Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-07-20 / 86. szám

2. oldal. Komáromi Lapok 1926. július 20. resztül ment a hídon, lövések zaja hal­latszott. Ágyulövések voltak. A cseh­szlovák tüzérezred gyakorlatozott, el­lenben a Duna másik oldalán, a ma­gyar oldalon csendesen pihennek egy régi kastély maradványai, békén, szo­morúan néznek ide és csak a két régi ármádiából való tengerésztiszti unifor­misban sétálgató embert lát egy-két folyamőrrel kísérve. A magyar oldalon ez az egész védelem. A cseh oldalon lévő város lakossága teljesen magyar, tehát a városi bizottság tagjainak mind magyarnak kellene lennie. A valóság­ban csak 19 a magyar, 8 cseh és 9 kommunista. így kezeli Csehszlovákia a kisebbségeket. Az új szociális biztosítási törvény. Ennek a törvénynek is, amint alább je­lezni fogom, — megvannak a maga fogyatékosságai. Már a törvény életbeléptetése körül, egy csomó mulasztás történik. A kerületi beíegsegélyző intézetnek kötelessége lett volna elsősorban is a legszélesebb körben — plakátokon — közhírré tenni, hogy a törvény életbe­lépett. Mert nem elég a törvény legfontosabb részeinek kihagyásával, a lényegnek is* mertetése nélkül a felhívást csak a meg­levő és eddig nyilvántartott munkaadók­nak megküldeni, mivel már a törvény életbelépte óta is számos uj üzem, üz­let, vállalat keletkezett. A törvénynek részletes ismertetésére kiváncsi úgy a munkás, mint a mun­kaadói érdekeltség. Káosz és általános tájékozatlanság uralkodik nemcsak a betegsegélyzőben, hanem a városban és a perifériákon is. Súlyos mulasztás terheli a pénztárt, hogy az új bejelentőlapok beadásának idejéül egy napot tűzött ki, mert a be­jelentésre vonatkozó felhívásokból még 8 és 9-én is lettek postára adva. Legcélravezetőbb eljárás lett volna első sorban, a pártoknál, a munkaadói érdekeltséget képviselő kereskedelmi és ipartestületnél és a munkásszervezetek­nél a törvényt és ebből eredő kötele­zettségeket, jogokat részletesen ismer­tetni. A vidéken pedig a jegyzők bevo­násával, ezek utján a törvényt és a vég­­rehajiási utasítást az érdekelteknek meg­magyaráztad. Több jóakarattal, szociális érzéssel, humánus igyekezettel a káoszt és fejet­lenséget az egész vonalon elimináini lehetett volna. Legyen már vége egyszer a bürokra­tizmusnak a pénztárban, értsék meg a pénztár jelenlegi alkalmazottjai, hogy ők állanak a köznek szolgálatában és nem az érdekeltség van ő érettük. A törvényhez, amelyet csak kontúrja­iban áll módunkban ismerni, sok szó fér. Az uj bejelentő lapokból hiányzik a legfontosabb rész, a családi állapot ro­vat, holott erre szükség van. Ellenben, mint feleslegesek ott talál­juk az „illetőség“ rovatát annak dacára, hogy a biztosításnál az állampolgárság figyelembe nem jön, mivel a külföldi állampolgárok a belföldiekkel egyenlő elbánás alá kerülnek. Nem említve azt sem, hogy a kije­lentő lapok rovatainak kitöltése is mennyi energiát fcg felemészteni, általában véve ki kell jelentenünk, hogy az igényjog igazolása körül később, a munkások, különösen az idénymunkások gyakori váltakozása miatt évek múltán a zavarok növekedni fognak, különösen akkor, mi­kor beáll majdan az aggkori- és rokkant járulékra vonatkozó igény. A most életbelépett rendszer mellet* minden századik munkás fogja csak igazo'ni tudni igényjogát, ezt is csak olyan munkás, aki