Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-12-18 / 151. szám

1986. (isoember 18. KoMiárami Lapok 5. oldal. meghozatalában aktive közremű­ködött. Azt is tudnia keil, mint ügyvédnek, hogy a kereskedelmi törvény erre vo­natkozólag hogyan rendelkezik. Egészen bizonyos az, hogy Virág Mór mögött olyanok állanak, akiknek érdeke az, hogy a bank közgyűlésének hatá­rozatai gyorsan ne emelkedjenek jog­erőre. A beavatottak azt beszélik, hogy Virág Mór dr, perének hátterében dr. Barta Lajos vagyonfelügyelő és dr, Qhyczy János ügyvéd állanak, akik a Légióbank érdekében húzzák az időt ezzel, hogy az a fiók ügyet elintézhesse. Ha ezt a pert Virág Mór dr. meg­­nyerné, akkor például az egész kény­szeregyezséget elölről kellene kezdeni és akkor egy uj vagyonfelügyelő — esetleg Barta Lajos redivivus — ismét egy százezres dij megállapításához jut­hatna a — betevők kontójára Egyelőre azonban Virág Mór dr. pernyerési esé- I lyei — alapos jogászok véleménye sze­rint — csekélyek. Mi is van azzal a Légió bankkal ? A szlovák kormánylapok közgazda­­sági híreiből értesülünk, hogy a Légió­­bank és a Slovenska Banka között nagy harc folyik a komáromi fiókért Prágá* . ban. A Slovenska Banka sakkot akar adni a Légióbanknak. Borzasztó műfel háborodás folyik a szlovák bankkörök­­ben, hogy a Légióbank mindenütt kon­­kurrenciát akar csinálni a Slovenska Bankának. Telezik tudni: most a ma­gyar vidék kitűnő vadászterület a cseh és a szlovák bankok részére és a cseh és szlovák egységnek iskolapéldája ez a versengés a zsíros magyar bankfala tokért. A Légióbank hosszú ideig hallgatott november 7-én megtett ajánlata után, mely igen rövid és szűkszavú. A Ko­ronabank szerette volna részletekben is felaprózva látni az ajánlat részleteit, de a bank a levelekre nem válaszolt. A Koronabank Prágában, Pozsonyban szorgalmazta az ügyet, majd táviratot is küldött a Légióbank címére, amire azután egy igen ideges hangú válaszlevél ér kezeit. Mikor ez a távirat Prágába érkezeit, történetesen dr. Barta Lajos vagyonfelügyelő is ott tartózkodott és sokan az ő ke­zei nyomát vélik felfedezni a bank levelében, mely egyszerre érkezeti meg Komá­romba a Prágába rándult vagyonfelü­gyelővel. Ha ez a levél is 30000 ko­ronájába jön a Koronabanknek, akkor igazán nem teszi ablakába a mérges kis papirost. A második roham a betevők ellen. A bank kényszeregyezsége tudvalevő leg november 7—10 napjain zajlott le a törvényszék tárgyalásain, amit*or a betevők óriási többsége elfogadta a bank ajánlatát abban a reményben, hogy ezzel a csődöt elkerüli, ami el­lenkező esetben f nyegetle és most már hamarosan pénzéhez jut. Hogy ez be ne következzék, arról gondoskodtak Messinger Béla fö'dbir­­tokos és voll malomiul jdonos, akinek a bank kimutatása szerint 1300 korona betétje van a Korona­­bankban, továbbá Weltner Vilmos komáromi ke­reskedő ; ezek dr. Raab Mihály ügyvéd utján felfolyamodással támadták meg a kényszeregyezséget és annak megsemmisítését kérik az itélőiáblán. A pozsonyi Ítélőtáblán eltart két­­három hónapig is a feifolyamodás el­intézése és addig a kényszeregyezség nem emelkedik jogerőre, tehát a bank nem fizethet. Pedig ha a kényszer­egyezség jogerős lenne, már a bank megkezdte volna ka­rácsony előtt a fizetéseket. A bank betevői, különösen a szegény emberek, akik fillérenként kuporgatták össze hosszú évek takarékos munká­jával kis betéteiket, amelyekből most ünnep előtt pár száz korona jól esnék nekik, jól tudják, hogy sem Messinger, sem Weltner nincsenek rászorulva a Koronabanknál levő betéteikre, de ezek, úgy látszik, nem gondoltak ezekre a földhöztapadt szegény emberekre és arra, hogy ezeknek mekkora bajt sze­reztek. Megfolyamodták még a kényszer­­egyezségnek a vagyonfelügyelői 109.000 borona díjmegállapítására vona'kozó ré­szét a bank megbízásából dr. Hajdú Gyula ógyaüai ügyvéd, a bank felügyelő bizottságának elnöke és Lengyel Ármin dr. ögyvéd is, akik alapos jogi érvek­kel bizonyítják be azt, hogy ez a meg­állapítás nemcsak a bank