Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-12-25 / 154. szám

d,. oldal. Komáromi Lapok 1926. december 2d. IMiiiei 1 ive iiil IiiiiÉi Csendes munkában, a magyar ifjúság oktatásában éltéit másfél évszázad ív­­fordu ójához érkezeit el a Bsftcés rend Komáromban, amelynek gimnáziuma korábban szintén másfél évszázadon át a jezsuita atyák kezében volt. A magyar Bencés rend működését és ezeréves munkáját fölösleges méltatni, hiszen közismert és tudott dolog az, hogy az ö munkás kezeik ismertették meg a magyarokkal a földmivelést, Ők tanítot­ták meg az iparra, békés foglalkozá­sokra a harcok fiait. A magyar áliam­­alkottás konszolidál Jában nagy részük van ezeknek a komoly szerzeteseknek, akik Isten dicsőségét a letűnt századok ban kétkázi munkával is szolgálták, ter­jesztették a civilizációt, hogy azután a későbbi századokban a tudományokra oktassák az ifjúságot és azt felvértezzék a kút’ura fegyverzetével A Bencések rendje Mária Terézia kiráiyasszony idej ben települt meg Komáromban, aki 1775. évben meg látogatta a szentmártoni apá Ság hírne­ves monostorát és a re *d munkája nagyban megnyerte a buzgó kiráiy­asszony tetszését, A jezsuita szerzet el­törlése után sok gimnázium maradt tanárok nélkül, ahol eddig az oktatást a Jézus Társaságának atyái végezték Az exjezsuiták etszéledtek, egy része tanár maradt, de a nagyobb része vi­lági pappá lett. Mária Terézia a komá­romi jezsuita főgimnázium vezetését a Bencés rendre szándékozott bízni. Eb­ből a célból a rend főapátjával 17,76. év nyarán tárgyalások indulnak meg a királyasszony parancsára es azok ered­ményeképpen az iskolai év elején — mely abban az időben meg november í-érí, Mindszentek ünnepén ke dődött, -- 1776 október 27 én érkeznek Ko­máromba az uj Bencés tanárok A kiráiyasszony különös kegyének jeléül Komáromban beiktatja őket a jezsuiták volt rendházának (a mai székház), a jezsuita gimnáziumnak (a mai kultúrpalota), a régi jezsuita gim­názium és társháznak (a sétatéren a tiszti paviilonnal szemben levő katonai épület) a bir okába, amelyet akkor Csupinszky kúria néven ismertek. Ké­sőbb pzdig átadja nekik a Szent An­drás templomát is konvent- templomul. A királyi a‘apitó levelet 1780. évben adja ki a kiralyasszony, halaia évében és fia, II József 1782 ben megerősíti azt. A hatosztáuu nagygimnáziumban akkor öt professzor, egy hitelemző és egy hitszónok működőit, aki heiydtes tanár 13 volt egyszemelyben. Pontosan tíz esztendeig dolgoztak a Bencés atyák Komáromban, amikor II. József az Összes szerzetes rendeket eltörölte. 1786. nov. 27 kelt diplomája szerint a Bencés rend is me a sorsra Pest elfoglalása után Eörsyre és Strozza olasz tisztre bízták Pest védelmét. Hasszán basa megszállván a várost, Eőrsy hősiesen védte azt s embereivel gyakran kiütvén, az ellenségnek nagy kárt okozott Mielőtt a török abba­hagyta volna az ostromot, a fővezér farancsára több német ezred és Eőrsy éter magyarjai rohamot intéztek a török sáncok ellen. Nem tudni, mi rémitette meg Eőrsy Péter csapatait, de a legvadabb rémület kőit rohantak vissza a pesti kapu felé, ho?y a városba menekülhessenek. Eőrsy Péter kivont karddal állta útját a megrettent futók­nak s néhányat köiülök meg is vágott. A tolongó s rémülettől űzött tömeg azonban eltiporták a derék embert. Éktelenül elrútított holttestét alig lehe­tett felismerni. A?ok a csapatok, me­­tyrket oly sokszor vezetett gyüzelemre, öntudatlanul oko'ták halálát. Mikor észbe kaptak s megtudták a szomorú esetet, bőségesen megváratták volt ve­zérüket s hiv társukat . . Eőrsy Péternek nem voltak gyer­mekei. Mikor Esztergom főkapitányává •evezték, feleségét nem merte a vesze­delmes Esztergomba hozni, tehát Eger várába vitette Palffy ennak idején neki •dta a lédecí falut s jószágot, abból tartotta feleségét. Mivel Eger 1596 ban örök kézre került, semmi adat nem maradt ránk arról, hogy mi történt Eőrsy Péter feleségével. 