Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-12-18 / 151. szám
1986. (isoember 18. KoMiárami Lapok 5. oldal. meghozatalában aktive közreműködött. Azt is tudnia keil, mint ügyvédnek, hogy a kereskedelmi törvény erre vonatkozólag hogyan rendelkezik. Egészen bizonyos az, hogy Virág Mór mögött olyanok állanak, akiknek érdeke az, hogy a bank közgyűlésének határozatai gyorsan ne emelkedjenek jogerőre. A beavatottak azt beszélik, hogy Virág Mór dr, perének hátterében dr. Barta Lajos vagyonfelügyelő és dr, Qhyczy János ügyvéd állanak, akik a Légióbank érdekében húzzák az időt ezzel, hogy az a fiók ügyet elintézhesse. Ha ezt a pert Virág Mór dr. megnyerné, akkor például az egész kényszeregyezséget elölről kellene kezdeni és akkor egy uj vagyonfelügyelő — esetleg Barta Lajos redivivus — ismét egy százezres dij megállapításához juthatna a — betevők kontójára Egyelőre azonban Virág Mór dr. pernyerési esé- I lyei — alapos jogászok véleménye szerint — csekélyek. Mi is van azzal a Légió bankkal ? A szlovák kormánylapok közgazdasági híreiből értesülünk, hogy a Légióbank és a Slovenska Banka között nagy harc folyik a komáromi fiókért Prágá* . ban. A Slovenska Banka sakkot akar adni a Légióbanknak. Borzasztó műfel háborodás folyik a szlovák bankkörökben, hogy a Légióbank mindenütt konkurrenciát akar csinálni a Slovenska Bankának. Telezik tudni: most a magyar vidék kitűnő vadászterület a cseh és a szlovák bankok részére és a cseh és szlovák egységnek iskolapéldája ez a versengés a zsíros magyar bankfala tokért. A Légióbank hosszú ideig hallgatott november 7-én megtett ajánlata után, mely igen rövid és szűkszavú. A Koronabank szerette volna részletekben is felaprózva látni az ajánlat részleteit, de a bank a levelekre nem válaszolt. A Koronabank Prágában, Pozsonyban szorgalmazta az ügyet, majd táviratot is küldött a Légióbank címére, amire azután egy igen ideges hangú válaszlevél ér kezeit. Mikor ez a távirat Prágába érkezeit, történetesen dr. Barta Lajos vagyonfelügyelő is ott tartózkodott és sokan az ő kezei nyomát vélik felfedezni a bank levelében, mely egyszerre érkezeti meg Komáromba a Prágába rándult vagyonfelügyelővel. Ha ez a levél is 30000 koronájába jön a Koronabanknek, akkor igazán nem teszi ablakába a mérges kis papirost. A második roham a betevők ellen. A bank kényszeregyezsége tudvalevő leg november 7—10 napjain zajlott le a törvényszék tárgyalásain, amit*or a betevők óriási többsége elfogadta a bank ajánlatát abban a reményben, hogy ezzel a csődöt elkerüli, ami ellenkező esetben f nyegetle és most már hamarosan pénzéhez jut. Hogy ez be ne következzék, arról gondoskodtak Messinger Béla fö'dbirtokos és voll malomiul jdonos, akinek a bank kimutatása szerint 1300 korona betétje van a Koronabankban, továbbá Weltner Vilmos komáromi kereskedő ; ezek dr. Raab Mihály ügyvéd utján felfolyamodással támadták meg a kényszeregyezséget és annak megsemmisítését kérik az itélőiáblán. A pozsonyi Ítélőtáblán eltart kéthárom hónapig is a feifolyamodás elintézése és addig a kényszeregyezség nem emelkedik jogerőre, tehát a bank nem fizethet. Pedig ha a kényszeregyezség jogerős lenne, már a bank megkezdte volna karácsony előtt a fizetéseket. A bank betevői, különösen a szegény emberek, akik fillérenként kuporgatták össze hosszú évek takarékos munkájával kis betéteiket, amelyekből most ünnep előtt pár száz korona jól esnék nekik, jól tudják, hogy sem Messinger, sem Weltner nincsenek rászorulva a Koronabanknál levő betéteikre, de ezek, úgy látszik, nem gondoltak ezekre a földhöztapadt szegény emberekre és arra, hogy ezeknek mekkora bajt szereztek. Megfolyamodták még a kényszeregyezségnek a vagyonfelügyelői 109.000 borona díjmegállapítására vona'kozó részét a bank megbízásából dr. Hajdú Gyula ógyaüai ügyvéd, a bank felügyelő bizottságának elnöke és Lengyel Ármin dr. ögyvéd is, akik alapos jogi érvekkel bizonyítják be azt, hogy ez a megállapítás nemcsak a