Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-12-18 / 151. szám
9. oldal Komáromi Lapok 191*$. december )$. I utolérhetetlen minóségérel nynjt. ===== MINDENÜTT KAPHATO! =-- A szociális bzfositásról sállá törvény módosítása. A nemzetgyűlés csüföríökön tartotta a karácsonyt szilnél előtt utolsó ütését, amelyen foglalkoztak a szociális biztosítási törvény módosítására benyújtott javallattal. Ismeretes dolog, hogy ez a tőrvény az érdekeltek körében óriási elégedetlenséget idézett elő, mert újabb súlyos terhet ró az iparosokra és kereskedőkre. A javaslat a törvény I. és II. szakaszának a módosítását ajánlja olyképen, hogy a történelmi országokban létező gremiális betegpénztárak nem 1926. december 31-én, hanem csak 1927. december 31 -én szűnnek meg. A javaslat a szociáldemokraták között nagy konsternációt keltett és heves támadásra talált, de a nemzetgyűlés többsége 132 szóval 71 ellenében megszavazta a módosítást— Az olasz-francia konfliktus ko- Riolytaimsáfia. A Lidové Noviny szerint Mussolini bizalmas körökben kijelentette, hogy egyáltalán nem hisz a sokat emlegetett olasz-francia háború bekövetkezésében, amely a mostani rossz gazdasági viszonyok között majdnem lehetetlen. Mert az esetleges háború még borzasztóbb lenne, mint a világháború —legyasefcnok ajánlkozik Ehrenfreund Jenő bevált menyasszonyi kelengyeáruháza Pozsony, Szárazvám (előbbi Frigyes főh. ú), ahol a iegjobb minőségben előállított áru raktáron van, ésr vánaira pedig minták után megrendeld e Í3 készít. Ugyancsak gyári lerakat vásznak és asztaInemüekben. 857 Életkép. ír la : Mados György. A hajnal tapoga'ózni kezdett a kisváros tornya körül és a csend már végső erőfeszítéssel birkózott az ébredező élet neszeléseivel. A fák, a kémények, majd lassankint az utcák is kiderengtek az éjszakából s a Mátra félő! szomorúan hegedülő novemberi szelek érkeztek és az alvó házak ablakán bekopogtak. — Mi a' hé ? 1 — kiáltott föl a polutorus ágyban Szappanos Gergely és ijedten bámult rá a homályos ablakra. Szemben, az udvaron álló akácfa ágai között megmozdult a köd, a fosztó, omló, ólomszürke páratömeg, amely, ha igy hajnalban nézi az ember, mindig, egy távoli világ megdermedt hallgatását hozza felé. A köd a magába mélyülő lélek magányos órája, amikor megnyílik előtte a messzeség, megnyílnak az ismeretlen partok, bus tengerek és titokzatos világok, és megvilágosodik az ut, amelyen utolsót ballag a főid magányos vándora. Szappanos Gergely igy látta most meg az udvar fölött terpeszkedő novemberi ködöt és úgy felijedt, hogy mindjárt vissza is kapta a tekintetét. A szoba szögletébe állított esibukszárakat kezdte nézegetni, majd pedig az ágya előtt lapuló vizslára jgyeit. Városi közgyűlés. Napirend elölli felszólalás egy kis viharral. — Obstrukció vagy csak komédia ? — A költségvetést a képviselőtestület elfogadta. — A közsyülés végére maradt napirend előtti felszólalás. — Saját tudósítónktól. — Komárom, — dec. 16. A város községi képviselőtestülelének csütörtök délmán tartott közgyűlése ideges hangulatban kezdődőit, amire egyes képviselő estületi tagnál az a körülmény szolgáltatott okot, hogy eleinte úgy látszott, mintha nem lehetne megtartani a közgyűlést, mert a határozatképesség nehezen alakult ki. Az történt ugyanis, hogy amig a polgári pártok tagjai egy híján valamennyien összegyűltek, addig a máspártbeliek csak lassan szállingóztak a közgyűlésre, sőt a kommunisták közül egye len egy tag sem jelentkezett. A polgári pártok nyugtalanabb termesze ü tagjai idegesen periraktálták egymás között a kommunisták iünieíésszerü távolmaradását, aminek keresték különféle magyarázatát. Még negyed hat órakor öten hiányoztak a határozatképes számból s jó tiz percig kellett várni, amig a huszonnegyedik képviselőtestületi tag megjelent, akinek nyomában a kommunisták is bevor ultak testületileg. A közgyűlést igy fél 6 óra előtt lehetett megnyitni, amikor aztán a határozatképesség túlontúl biztosítva lett. De a közgyűlés még át sem tért a tárgysorozat tárgyalására, amikor az egyik kommunista