hitelezőinek érdekeit sérti, de az anyagi igazsággal és a ténylegesen teljesített munkával sem áll összhangban, A törvényszék és a bank céejegyzői. Mint a bomba, úgy csapott le a Koronabankra a komáromi törvényszék végzése, amely kifogásolja a cégjegy­zésre jogosult felszámolóknak ebbeli minőségét és jogcímét és ezzel a ban­kot valósággal a vezetéstől fosztja meg, azzal kiszolgáltatja a vagyonfelügyelő­nek, aki iránt úgy a részvényesek, mint a betevők bizalmatlanok. Az eset előzményei a következők: A bank közgyűlése után Ohyczy Já­nos dr., a bank volt igazgatósági el­nöke kérvényt adott be a felszámolók­nak a cégjegyzékbe való bevezetése iránt. A tíz felszámoló megjelent a tör­vényszék cégjegyzési irodájában és be­írta nevét a törvényszék hivatalos iveire, ezzel azt hitte, hogy dolgát elvégezte és az rendben van. Három hét után, amikor már a bank részére felhatalma­zásokat állítottak ki, akkor csap le kö­zéjük a törvényszék végzése, hogy a felszámolók nem jegyezhetik a céget, mert nincsenek bejegyezve. Most már, ha a cégjegyzésre nsm jogosullak a felszámolók, akkor a bank­nál semmi funkciót sem végezhetnek. A céget azonban mégis jegyezni kell. A jog ilyenkor mit rendel, jogi fáből­­vaskarikát: a régi igazgatóság jogosult a cég­jegyzésre amely már egy hónap előd letette hivatalát. Ilyen jogi szörnyszülöttek gyakran for­dulnak elő az igazságszolgáltatásban, ahol aztán se lüied — se hozzád és még a fiskális uraknak a körmönfontsága sem segít. A Koronabanknál most a felszámolók se kinn se benn nincsenek. Még egy felfolyamodás. A vagyonfelügyelő dija emelését kéri. Barta Lajos dr. vagyonfelügyelő szin­tén felfolyamodással támadta meg a kényszeregyezségi végest: kevesli a megállapított 109.000 ko­rona ügyvédi dijat, de krétáját most már nem nyomjd olyan erősen, mert csak 150.000 koronára kéri fele­melni az ítélőtáblától. A vagyonfelügyelő a törvényszéki végzésnek azt a megáliapitását veszi mottóul, hogy nem végzett sablonos munkát. Hát ez ig3z, de még csak az kellene,, hogy annyi kényszeregyezség legyen Komáromban, hogy ahhoz blan keltát is csináltasson. Egyébbiránt, aki ezt a felfolyamodást olvasta, azt a ki­jelentést tette, hogy ez volt a legna­gyobb írásműve ebben az egész kény­szeregyezségben. A magyar példabeszéd azt mondja, hogy evés közben megjö az étvágy. A vagyonfelügyelő is egész jő étvágyat kapott a megállapított 109.000 kotoná­­tól. Egyébbként ez az irásmü olyan érdekes, hogy egy két szemelvényt, ta­lán közlünk is belőle, hogy a közönség a jogi gyógyszertárak boszorkánykony­hájának titkaiba belepillanthasson. Szóval a komáromi ügyvédek egy része gondoskodik, hogy ennek a jobb sorsra érdemes banknak a hitelezői egyik meglepetést a másik után kap­ják. Hátra van a fekete levest mondták a törökök Váradon a náluk vendégség­ben levő Thökölynek, akit azután fe­ketekávé után le is kapcsoltak. A Ko­­ronabank fekete levese is hátra van még, mert az ügyvédek előbb kerülnek sorra, mint a hitelezők, a szegény hite­lezők. Csoda-e, ha végleg elmegy a kedve itt mindenkinek a bankoktól és az emberek valóságos bankiszonyt kap­nak ezekben az épületes eseményekben A Koronabank felszámoló bizottsága az alábbi nyilatkozat ködösére kért fel bennünket. Készséggel adunk helyet ennek a nyilatkozatnak, mert tudjuk, hogy ez a felszámoló bizottság milyen önzetlen és odaadó munkát végzett már eddig is a bank ügyeinek rendezése körül. Igen helyesen teszik, ha nyilat kőfalukkal a közvéleményt tájékoztatják, mert csakugyan igaz a felszámolók megállapítása a bank ellen : aknamunka folyik. A vakondok a sötétet szereti, ellensége a világosság, A névtelen gyanú nem kímél senkit, persze gazdája nin­csen az asztmondjáknak. Ennek a fel számoló bizottságnak társadalmi értéke azonban szerencsére akkora, hogy az nem képas hozzájuk falkuszni. A tisz tességes emberek megbecsülése lehet tehát nekik egyetlen elégtételük. * A Komáromi Koronabank felszá­moló bizottságának nyilatkozata A Komáromi Koronabank felszámoló bizottsága