Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-12-25 / 154. szám

1926. decem bér 23. Komáromi Lapok 9. oldal Karácsonyi nagy árleszállítás r Férfi- és női fehérnemű, kötött mellények és angol pti'l-overek „Trama* és mo ó selyem harisnyák,valódi angol gyapjú harisnyák, bőrretiikülök és kofferek, francia NYAK KENDŐ különleges'égek. WiMPASSI* G védj hó* és sár­­cipők, manikűr és {é>ü$&Tc<v\iTÍi(leiáru8Ítá8 miatt mélyen a napi áron alul), boka- és lábszarvédők,gyermek szövet kabátkák, SZÖRMEBOÁK [kidrusitänl árban) f rfi- és női crépe de Chine sáiok, pamut és vászon zsebkendők, selyem divaternyő, selyem nadrágtartók. la batiszt nadrág­­kombinéek és hálóingek stb Jótékony egyesületeknek meleg al óruházat és harisnyák stb. 15% engedménnyel 1 ! ! Ravasz László dr. a jövő ifjúság kialakulásáról. Budapest, december hó. Ravasz László dr, reformálus püspök, a budapesti evangélikus templomban előadást tartóit a gyer­mekkor leikéről és az uj ifjúság kialakulásáról. Az ifjúsági konferen­ciák alkalmából tartolt ezen elöadá sában egyebek közt ezeket mondotta: — A gyermek az Ifjúkoron ke­resztül lesz emberré és olyanná lesz, amilyen erők ifjúkorában éb­redtek fel benne. Jövendőbeli élete, végzete ifjúságának lapjain vannak fel­jegyezve Ez az átmeneti kor olyan fontos az emberi élet számára, akár csak a gipszporra nézve, amelyet vízzel öntött le a művész: síelnie kell a művésznek, meri ha kihűl kezében a gipsz, teremteni már nem tud vele. De a történelem, a kuliura, a társadalom szempontjából ugyanannyira fontos, milyen az ifjú­ság, mert olyanná válnak a nemzedé­kek, amilyenné előkészülnek az ifjú­ságban. Az ifjúság az a mindenkori röpke idő, amelyen keresztül a tár­sadalom azonnal uj célokkal telik meg, felveszi a jövendő korszak a maga egész pályájának és egész végzetének jellemvonásait. Nem kül­sőségekben nézem most a témát, — keressük meg az ifjúság belső, metafizikai tulajdonságait. — Az első fontos vonás az, — olytatta a püspök — amelyet úgy például Nógrádról kér tőle 2—300 embert. Eörsy András (Péter fivére) Vácról jelenti neki, hogy a török megindult Pestről. Nagy Egyed kapi­tány meg azt írja, hogy „4000 tatár a bácsi mezőben vagyon s csak az' vár­iak, hogy az ut szikkadjon. (1597. Supremo capitaneo arcis Strigoniensis.) Az imigyen kapott hirek alapján irta volt Eörsy Péter 1597 január 7 én Pálffynak : „Az én kegyelmes uramnak, «z nagyságos Pálffy Miklósnak, őfelsége tanácsának és ország kapitányának adassák ez levél kezében... Az mi­­oemü keresztény embereink ott bent Budán és Pesten vannak, ugyan maguk közül egy emberüket bocsáttanak ki­­énhozzám, az kitől azt izenték, hogy török császár az végeken azt irta, hogy semmit ne féljenek; mert általánfogva minden bizonnyal Szent György nap­iára itt kint akar személye szerint tenni. Ha pedig akkorra ki nem érkezhetnék, tehát minden bizonnyal az mikor az rózsa kivirágzik itt kint akar lenni és ut is irta, hogy bátor az Makumetát soha ne láthassa, hogyha ez megneve­zett napra ki nem jő .. . Jól tudja sagyságod, hogy ez az hely (t. i. Esz­tergom) mi állapotban vagyon. Az mióta az Isten kezünkbe adta, azoita fogva igen keveset építettének rajla ; most is senki nem épít semmit rajta. Az mióta nagyságod innét kiment, azóta fogva egy lapát földet sem vetettnek egyik helyről az másik helyre." De azért — Írja levele végén — „az egész vitézlő néppel jó vigyázásban vagyunk.