1776-1926. Komárom, — december 24 Jutott. Ettől kezdve a Bencés főgimná­zium királyi gimnáziummá let«, amely­ben még jó darabig a volt bencés ta­nárok okiattak az ifjúságot és kimutat hatőlag még további tiz évig 1795. évig lakják is a rendházukat. A rend feloszlatása után megszűnt a komáromi kon vent és a templom, a S eat András rászállott Komárom vá­rosra, amely annak birtokáért már oosszu idő ó:a küzdelmei folyt ifoit. A királyi oskola igazgatói tisztét is a volt Bencés tanárok töltik be még évtizede­den kérésziül. lay VezeriC3 D vid (1776—1783) és Bossányi Mór (1784 -1790). Da ebben az időben itt tinit a nemzet nagy deákos költője, B tróti Szabó Dávid exjezsuita is, aki székely haráj*böt elszakadva Komárom mellett, Vért pusztán fejezte be n urtkás éleiét, A hires j zsuita tudósok sorából itt tanakodik a két nagy történetírója a XVIII századnak: Pray György, a Ha­lotti beszéd felfedezője és Katona Ist­ván az első pragmatikus történetírónk. A rend el őrlése után a komáromi születésű Szenimiklóssy Alajos, a hír neves epigramm költő ia viseli a kirá­lyi nagygimnázium igazgatót tisztét (1790—1798), aki szintén a Bzncé3 rendnek volt tagja. A század elején itt tanít a nagy Révai Miklós is rövid ideig, legnagyobb nyelvújítónk. A napóleoni háborúk alatt (1796— 1812) a katonaság foglalja le a Bencés rend szó-házát kórházi és más hadi célokra és azt bírj-«, amíg I. Ferenc fcirá'y 1812. évben ismét visszaállítja a tanító rendeket, köziük a Bencések rendjét is. Örömmel üdvözölte ezt Ko mároni város és vármegye közönsége, mely ismételten ezt sürgette a Heiytanó­­tan>csnál, hogy a komáromi gimnázium élére volt benediktinust nevezzen ki igazgatónak. A bencések ismét visszaköltöznek rendházukba és megindul az oktatásnak pár évre megzavart munkája a maga medrében Hogy ez mennyire nemzeí­­épiiő munka volt, arról tanúskodik az a fejedelmi alapítvány, melyet a szintén komáromi születésű Király József volt pécsi püspök tett a gimnáziumnál a megyei katolikus nemes ifjúság számára. A gimnáziumban jeles tanárok oktatnak. A múlt század barimdik évtizedében került ide C.uczor Gergely a hírneves magyar költő is tanárnak (1829—1835) | akit tanári katedrájáról szólít fel az Akadémia titkári tisztének elfogadására. Hisz tanárai a gimnáziumnak a múlt század első évtizedeiből Körmend/ Krizológ, aki két évi megszakítással (1819—1846) csaknem négy évtizeden át áll az intézet élén. Itt tanit « lelke« Kultsár ii Komárom nagy­nevű (ia. aki aiintén Sz. Benedek rendjében élt é« utóbb a Magyar Tudó lányos Akadémia egyik elhőharcosa a mint az el*5 magyarnyelvű pesti ujaág szerkesztője a nemzeti színészet nagylelkű pártfogója lett. A hires tanotok sorában ott ragyog­nak ma is a tudós Szeder Fábiánnak, a komáromi születésű magyar Írónak neve, Takács Bernardin, Bailay Vallér, Vagáce Cézár, a hires filológus, Sár­kány Miklós, a későbbi babonybéli apát, Borbély Kornél, a mgy teológus emlékezetes nevei mellett. De a nagy­­gimnázium csak 1848 évig állott fenn, azután a központi császári kormány kisgimnáziummá fejlesztette vissza az intézetet, mely hat évtizeden keresztül sínylette ezt az állapotot. A kisgimnáziumban tanit Vaszary Kolos, később Magyarország herceg­prímása, a nagy történettudós. Itt ta­nárkodon Nyulassy Antal, a költő pap, Haibik Ciprtán kormányfőtanácsos, ez idős/ennt tihanyi apát, itt müKÖdnek a kiünő monográfusok: Németh Vilmos igazgató, Gyulai Rudolf, a komáromi muzeurn tudós megdapitója, aki élet rehozta a Történeti es Régészeti, utóbb Muzeum Egyesületet és Komárom vá­ros és vármegye múltjához annyi be­cses történeti adatot hordott össze a korán elköltözött Magyary Szu'pic, aki egyike lett volna a legjobb