Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-07-22 / 87. szám

Negyrenbetedlk érlolyam, ©7. szám. Otttörtök, 1996. jullaa 89.

POLITIKAI-LÁP.

Bfitbetéai ár cMfaMlorftk értékben: Helyben éa vidékre poétái esétkflUéeeel: Sféu évre 80 E, féltre 40 K, negyedévre 30 K. — Külföldön 150 Ki.

Egyem mmim Arat 80 fillér.

ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS.

Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr.

SurkaaitMg ée kiadéhivnUl: Nádor-o. Megjelenik hetenkünt háromnor i

kedden, csütörtökön és szombaton.

r

Mii iiMl

Komárom, —julius 21.

A hírlapokban olvasható a köztársaság köztiszteletben álló elnökének az a nyilatkozata, amelyet Capek cseh Írónak adott egyik cseh nacionalista njság számára. Az elnök e nyilatkozatában az állam polgárainak ad igen bölcs tanácsokat és nynjt útmutatást arra, hogy miként lehet valaki jó állampolgára a köztársaságnak. & nyilatkozat során megemlékezik az elnök a köztársaság „jelentős nemzeti kisebbségeidről is és az előrelátó politikusoknak meghagyja, hogy a kisebbségi kérdést minél előbb agy rendezzék, hogy az állam összes polgárai egyek lehessenek az állampolgári öntudatban.

Az állampolgári öntudat olyan erényét jelenti a polgárnak, amely az állam iránti hűségben, tiszteletben és odaadásban merül ki, amely nagy áldozatok meghozatalára képesíti a polgárt azzal az országgal szembeD, amelyben él, dolgozik és amelyért ha kell, meg is hal. Ennek az öntudatnak át kell mennie a vérbe, s csakis akkor lehet számítani reá.

A köztársaság érdemes elnöke nem ok nélkül mondotta meg véleményét az állampolgári öntudatról, amely ma még nincs meg a polgárságban, pedig enélkül virágzó állam fenn nem állhat, de tudja jól azt is, hogy ennek a polgárerénynek kifejlesztésére a mai helyzetben a csehek vannak hivatva, akik a többségi elv értelmében felelősek úgy a maguk, mint az összes polgárok állampolgári öntudatának kifejlődéséért.

A nagyon is megszívlelendő szavak olyan feladatot jelölnek meg az állam kormányzó férfiai számára, amely arra irányul, hogy elsősorban a nemzeti kisebbségekkel kell megegyezésre jutni, hogyha az állam megerősödését akarják szolgálni. Hogy milyen a nemzeti kisebbségek helyzete a csehszlovák köztársaságban, arról napról-napra szomorú tapasztalataink beszélnek. A kisebbségi törvény rendelkezései csak papiroson vannak meg sbár az alkotmány alaptörvény szerint azállamnakmindenpolgáraegyenlő, gyakorlatban a cseh nacionalisták államalkotó polgárokat, valamint másod és harmadrendű polgárokat különböztetnek meg. A kisebbségek nem fejleszthetik szabadon nemzeti kultúrájukat, gazdasági helyzetük a rettenetes és igazságtalanul, szintén megkülönböztetett kulcs szerint kivetett közterhek súlya alatt immár elviselhetetlenné vált, a köztársaság fennállásának nyolcadik évében, dacára az illetőségitörvénynek, még mindig kiutasítások vannak napirenden a nemzeti kisebbségekhez tartozó s egyes helyi hatóságoknak nem tetsző polgárokkal szemben.

Felhozzak-e ujra-meg Újra sérelmeink hosszú sorozatát csak azért, hogy az alsó- és felsőbb hatóságok előtt eléggé ismert fájó sebeink mégjobban vérezzenek ? Lehet-e a mai nehéz helyzetben azt kívánni, hogy a nemzeti kisebbségek megelégedetten és bizalommal tekintsenek föl az államra, amely az áldozatok halmazát kívánja tőlük, de jogaiknak elismerésében és teljes végrehajtásában nem részesíti őket? Albalmas-e a jelenlegi helyzet arra, hogy a nemzeti kisebbségekben fölébresszék az állampolgári öntudatot és azt tovább fejlesszék a köztársaság javára? Olyan kérdések ezek, amelyekre az államkormányzat mindennapi jelenségeiben találjuk meg a tagadó feleletet. Pedig az állam érdeke éppen az ellenkezőjét követeli meg ennek azoktól, akik a lakosság sorsának intézésére vannak hivatva.

