Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-07-22 / 87. szám

9. oldal. Komáromi Lapot 1926. július 22. MM lilílOI gilli pleMtOlt. Emelkedtek-e a sabiaa aiak ? Komárom, július 21. A különböző szocialista pártok saj­tója és népgyülési agitációja hangosan hirdeti, hogy az agrárvámom követ­keztében máris elkövetkezett a drágaság. Ezt a politikai agitációt megkönnyiii az a tény, hogy a liszt árak az elmúlt hetekben emelkedtek. A tőzsdei jelenté­sek nyomán megállapítható azonban, hogy az emelkedés a vámok életbe­léptetése előtt kezdődött, sőt már abban az időpontban is észlelhető volt, ami­kor a vámtövény még csak parlamenti tárgyalás alatt állott. Nagyon valószínű, hogy a lisztárak emelkedésénél közvet­ve szerepet játszottak az agrárvámok is, amennyiben a spekuláció elégséges­nek tartotta a vámok törvényjavaslatát arra, hogy az árdrágító és a helyzet kihasználó tevékenységét megkezdje. Az időjárás, az örökös esőzések az ár­vizek, a terméskilátások leromlása mind segítőtársai voltak a spekuláció hadjá­ratának s az árdrágító spekuláció ma­nőverét ma politikailag akarják kihasz­nálni a szocialisták. A múlt évi árak: 1925 junius 16.1925 julius 7. bún 238-243 255 rozs 200-205 220 árpa 200—210 220—225 zab 200-204 215-220 nuilás búzaliszt 370 380 Ezek a számok világosan bizonyiíják, hogy 1925 junius közepétől julius ele­jéig a termény és lisztárak jelentősen emelkedtek. Az áremelkedéssel kapcso­latosan senkisem beszélt arról, hogy az áremelkedés valamity politikai vagy gazdasági rendszabály következménye lenne és a szocialisták akik a kormány nyergében ültek, úgy fogták fel a hely­zetet, ahogy az van, hogy t. i. minden esztendőben visszatérő jelenség az, hogy a régi termés utolsó értékesítő napjaiban ás az uj termés piacra kerü­lése előtt, amikor úgy a kereslet, mint a kínálat tartózkodó és várja az aratás pozitív eredményét az árak emelkedni szoktak. Ma azonban egészen másként áll a helyzet. A szocialista jelszó a vá­lasztásoknál elbukott, a socialista elv­társak kiestek a miniszteri székekből, ma uj jelszókra van szükség, amelyek­kel növelni lehet a párt politikai von­zóerejét. Nem hisszük azonban, hogy az a tömeg, amely a háború utáni években gyakorlati tapasztalatokat nyert a közgazdasági tudományból, amely ismeri a számok igazságát, vaknn higy­­jen a szocialisták ámításainak. A szá­mok ugyanis a mai áralakulási hely­zetet reális világításba helyezik. A prágai teménytőzsdén ugyanis az idén igy alakultak az árak: 1926 junius 15. 1926 július 9. búza 221-229 239-245 rozs 134—139 155—160 árpa zab 129-132 135-155 132-140 143-155 nullás búzaliszt 382—390 400—405 Ezek a számok azt bizonyítják, hogy unius közepétől julius elejéig az ösz­­szes terménytőzsdei árak lényegesen ol­csóbbak mint az elmúlt esztedőben. Jelentősen esett a búzának, árpának, rozsnak és zabnak az ára, csak egy ki­vételt látunk: a liszt ára tetemesen emelkedett. Amig a gabonaárak az el­múlt év júniusától az idei júniusig állandóan lemorzsolódtak addig a liszt ára nem hogy esett volna, hane n emel­kedett. Ez azt bizonyítja, hogy a ga­bona a malomtól a fogyasztóig vezető utón keresztül megy oly kezeken át, ame­lyek elég erősek ahoz, hogy az árakat irreálisan magasan tartsák. Hogy ezeken a helyeken nem azt a kereskedőt kell keresnünk, aki a lisztet kilónként