állandóan a pénz­tár székhelyén lakik. Az igényjog állandó igazolására leg­célszerűbb volna egy mindenféle mun­kakönyvét, cselédkönyvet stb. pótló arcképes igazolványnak a bevezetése. Az uj bérosztályok megállapításánál az 1923. évi julius elsején érvényessé vált egységárak veendők figyelembe. Ez sem helyes. Az ott megállapított értékelés idejét múlta, azóta a munkásság cleístandardja lényegesen megváltozott. Az uj törvénnyel egyidejűleg kellett volna értékelni minden természetbeni szoláltatást. Áttérve ezek eiőrebocsájtása után az uj törvénynek eddig isnert adataira, meg állapítani a következőket: A törvény szerint biztosításra köte­lezett. tehát bejelentendő mindenki, aki másoknak bármily készpénz- V3gy ter­mészetbeni szolgáltatás ellenében mun­kát teljesít, bármily rövid ideig tart is a munka. Az uj törvény alapján minden beje­lentett egyén betegség, rokkantság és aggság ellen biztosítva van. Az eddigi törvénynek (1907: XIX) a betegség esetére vonatkozó biztosi tási része hatályon kívül helyeztetik. Betegség, aggság és rokkantság ese­tére minden bejelentett tagnak a csa­ládtagja is biztosítva van. A pozsonyi országos munkásbiz­­tosiló pénztárnak a betegsegélyezési osztálya megszűnik és heyébe az uj börleti betegbiztositó intézetek lépnek. Balesetbiztosítási szempotból az Or­szágos Munkásbiztositó pénztár to­vábbra is megmarad. A legfőbb felügyeleti jogot a prágai központi biztositó intézet fogja gya­korolni. Az uj betegségi, rokkant és egykor birtositási dijak, amelyek általában igen magasak, mindkét érdekeltség részéről fele-fele részben viselendők. Objektive meg kell állapítani, hogy ezen uj terheket egyik fél sem fogja elviselni tudni. A magas járulékok fokozni fogják a munkanélküliek számát. Az amúgy is súlyos adóterhek alatt sínylődő munkaadói érdekeltség kény­telen lesz — általában az eddigi szo­kástól eltérően — a járulékokat a biz­tosítottak béréből levonni, a mi maga után fogja vonni a szolgálatból kilépő egyének légióját. Mondjuk, egy földbirtokosnak cse­lédei. akik a természetben konvenciót, lakást, tejet stb. élveznek, ezen szol­gáltatásokon felül készpénzben pld. csak havi 50 K. kapnak. Eme készpénz — és természetbeni szolgáltatások alapján be lesznek so­rozva, — mondjuk a VI. C. osztályba. Ez osztály szerint a betegbiztosí­tási dij havonként 30X1 ‘20=36 K; az egykori és rokkantjárulék 4 hétre á 710 K. = 28 40 K, összesen 64 40K fog kitenni. Ha tehát a földbirtokos cselédjének havi 50 K készpénzjárandóságából a fenti összegnek felét 3220 K levonja, kap a cseléd havonként 17 '80 K t a kezeihez. És ezekután hiszi e valaki, hogy havi 17'80 K készpénzből a cseléd és ennek hozzátartozói meg tudnak élni, hiszi-e valaki, hogy ezen összegért szolgálatot fog teljesíteni? Eiszi-e valaki, hogy a földbirtokos csak egy cseléd után havonként 6440 K-t ki fog bírni fizetni a mostani súlyos gazdasági viszonyok között? Fontos rendelkezése a törvénynek, hogy korra és nemre, állampolgárságra tekintet nélkül mindenki, aki dolgozik, másoknak szolgálatában áll, biztosításra kötelezett. — 14 éven alóli gyermekek az uj törvény szerint sehol nem alkal­mazhatók, erre a pénztárnak figyelnie kell. — 60 éven felüli egyének csakis 1 betegség esetére biztosíthatók, aggkor ■ és rokkantság esetére nem. ( Idegen állampolgárok, ha dolgoznak, i bejelen