türelmét e hátralévő rövid időre, amely után hivatott és autentikus helyről fogják a nagy nyilvánosságot informálni. — Adóengedsrényt kapnák a ker«s­­kedok. A pénzügyminisztérium közölte a kereskedelmi kamarák központjával, hogy a pénzügyigazgatóságokat folha talmazta arra, hogy az adóhátralékok és felebbezések csökkentése céljából olyan egyezségeket köthessenek a keres­kedőkkel, amellyeknél inkább gazdasági mint a kincstári érdekek részesüljenek védelemben. A pénzügyminisztérium így az adóalany megfelelő alacsony meg állapításával az adóügyi eljárások számát akarja csökkenteni A pénz­­ügyigazgatóságok kiküldöttéi e célból közvetlen éritkezésbe fognak lépni a kereskedőkkel. A pénzügyminisztérium ugyanakkor nyomatékossan figyelmez­tette a pénzügyigazgalóságokat, hogy a felek kívánságára az adókönyvecs­kéket okvetlenül ki keli adni, hogy azok hátralékuk nagyságáról állandóan tájékozva legyenek. — A Marlca grófnő utoljára tu árvíz­kár osulkk javéra. A műit számunk­ban részletesen méltattuk a komáromi Krnh. Legényegylet derék műkedvelői gárdájának azt az eléggé nem dicsér­hető elhatározását, hogy a súlyos gon­dokkal küzdő csallóközi árvízkárosul­tak javára holnap, vasárrap este fél 9 órai kezdetlel, a Legényegyletben még egyszer utoljára előadják a közkedvelt Marica grófnő c. operettet az eredeti szeteposziássai és 20 tagú katona zenekarral, amely a nerne3 cél érdeké­ben teljesen díjtalanul működik közre és ezzel is nagyobbnja a szegény ár­vízkárosultak javára juttatandó össze­gei. A katonazenekar e nemes csele­kedete bizonyára buzdító példaképen fog hatni minden vonalon és mindenki siet a jótékony célurelőadást megnézni és ezzel az árvikáosultak nyomQián segíteni. Felülfizetéseket a nemes célra hálás köszönettel fogad a rendezőség. — Maghalt Putazky Garibaldi A Ksod. utolsó elnökigazgaiója. Pulszky Gari­baldi, a Kassa—Oderbergi vasút utolsó elnökígazgaiója tegnap a gyékényesi vadászatról viszatérőben a vonaton sziv­­szélhüdésben meghalt. Pulszky Garibaldi 1861 ben született Torinóban. Tanul­mányait Budapesten, majd Zűr chbert folytatta, ahol mérnöki oklevelet nyert, 1883-84 ben a korinthusi tengeri csatorna építkezésénél, mint osztály­mérnök működöd. Tevékeny ré>zt vett a munkácsLe»<kidi va6ut, a szolnoki Ti6zahid, a budapesti körvasút, a poíSOiiyi Dumhid és a Pozsony Szóm­ba helyi vasút építésénél is. Halála mély részvétét keltett a fővárosban. — A „Hasomer" nyári »alja. A ko­máromi zsidó cserkészcsapat, mely rö­vid fennállása óta mar többször adta tanujeiét életrevalóságának f. hó 31-én nyári estet rendez. Igazán sajnáljuk, hogy a szokásos cserkész nap — a tavalyi zászíószentelés még él emléke­zetünkben — ez alkalommal elmaradt. A nyáii est a legújabb kabsréozámok legjobbjait hozza. A rendezőség meg­akarja mutatni, hogy ebben az úgyne­vezett könnyű műfajban is lehet igaz művészetet adni s mindent elkövet, hogy a közönséggel egy két órára mű­vésziesen feledtesse el a küzdést, bajt az élet nehézségeit. Serényen folyik a munka, kéz a kézben dolgoznak mind­nyájan, hogy a legközelebbi táborozás­nál minél több szegénysorsu társuk élvezhesse a Tátra tiszta levegőjét, meg­teljék a pénztár, hogy mindenki elér­hesse a panz legszebb ajándékát: tu­dást az agynak, erőt az izomnak. Vá­rosunk közönsége bizonyára megérti s méltányolja e szimpatikus egyesület törekvéseit s mind eddig, úgy most is zsúfolásig megtöiti a kultúrpalota nagy termét e „Nyári Esten“, melynek von­zó erejét nagyban emeli, hogy a reg­gelig taitó tánchoz egy kiváló Jaz Band szolgáltatja a muzsikát. — Az általános építőizövetkezat vasárnap e hó 2ó én d. e. 9 órakor tartja a tiszti pavlüon kistermében ala­kuló gyűlését amikor is az alapszabá­lyok felett döntenek, megejtik a válasz­tásokat és egyébb indítványok tárgyal­tainak le. Minden érdeklődőt szívesen lát a bizottság. — A városi uszoda Agyét a város vezetősége azzal gondolta végleg meg­oldani, hogy a gőzfürdőt egész héten nyitva tartja és pedig úgy, hogy a hét elején a zuhanyfürdők vannak nyitva. Ezzel azonban a kérdés nii cs meg­­odva, mert a zuhany még nem uszoda és a zuhanyfürdő nagyon drága (5 K) Ezt szegény és családos ember nem bírja. Ezt bizony le kellene szállítani.

Next

/
Thumbnails
Contents