Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-07-20 / 86. szám

1926 július 20. Komáromi Lapok 3. oldal. Intézeti felszerelések legolcsóbban ELBERT divatáruházában Komárom, Nádor-utca 19-, Koronabankkal szemben-Patent harisnya, fiú és leányka ing, nadrág, leányka kombiné, zsebkendő, törülköző, reggeli cipő, — Klót- és lüszter-kötény; Vulkán-fibre koffer, utazó kosár, tornacipő, stb. Továbbá nagy raktár: férfi zephir- és selyem ing, nyári alsó­nadrág, nyakkendő, apache ing, „Hercules" flór harisnya Ke 21'—; fürdőkosztüm, férfi zokni és harisnya stb, cikkekben. Gyermekkocsi osztály! Vászontetős sportkocsi Ke 280”— érdeklődik a Korona bank iránt. Etek most a Jednota felülvizsgálása után fogják, megtenni az ajánlatukat, hogy milyen feltételek mellett szanálnák a bankot. (Csodás szépségű, uj cseppkőbarlangot fedeztek fel Lillafüreden, A Miskolc melletti Lillafüreden cso­dás szépségű uj cseppkőbarlangot fe­dezlek fel. Hirt ad már arról, hogy a magyar kormány modern magyar Tátrává akarja átvarázsolni a Bük*-hegységet. Mióta az ország területét darabokra tépték, azóta a kies természeti szépségeiben oly gazdag Lillafüred az egyetlen ma­gaslati üdülőtelep. A magyar államren­dészet, amely tulajdonosa az üdülőte­lepnek, ez évben nagy beruházási programmal kezdte meg Lillafürednek a szó szoros értelmében vett modernizá­lását. Gyönyörűen parkiroztaha az egész telepet és Pfeiffer Gyula minisz téri tanássosnak, az erdészeti osztály főnökének, az a kiváló ötlete, hogy az egész szűk völgykatlanból minden nem odavaló fát kiirtatott, egyszeribe vilá­gosságot. szárazságot és meleg nap­sugarakat teremtett Lilla-füreden. Köze­ledik a megvalósuláshoz a tervbevetí vizgyógyintézettel és szanatóriummal felszerelt hatalmas 220 szobás szálloda felépítése is. A tervek készítése közben geológu­sok és az államrendészeti miskolci erdőigazgatóságának mérnökei a viz­­gyogyintézeít céljaira vizet kerestek s ezen kutatás közben a mészkőhegy oldalában egy eddig fel nem lárt, cso­dálatos szépségű cseppkőbaríangra akadtak. A cseppkőbarlangba egy körülbelül ötven méter hosszú alaguton keresztül visz a bejárat. Az alagút közvetlenül egy csepkőierembe vezet, amely szebb­nél szebb csepkő alkotásaival kupola­­csarnokra emlékeztet. A mennyezetről lecsüngő cseppkövek mint valami temp­lomnak szépen megfestett művészi képei és szoboralkotásai díszítik a barlangé sö szobáját. Ebből a teremből folytatólag eddig már kilenc kisebb, nagyobb he­lyiséget kutattak fel, melyek mind tele vannak szebbnél szebb cseppkőképződ­ményekkel. Az egyik terem fala és mennyezete fatörzsek dús és finom erezetéhez ha­sonlít, egy másik termet csodálatosan, mint egy virágos kertet alkotott a ter­mészet, egymás mellé rakott cseerepes virágai között minden fantázia nélkül ismerjük fel a nyíló rózsákat, violákat s szinte latjuk, amint a rezeda és a harangvirág tölcsére szerelmesen egy­másba fonódnak. A barlang eddig fel­tárt helyiségei között legcsodásabb az a kis fűiké, amelyikben hajszál vékony, több méter hosszú cseppkövek nyúl­nak le a magasból, mint egy felsége­sen szép függönyóriás. Külön érdeklő­désre tarthat számot az a barlanghelyi­ség is, amelynek kiálló csepkőalkotá­­sai mintha pálmaligetet juttainának eszünkbe. A barlangot, amelybe a be­vezetett villamos világítás derűs, nap­pali fényességet varázsol, juniu3 29-én nyitotta meg Pfeiffer Gyula miniszteri tanácsos s ez alkalommal a miskolci kőzigazgatóság tisztviselői kara, a magyar erdő legfőbb őre feleségé nek, mint a barlang első női láto­gatójának nevéről a csepkőbarlangot »Anna barlang“-nak nevezte el. A bar­langon keresztül egy kristálytiszta va­­sasvizü patak csörgedezik, melynek gyógyvize fogja táplálni a legközelebb a barlang bejárata meliett építendő lil­lafüredi strandfürdőt. A barlangkutatás munkája a megnyitás dacára tovább fo ­lyik és máris találtak egy újabb helyi­séget és benne egy gyógyvizű tavat. El lehetünk készülve, hogy az erdőigazga­­toság mérnöki kara még szebbnél szebb barlangtermek feltárásával fogja meg­lepni a magyar közönséget. p íi Nem kell a fővárosba menői 1! II I mikor * | 1 POLLÁK JULISKA l t ► utódánál ! 