hető!?. i Katonai szolgálatot teljesítő egvé­­’ nek — ennek tartama alatt — nem [ esnek betegség esetére szóló biztosítási I kötelezettség alá. L Ezek csak aggkori biztosítás alá es­nek, a melynek jutalékául a nemzet­védelmi minisztérium fizeti. Otthoni munkások szintén biztositás alá esnek. A betegség esetére szóló biztosítási kötelezettség alól mentesek: az állami, megyei, járási, községi és hasonló testületek alkalmazottjai, to­vábbá a vasutasok és bányászok. Az sggkori biztositás alól mentesek: a fentieken közül, akik 1926 julius elsején életük 60 éves korát betöltöt­ték, akik, rokkant élet és özvegyi já­rulékot élveznek és végül, akik nyug­­dijbiztositási kötelezettség alá esnek. Hivatalnokok, akik egyébként nyug­díjbiztosítás alá tartoznak, a beíegbiz­­tositóintézetnél csak betegség esetére biztosííandók. Az uj törvény in'ézkedésével kapcso­latosan legközelebb rátérünk arra a súlyos sérelemre, amely a pénztár át­helyezésével éri Komárom és vidéke munkaadóit és munkásérdekeítségét. Szanatórium „CARITAS“ Bratislava, Toma-u, 18 b. W 274 Sebészet — Nőgyógyászat I. oszt. napi 80—100 koronáig, II. oszt. napi 55—65 koronáig. Szabad orvosválasztás Külön szülészeti osztály (Both dr.) I. oszt. pausal szülés 8 napra 1600 korona. II. oszt. pausal szülés 1000 korona. Vezető orvos: FRANKEN­­BERSER dr. egyetemi tanár. Az intézet fő­orvosa: BOTH JÁNOS dr. egyetemi tanársegéd operatőr. — RÉZUGHA LUOS dr. igazgató. & Mim Mik ie Sok sok, a komáromi Koronabanknál ; akár mint részvényes, betevő, hitelező, vagy adós érdekelt egyén rendesen azzal a türelmeden kíváncsisággal veszi kezébe a lapunkat, hogy no most csak olvashat valamit a Koronabankról és a felcsigázott kíváncsiság nem egyszer csalódottan tette le kezéből a lapunkat, mert abban nem talált semmi, legke­­vésbbé szenzációs c kket a Koronabank­ról. E miatt egyesek azzal vádolják meg lapunkat, hogy azokhoz szegődött lapunk, akik mindenáron minden eset­leg elkövetett szabálytalanságot el akar­nak tusolni. E miatt nem hozunk naponta illetve íaponta szenzációs cikkeket a Koronabankról, mondják a kávéházak pénzügyi szaktekintélyei. Nem hoztunk tényleg minden szá­munkban szenzációs cikkeket, mert lapunk nem a szenzációk hajhászásá­­ból él és a mi munkatársainkat nem soronkint fizetik, mint a napilapok a komáromi tudósítók it, akiktől egyenesen elvárják, hogy ne a limonádéról írja­nak, hanem izgató szenzációkról. Nem mindig fontos az, hogy mi a szenzáció magva, mi a lényeg, az a fő, hogy rikitő színekkel legyen a cikk megírva. Attól döglik a légy, illetve attól kapja be a közönség a legyet, helyesebben akkor kapkodja a közönség a lapot. A Komáromból küldött tudósítások egy része azt a régi közmondást, hogy a halottakról jót, vagy semmit, oda reformálták át, hogy amig a halottakról csak jót, az élőkről csak rosszat. Mi se jobbra, se balra nem tudjak az igaz­ság mérlegét lebillenteni, mert még a nyilvánosságra hiteles helyről semmi se jutott. A pozsonyi Grenzbote e bankügyben külön tudósítót küldött ki. A tudósító elment a bankba és kért részletes infor­mációt a bankügy állásáról. Ott a bank­törvényre hivatkoztak, hogy a leltáro­zás alatt a tisztviselők szigorított, fokozott titoktartásra vannak kötelezve, tehát nem mondhatnak semmit. Erre a tudó­sító azt mondta, hogy nem baj, éppen elég anyagot hallott már a városban Bums«! nemzetközileg M fitiW! Kellemes nyaralóhely, pompás vidékkel Wienből 35 perc alatt elérhető. Naponta cca 100 vasút és 80 villámos közlekedik. 