bank hitelezőinek érdekeit sérti, de az anyagi igazsággal és a ténylegesen teljesített munkával sem áll összhangban, A törvényszék és a bank céejegyzői. Mint a bomba, úgy csapott le a Koronabankra a komáromi törvényszék végzése, amely kifogásolja a cégjegyzésre jogosult felszámolóknak ebbeli minőségét és jogcímét és ezzel a bankot valósággal a vezetéstől fosztja meg, azzal kiszolgáltatja a vagyonfelügyelőnek, aki iránt úgy a részvényesek, mint a betevők bizalmatlanok. Az eset előzményei a következők: A bank közgyűlése után Ohyczy János dr., a bank volt igazgatósági elnöke kérvényt adott be a felszámolóknak a cégjegyzékbe való bevezetése iránt. A tíz felszámoló megjelent a törvényszék cégjegyzési irodájában és beírta nevét a törvényszék hivatalos iveire, ezzel azt hitte, hogy dolgát elvégezte és az rendben van. Három hét után, amikor már a bank részére felhatalmazásokat állítottak ki, akkor csap le közéjük a törvényszék végzése, hogy a felszámolók nem jegyezhetik a céget, mert nincsenek bejegyezve. Most már, ha a cégjegyzésre nsm jogosullak a felszámolók, akkor a banknál semmi funkciót sem végezhetnek. A céget azonban mégis jegyezni kell. A jog ilyenkor mit rendel, jogi fábőlvaskarikát: a régi igazgatóság jogosult a cégjegyzésre amely már egy hónap előd letette hivatalát. Ilyen jogi szörnyszülöttek gyakran fordulnak elő az igazságszolgáltatásban, ahol aztán se lüied — se hozzád és még a fiskális uraknak a körmönfontsága sem segít. A Koronabanknál most a felszámolók se kinn se benn nincsenek. Még egy felfolyamodás. A vagyonfelügyelő dija emelését kéri. Barta Lajos dr. vagyonfelügyelő szintén felfolyamodással támadta meg a kényszeregyezségi végest: kevesli a megállapított 109.000 korona ügyvédi dijat, de krétáját most már nem nyomjd olyan erősen, mert csak 150.000 koronára kéri felemelni az ítélőtáblától. A vagyonfelügyelő a törvényszéki végzésnek azt a megáliapitását veszi mottóul, hogy nem végzett sablonos munkát. Hát ez ig3z, de még csak az kellene,, hogy annyi kényszeregyezség legyen Komáromban, hogy ahhoz blan keltát is csináltasson. Egyébbiránt, aki ezt a felfolyamodást olvasta, azt a kijelentést tette, hogy ez volt a legnagyobb írásműve ebben az egész kényszeregyezségben. A magyar példabeszéd azt mondja, hogy evés közben megjö az étvágy. A vagyonfelügyelő is egész jő étvágyat kapott a megállapított 109.000 kotonától. Egyébbként ez az irásmü olyan érdekes, hogy egy két szemelvényt, talán közlünk is belőle, hogy a közönség a jogi gyógyszertárak boszorkánykonyhájának titkaiba belepillanthasson. Szóval a komáromi ügyvédek egy része gondoskodik, hogy ennek a jobb sorsra érdemes banknak a hitelezői egyik meglepetést a másik után kapják. Hátra van a fekete levest mondták a törökök Váradon a náluk vendégségben levő Thökölynek, akit azután feketekávé után le is kapcsoltak. A Koronabank fekete levese is hátra van még, mert az ügyvédek előbb kerülnek sorra, mint a hitelezők, a szegény hitelezők. Csoda-e, ha végleg elmegy a kedve itt mindenkinek a bankoktól és az emberek valóságos bankiszonyt kapnak ezekben az épületes eseményekben A Koronabank felszámoló bizottsága az alábbi nyilatkozat ködösére kért fel bennünket. Készséggel adunk helyet ennek a nyilatkozatnak, mert tudjuk, hogy ez a felszámoló bizottság milyen önzetlen és odaadó munkát végzett már eddig is a bank ügyeinek rendezése körül. Igen helyesen teszik, ha nyilat kőfalukkal a közvéleményt tájékoztatják, mert csakugyan igaz a felszámolók megállapítása a bank ellen : aknamunka folyik. A vakondok a sötétet szereti, ellensége a világosság, A névtelen gyanú nem kímél senkit, persze gazdája nincsen az asztmondjáknak. Ennek a fel számoló bizottságnak társadalmi értéke azonban szerencsére akkora, hogy az nem képas hozzájuk falkuszni. A tisz tességes emberek megbecsülése lehet tehát nekik egyetlen elégtételük. * A Komáromi Koronabank felszámoló bizottságának nyilatkozata A Komáromi Koronabank