Mert az állampolgári öntudat csak abban az államban fejlődhetik ki, amelyben polgári jogegyenlőség, teljes jogszabadság van, ahol a kormányférfiak fölemelkedve a bölcs államférfiak eszmei világába, előrelátó intézményekkel alapozzák meg a fiatal köztársaságot. Ha átvolnának hatva az igazi demokrácia szellemétől, ha megszívlelnék a bölcs elnök tanácsait és cselekedetük irányvonalául fogadnák el azokat, akkor megteremthetnék a kölcsönös bizalmat és készséget a polgárok és hatóságok között s akkor biztosítanák az államnak úgy politikai, mint gazdasági konszolidációját. De ehhez, hangsúlyozottan szögezzük le mi is, a kisebbségi kérdés mielőbbi igazságos és törvényszerinti rendezése szükséges! 28

= Benes lemondott mandátumáról. Annak az ismert akciónak, amelyet Benes külügyminiszter ellen saját pártjában indítottak, az eredménye most került csak nyilvánosságra. A nemzeti szocialista párt azt követelte ugyanis Beneslől, hogy az agrárvámok miatt vagy hagyja ott a hivatalnok kormányban viselt külügyminiszteri tárcát, vagy pedig mondjon le képviselői mandátumáról. Benes még e hó 9 én levelet intézett Klofác Vencel szenátorhoz, a párt elnökéhez, amelyben kijelenti, hogy mindent újra megfontolva, a junius hó

28 án irt levelében bejelentett lemondását a képviselői állásról, fentartja. A cseh nemzeti szocialista párt most értesítette erről a nemzetgyűlés elnökét. Ez a lemondás tulajdonképen Stribrnyék, a párt balszárnyának győzelmét jelenti, mert a külügyminiszter ellen Stribrny és társai indították meg a lemondást követelő mozgalmat. A politikai köröket most az a kérdés izgatja hogy Benes milyen álláspontot foglal el a jövőben pártjával szemben. Egyesek szerint a most történtek után Benes nem fogja a cseh nemzeti szocialista párt jelöltségét ítégegyszer elfogadni.

= A választói jog reformja. Mostanában sokszor írnak a prágai lapok a választói jog reformjáról, illetve a katonák választójogának megszüntetéséről A szociáldemokrata pártok úgy vannak értesülve, hogy a tényleges szolgálatot teljesítő katonák választói jogának megszüntetése az első lépés abhoz, hogy a választói jogosultság korlátozására nézve isuj intézkedéseket tegyenek. Arról van szó, hogy a választói jogosultságot a polgári választókra nézve a 21-ik évről a 24-ik évre emelik föl, aminek megállapításához mindenesetre uj alkotmánytörvény meghozatala válik szükségessé.

= Az uj lakástörvény. Megírtuk már, hogy a kormány törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé, amellyel uj lakástörvényt kíván teremteni, a lakók védelmére és az építőtevékenység előmozdítására. Ez a törvényjavaslat újabb merénylet a háztulajdonosok ellen, mert akként rendelkezik, hogy a lakóvédelmi törvény újabb nyolc esztendőre hoszszabbitfassék meg, vagyis a háztulajdonos 1935 január 1-ig még mindig nem rendelkezik a saját házában. Ez a kommunista izü, rendkívül sérelmes tői vény megengedi ugyan a béremelést, újabb 50—300 százalékig, azonban az állam javára, vagyis a felemelt bérkülönbözelet be kell szolgáltatni az államnak, amely azután az igy összegyűlt összeget házépítésekre fogja felhasználni. Tehát tulajdonképen a bérlőkre sem jelent valami különösebb kedvezményt és ezenfelül még a házak értékét is csökkenteni fogja. A háztulajdonos eddig is ki volt szolgáltatva a régi bérlőinek és ha nyolc éven keresztül nem rendelkezhetett szabadon a házá oan levő lakásai felett, a következő nyolc évben, épen olyan tehetetlenségre lesz kárhoztatva, mint eddig. Európa egyetlen civilizált államában sem találunk ehhez hasonló példát, amely támadás a magántulajdon ellen és csak arra szolgál, hogy súlyosbítsa az általános gazdasági helyzetet és hátráltassa a konszolidációt. Fel kell tételeznünk a polgári pártokról, [hogy ez áldemokratikus törvényjavaslat ellen minden erejükből tiltakozni fognak és végre valahára olyan lakástörvényt hoznak, amely az állam nagy adózó kontingensét képező háztulajdonosok érdekeit nem sérti, hanem megvédi és véget vet az eddigi tűrhetetlen állapotoknak.

= A magyar kormány a vámok mérséklését kívánja. A magyar kormány a Csehszlovákiával való kereskedelmi tárgyalások ügyében a napokban küldte el a csehszlovák kormányhoz intézett válaszjegyzékét, amelyet Maszirevich Szilárd prágai kővet ma adott át Cserny ministerelnöknek. A jegyzék tartalmáról ugyan nem adtak ki átadása előtt hivatalos jelentést, de jól informált helyről szerzett értesülés szerint a válaszjegyzékben a magyar kormány kifejezésre juttatja előző álláspontját, amely szerint a magyar kormány túlzottnak tartja azokat a minimális vámokat, amelyeket a csehszlovák kormány Magyarországgal szemben alkalmazni akar. Csakis olyan tárgyalásokban hajlandó Magyarország résztvenni, amelyek elsősorban azoknak a minimális vámoknak mérséklését célozzák.