4 szssatériam, 1 a középosztály részére, 1 gyermekszaastérium, 41 nagy szálloda, pensiők, BZftf&tatao vendéglő. Lakás és ellátás minden árban. Világhírű kénertfürdok! „Iszapcsomagolás“ Ivókúra Szőlőknra Ügetőversenyek, autó-, motor- és csónak­­kirándulás. Magas művészi nívójú városi színház nyári színkörrel. Elsőrangú zene csodaszép parkban. Több mozgószinház állandóan változó műsorral. Villámos, taxi-autó, bérkocsi, egyfogatu. Felvilágosítássá! szolgál: ■BIBI! Bill BEI m Telefon: Baden 243* 475 a bankról, tud ő abból is színes tudó­sítást írni. Es tényleg megirta azokat, amiket a városban haiiott, amit a város­ban bestéinek, suttognak. íme — pattan fö! egy-két olvasónk — hát miért nem irta meg mindezt a Konuromi Lapos I? Hát csak azért nem, mert úgy a íisztességérzeiünk, mint a tőrvényludá­­su.ik sokkal nagyobb, semhogy olyat írjunk, amit esetleg nem tudunk bizo­nyítani. Amit a Grenzbote megírt, azt tényleg széliében beszélik a varosban. Ha tényleg megtörténtek, úgy történtek és azért történtek, amint a pozsonyi hp kiküldött tudósítója megirta, hát még a legnagyobb pesszimista is hisz annyira az igazságban, hogy olyasmit nem lehet erkölcsi és anyagi felelősség elkerülésével elkövetni, elkövettetni vagy engedni, hogy olyan dolgok megtörtén­hessenek. De hát a kását se eszik olyan for­rón, mint ahogyan kiöntik a tálba. Mäjd elválik minden. Addig nyugalom és törelem és mi nem alarmirozz.uk fel addig a kedélyeket, amig nincs arra ok. A banktörvény bizfosiíotta állami el­lenőrzés alá helyezi a bankokat s a Koronabank leltározásánál is ott volt az ellenőrző kormánybiztos, ma már itt van a pozsonyi Jednoía kiküldötte, aki át­­revidiál mindent és ;jó forrásból tudják, hogy a bank betevői, részvényesei között magas állású jogászok is vannak, akik biztosan éber figyelemmel kisérnek minden mozzanatot. Ezek a tények mér­sékletre intenek bennünket és hajhász­­szuk a szenzációt, mi nem akarunk vi­hart vetni, mert akkor vihart araiunk s a viharban könnyen elsülyedhetne az a hajó, amelyrenézve száz és száz részvé­nyes, hilelező és adós érdeke azt paran­csolja, hogy meg kell menteni, A veszélyben levő hajóról szétment a segítséget kérő S O, S. itt most nem arról kell tanakodni, hogy a ha­jón vannak e bűnösök, akiket meg kell büntetni, hanem el kell inditani a se­gélyhajót. Mi ennek a segéiyhajóküldési akció­nak teszünk szolgálatot, amikor nyuga­lomra intünk mindenkit és nem zavar­juk, nem kavarjuk fel a helyzetet. És ezt nemcsak a Koronabanknál ér­dekeltek érdekében tesszük, hanem a többi bankok érdekkörét is védjük, mert egy csődbe kergetett bank okozta vesz­teség miatti elkeseredés katasztrófális bizalmatlanságot keltene a többi bankok kárára is. A többi bankoknak is evidens érde­ke, hogy a Koronabank minél kevesebb veszteséggel ússza meg ezt a kellemet­len helyzetet. A banknál a leltározási munkálatokat már befejezték. A PénzintézetekjEgye­­sülete, a Jednota kiküldöttje már meg­érkezett és most vizsgálja felül a lel­tározási munkálatokat. E munkálatok pár napig eltartanak és akkor már tisz­tázódik a helyzet. Úgy értesülünk, hogy több bank is

Next

/
Thumbnails
Contents