for­galomba hozza, az egészen bizonyos, de bizonyos az is, hogy a spekuláció­ban nagy szerepet játszanak ennél a gaz­dasági jelenségek. A felsorakoztalott szá­mok azt bizonyiíják, hogy az 1926 évi julius eleji árak még mindég nem oly magasak, mint az 1925 éviek voltak s hogy ezzel szemben a lisztárnál majdnem 10%-os emelkedés érezhető. Ezek a számok alaposan rácáfolnak a szocialista kortes politikára, arra a gazdasági demagógiára, amit hetek óta folytatnak. — Koczor Gyula képviselő lelt az iparosok szövetségének elnöke. — Adózás, biztosi tás, iparosképzés. Vasárnap, július 18-án tartotta meg az iparosság Késmárkon nagyszabású kongresszusát, melyen 76 ipartársulat részéről mintegy 150 kiküldött, sok egyéni tag és vendég jelent meg. Az ülést az előző nap elnökül meg­választott Koczor Gyula képviselő nyi­totta meg. Beszédében üdvözölte az egybegyűlteket, majd rátért az iparos­ság szomorú helyzetének és a tűrhetet­len konjuklurális viszonyok vázolására. Az elnök szavai után Belóczv Sándor, Késmárk polgármestere, a kiállítás ren­dezőségének képviselője, az iparospárt képviselője és Fedor Miklós kerszoc. képviselő üdvözölte a kongresszust. A tárgysorozat első pontja az adó kérdés volt. A kongresszus javasolni fogja, hogy a kormány az adókérdést vegye revízió alá. Állapítson meg egy­séges adót és a forgalmi adót törölje el. Ennek elintézésével bizottságot vá lasztottak meg, melynek tagjai: Koczor Gyula képviselő, Egry Ferenc szenátor és Fedot Miklós képviselő. Ezután a biztosítással kapcsolatos kérdéseket ismertette dr. Uhtinyák La­jos előadó. A kongresszus határozati lag kimondotta, miután az iparosságra kétszeres díjtételeket szabtak, követelni fogja, hogy hozzák összhangba a tör­vényt és a járulékokat emeljék megfe­lelő nivóra. A tárgysorozat harmadik pontja az iparosképzés előmozdítása volt. Az iparosság a íanoncaktatás nívójának emelését kivánja. A javaslatok sze rint tanonc csak az lehet, aki az elemi és polgári osztályait sikerrel elvégezte. Segéd csak akkor lehet, ha a tanonevizsga követelményeinek eleget tett. A mesterek részére pedig maga­sabb fokú kiképzést nyújtó tanfolyamo­kat kell nyitni, ahol minden szakmában a mesterek tudásukat tökéletesíthetik. A napirend e három pontjának le­­tárgyalása az egész délelőttöt igénybe vette. Az elnök déli 12 órakor az ülést megszakítja. Kezdetét vette a hangulatos társasebéd, melyen Egry Ferenc sze­nátor mondott lelkes felköszöntőt. Hem kssü a fővárosba menaill mikor POLLÁK JULISKA utódánál Komáromban, Nádor-utca 17.sz. olcsóbban beszerezhetők a leg­újabb és kényelmes gummi és halcsont nélküli hasfüzők és mell­tartók orvosi rendeletre is. Tavaszi bőr- és cérnakeztyük nagy raktára 1 KeztySk tisztítása és javításai Selyem és flór haris­nyák nagy választékban! — Állampolgársági ügyét mlndezideig nem intézték el. — — julius 21. Az uj állampolgársági törvény meg­alkotása után, melyről azt hittük, hogy a magyar nemzeti kisebbséget üldöző állampolgársági zaklatásoknak végét ve­tette, nagy csalódásra ébredt a ma­gyarság. Az uj törvény még nem is lépett életbe és végrehajtási utasítása sem jeleni meg, máris megütközéssel kell meggyőződnünk arról, hogy a kormány­nak hírhedt álláspontja a magyarsággal szemben nem változott meg. A kor­mány, mielőtt a törvényt végrehajtaná, kiutasításokkal