3 > | Komáromban, Nádor-utca 17. sz. Öt K* a M olcsóbban beszerezhetők a leg-3 • • újabb és kényelmes gummt és fi f halcsont nélküli hasfüzők és mell­s* u '1 tartók orvosi rendeletre is. a K é Tavaszi bőr- és cérnakezlyűk e-ÍV H a nagy raktára! Keztyűk tisztítása B* 3» a és javításai Selyem és flór haris-II nyák nagy választékban! íj M S 52....... ...................... ............. ............. ■ H I R E K. — A föidmivelésűgyi miniszter a Csallóközben. Szlávik dr. földmivelés­­ügyi miniszter a héten a Csallóközbe utazik, hogy az árvíz- és belvizsujíotia vidékeket megtekintse. — Egyházmegyei közgyűlés. A taiai református egykázmegye folyó hó 14 én tartotta ez évi rendes közgyűlését Löké Károly esperes és Szabó György egy­házmegyei gondnok elnöklete mellett. A közgyűlésen megjelent Antal Géza dr, a dunántúli református egyházke­rület kiváló püspöke is, aki többször részt vett a tanácskozásokban ás az ő szavai tisztáztak sok elvi jelentőségű kérdést. Szabó György egyházmegyei gondnok megnyitó beszéde nagy lelke­sedést keltett, Lőke Károly esperes tar­talmas évi jelentése pedig az egyház­megye életének minden fontosabb ese ményét felölelte. A jelentéssel kapcso­latban történt felszólalások rámutattak a nagy segélyhiányra, ami miatt sok­helyütt az egyház helyzete igen válsá­gosra változott, sőt egyes szegényebb gyülekezetekben a lelkészi fizetést sem tudják teljes összegében megadni. A sérelmek orvoslása céljából felterjesz­téssel éltek a törvényes járandóságok mielőbbi kiutalása iránt. Majd á köz­gyűlés napirendjére került a sor, amely­nek tárgyait Győry Elemér teológiai magántanár, püspöki titkár, Besse La­jos tarjáni lelkész, egyházmegyei fő­jegyző, Taksonyi Sándor ászári lelkész és mások adták elő. — Apadás midanfeló. Öi hete, hogy a folytonos esőzések következtében az áradás pusztítja a folyók árterületeit és azok környékét. Végre az időjárás meg­változásával remélni lehet, hogy a pusz­tító veszedelem lassan-lassan elmúlik. A beérkezett jelentések apadásról szól­nak s ha nem is olyan rohamos apa­dásról van szó, mint amilyent vala­mennyien óhajtunk, hisszük, hogy most már végre az idő is megbecsüli magát és tartósan verőfényes napok lesznek. A Duna felső szakaszán 25—30 cm-nyi apadást jeleznek, a Vág folyón is apa­dás észlelhető. A Vágón 16 cm. apa­dást jelentenek. A Duna állása Komá­romban folyó 19-én, délben 612 cm. volt — Harangszentelás. Nagybélic köz­ségnek múlt vasárnap, f hó 11-én szép ünnepe volt. Ekkor szentelte meg a hivek adakozásából a plébániatemplom részére beszerzett harangokat dr. Bar­­tossik Antal apátkanonok, püspöki vi­kárius, aki dr. Nécsey Ede püspöki titkár és Benyuska Antal ceremoniáru3 kíséretében érkezett a községbe, A szer­tartás déíu'án a litánia után folyt le nagy hivőközönség jelenlétében. A har­monikus hangú harangok az Isten di­csőségén kívül a hivek áldozatkészsé­gét és Paska István esp. plébános • odaadó buzgóságát is időtlen időkig hirdetni fogják. — Halálozás. Mint őszinte részvéttel értesülünk, Stern Simonná szül. Klein Ju'ianna, életének 70. évében folyó hó 16-án rövid, de kínos szenvedés u;án elhunyt, gyászba boritvín szeretteit A megboldogult kihűl