Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-12-16 / 150. szám

I$96. 4aMH»bar It. Komáromi Lapok 3. oldal. Karácsonytól—Újévig leszállított árak I Olvassa cl, válasszon nagyságot belőle és azután rendelje meg névjegy szükségletét! 100 drb.-ként névjegy kártya nagyság. Nóxxe meg mindenki ___ irónsatal fiókját, tárcáját éi győződjön meg, hogy névjegye nem-e fogyott ki. m Ha kifogyott, úgy e névjegynagyságból választ fi és megrendeli, melyet a leggyorsabban és ■ —— leszállított Árban 6 a Aliit — PITZER SÁNDOR könyvnyomdája Komárom, Nádor-utca 29. 1 A B C D £ F nyújtván arra, hogy azonban itt is alakulhassanak szakipartársulatok: ipartársulat alakítása kötelező min­den járásban, úgy szintén kötelező az ipartársulati tagság minden ipa­rosra nézve. Az ipartörvényt jellemző és a se­gédalkalmazottak érdekét szolgáló szociális rendelkezéseket különösen az jellemzi, hogy a legrészletesebben vannak felsorolva és rendezve úgy a munkaadó, valamint az alkalmazott jogai és kötelességei. Előadásunk nemcsak időbelileg van korlátozva, s igy be kell azt fejez­nünk, hanem különösen annak tár­gyát illetőleg is.Nem bocsátkozhatunk részletekbe, nem foglalkozhatunk az ipartörvény konkrét rendelkezéseivel meg kellett elégednünk az ipartör­vényünk egynémely elvének meg­említésével, amelyek talán ugyanígy illenének más állam, illetőleg más ipartörvényre is, ahol a keretek is hasonlóak. Sikerült-e tárgyilagosok­nak maradnom, kérdéses. Még in­kább kérdéses, vájjon ezeknek a gondolatoknak van-e praktikus jelen­tőségük az Önök szempontjából. Meg volnék azonban elégedve, ha lega­lább a következőkben volnánk egyek. Minden ipartörvény az állam gaz­dasági életének rendkívül jelentékeny részét szabályozza. A mi ipartörvé­nyünk aránylag rendkívül sok köz­­igazgatási rendelkezést tartalmaz az ipar megkezdésére és folytatására névé, úgy hogy ipari közigazgatásunk munkával túl van terhelve s igy nem is lehet elég gyors. Ennek a legsaj­­nosabb következménye, hogy az ipartörvény gazdasági jellege és je­lentősége elmerül a közigazgatási eljárásban. A takarékossági rendel­kezésekről szóló 1924. évi törv. ki­indulva a takarékosságból, mint cél­­ból, rendkívül találóan irja körül az állami közigazgatás céljait, amikor kimondja, hogy az állami közigaz ­gatásnak az államnak és a közön­ségnek csak a legsürgősebb szükség­leteinek szabályozására szorítkozzék. Ne támaszkodjunk tehát az ipari közigazgatásban túlságosan az állam­hatalomra, ne várjunk az államtól szabályozást és beavatkozást oly dolgokban, melyekben magunk is segíthetünk önmagunkon sokkal jobb eszközökkel, gazdasági esz­közökkel. Érdekeltjeink érdekei­nek megvédésénél vegyünk példát a nyugati államoktól, helyezzünk na­gyobb súlyt iparunk fejlesztésére, az ipari gazdálkodás szervezetére, mint a törvény tulságba menően részletes végrehajtására, mindenek előtt azonban ne várjunk az ipar­törvénytől az iparos részére munkát, hanem úgy tekintsünk rá, mint va­lami nélkülözhetetlen rosszra, mint az ipar megkezdésének és folytatá­sának nélkülözhetetlen korlátjaira, ugyanakkor azonban mint valami páratlanul drága és értékes intéz­ményre, mint az iparos jogainak, megélhetésének és tevékenységének nélkülözhetetlen alapkövére. ^ Komárom idegen forgalma. Az amúgy is visszafejlődő idegen for­galom újabb akadályai. A nagy világváltozás előtt Komárom nak az éltető eleme az attól most elég légmentesen elzárt tatai és gesztesi járás volt. A mi erre az oldalra esett, az Érsek­újvár, Dunaszerdahely és Pozsony felé iránylódott. Sőt Csallóköznek Csilizközzel szom­szédos részei és az egész Csallóköz, különösen a nyári hónapokban, amikor a győri kishajó járat megvolt és a medvei komp akadály nélkül közle­kedhetett, Győr felé irányította személy, áru és pénzforgalmát. Az uj határok megállapításával eze­ket az éltető éleiereket levágták Komá­rom testéről és Ő3 Komárom városa, amelynek gabona és fakereskedelme egészen a Fekete tengerig elterjedi, idegen forgalma pedig egészen Kon­­stan'inápolyig érezhető volt, lassú