kedveskedik a magyar­ságnak és legjobbjait kiválogatva, a vezéreit távolítja el. Az első áldozat Palkovich Viktor volt nemzetgyűlési képviselő, aki ellen nem tudott felhozni mást az alábbi sérelmes okoknál: 1. A gűtai templom homlokzatán oly magasságban, hogy szabad szemmel alig lehetett kivenni, egy emléktábla volt elhelyezve, amelyen rajta volt Mária Terézia idejéből a magyar címer. Ezt Palkovich nem távolította el. 2. A gúlái ifjúságnak templomi zász­laján nemzeti szinü szalag van, melyet a zászlóanya évtizedekkel előtt helye­zett rá. Palkovich a szalagot rajta hagyta, 3. A Szent István napján tartóit ün­nepélyes isteni tiszteletek. 4. Politikai gyűléseken vett részt. 5. Felsőbb utasításra nem váltott útlevelet. Az indokolás szegénysége megdöb­bentő hatással van mindenkire, akiben a jogérzéknek parányi szikrácskája szunnyadozik. Lássuk, mit ér ez az indokolás. Az emléktábla. seken, mint a választás előtt tartani szokott taggyűléseken, amelyekre zárt helyen udvarokban gyülekeztek össze a tagok, Palkovich Viktor nem vett részt Ehhez azonban mindenkinek joga van, de hiszen Palkovich sokkal poli­­tikaibb gyűléseken is részt vett a prágai p3rlamenlben. Ki vonta ezért felelős­ségre? Senki. Ez a negyedik főbűn, amelyen nevetni kellene, ha nem volna olyan kegyetle­nül kinos ez a rabulisztika, amit nem lehet botránkozás nélkül hallani. 52 A gúíai templom kegyura, az eszter­gomi hercegprímás 1741 ben, midőn a templomot megbővittette, oda emlék­táblát helyezett, amelyre rávésette az ország címerét is. Ez a tábla tehát a templommal összefüggő műemlék. Joga volt-e azt onnan Palkovichnak eltávolítani ? Nem, mivel ő plébános és nem kegyúr. Ezt a felhívást nem teljesítette, de ellene előterjesztéssel élt, amire soha választ nem kapott. Azután a kegyúri birtokon egy gazdatisztje a táblát le­szedette. Ez az első bűne. A háromszinü zászlószalag. Egy reggelen Palkovich Viktorhoz beállított egy csendőr és azt kérdezte, mióta van a templomban a zászlószalag az ifjúság zászlaján? Az esperes plé­bános megadta a felvilágosítást rá, hogy évtizedek óta, amióta a zászlót felszentelték és azt a zászlóanya kötötte a zászlóra. Ebben az ügyben egyéb­ként semmiféle felhívás nem érkezett Palkovich Viktorhoz. Ez a második vétek. Szent István napja. Gúlán minden esztendőben megülték ősrégi idők óta Szent István ünnepét, aki a magyarok hittérítője és az eszter­gomi főegyházmegye alapítója. A Srobár féle propagacsnai időkben Medvecky Károly Ferencrendi szerzetes, aki akkor az egyházi osztály főnöke volt a minisztériumban, adott ki egy körrendeletét, melyben eltiltotta az ün­nep megtfríásáti Mintha a kormánynak egyáltalán lehetne joga bele avatkozni bármely egyház belső ügyeibe. Ez a ren­delet törvénybe ütközött és a vallás sza­bad gyakorlásáról szóló 1894 évi törvényt sértette meg. De nem is lehet érvénye, meri a Rendeletek gyűjteményében nem jelent meg, A nagyszombati vikárius annak ide­jén Írogatott a plébániákra leveleket, de az egyházmegyei körlevelekben, ahol minden rendelet napvilágot lát, ennél százszorta jelentéktelenebbek is, soha­sem volt közzétéve, A tiltott politikai gyülésezés. A gutái gőzmalomban, ahol az igaz­gatóság és felügyelő bizottság tartotta ülését, benyitott egy csendőr és azt kér­dezte: miféle politikai gyűlés van itt. A buzgó