“ Erre a vigyázásra nagy szükség volt; mert hiszen február 11-én Eörsy Péter már azt jelentette Pálffynak, hogy a tőrök Esztergom ellen készül. Említők már, hogy Eörsy Péternek mind a magyar, mind a törők előtt jó Kire s neve volt Emberségével s vitéz­­•igével szerezte ezt. Bizony még a fejezünk ki, hogy az Ifjúságban üt közik össze az örök ébredés a köz­zel. Az ifjú az, aki egyszerre úgy találja, hogy szemben áll a világgá^ és ezt a viszonyt rendezni kívánja’ Miért van az, hogy a kamasz olyan furcsa teremtés, hogy ruhát sem le hét rászabni, vagy rövidebb, vagy hosszabb a keze-lába, mini ahogy kellene. A legjobb nevelésű uriház­­ban a kamaszok csellenek botianak, mintha idegen helyen járnának. Ez is azért van, mert egy forradalmon mennek kérésziül, az egyén és a vi­lág nagy haica megy bennük végbe. Ez a harc csupán békekötéssel vég­ződhet, mert ha csak az egyik lenne győztes, rámenne maga az élet, a kellőnek szintézisére van szükség. Az ifjúságot elsősorban a n>ers in­dividualizmus jellemzi. Az egyéniség nyújtózkodik benne — minő véghe­­tetlenül öntelt az ifjú ember, hogyan lenézi maga körül a világot — va­lami démoni óriás hatalom ébred fel ilyenkor az egyénben, a sui ge­neris emberarcnak misztériuma, amely, mint egy antik Isten, ébredez a szőlőlugasban, úgy támad és bom­lik ki az egyes emberben. Jellemzi az ifjú embert, hogy előtte megszű­nik minden lekiniely, szinte szégye».li azt, hogy ő tisztelettel meghajoljon bármi tekintély előtt. Meg kell nézni, milyen könnyen jut a fiatalember abba a kisértésbe, hogy ne vegye komolyan édesanyját, apját, tanárait: menekülni akar régi kötöttségektől A világon mindig úgy lesz, hogy az török szomszédok is azt Írták róla, hogy akinek szivén és szemén nem ül az ördög, hajlani kell Eörsy jó hírét. Bár a háború szakadatlanul folyt, a budai basák fel-felkeresik őt leveleik­kel s ügyes-bajos dolgaikat békésen elintézik. Az 1597. év őszén Eörsy például arra kérte a budai vedért, en­gedné meg, hogy az elmenekült váciak hazaköltözhessenek. Ahmat budai basa nov. 20-án kelt levelében aztán imigyen irt ez ügyről: „Az vácziak dolgát az mi illeti, mi abban ellentartók nem vagyunk, hogy haza ne szállnának, ha valami há­zacskájuk vagyon, ahol megmaradhat­nak; ... de minthogy három basa és tiz szomszéd bég vagyon itt, kiket az csa­tázástól meg nem tarthatunk, azoktól féltek szegények, hogy vagy őmagok­­ban, vagy gyermekükben valami kár ne Iegyön és mi is attól féltettük sze­gényeket, azért nem akartuk hazaszátli­­teni; mert mi azt akarnánk, hogy faluk, városok épülnének. Az óbudaiakat is biztassa haza kigyelmed." Ezután megírja Eörsynek, hogy a kecskemétiek, körösiek és ceglédiek erősen panaszkodnak a végbeliek ellen. „Legyünk jó szomszédsággal, — Írja Ahmat — mert ha mi is úgy kezdünk cselekedni, semmi jó nem következik beiőle“. Levele végén arra kéri Eörsyt, kül­dené egyik főemberét Budára, szóval akar vele izenni. Bátran jöhet, „még az hajának <em leszön egyszál hán­tása is.“ Eörsy erre Váczi Borbély Györgyöt és a megyeri bi: ót küldi a basához. Mivel Borbély György jól tudott törö­kül, a basa sióval is izent s levelet is küldött véle Eőrsinek. A levélben a Budán lévő magyar rabok emberséges tartását jelentette. „Az rabok dolgát az mi illeti — Írja Ahmat — titkon tudakozza meg kegyelmed Éteiök, ita­luk itt szépön vagyon. Azért kegyei­ifjúság született forradalmár, minden szabadságküzdelemnek, újításnak született csatlósa. Az öregek csóvál­ják a fejüket és nem érthetik meg a feltörekvő uj világot, amely tele van uj eszményekkel, uj értékelés sei Nem beszélek arról, mennyivel jobb, vagy