Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-12-16 / 150. szám
I$96. 4aMH»bar It. Komáromi Lapok 3. oldal. Karácsonytól—Újévig leszállított árak I Olvassa cl, válasszon nagyságot belőle és azután rendelje meg névjegy szükségletét! 100 drb.-ként névjegy kártya nagyság. Nóxxe meg mindenki ___ irónsatal fiókját, tárcáját éi győződjön meg, hogy névjegye nem-e fogyott ki. m Ha kifogyott, úgy e névjegynagyságból választ fi és megrendeli, melyet a leggyorsabban és ■ —— leszállított Árban 6 a Aliit — PITZER SÁNDOR könyvnyomdája Komárom, Nádor-utca 29. 1 A B C D £ F nyújtván arra, hogy azonban itt is alakulhassanak szakipartársulatok: ipartársulat alakítása kötelező minden járásban, úgy szintén kötelező az ipartársulati tagság minden iparosra nézve. Az ipartörvényt jellemző és a segédalkalmazottak érdekét szolgáló szociális rendelkezéseket különösen az jellemzi, hogy a legrészletesebben vannak felsorolva és rendezve úgy a munkaadó, valamint az alkalmazott jogai és kötelességei. Előadásunk nemcsak időbelileg van korlátozva, s igy be kell azt fejeznünk, hanem különösen annak tárgyát illetőleg is.Nem bocsátkozhatunk részletekbe, nem foglalkozhatunk az ipartörvény konkrét rendelkezéseivel meg kellett elégednünk az ipartörvényünk egynémely elvének megemlítésével, amelyek talán ugyanígy illenének más állam, illetőleg más ipartörvényre is, ahol a keretek is hasonlóak. Sikerült-e tárgyilagosoknak maradnom, kérdéses. Még inkább kérdéses, vájjon ezeknek a gondolatoknak van-e praktikus jelentőségük az Önök szempontjából. Meg volnék azonban elégedve, ha legalább a következőkben volnánk egyek. Minden ipartörvény az állam gazdasági életének rendkívül jelentékeny részét szabályozza. A mi ipartörvényünk aránylag rendkívül sok közigazgatási rendelkezést tartalmaz az ipar megkezdésére és folytatására névé, úgy hogy ipari közigazgatásunk munkával túl van terhelve s igy nem is lehet elég gyors. Ennek a legsajnosabb következménye, hogy az ipartörvény gazdasági jellege és jelentősége elmerül a közigazgatási eljárásban. A takarékossági rendelkezésekről szóló 1924. évi törv. kiindulva a takarékosságból, mint célból, rendkívül találóan irja körül az állami közigazgatás céljait, amikor kimondja, hogy az állami közigaz gatásnak az államnak és a közönségnek csak a legsürgősebb szükségleteinek szabályozására szorítkozzék. Ne támaszkodjunk tehát az ipari közigazgatásban túlságosan az államhatalomra, ne várjunk az államtól szabályozást és beavatkozást oly dolgokban, melyekben magunk is segíthetünk önmagunkon sokkal jobb eszközökkel, gazdasági eszközökkel. Érdekeltjeink érdekeinek megvédésénél vegyünk példát a nyugati államoktól, helyezzünk nagyobb súlyt iparunk fejlesztésére, az ipari gazdálkodás szervezetére, mint a törvény tulságba menően részletes végrehajtására, mindenek előtt azonban ne várjunk az ipartörvénytől az iparos részére munkát, hanem úgy tekintsünk rá, mint valami nélkülözhetetlen rosszra, mint az ipar megkezdésének és folytatásának nélkülözhetetlen korlátjaira, ugyanakkor azonban mint valami páratlanul drága és értékes intézményre, mint az iparos jogainak, megélhetésének és tevékenységének nélkülözhetetlen alapkövére. ^ Komárom idegen forgalma. Az amúgy is visszafejlődő idegen forgalom újabb akadályai. A nagy világváltozás előtt Komárom nak az éltető eleme az attól most elég légmentesen elzárt tatai és gesztesi járás volt. A mi erre az oldalra esett, az Érsekújvár, Dunaszerdahely és Pozsony felé iránylódott. Sőt Csallóköznek Csilizközzel szomszédos részei és az egész Csallóköz, különösen a nyári hónapokban, amikor a győri kishajó járat megvolt és a medvei komp akadály nélkül közlekedhetett, Győr felé irányította személy, áru és pénzforgalmát. Az uj határok megállapításával ezeket az éltető éleiereket levágták Komárom testéről és Ő3 Komárom városa, amelynek gabona és fakereskedelme egészen a Fekete tengerig elterjedi, idegen forgalma pedig egészen Konstan'inápolyig érezhető volt, lassú