napirend előtti fel— Hát pedig itt rendbe vóna minden, nincs itt semmi baj, pedig arra ébredtem, hogy lángban ál! a ház. Osztán meg mintha temettek volna, még a kántor szavát is hallottam, még a fejfát is láttam, de mindent ebben a sürü ködben. Pedig nincs itt semmi baj Újra szétpiilantott. De hiába pihent ielkére a megnyugtató gondolat, a szive mégis úgy vert, mint a megrettent nyulé. — Hé Jánosi — kiáltott az ajtó felé és nagy szuszogással kihúzta karját a dunyha hullámos tömkelegéből és a homlokcsontját tapogatta, mert úgy érezte, hogy irtózatos erővel szaggatja és feszíti a vér. A szoba ajtaja lassan kinyílott és a vállára vetett fekete szűr alatt becsoszogott az öreg udvaros. — Aggyon az Isten nemzetes uramnak, — cikornyázta elvénült hangján és az asztal széléről a dohányos szitát a dunyhára tette. Szappanos nem köszönt vissza. — Ez a kutya csont... ez a kutya, ez, — kínoz, — morogta és összeszoriiott öklével dühösen hadonászott a homloka körül. Jáaos fel se pillantott, csak tett, vett, majd a páliinkás bütykösből nyiszog* tatta ki a fadugót, és odaállitotta az ágy elé, a srékre. Úgy, mint minden szőlalása parázs kis vihari támasztott,' úgy, hogy az elnöklő városbíró kénytelen volt a közgyűlést két ízben is felfüggeszteni, sőt a rendreutasításra és szó megvonásra sem reagáló felszólaló kivezetését is elrendelni. A felszólaló Csenget Kálmán kommunista képviselőtestületi tag ugyanis az Erzsébet szigeten levő hajógyár leépítése ügyében jelentett be interpellációval egybekapcsolt napirend előtti felszólalást, azonban nem a hajógyár leépítéséről beszélt, hanem a Készülő adó reformot ostorozta és erre vonatkozólag egy terjedelmes javaslat felolvasását kezdte meg, ami a képviselőiesiület nem kommunista tagjait nemcsak hogy idegessé tette, da végül kihozta a sodrából és megütközésüknek hangos kifejezésére késztette. A városbiró többször figyelmeztette a felszólalói, hogy beszéljen a bejelentett tárgyról, azonban Csenget a figyelmeztetésre rá sem hederítve, a legcinikusabb módon elővette az adóreformot illető javaslatot és olvasni kezdte. A fe szólaló felé a képviselőtestület minden oldaláról csak úgy röpködtek az ellentmondások és heves kifakadások, a városbiró két ízben felfüggesztette az ülést, sőt megvonta tőle a szót és ki akarta a renitenskedő városatyát vezetni, de mind nem használt. Misor azután a második felfüggesztés után a városbiró megnyitotta az ülést, végre Ciengei elállóit a szólástól, sőt a hajógyár ügyéről sem kivánt szólani. Az egész jelenet úgy tűnt fő’, minihj obstiukciót akart volna kezdeni, azonban meg lehat állapítani, hogy inkább kotnédiázásnak leheléit venni az egész napirend előtti felszólalást, amely vihart keltett és felizgatta a kedélyeket. De a közgyűlés végén tisztázódott a dolog, amikor a képviselőtestület a hajógyárból elbocsátot munkások ügyében egyhangúan állást foglalt. Kitűnt ugyanis hogy Csengetazadóreform elleni felszólalását is be akarta jelenteni, de mivel személyesen erre nem ért rá, a bejeentéssel megbízott „elvtárs“ azt elmulasztotta s csak a hajógyár ügyét vétette föl az interpeiíációa könyvbe, így tehát az egész ügy tragikomédia leit, amelynek középpontjába a napirend előtti felszólaló túlbuzgó képviselőtestületi tag került.. . Különben pedig a közgyűlés letárgyalta az egész napirendet és az 1927. évi költségvetést a tanácsi javaslat értelmében úgy általánosságban, mint ZONGORA Harmóniutn raktár é* építő intését Hu»náU zongorák, pián inók újak 6500 K-tól keidre. £ Képviselek Elsőrangú Ropta zongorák és piamnók Részletfizetésre is. Schönhofer Vilmos Bratislava, Prímás-tér 1. sz. reggd Mert ez a szokás járta inár tiz esztendő óta, amióta a nemzetes aszszony meghalt, amióta a szép, barna pillái örökre összeárnyalódtak egy nyári éjszakán. Azt beszélték akkor a szom szádok, hogy nem is halt volna még meg, hiszen pirospozsgás volt az arca és hosszú életet mutatott a gyöngyös főkötö alatt, de hát, úgy van biz’a, hogy a nemzetes ur tivornyái hervasztolták időnap előtt a koporsóba Aztán meg hogy