rosszabb ez az uj világ a réginél, most csak az érdekel bennünket, hogy a világban állandó zendülés, szakadatlan meghasonlás van és az uj nemzedék mindig idegen a régivel szemben Hozza a maga uj programját és hirdeti: öregek állja­tok félre, jönnek az uj hóditók: régi telepesek távozzatok. Csak egyetlen kapu marad nyitva, ahol védtelen az Ifjúság, ahol nevelői hatások alá ke­rül és ez a barátság. Szülők, apák anyák százszor mondták nekem, hogy legbensőbb lelki kapcsolat medetl, amely gyermeküket hozzá­juk fűzte, mennyire megváltozik a gyermek, mert leikében megj lent a harmadik személy, az idegen, aki azon­ban pa/tás, iskolatárs aki leköti min­den gondolatát. Annak elmondja lelki életének legfinomabb rezdülé­seit, mert erre van berendezve — A gyermek — s rendszerint a férfikorban is a szellemi és az er­kölcsi fejlődés párhuzamosan halad. Az Ifjúságban ez a kapcsolat elsza­kad s a szellemi világ főiébe kerül az erkölcsinek. — Az ifjúságot jellemzi az örök keresés és hajszolás, az elméleti világkép mohó felfalása, amivel együtt jár a kélelkedés, a kritikai hajlam az ifjúnál, aki e mellett dog­matikus Kiderül később, hogy min­den kétség nem tőle, hanem vala­melyik példaképétől származott. Egy kézlegyintéssel többet lehet rontani az ifjúságon ebben a korban, mint amit öt esztendő alatt építeni tudunk. A romantikával telehinlett világ el­tűnik, kifosztva, s hivatalból — taga­dóvá, hivatalból — istentelenné vállik. Szomjas az eszményekre, keresi a nagy embert, megtagad valakit és hódol neki. Talán az illető történeti személy, vagy korának valamelyik szereplője, talán egy léha fráter, akit Anatole France képzelete terem­tett meg számára. Még később meg­kezdődik a halálos küzdelem az egyén joga és a faj joga között, hány­szor látjuk, hogy a faj Géniusza megsemmisítette az egyén Géniuszát. Az ifjút leköti a másik nemről való gondoskodásnak szakadatlan, lelket Mielőtt TátárOl, tekintse meg dús YálMltéku csillár raktárunkat. Szép kivitelű, Ízléses és modem Lnsterek olcsó árban. Nagy raktár am össses ‘M BK* vUiamoesdgl elkkehbesL „ELEKTRA" Jókai-ucca 13. Telefon 38. med is szegényüknek az ottvalóknak megadja; mert hiszen azoknak is Iste­­nők vagyon, kinek az másvilágon ju­talmát veszi kegyelmed.“ (1597. dec. 4 Mi Ahmat pássá, az hatalmas Isten­nek akaratjából az győzhetetlen török császárnak főhelytartója Budán és gond­viselője Magyarországnak. Tisztöietös és becsületös vitézlő nemös személy, nékünk jó szomszédunk“ stb ) Érdemes megemlítenünk, hogy a budai vezér a béketárgya lások alkai mával is Eörsi Péterrel tudatta a törő kök kívánságait. Mátyás főherceg pél­dául 1600. szept. 7 én Rudolf császár­nak jelentette, amit a budai vezirbasa a békesség ügyében Eőrsinek irt volt. Vezir Mehmet basa aug. 31-én irta Eörsynek, az ő jó szomszédjának, hogy a török deputátusok a béketárgya­lásra Esztergomba jönnek s már útban vannak. A többszőr megkísérelt béketárgya­lások eredményre nem vezettek. A háború tehát szakadatlanul folyt s Eörsy abban tevékeny részt vett. Leg­véresebb harca a törökkel Győrött volt 1598-ban. Győr visszafoglalásáról elég sokat írtak már, d* Eörsy Péter­nek ottan való szerepléséről szót is alig ejtettek. Pedig a legvéresebb har­cot ő és az ő katonái vívtak s az 6 embereiből veszett el legtöbb. Eörsy Péter ezer vizi és szárazföldi hajdú élén küzdött ott. A hivatalos jelentés szerint a győri kapu felrobbantása után a francia Vabecourt rohant be a várba elsőnek. Erre jött Eörsy Péter ezer hajdújával; őt követte Don Lopes s végül Schwarzenberg fővezér jött. Schwarzenberg fővezér márc 30 iki Jelentésében ugyanezt úja s hozzáteszi, logy Eörsy Péter magyar gyalogosai - val nagyon kitüntette magát („der sich mit seinen unergebenen hungarischen Fussvolk gar wohl erzeigt hat.