férfiút felvilágosította az elnöklő Palkovich esperes. Más gyülé-Miért nem váltott magyar útlevelet ? i Palkovichot a komáromi járási főnök felhívta, hogy váltson magyar útlevelet. Ennek azonban nem tehetett eleget, mert az utievé hez illetőségi bizonyít­ványra van szükség. Esztergom város, ahol legutóbb tartózkodott, megtagadta, mert on­nét 42 éve eltávozott. Tehát ez az ötödik főbűne, mert nem sikerült illetőségi bizonyítványt kapnia. Ezek a kiutasítás indokai. Palkovichnak állampolgársági ügye, megjegyezzük, hogy mindeddig elinté­zetlen, a pozsonyi zsupáni hivatalban, még joga volna a közigazgatási bíró­sághoz panasszal élni, így vesződik egy becsületben és köz­tisztességben eltöltött eredményekben gazdag életpálya. Palkovich, mint tudjuk, munkás élete folyamán, melybői 42 évet töltött el Gután s amelyhez a község fellendü­lése fűződik, 76 éves korában csendőri kísérettel kell elhagyni a köztársaságot, melynek 1922 — 1925, években nemzet­gyűlési képviselője volt. Ilyen mérges virágokat fakadnak az állampolgársági törvényből annak vég­rehajtása előtt. Egy előzetes kiutasítás. A miniszter Bayer István gútai káp­lánt kiutasította egy Szent István napi misézésért. A fiatal p pnak 3 nap alatt el kellett hagynia a köztársaság terü­letét. El is hagyta, meri nem kapott ügyének elintézésére halasztást. Szanatórium „CARITAS“ Bratislava, Torna u. 18/b. W 274 Sebészet — Nőgyógyászat I. oszt. napi 80—100 koronáig, II. oszt. napi 5B—65 koronáig. Szabad orvosválasztás. Külön szülészeti osztály (Both dr.) I. oszt. pausal szülés 8 napra 1600 korona. II. oszt. pausal szülés I000 korona. Vezető orvos: FRANKEN­­BERGER dr. egyetemi tanár. Az intézet fő­orvosa: ROTH JÁNOS dr. egyetemi tanársegéd operatőr. — REÉUCHA LAJOS dr. igazgató. •• awwMMHwriiMrirrw riwininiini ea Uj csillag. A Heidelberg melletti Königsluhl csil­lagvizsgálóban május 9 én kér csillagász lefényképezett egy ködfoltot (a csilla­gászati térképen NGC 4303 a neve) és i azt találták, hogy egy olyan csillag is látható ezen a fényképén, amelynek az eddigi fényképfelvételeken semmi nyoma. ; Nyomban összehasonlították az ugyan­erről a ködfoltrói legutóbb készült fel­vételiét, amelyet április 15 én exponált egy csillagásztársuk és az összehason­lítás alapján megállapították, hogy ez a csillag április 15 es május 9 között bukkant fel mostani helyén. Az uj csil­lag egy tőlünk több millió fényévnyire lévő ködfoltban képződött, az a fénykép tehát egy születése korát élő égitestet mutat meg az emberi szemnek. Hogy milyen óriási méretekkel van dolgunk, megmutatja a felfedező csillag­vizsgáló intézet néhány számítása: A csillag 14 ed rangúnak látszik, tehát sokkalta nagyobb, mint a mi Napunk, amely a felfedezett csillag messzeségéből nem is látszanék meg, mert csak 28 -30- ad rangú csiltagszámba menne. Ez idáig csillagásznyelven volt el­mondva. Ugyanez laikus nyelven igy hangzik: Csillagászkutatóink régtől fogva isme­rik a ködfoltot és tudják róia, hogy az a fény, amely most érkezik hozzánk tőle, az a fény sok-sok millió évvel ezelőtt indult el útjára és csak most ér el hozzánk. Az uj nap felfedezése pedig csak az emberi szemnek uj, valójában anakronizmus, mert egy csillagnak olyan születéséről ad hirt, amely sok millió Iparosok országos Kongresszusa Késmárkon.

Next

/
Thumbnails
Contents