megütközéssel tapasztalja, hogy abban az önzetlen munkában, melyet a bank vagyona megvédése kö­rül folytat, valóságos aknamunkával áí! szemben, továbbá működésének disz­­kreditálására törekszenek egyes felelőt­len elemek, erre vonatkozótag a bank betevőit és részvényeseit, hogy azok a tényállással tisztában tegyenea, a követ­kezőkről kénytelen tájékoztatni: 1. A felszámoló bizottság a bank hitelezőinek érdekeit tartva szem előtt, a Légióbank ismeretes ajánlata ügyé­ben több ízben fordult ennek a bank­nak prágai igazgatóságához, de a bi­zottság elnöke személyesen eljárt a po­zsonyi igazgatóságnál is, hogy a bank­nál a vállalt kötelezettség iránt tájéko zódjék Legutóbbi táviratára a Légióbank prágai igazgatósága kijelentette: hogy a kényszeregyezség jogerőre emelkedése után azonnal három millió korona ösz­­szeget folyásit a hitelezők részben való kifizetésére. 2. A jogerősségnek december 15-én kellett volna bekövetkeznie és ugyanek­kor a fizetés felvételének is. Hogy ez nem következett be, azért Messinger Béla és Weltner Vilmos komáromi lakos be­tevők a felelősek, akik a kényszer­­egyezséget feifoiyamcdással támadták meg és ezzel a fizetéseket 2 esetleg 3 hónapi további időpontra tolták ki. 3. A Koronabank a felszámolóbizott- és a felügyelőbizottság egyhangú határozata folytán szintén felfolyamodta a kényszeregyezségi végzésnek azt a részét, melyben a komáromi törvény­szék a vagyonfelügyelő részére egy havi müköésért 109000 K dijat állapí­tott meg. Ez azonban a kényszeregyez­séget nem érintette, tehát a fizetést sem odázta volna el. 4. A Koronabank közgyűlésének egy­hangúlag hozott határozatait, — bele­értve a kényszeregyezség megkötését is — dr. Virág Mór komáromi ügyvéd perrel támadta meg és azok megsemmi­sítését kéri a törvényszéktől. Ez a lépés a felszámoló bizottság működését meg­bénította. 5. A komáromi törvényszék felhívta a felszámoló bizottság tagjait a cég­jegyzéshez aláírásaik bejegyzésére eze­lőtt négy háttel. A cégjegyzés még sem történt meg és a törvényszék egy vég­zésében a cégjegyzők erre való jogo­sultságát kétségbevonta. Ma tehát a le­lépett igazgatóság sem a felszámolók sem jegyezhetik a céget és a bank így exlex-be jutott. Ezért az állapotért nem a felszámolók felelősek, akik ebben a helyzetben csak megfigyelői szerepre vannak korlátozva a banknál. 6 Sem a felszámoló bizottság, sem a korábban működött revíziós (hatos) bizottság végzett munkájáért semmi dí­jazásban nem részesült amit a vagyon­felügyelőnek is tanúsítania kell. Ennél­fogva minden híresztelés, mely ezzel ellenkezik s amely a sajtóban is meg­­je’ent a felszámoló bizottság kisebbí­tésére, — célzatos rágalom és közön­séges gyanúsítás, melynek forrása azok­nál keresendő, akiknek érdeke az össze­omlott banknak további megrontása ilyen eszközökkel és felelőtlen akna­munkával, melyet a közönség megítélé­sére bízunk A Komáromi koronabank felszámoló bizottsága. * * Az ügyvédi expenznóta Ily cimü cik­künknek nagy visszhangja támadt és a társadalom minden rétegéből a helyes­lések erős visszhangját váltotta ki. Na­gyon sajnáljuk, hogy a helyi ügyvéd kar egy része ebben az ügyvédi fogi i Többet ér, miét amibe kerül Gazdák, meg vagytok róla győződve, hogy föl­detekből mindazt kihozzátok amit az adni tud ? Ne lenne nagyobb a jövedelmetek, ha egy Ford­­son traktort, ezt a leghasznosabb modern mező­­gazdasági gépet, használnátok? AFordsonminden segitő eszköz között a leghasznosabb, mely a leg­olcsóbb tüzelőanyagot (petróleumot) fogyasitja; nemcsak hogy játszva végzi el a föld megmívelését, hanem számtalan alkalmaztatási lehetőségénél fogva a legsokoldalúbb segítője a szorgalmas gazdának. Ára versenyen kivül áll és sokkal kisebb a tény­leges értékénél. Legalább is ez a meggyőződése azoknak a gazdáknak, akik a F’ordsonnal dolgoznak. A traktor ára Xc 32.800*— Ár kötelezettség nélkül Ford Motor Company gyártmánya Látogassa még ina nie: rí országban lévő számos képviselőink egyikéi . .. . , í.. Á.,

Next

/
Thumbnails
Contents