“) Mikor Rudolf császár meghallotta átszövő művelete Sokszor valami szánalmas optimizmussal a szenny­ben elmerült másikról tündért álmo­kat tud szőni, a hódolat koronáját teszi a cédára, akire csak hamu illenék, a szégyen és bünbánat ha­muja. Ott van az az eset, amikor a női eszmény megromlik az ifjú előtt. Választóvíz ez, amely aranyat pusz­iit, a születendő if<u, amelyik el­veszti hűét, aki rabjává válik szen­vedélyeinek, öngyilkosság, vagy más, még szomorúbb halál és pusztulás rettentő módon igazolja, hány el­vesztett csata zajlik le, ahol az egyén és a faj Géniusza szembekerül. — A faj Géniusza ebben e kor­ban megölte az egyén Géniuszát: nincs más megoldás, mint a megtérés, a megváltás. Az ifjúság olyan, mint a must, benne van a bor mámoritó ereje, de el van keverve sok ide­gen anyaggal. Nincs olyan ember, amelyik forráson ne ment volna keresztül. Uj bort nem szabad régi tömlőbe tölteni, meri szétveti azt és kífoly, — ki ne sajnálná a kifolyt uj bort, tavasz Ígéretét, ősz áldását, amelytől megmámorosodik a gazda, amitől illat és jókedv költözik a szivünkbe. Az elveszett Ifjúság, a beszenyezett ifjúság, a tönkrement ifjúság, a foradalmiságában meg­átalkodott és démoni hatalmaknak áldozatul esett ifjúság: a magyar szüret sárba és szennybe beleta* posva. Rámutatok Krisztusra, mint legjobb barátra, világ feletti hősre, aki az édes mustból le tudja szűrni jö­vendők illatos, drága nektárját... — Gyermek Újság képes hetilap fiú és leány gyermekek részére. Kapható ős megrendelhető a Spitzer lile könyves­boltban. Egyes szám ára 1 K. Győr visszafoglalását, az idegen tisz­teket elhalmozta jutalommal. Eörsy Péter természetesen semmit sem kapott, bár háromszáz emberénél több esett el s a megmaradtak is jobbára sebesek voltak. Eörsy Péter a háború további folya­mata alatt is kitüntette magát s jelen­téseivel több ízben fontos szolgálatot tett. Az 1600. május 10-én például Pogrányinak irta, hogy Csáki Gergely és Kalmár István vajdák minő vízi csatában verték meg a törököket. Az 1601. évben az esküszegő franciákról (akik a törökökhöz pártoltak) részletes jelentést irt Mátyás főhercegnek. Ugyanez év október havában Thurzó Györgynek irta, hogy a váci őrséggel és a saját hadi népével Buda alá vo­nult. Gutray István alatt a váciak oly szerencsés portyát csaptak, hogy tö­mérdek zsákmányt hoztak. Ilyen portya és csatázás — Írja Eörsy — rég nem volt. Ugyanez évben (szept. 12) Mátyás főhercegnek jelentette, hogy a Székes­­fehérvár felmentésére siető török had alig harmadfélezernyi. Köztük vannak az áruló franciák is. Érdemes megemlítenünk, hogy Fehér­vár ostromakor a budai basa így szólott főembereihez : „Ti kutyák 1 Oly sokáig alkudoztatok Eörsy Péterrel a békesség dolgában, hogy Fehérvárt imigyen el­­játszottátok 1“ Eörsy az 1602 augusztus 13-án kelt jelentésében részletesen leírta a tőrök sereg állapotát, szándékát és számát. Valamivel későbben azt a lovascsatát irta le, melyben 1200 egri törököt szét­vert huszárjaival. Mondanunk sem keit, hogy az olyan vitézt s tapasztalt katonát, mint Eörsy Péter, Buda és Pest ostrománál sem nélkülözhették. Az ő érdeme a törők pesti (dunai) hídjának szétrombolása. Résztvett mindkét város ostromában s

Next

/
Thumbnails
Contents