histoiikusa- i tiknak. Komárom társadalmi életében milyen szép emlékek fűződnek Vértest Leánder Magyary Szulpic, Reznyák Albert, He­vesi Bemát, Vidóczy Asztrik neveihez. A legutolsó évek történetében pedig ki ne tartaná emlékezetében Bódiss Jusz­tin dr. nak, a Magyar Tudományos Aksdemia tagjának a hírneves filoló­gusnak a nevet, akinek páratlan emlé­kező tehetsége a tudományos adatok­nak végtelen mennyiségét vitte a sir homályába. lit műkődnek ma is és mint szakírók szereztek nevüknek tiszteletei szélesebb körben is: Gídró Bonific igazgató házfőnök matematikai és Hor váth Cézár dr. természetrajzi irók, az imént távozott Bognár Cecil dr. filozó­fiai és fizikai iró, a budapesti tudo­mány-egyetem magántanára, nemcsak irói, de nagyszabású kukurmüködésével j is ismeri nevet vívott ki magáaakStlo- j venszkón. 1908. óta a régi Algimnázium ismét főgimnáziummá fejlődött és azóta gyö­nyörű iskola palotájába költözött, amely Szlovákia legszebb és legminLszerübb intézetei sorába tartozik. Az uj tanári nemzedék sorában írodilmi téren Biró Lucián és Hajdú Lukács dr. aki jeles szónok is, szép sikerrel működnek. Kiki a maga körében arra törekszik, ezek közül a tanárok közül, hogy köte iességeit pontosan te jesiíse és az inté­zetet színvonalon tartsa. Nem is kell azt külön hangsu:yoznunk, hogy a ko­máromi Bencés főgimnázium a legjobb hírű intézetek közé tartozik. Ez a munka, a céltudatos és nera­­zelnevelő munka eredményeiben lát­szik csak meg igazán. Ha seregszem­lét akarnánk tartani azok felett a híres emberek felelt, akik ebből a gimná­ziumból kerültek ki, arra nem volna elegendő e lapnak csekély tere. És há­nyán váltak a társadalom jeles és hasznos tagjaivá az intézet neveitjei közül, azt láthatjuk a magyarság egyre túkulő soraiban is. A ritka évfordulónak ez a fontosabbik eredménye. De egy bi­zonyos: a komáromi Bencés gimnázium és tanárai beleírták neveiket a magyar művelődés történetébe, az innen elhi­vatott nagyjaink nevei pedig az orszá­gos történelem aranylapjún ragyognak. Ez a fény vetít most sugarakat is erre a csendben dolgozó tanító Rendre, amely Komárom társadalmával másfél­­száz éve elválaszthatlanul összeforrott. Ez a Rend jelentette a város életében éveken keresztül a magyar kultúrát és annak zászlóhordozóit, amikor még a kulturális élet szabályozatlan vizek ereiben csörgedezett és nem dagadt hatalmas folyammá. A másfél évszazad megtermékenyí­tette Komárom földjének minden talp­alatnyi rögét. A magyar nemzet, a magyar n. mzed irodalom, a magyar tudomány ez alatt az idő alatt bonto'ta ki szárnyait ése szárnyaknak sok sok fé­nyes tolla Komárom és Komárom várme­gye földjéből termett. Nemzeti mivelö­­désünk történetében, de főképpen helyi kulturális életünkben mindenkor első helyen állott a Bencés Rend, melynek másfél évszázados itteni müKödéséhez az itt élő magyarságnak a legtel­jesebb tisztelete és elismerése fűződik. A Gondviselés megádó kegyelme en­gedjen megérniök több szép és neve­zetes Iusztrumot is a Bencés rendnek, melyet örömmel és büszkén köszönt az évfordulón nemcsak Komárom, de messze vidéknek sok sok magyar la­kosa. A. Gy. A Virrasztók költője. Irta: FQtöp Zsigmond. Az elnyomatás korszakának s a nem­zeti elaléltságnak egyik legmtgragadóbb képletes kifejezője a Virrasztók c. köl­temény, amely a szabadsagtiarc után letiport Magyarország akkori megbé­nult állapotát aliegorizálja . .A rabságba döntött ország ájulran hever a por­ban fiai tehetetlenül állják körül, égő fájdalom sajogtaija szivüket s kínos határozatlanságukban tétován tekintenek a sivárnak látszó jövő felé, ahelyett, hogy a nemzet őserejébe veted hittel megkísérelnék a tetszhalottat végzetes kábultságából felrázni. A költeményt Vajda János, a magyar költészet egyik legkiválóbb képviselője irta, akinek neve több