— Interpelláció a rokkacfjárutékok késedelmes kiutalása tárgyában. Korláth Endre dr. és társai, a Magyar Nemzeti Párt képviselői, interpellációt intéztek a nemzetvédelmi miniszterhez, amelyben kifejtik, hogy számos rokkantól beérkezett levél arról tanúskodik, hogy a nemzetvédelmi minisztérium a rokkantak nyugdijának megállapítását és folyósítását nemcsak hónapokig, hanem évekig is elhúzza és ha végül a nyugdíj igény megállapítást nyert, a katonai Iikvidatura teljesen indokolatlanul újabb huzavonát kezd meg. A nyugdíjigény megáll&piiásához az igénylő kénytelen beadni öszszes személyi igazolásait, okmányait. A

likvidalurának ez nem elég, az okmányokat újból bekéri, noha teljesen ele. gendő volna a nyugdij összegének ki. számításához a nemzetvédelmi minist, tóriumnál elfekvő akfahalmaz. A likvida. tura azonban még a beterjesztett okmág nyokkal sem elégszik meg, mert számo esetben a beküldött anyakönyvi kivonatoknak, tehát közokiratoknak hitelességét külön megvizsgáltatja az illetékes csendőrőrs, vagy pedig a hadkiegészítő parancsnokság utján. Ez nem csupán az ügynek a késleltetése, hanem egyenesen törvénybe ütköző eljárás. Kérdik tehát az interpellálok a minisztert: hajlandók-e véget vetni annak, hogy a rokkantakat a hkvidatura indokolatlanul sanyargassa és hajlandó-e kioktatni a Hkvidatura referenseit a közokiratok tiszteletéről.

= A nemzeti kisebbségek világkongresszusa Genfben. Az európai nemzeti kisebbségek második kongresszusa augusztus 25-én kezdődik Qenfben. Ezen a kongresszuson 40 európai nemzeti kisebbség képviselői jelennek meg, de a tanácskozásokról a különböző emigrációk képviselőit kizárták. A kongresszus Genfben befogja várni a népszövetségi tanács szeptemberi ülésszakának megnyitását és a kisebbségi kérdés rendezése érdekében érintkezésbe fog lépni a külföldi államok népszövetségi delegátusaival.

= A Magyar Nemzeti Párt az 1919 évi román betörés kárainak megtérítését követe i. A magyar Nemzeti Párt sajtófőnöksége közli: Korláth Endre dr. és társai, a Magyar Nemzeti Párt képviselői interpellációt intéztek a kormányhoz az 1919 évi román betöréssel okozott károk megtérítése tárgyában. Az interpellációjkifejti, hogy 1919-ben, amikor a román hadsereg megszállta Ruszin szkó jelentékeny részét, a ruszinszkói őslakosság a román hadsereg pusztításai következtében milliókra menő károkat szenvedett. Ezeket a károkat a hatóságok ismételten összeírták, azok nagyságát megálU pitották, azóta azonban semmi sem történt. Az interpellálók kérdik tehát a kormányt: hajlandó-e nyilvánosságra hozni azt hogy milyen lépéseket tett eddig a románok okozta károk megtérítése érdekében, hajlandó-e a hatóságok által is kétségtelenül megállapított károk térítésére a károsultaknak előleget folyósítani.

= Mit szól Németország a csehországi németek politikájához. A Leipziger Neuesten Nachrichten vezércikkben foglalkozik a csehszlovákiai német politikával és egészséges okfejtéssel mutat rá arra, hogy e politikának negativ irányzata elvesztette létjogosultságát és a politikai akiivizmus vagyis az úgynevezett német vámpártok politikája döntő fordulatot hozott a csehszlovákiai német politika életébe. Kijelenti, hogy a német vámpártok eme cselekedetének történelmi jelentősége van. Nem az a jelentősége, hogy egy cseh kormányt német szavazatok támogattak, de az, hogy három nagy német párt a praktikus politikai munka utján ki akarja erőszakolni a cseh nemzeti állam jellegének megváltoztatását és elakarja érni azt, hogy az eddigi tömlőéből iakható házba kerüljenek a csehországi németek. Nem bűn és nem árulás az, amit a vámpártok folytatnak, mindössze annak belátása, hogy a negativ taktika a csehországi németségnek anyagi pusztulását jelenti. Az átalakulás e politika nyomán nem várható máról holnapra, mert e taktikának gyümölcsei lassan fognak megérni. Ha a német aktivizmusnak mindössze annyi lesz az eredménye, hogy a csehek tudatára ébrednek annak, hogy államuk Németország és Ausztria között fekszik és nem Franciaország közelében, úgy e politikának külpolitikai jelentősége nyilvánvaló.