elment a földről, a nemzetes ur magános embernek maradt itt a kúria fedele alatt. János maradt véle, meg az árvaság, meg az ital. Mert hü barát az ital, nem hagyja el a szó morkodó embert, de viszont az ember is olyan, hogy ha egyszer megszereti, ő sem hagyja feképnél egykönnyen. A nemzetes ur is ilyen hűséges cimborája volt az italnak, megértette, dédelgette és meleg szeretettel öntözgette a szive alá. A felesége halála előtt jókedvében ivott, most meg a bánat varjúját hessegette. Dehát, sohasem lehet azt tudni, hogy miért iszik az ember. Ki tudja azt bizonyossággal állítani, hogy miért ivott Szappanos Gergely. Csak annyi bizonyos, hogy ivott. Sőt sokszor ivott és mindig sokat ivott és mindig nagy kedvvel. De nem egyedül. Tiz esztendő óta minden este eljött az a vén, rozogacsontu Tokodi Béni is, akit éppen az italhoz való részleteiben elfogadta. A városi pótadót a jövő évre az eddigi 200% ban állapították meg. Vitát a Költségvetésén kívül nem igen keltett más ügy 8 inkább csak az előadok töltőitek ki a tanácskozási időt. * Napirend előtti vihar. Csizmazia György váiosbiró fél hat óra előtt megnyitotta a közgyűlést és bejelentette az igazoltan távolmaradt képviselőtestületi tagok helyettesiiesét. A közgyűlésre helyettes tagokként behívattad Milus Janos, Komáromy Lajos, B.umenstein Herman, Racz B nő, Schlesinger Kornél, Rjsenoaum Áron, Kovács János, Balogh István, Krystin Vladimir és Cliudomel Bohumil, akik közül az első ízben megjelent Racz Benő, Rosenbaum Áron es Kovács János a fogadalmat letették. Napirend előtt Dénes Emii szólalt föl az igazságtalan adózási rendszer miatt, amelynek az adózók áldozatai lettek. Helyes lett volna, hogy mint más városok, Komárom is tiliasoziK az adórendszer ellen, mert Komárom lakossága is rendkivüt súlyos adók alatt nyög. Kifogásolja a sok büntetést, valamint azt, hogy az adó vegrehaj.ásához a város ad segéderőt az ahatni alkalmazottnak, aki sok esetben igen durván lép fel az adóhátralékossal szemben. A felszólalásra fdvor főjegyző reflektál», akt hivatkozott a törvényre, amely az eljárást szabályozza és utalt a helybeli pü. kirendeltség főnökére, aki minden adóügyben a legnagyobb készséggel áll rendelkezésére a hozzá fordulóknak. Ami a büntető parancsokat illeti, a közönségnek joga van azok ellen illetékes helyen felszólalni, illetve tárgyalást kérni. Ezután következett Csengéi Kálmán rendíthetetlen szerelme miatt csaptak el a városi hivatalból, ahol az adóügyek nótáriusa volt. Együtt ittak. Mert Tokodi Béninek is volt mit felejteni. Azt a rossz életét, amelyiket még a múlandóság sem tud e/felejtetni. Mert bizony ő olyan ember volt, hogy ha bor került elébe, nem néztte többet az órát, mindegy volt, ha es2e, ha reggel, nem érdekelték a termés et bölcsesége által kimért napszakok. Természetesen szívesen jött ide a Szappanos-kúriába, hiszen a nemzetes ur pincéjében sok csap adta a bort és mindegyik más fajtát. Végig is itták éjszakánként a kágyai zöldestől a füredi rizlingig a szinek, izek és aromák minden fajtáját. Hi a tán már kiürült a hordó, belerúgtak az oldalába, rengőket kacagtak és duhaj kedvvel lármázták fel a szomszédok nyugalmát. így ment ez tiz esztendő óta. Azzal persze a fene törődik, hogy az udvart felveri a paréj, hogy az a föld, amelyiket még nem ütöttek dobra, már esztendők óta csak gazt terem, a tetőről pedig maholnap teljesen leszaggatja a zsindelyt a vihar. Eb, aki bánját Mert hát ki tudja azt, hogy mikor döglik meg az ember. Minden pillanatban megtörténhet. Aztán még más igya meg azt a bort!. .. Ilyen gondolatok feszitették neki Szappanos Gergelyt az itatnak, de teljesen ugyanez a véleménye volt Tokodi Béninek is már Komárom és vidéke legnagyobb bútoráruháza: Jókai-utca 16. Óriási választék a legfinomabb kivitelű bútorokban, u. m. hil6-, ebédlő*, úri szoba-, azalonberendezésekbeo, saját műhelyemben készült bőrgarnitúrák , echesionok-, matracokban.— Az előkelő közönségnek művészies kivitelű bútorok készítését hozott és saját tervek szerint vállaljuk. Vidékre díjtalan csomagolás!