porrészeit vasárnap délután 2 órakor helyezték a helybeli zsidótemetőben nagy részvét mellett örök pihenőre. Az elhunytban Stern Simon jónevü tisztkereskedő polgártár­sunk szeretett feleségét gyászolja. — A vándorló cserkészek. ígéretünk­höz híven innen, Rozsnyó városából küldjük harmadik üzenetünket haza. Tegnapelőtt 43, tegnap 30 km. út után a Rákóczi tábortüzet Krasznahorka vára alatt gyújtottuk meg, gyönyörű, csillagos estén. A nagy út kissé eifárasztetí, mert az idő gyilkosán meleg, de azért a kedv és kitartás nem csökkent. Mind ! egyikünk egészséges, meseszép vidé­­n keket, nagyszerű nevezetességeket lá­tott és egy csomó praktikus turista | ismeretre tettünk szeri. Ma puha fotelek­ben pihentük ki magunkat és holnap indulunk Bejére. Rozsnyó, 1926, júl. 16. Darvas Andor. | — Kaberéast a Kulturpaioíában. A ' komáromi „Hásomer“ zsidó cserkész- i csapat Julius 31 én tánccal egybekötött | kabarét rendez A műsoron négy egy­­felvonásos szerepel, melyet a bpesti kabarászinpadok a közelmúltban adtak \ elő nagy sikerrel. Komárom város kö­­| zönsége lázasan várja a derék müked­­| velődet, akik mindenkor megmutatták, hogy kabaré előadásokon is lehet iro­dalmit és művészit adni. Az estére még visszatérünk. — Tűz Kamoosán. E hó 14 ik nap­­; ján éjjel 11 órakor tűz üiött ki Lukács | Sándor kamocsai lakos házában. A tűz I oly rohamosan ieijedt a náddal fedett l épületen, hogy a ház tulajdonosát a ki | kocsiszínben aludt, csak a nagy hőség l ébresztette fel. Az állandóan éjjeii őr- i szolgálatot teljesítő tűzoltó őrség pár j perc alatt alármírozta a már nyugalmát élvező lakosságot és megjelent a tűz ! színhelyén 3 fecskendőjével. A tüzet azonban már eloltani nem lehetett, A tűzoltóság tevékenysége Nagy Gábor agilis a’parancsnok vezénylete alatt a j tűz lokalizására és ember élet mentésre [ terjedt ki. Ugyanis a szomszédos épü­­; letekre a tűz a tűzoltóság áidozatkész­­j sége és a lakosság odaadó védelme ! folytán nem terjedt át s így a község j meglett védve a könnyen végzetesre vál­­\ ható s teljes leégéstől, ami több mint ; valószínű, a tűz átterjedése folytán bakö • | vetkezett volna. Lukács Sándorné a | háztulajdonos neje igen mélyen alud­­| hatott, mert a tüzet csak akkor vetie észre, mikor az egész ház látiga borúi­vá volt, s az épüietet elhagyni a nagy lángtenger miatt nem voii képes. Nagy hőség és erős füst következtében elá­jult a konyhában, Nagy Gábor tűzoltó alparancsnok, Szabó Dezső tüzohóbaj­­társával behatolt a lángokon keresztül saját élete veszélyeztetésével a konyhába és az elájult asszonyt kiragadták a rette­netes tűz halál karmai közül. Kivitték a szabad levegőre ahol rövid időn belül si­kerüli őt eszméletre kelteni. A tűz való­színű keletkezési oka bosszúból — rosz­­a karaiból eredő ismeretlen tettes által okozott gyújtogatás. Kamocsa község büszke lehet tűzoltóságára, amely nem­­csaktiogy a 45. számú járási tűzoltó szö­vetségnek közelmúltban Nagymegyeren tartott versenyén megérdemelten az I-ső dijat nyerte el kilenc község versenyző csapatai közül bámulatos fegyelmezett­ségével és iskolázott szaktudásával, képzettségével, hanem gyakorlatilag is már sok esetben, de mostismegmutad­­ta, hogy akar és tud megbecsülhetetlen segítséget nyújtani odaadóan ember­társainak. — Női fehérnemű: ing, hálóing, nad­­rágkombiné, fehér és színes szép vá­lasztékban Elberínél. — Az éneklő madarak tövényes vé­delme az 1883. évi te. 9. § ának 2. pontja értelmében védve van, még pe­dig minden időben s azokat lelőni, vagy más módon irtani nem szabad. Hasonló­képen védelmei élveznek a hasznos madarak, még pedig 1849. évi XII. te. 57. §-a alapján, amely a 165/24 sz. törvényben