érdemes társá­val együt, mintha valamiképp kiesett volna az emlékezet szűkös határai kö­zül s ha az irodalonvönénet nem örökítette volna meg nagyságát, bizony a mostani, csak a mának éld utókor, amelynek emlékezetében mindjobban és jobban halványul a dicsőséges mait Prágai so^fca h~patt­­ként fries virstli, finom felvágottak. — Sajtok: Teappista, Rrquefort, SSígn n «tb.» ssardmi-äb és mindennemű fcülőhs­­legeeségek tegjo ban és fiegolosóbban, a jrágai Hentesáru és eseategekeresled-sfeea váeápolhfttók, Kosnápom Kíspka-tér (¥ • posháza me lett), — Kereskedők és vendagfő$ő& riszere en yroa érák! toi ragyogó fénye, — aligha állítana ne­vének emléket. Pedig amely nemzet nem becsüli meg mustját ti annak ériékeit, az nem ér­demit meg jövőjét sem. M;rt megbe­csülhetetlen n-gv értékek teszik becsessé nemzeti múltúnkat, amelynek messzi homályából napvilágra kell hozni mind­ama kincseket, amelyek szellemi éleitek csodálatos gazdagságát mutálják. A nagy centenáriumok sorozatába» a ránkvirradó évben érkezünk el Vajda János c níennáriumához, a magyar lira ez egyik legeredetibb talentumának születése századik évfordulójához. 1827. május 7 én született és hányattatások­ban, szenvedésekben gazdag életét 1897 január 17 én fejezte be, amikor meg­oldódott eő.te az életnek általa oly buzgón ku-atott nagy titka: a halál. A má cusi forradalom és az azt követő szabadságharc vihara az ő ifjúságát is áldoza ui követelte, de életének további korszakában sem nyíltak számára a boldogság virágai. Sorscsapások kor­bácsolták végig életpályáján, amelynek a csalódó ok, szerencsében házasétete, anyagi küzködéud úgyszólván kezdettől fogva sötét tónust adtak. Pesszimíszíikus hajlama csak sulyosbiíotta helyzetét, lelke sohasém tudott megnyugodni, foly­tonos forrongásban égett. Költői pályája megpróbáltatásokon keresztülment, zaklatod életének hűsé­ges tűsre, amelybenélet nsk egyes fázisai élénken nyilatkoznak meg. Hazájának si­ralmas helyzete fölöít érzett fajdalma a nemzet gyászos napjaiban sokszor riadt föl kétségbeesett sirámban s igaz ha­zafias érzését mégis sokan félremagya­rázták, nőt kétségbe is vonták. Szivé­nek minden lángolásával szeretett ős olthatatian vágyódással viszontszerelem után sóvárgott, de a hűtlenség és érzé­­kedenség gyógyíthatatlan sebeket ütött szivén. A Szerelem átka, Qina szerelme c. ciklusok hü tolmacsolói a költő fáj­dalmas csalódásainak. Nagy csalódásában kétségbeesett zo­kogással kiált föl egyik költeményében: Van-e még egy oltár, Tan-e még egy bálTátay, Hova térdepelvén, buzgón imádkozván, Kétségbeesésem enyhülését várnám? Mit én építettem, ékes templomodat. Ahol színről színre imádtam arcodat, Haragod üazkével magad íölgyuj toltad . . . Lelke rendkívül érzékeny volt és szen­vedélye szinte határtalan, ami fájt,amisaj­­gott szivében, hatványozott mértékben okozott neki szenvedést. A keserű csaló­dások és szenvedések zárkózottá, em­­bergyüiölővé tették, csak a magányt kereste és egyedülvalo, társtatan életére a költésre ben keresett vigasztalást. Lírája mint egész élete, a legeredetibb s legegyedülálióbbegész irodalmunkban. A magyar költők legnagyobbjainak, Pető­finek, Aranynak volt kortársa, de költé­szete megőrizte a maga egyéniségét. Saját énje nyilatkozik meg költészeté­ben, araelynetc 1 gnagyobb részében & fájdalom szenvedélyes kitörésekben tár­tál utat magának. Hozzá hasonló nincs a magyar lírában és ez szabja meg nagy jelentőségét is Vajdának egész irodalmunkban. Hazafias költeményein kivül szerelni költészete a legszebb alkotásokkal gaz­dagítja irodalmunkat. Szerelmi lírája I szenvedélyes szerelem lángoló forrásá­ból árad szerte és az emésztő fájdalom rezeg végig rajta. Bölcsei kedd költe­ményei az élet nyomorúságaiba való elmélyedésről tanúskodnak s az elmu-

Next

/
Thumbnails
Contents