haldoklásra itélteteteti. Komárom ipara és kereskedelme személy, áruforgalma valósággal zsákutcába jutott. A zsákutcából ugyan még ki lehet jutni, ha másként nem, hát visszafordul az ember, de Komárom helyzetéből nincs visszafordulás, A visszafejlődésre Ítélt Komáromon a halálos Ítéletet részleiekben hajtották végre Elvitték a nagy forgalmat jelentő közhivatalok, közintézmények legnagyobb részéi és hogy a pénz és áruforgalom megbénulását megelőzzék és hogy a vergődő komáromi kereskedelem és ipar haláltusáját megnehezítsék, hát beszüntették az egyik komáromi postahivatalt, no az csak természetes, hogy a központban s a nagyforgalom központjában levőt. Ä visszafejlesztés egyik fejezete, hogy a vasúti menetrendet úgy állították össze, hogy még a Komárom közelében levő községek is inkább gravidálhassanak Pozsony, mint Komárom felé. A következő halálos döfés volt, hogy Komárom közvetlen szomszédságában levő községeket s az egész udvardi járást a nagymegyerendszer életbeléptetésével Nyiíramegyáhez csatolták. Van e olyan vidéki lakós, akinek ne akadna elég sütüen dolga a megyeházán, a zsupáni hivatalban. Ha az izsaiaknak, hetényieknek, marczelháziaknak dolguk akad a nyitrai megye házán, akkor a vásárlásait, üzleti ügyeit is elvégzi egy füst alatt Nyitrán, vagy legalább is Érsekújváron és ezzel Ko márom megint megkárosodott. Ha valakinek aztán megvan a megszokott kereskedője, boltja, iparosa, műhelye, akkor aztán akkor is odamegy szívesen, ha egyébként nincs hivatalos dolga abban a városban. Szóval Komárom személy-, áru- és pénzforgalma egyre gyérül, egyre fogy. Mindezt károsan segiíik elő a komáromi bankkrizisek, amelyeknek megoldása ugyancsak hosszúra nyúlik. És mindezt betetőzi egy szomorú jelenség, egy lehangoló tény, amely az idegen forgalmat károsan befolyásolja. És az nem más, mint a komáromi utcák, uíak rettenetes, kétségbeejtő és boszantő rosszasága, amely már oly sok kárt telt állatban és járműben egyaránt. A régi mulasztások keserű ize. Amig Guta, Nagymegyer és más községek hadifogoly munkával megcsináltatták utcáikat és a vasúti állomásról szárazlábbal lehet bejutni esőben is, addig Komárom még az állomásra vezető utat se csináltatta meg, pedig Komárom itt fekszik a Duna, a kimeríthetetlen ka vicsforrás tövében. A Duna medrének kotrásával összekapcsolt útjavítás betonozással nagyon kevésbe kerüli volna. De ezt a kedvező alkalmat Komárom elmulasztotta és most ugyancsak megisszuk ennek a mulasztásnak a levét, A járásból innét is, onnét is felhangzanak a panaszok, hogy ha Komárom nem javíttatja ki a járhatatlan utcáit, a vidék inkább messzebb fekvő, de jó utakkal biró városokat keresi fel, A komáromi járási bizottság egyik gyűlésén Küríhy Benő bizottsági tag is felszólalt, hogy a járási bizottság hívja fel Komárom városát, hogy legalább a vasútról be a városba vezető gyalogsat javíttassa ki, hogy ne térdig sáro sai jusson be a vidéki a városba, hiszen olyan sáros lábbal nem mehet be egy hivatalba se. Elszomorító, hogy egy város ennyire el tudta hanyagolni az utcáit, hogy előfordulhasson az, hogy Komárom egyes utcáiba se bérkocsi, se az autóbusz a világ minden kincséért se vinne utasokat. Egyes utcákon teljesen szünetel a kocsiforgalom. De azokról az utcákról is. ahol még mernek kocsikkal járni, egyre jönnek a panaszok a feldült és összetörött kocsikról és szekerekről. Súlyosbítja a helyzetet, hogy éppen a városba vezető utak között vannak a lagrettenetesebbek. Ott van pl a Rákóczi Ferenc utca. Egy jórésze nincs kikövezve és azon a részen istenkisértés a kocsival való járás. Láttunk egyszer egy robogó autót a Rákóczi u'on, amikor egy kátyúval telt, tehát nem látható gödörbe zuhantak a kerekek. A lökés oly nagy volt, hogy az egyik utast kivágta az autó ülésből. Az udvardi járás községei ki is jelentették, hogy amig a Rákóczi utca Prágai s 03ka( naponként friss wirstli, finom felvágottak. — Sajtok s Trappista* Roquefort, Wign n otb., szardíniák és mindennemű