hal­doklásra itélteteteti. Komárom ipara és kereskedelme sze­mély, áruforgalma valósággal zsákut­cába jutott. A zsákutcából ugyan még ki lehet jutni, ha másként nem, hát visszafordul az ember, de Komárom helyzetéből nincs visszafordulás, A visszafejlődésre Ítélt Komáromon a halálos Ítéletet részleiekben hajtották végre Elvitték a nagy forgalmat jelentő közhivatalok, közintézmények legna­gyobb részéi és hogy a pénz és áru­forgalom megbénulását megelőzzék és hogy a vergődő komáromi kereske­delem és ipar haláltusáját megnehezít­sék, hát beszüntették az egyik komá­romi postahivatalt, no az csak termé­szetes, hogy a központban s a nagy­forgalom központjában levőt. Ä visszafejlesztés egyik fejezete, hogy a vasúti menetrendet úgy állították össze, hogy még a Komárom közelé­ben levő községek is inkább gravidál­­hassanak Pozsony, mint Komárom felé. A következő halálos döfés volt, hogy Komárom közvetlen szomszédságában levő községeket s az egész udvardi járást a nagymegyerendszer életbelép­tetésével Nyiíramegyáhez csatolták. Van e olyan vidéki lakós, akinek ne akadna elég sütüen dolga a megye­házán, a zsupáni hivatalban. Ha az izsaiaknak, hetényieknek, marczelházi­­aknak dolguk akad a nyitrai megye házán, akkor a vásárlásait, üzleti ügyeit is elvégzi egy füst alatt Nyitrán, vagy legalább is Érsekújváron és ezzel Ko márom megint megkárosodott. Ha valakinek aztán megvan a meg­szokott kereskedője, boltja, iparosa, műhelye, akkor aztán akkor is odamegy szívesen, ha egyébként nincs hivatalos dolga abban a városban. Szóval Komárom személy-, áru- és pénzforgalma egyre gyérül, egyre fogy. Mindezt károsan segiíik elő a komá­romi bankkrizisek, amelyeknek meg­oldása ugyancsak hosszúra nyúlik. És mindezt betetőzi egy szomorú jelenség, egy lehangoló tény, amely az idegen forgalmat károsan befolyásolja. És az nem más, mint a komáromi utcák, uíak rettenetes, kétségbeejtő és boszantő rosszasága, amely már oly sok kárt telt állatban és járműben egy­aránt. A régi mulasztások keserű ize. Amig Guta, Nagymegyer és más községek hadifogoly munkával megcsináltatták utcáikat és a vasúti állomásról száraz­­lábbal lehet bejutni esőben is, addig Komárom még az állomásra vezető utat se csináltatta meg, pedig Komárom itt fekszik a Duna, a kimeríthetetlen ka vicsforrás tövében. A Duna medrének kotrásával összekapcsolt útjavítás beto­nozással nagyon kevésbe kerüli volna. De ezt a kedvező alkalmat Komárom elmulasztotta és most ugyancsak meg­isszuk ennek a mulasztásnak a levét, A járásból innét is, onnét is felhang­­zanak a panaszok, hogy ha Komárom nem javíttatja ki a járhatatlan utcáit, a vidék inkább messzebb fekvő, de jó utakkal biró városokat keresi fel, A komáromi járási bizottság egyik gyűlésén Küríhy Benő bizottsági tag is felszólalt, hogy a járási bizottság hívja fel Komárom városát, hogy legalább a vasútról be a városba vezető gyalog­sat javíttassa ki, hogy ne térdig sáro sai jusson be a vidéki a városba, hi­szen olyan sáros lábbal nem mehet be egy hivatalba se. Elszomorító, hogy egy város ennyire el tudta hanyagolni az utcáit, hogy elő­fordulhasson az, hogy Komárom egyes utcáiba se bérkocsi, se az autóbusz a világ minden kincséért se vinne utaso­kat. Egyes utcákon teljesen szünetel a kocsiforgalom. De azokról az utcákról is. ahol még mernek kocsikkal járni, egyre jönnek a panaszok a feldült és összetörött kocsikról és szekerekről. Súlyosbítja a helyzetet, hogy éppen a városba vezető utak között vannak a lagrettenetesebbek. Ott van pl a Rákóczi Ferenc utca. Egy jórésze nincs kikövezve és azon a részen istenkisér­­tés a kocsival való járás. Láttunk egyszer egy robogó autót a Rákóczi u'on, amikor egy kátyúval telt, tehát nem látható gödörbe zuhantak a kerekek. A lökés oly nagy volt, hogy az egyik utast kivágta az autó ülésből. Az udvardi járás községei ki is je­lentették, hogy amig a Rákóczi utca Prágai s 03ka( napon­ként friss wirstli, finom felvágottak. — Sajtok s Trappista* Roquefort, Wign n otb., szardíniák és mindennemű külön­legességek