felszámoló bizottsága megütközéssel tapasztalja, hogy abban az önzetlen munkában, melyet a bank vagyona megvédése körül folytat, valóságos aknamunkával áí! szemben, továbbá működésének diszkreditálására törekszenek egyes felelőtlen elemek, erre vonatkozótag a bank betevőit és részvényeseit, hogy azok a tényállással tisztában tegyenea, a következőkről kénytelen tájékoztatni: 1. A felszámoló bizottság a bank hitelezőinek érdekeit tartva szem előtt, a Légióbank ismeretes ajánlata ügyében több ízben fordult ennek a banknak prágai igazgatóságához, de a bizottság elnöke személyesen eljárt a pozsonyi igazgatóságnál is, hogy a banknál a vállalt kötelezettség iránt tájéko zódjék Legutóbbi táviratára a Légióbank prágai igazgatósága kijelentette: hogy a kényszeregyezség jogerőre emelkedése után azonnal három millió korona öszszeget folyásit a hitelezők részben való kifizetésére. 2. A jogerősségnek december 15-én kellett volna bekövetkeznie és ugyanekkor a fizetés felvételének is. Hogy ez nem következett be, azért Messinger Béla és Weltner Vilmos komáromi lakos betevők a felelősek, akik a kényszeregyezséget feifoiyamcdással támadták meg és ezzel a fizetéseket 2 esetleg 3 hónapi további időpontra tolták ki. 3. A Koronabank a felszámolóbizott- és a felügyelőbizottság egyhangú határozata folytán szintén felfolyamodta a kényszeregyezségi végzésnek azt a részét, melyben a komáromi törvényszék a vagyonfelügyelő részére egy havi müköésért 109000 K dijat állapított meg. Ez azonban a kényszeregyezséget nem érintette, tehát a fizetést sem odázta volna el. 4. A Koronabank közgyűlésének egyhangúlag hozott határozatait, — beleértve a kényszeregyezség megkötését is — dr. Virág Mór komáromi ügyvéd perrel támadta meg és azok megsemmisítését kéri a törvényszéktől. Ez a lépés a felszámoló bizottság működését megbénította. 5. A komáromi törvényszék felhívta a felszámoló bizottság tagjait a cégjegyzéshez aláírásaik bejegyzésére ezelőtt négy háttel. A cégjegyzés még sem történt meg és a törvényszék egy végzésében a cégjegyzők erre való jogosultságát kétségbevonta. Ma tehát a lelépett igazgatóság sem a felszámolók sem jegyezhetik a céget és a bank így exlex-be jutott. Ezért az állapotért nem a felszámolók felelősek, akik ebben a helyzetben csak megfigyelői szerepre vannak korlátozva a banknál. 6 Sem a felszámoló bizottság, sem a korábban működött revíziós (hatos) bizottság végzett munkájáért semmi díjazásban nem részesült amit a vagyonfelügyelőnek is tanúsítania kell. Ennélfogva minden híresztelés, mely ezzel ellenkezik s amely a sajtóban is megje’ent a felszámoló bizottság kisebbítésére, — célzatos rágalom és közönséges gyanúsítás, melynek forrása azoknál keresendő, akiknek érdeke az összeomlott banknak további megrontása ilyen eszközökkel és felelőtlen aknamunkával, melyet a közönség megítélésére bízunk A Komáromi koronabank felszámoló bizottsága. * * Az ügyvédi expenznóta Ily cimü cikkünknek nagy visszhangja támadt és a társadalom minden rétegéből a helyeslések erős visszhangját váltotta ki. Nagyon sajnáljuk, hogy a helyi ügyvéd kar egy része ebben az ügyvédi fogi i Többet ér, miét amibe kerül Gazdák, meg vagytok róla győződve, hogy földetekből mindazt kihozzátok amit az adni tud ? Ne lenne nagyobb a jövedelmetek, ha egy Fordson traktort, ezt a leghasznosabb modern mezőgazdasági gépet, használnátok? AFordsonminden segitő eszköz között a leghasznosabb, mely a legolcsóbb tüzelőanyagot (petróleumot) fogyasitja; nemcsak hogy játszva végzi el a föld megmívelését, hanem számtalan alkalmaztatási lehetőségénél fogva a legsokoldalúbb segítője a szorgalmas gazdának. Ára versenyen kivül áll és sokkal kisebb a tényleges értékénél. Legalább is ez a meggyőződése azoknak a gazdáknak, akik a F’ordsonnal dolgoznak. A traktor ára Xc 32.800*— Ár kötelezettség nélkül Ford Motor Company gyártmánya Látogassa még ina nie: rí országban lévő számos képviselőink egyikéi . .. . , í.. Á.,