különlegességek legjobban és legolcsóbban, a |rágai Hentesáru I és csemegekereskedésben vásárolhatók, Komárom Klapka-tér (Városháza mellett). — Kereskedők és vendéglősök részére en-gros áraki 661 olyan rossz karban lesz, csak a végszükségben jönnek be Komáromba, inkább a messzebb fekvő Érsekújvárra hajtatnak be. A közönség körében már némi neheztelés észlelhető, hogy nem adunk le minden panaszt a komáromi utcák rosszaságáról, de nem akarjuk a vidéki olvasóinkat a folytonos panaszokkal utatni. Talán három-négy utcát leszámítva minden utca, minden lakója jogosan panaszkodhatik, hogy az ő utcáján feneketlen a sár, a város azt se teszi meg, hogy salakot, kavicsot hordaina az átjárókra. Falukon igazán jobb a helyzet, mert ott kukorica kóróból, izikből, tőzekből, polyvából, szalmából megcsinálják az átjárókat. Komárom valósággal öngyilkos politikát üz, amikor nem siet e bajokon segíteni és ennyire a körmére engedte égni a dolgokat. (r) Látogatás a feltalálónál. A zenélő fény. Cihcago, 1926. nov. 24. Bár időnk kimért volt, el nem engedték, hogy a nagy meleget le ne hütsük az itt annyira mindennapos amerikai fagylaltal. Csak azután telepedtünk a találmány köré. A találmány emlékeztet szerkezetével a rádió felvevő állomásra. Lényegét egy sajátságosán készitett villanyégó képezi, melyben a rezgések számának csökkentésé végbe megy. Ez sötét fakazettában van lezártan s hangerósitő mikrofonnal áll összeköttetésben. A fényt külön oldalnyiláson erre a villanykörtére irányítják a feltalálók. A szobában ünnepélyes csend honol. A napnak egyszerű sugarait bocsátják a csodalámpához s a szoba megtelik sajátságos mély búgó hanggal, mintha csak azt siratta volna a napsugár, hogy kegyetlenül lebéklyózták s nem bit többé másodpercenkint o!y utat megtenni, hogy a földgömböt az egyenlítő körön kétszen körül futhatja; hanem csak szerény másodpercenkinti alig 4—500 méteres gyaloglással kell megelégednie. A teremtés koronájának, az embernek keze alatt oly fájón felsírt ez a szegény napsugár... Titokzatos erők működnek körülöttünk s az ilyen láthatatlan „valamik“ mindig kellemetlenül hatnak az idegekre. — Most — magyarázza a két feltaláló — ezt a hangot kell szabályoznunk, melyet ily módon megnyertünk. Ezt a következőkép értük el. Elővesz egy villamos árammal hajtott korongot; a korongon a sugár irányában számos körrést látok keresztül fúrva. A fénysugarat ezeken a korongnyilasokon bocsájtja keresztül s a korábban búgó hang egyszerre más szint kap, magasabb és mélyebb hangok váltakoznak, amint a villamáramtól sebesen hajtott korongot a fakazetta nyílásához közelíti, amelyen keresztül átszüremkezik a csodalámpára eső fénysugárkéve. Elővette a villanylámpát J egyszerű égő testtel, a szobát lesötétitelte s a villanylámpa fénysugarait szintén zenei szabályos hangokra felbontotta.^ fénysugár tehát nemcsak színekre tud felbomlani a prizmán keresztül, hanem az én amerikai feltalálom ma holnap koncertre való ütemes, ritmikus hangtömeget is kicsal belőle. Még nem fogadta el a gratulációmat, mert a legbüszkébb — „a láthatatlan világosságra.“ Ehhez elővett egy másik viilanyégőt, melynek belső izzó szalagját önmaga készítette. Olyan anyagból, hogy annak rezgési száma igen magas és a belőle kiáradó fénysugarakat a szem nem tudja megérzékelni. Ezért láthatatlan fény. A lámpát villamos áramkörbe állította. Egészen úgy, mint azelőtt az égő villanykörtét. A szobában sötétség uralkodott. Egyszerre a némaság megszűnik és a búgó, mély hang újból megszólal A nyitrai vadász és kynologiai club lezajlott 12 élő és agyaggalamb versenye közül kilenc első, 4 második és 3 harmadik. A kát nagyszombati versenyen pedig mindkét első 1 második és 2 harmadik dij lett Seifertféle fegyverekkel és töltényekkel megnyerve. — Szamok bes; élnek l Érdeklődők kérjenek árajánlatot Satfert József cégtől, BRATISLAVA, Halászbapa u. 4, sz. special gala.mblövő töltényekben és agyaggalamb lövészeti berendezésekben: 439 Alapítva: 1840. Telefon: 252,