is kifejezetten érvényben hagyatott. Ezen indoknál fogva éivé­­nyes a volt magyar föidmivelésűgyi minisztérium 1901. március 18-án kelt 24655. számú rendelete is, mely a mezőgazdaságra nézve hasznos állatok és madarak védelméről kiadatott. Ezen törvényes szabály 1. § a szerint tilos mindama állatok (emlősök és madarak, melyek az 1. § ban felsorolva vannak) irtása, a madarak fészkeinek és tojásai­nak szedése s azoknak hatósági enge­dély nélküli áruba bocsájtása. Szintúgy az ilyen állatok szállítása csak hatósági engedéllyel van megengedve, melyet a járási hivatal ad ki s amelynek tartal­maznia kell az állatok számát és nemét, melyeket meghatározott időben fogni lehet. Izsap- íh járkánypuiztai teavaj. Óvári kövér sajt. Dessert bonbonok. Torta- és 'ostyalapok. Olajos és konserv ha­lak, rák, kaviár, francia szardíniák, valamint a legfinomabb francia Oltva olaj — Horniman angol és orosz teák. Legfinomabb vérnarancs, 8el- és kül­földi rum, likőr különlegességek. Asz­tali és Palugyay fajborok. Pezsgők. Málna szörp. Herz-féle magyar szalámi. Oetker-féie pudding por különböző Ízzel. A legfinomabb fajkávék naponta frissen pörkölve kaphatók BERGER F» ViLiüOS üssaseiisíizletóíiea SüiJáraa-, Váresház-utoa. ; — Hirtalon hálái. Ö:v. Jankovich Jó­; zsefné volt tormosi tiszttartó neje f. hő : 9 én a nyiírai Sít. Ferencrendi tem­­* plombán a 8 órai mise után összeesett S és hirtelen kimúlt. Az elhunyt az előző I napon érkezett meg Budapestről Nyit- i rára, rokonai látogatására, de az ulazás a 78 éves úrnőt már nagyon kimeri­­! tette s közvetlen oka volt a bekövetke­zett szivszéthüdésnek. Benne özv. Ku­­binyi Endréné, szül. Jankovich Ilona mostohaanyát gyászolja. — Á középiskolai tandíj. A jövő tan­évtől kezdve nem állapítják meg többé a szülők anyagi helyzete szerint, hanem 200 K lesz a tandij minden tanuló után és ez alól csak a vagyontalan szülőket mentik fel. — Cserasznyelopáa Diósförgepatony­­ban Gálffy Gáza felsőgelléri ref. lelkész j kertjéből hat dióspatonyi legény mint­­; egy 25 kgr. cseresznyét ellopott. A j legények ellen lopás miatt eljárás in­dult meg. í — A fogyasztási szövetkezetek árai­; mik megjelölése. A legfelsőbb közigaz­­f gaíási bíróság az 1925. december 14-én j kelt 8640/1924. sz. és az 1926. márc. \ 9-én kelt 4859/26. sz. döntvényekkel } meghatározta, hogy a fogyasztási sző­­| vetkezetek tartoznak a kirakatokban az ! árakat kitenni, habár alapszabályaik j értelmében működésűket csak tagjaik­­| ka! szemben korlátozzák. Erről a biz­■ tonsági szolgálat alkalmazottai s a rend­­l őri büntető bíróságok kioktatandók. — Tűz Aiistálon. Vasárnap délután I a falu kellős közepén, a kath, temp­­f lommal átellenes udvarban kigyuladt j Takács Gyula szénaboglyája, amit az 1 áradás elöl előtte való nap vittek haza. i így amit sikerült a viz elől megmenteni, I elpusztította a tűz. A tüzet a gyorsan kivonult helybeli tűzoltóság néhány perc aiatt eloltotta, s meggátolta a tűz továbbterjedését. A gyorsan megjelent szomszédos tűzoltóságnak már nem ■ akadt tennivalója. A boglyát az ud­varban őrizetlenül játszadozó gyerme­kek gyújtották fel, mialatt szüleik a határban foglalatoskodtak. A kár bizto­sítás utján megtérül. ül©siy«asezonyí ksslen­­ggf í&Ü69 a8xtáinemŰ9li,ágy* neműek ém vászűaáru »zflfeeégieft6v0fi bizsaleia« mafi forduljon közismert Ehronfreund Jena féltés*« ia@mslké&zitő céghez m* tisSa*as SzArazvas» ?. az. (Volt Frigyes főherceg utca,} — Vubefult vőíegény. Keszegfalusi tudósitónk írja: Megyercs község hatá­rában van Violin puszta, ahonnét két szlovák telepes jött át Keszegfalvára tűzifát venni Füssy Sándor gazdához. ä Iliit látta ui lira

Next

/
Thumbnails
Contents