legjobban és legolcsóbban, a |rágai Hentesáru I és csemegekereskedésben vásárolhatók, Komárom Klapka-tér (Városháza mellett). — Kereskedők és vendéglősök részére en-gros áraki 661 olyan rossz karban lesz, csak a vég­szükségben jönnek be Komáromba, in­kább a messzebb fekvő Érsekújvárra hajtatnak be. A közönség körében már némi ne­heztelés észlelhető, hogy nem adunk le minden panaszt a komáromi utcák rosszaságáról, de nem akarjuk a vidéki olvasóinkat a folytonos panaszokkal utatni. Talán három-négy utcát leszá­mítva minden utca, minden lakója jo­gosan panaszkodhatik, hogy az ő ut­cáján feneketlen a sár, a város azt se teszi meg, hogy salakot, kavicsot hor­daina az átjárókra. Falukon igazán jobb a helyzet, mert ott kukorica kóróból, izikből, tőzekből, polyvából, szalmából megcsinálják az átjárókat. Komárom valósággal öngyilkos po­litikát üz, amikor nem siet e bajokon segíteni és ennyire a körmére engedte égni a dolgokat. (r) Látogatás a feltalálónál. A zenélő fény. Cihcago, 1926. nov. 24. Bár időnk kimért volt, el nem en­gedték, hogy a nagy meleget le ne hütsük az itt annyira mindennapos amerikai fagylaltal. Csak azután tele­pedtünk a találmány köré. A találmány emlékeztet szerkezetével a rádió felvevő állomásra. Lényegét egy sajátságosán készitett villanyégó képezi, melyben a rezgések számának csökkentésé végbe megy. Ez sötét fa­kazettában van lezártan s hangerósitő mikrofonnal áll összeköttetésben. A fényt külön oldalnyiláson erre a villany­­körtére irányítják a feltalálók. A szobában ünnepélyes csend honol. A napnak egyszerű sugarait bocsátják a csodalámpához s a szoba megtelik sajátságos mély búgó hanggal, mintha csak azt siratta volna a napsugár, hogy kegyetlenül lebéklyózták s nem bit többé másodpercenkint o!y utat meg­tenni, hogy a földgömböt az egyen­lítő körön kétszen körül futhatja; hanem csak szerény másodpercenkinti alig 4—500 méteres gyaloglással kell meg­elégednie. A teremtés koronájának, az embernek keze alatt oly fájón felsírt ez a szegény napsugár... Titokzatos erők működnek körülöt­tünk s az ilyen láthatatlan „valamik“ mindig kellemetlenül hatnak az idegekre. — Most — magyarázza a két fel­találó — ezt a hangot kell szabályoz­nunk, melyet ily módon megnyertünk. Ezt a következőkép értük el. Elővesz egy villamos árammal hajtott korongot; a korongon a sugár irányá­ban számos körrést látok keresztül fúrva. A fénysugarat ezeken a korong­­nyilasokon bocsájtja keresztül s a ko­rábban búgó hang egyszerre más szint kap, magasabb és mélyebb hangok váltakoznak, amint a villamáramtól se­besen hajtott korongot a fakazetta nyílásához közelíti, amelyen keresztül átszüremkezik a csodalámpára eső fény­sugárkéve. Elővette a villanylámpát J egyszerű égő testtel, a szobát lesötétitelte s a villanylámpa fénysugarait szintén zenei szabályos hangokra felbontotta.^ fény­sugár tehát nemcsak színekre tud fel­­bomlani a prizmán keresztül, hanem az én amerikai feltalálom ma holnap kon­certre való ütemes, ritmikus hangtöme­get is kicsal belőle. Még nem fogadta el a gratulációmat, mert a legbüszkébb — „a láthatatlan világosságra.“ Ehhez elővett egy másik viilanyégőt, melynek belső izzó szalagját önmaga készítette. Olyan anyagból, hogy annak rezgési száma igen magas és a belőle kiáradó fénysugarakat a szem nem tudja megérzékelni. Ezért láthatatlan fény. A lámpát villamos áramkörbe állította. Egészen úgy, mint azelőtt az égő vil­lanykörtét. A szobában sötétség ural­kodott. Egyszerre a némaság megszűnik és a búgó, mély hang újból megszólal A nyitrai vadász és kynologiai club lezajlott 12 élő és agyaggalamb versenye közül kilenc első, 4 máso­dik és 3 harmadik. A kát nagyszombati versenyen pedig mindkét első 1 második és 2 harmadik dij lett Seifert­­féle fegyverekkel és töltényekkel megnyerve. — Szamok bes; élnek l Érdeklődők kérjenek árajánlatot Satfert József cégtől, BRATISLAVA, Halászbapa u. 4, sz. special gala.mblövő töltényekben és agyaggalamb lövé­szeti berendezésekben: 439 Alapítva: 1840. Telefon: 252,

Next

/
Thumbnails
Contents