Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-07-20 / 86. szám

Negyvenhetedik évfolyam. 8C. szám. Kedd, 1986. jalias SO.

POLITIKAI LAP.

Szerkesztőség és kiadéhÍTsUl; Nádor-u. 19., Megjelenik hetenkmt háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton.

ajnwLAiMia^^————

mbb»bbi—ttm

Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Sgész évre 80 K, félévre 40 K, negyedőtre 20 K. — Külföldön 150 Ki. ügyes szám árai 80 fillér.

ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS.

Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr.

Döntő harc előtt?

Komárom, — julius 19.

Künn a határban az idő jobbrafordultával folyik a szorgos munka, az elemi csapásoktól megkímélt területeken az életet adó gabonát takarítják be, hogy milliók és millióknak kenyeréről gondoskodjanak a dolgos kezek. Nemcsak az aratással foglalkozó gazda fordítja minden erejét és idejét a nagy munka eredményes elvégzésére, de az egész világ figyelme odaszegeződik a keresztekre, amelyeket az aranykalászok kévéiből raknak össze az aratók.

Azt hinné az ember, hogy különösen a mostani súlyos megpróbáltatások idejében csakugyan az egész világ az aratás eredményét várja lázasan és minden egyéb gondolatot háttérbe szorít az a földrészeket érdeklő nagy kérdés: hogy mit hoz a termés, azonban a politika boszorkánykonyhájában még ezekben a hetekben is főzik, sütik a terveket, amelyekkel a mostani helyzet megváltoztatására törekednek* Legalább a prágai boszorkánykonyha egy pillanatra sem stagnál, ott élénk sürgés forgás van.

És pedig, amint a kormány németnyelvű félhivatalosa írja, nagy harcokra készülődnek a pártok. A belpolitikai helyzet ma azt mutatja, hogy látszólag csend van, azonban a különböző oldalon napvilágot látott nyilatkozatok hátterében erős küzdelemre van az őszszel kilátás. A vámtöbbségből polgári kormánytöbbség kialakulására készitik elő a talajt, a cseh polgári pártok fegyvertársakul akarják megnyerni a németeket, akikkel máris beható tanácskozások folynak és minden jel arra vall, hogy a tárgyalások eredményre vezetnek. Ezzel szemben a szocialisták is nagyban készülődnek, hogy döntő harcot provokáljanak a polgáriakkal azzal a jelszóval, hogy a burzsoázia és a proletariátus, valamint a polgári és szocialista pártok leszámoljanak egymással.

A csehszlovák politika, úgy látszik, fordulóponthoz érkezett, A parlamenti szünet alatt fogják elkészíteni a harcot s bizton várható, hogy a küzdelem nagyon heves lesz. A kormányzásból kiszorult szocialisták kommunista fegyvertársaikkal együtt mindent elkövetnek, hogy dűlőre vigyék a konfliktust, de az is elképzelhető, hogy a polgári pártok blokja sem nézi tétlenül a készülődéseket, hanem megtesz mindent, amivel az agresszív munkáspártok támadását visszaverik. Az uj csoportosulások most alakulnak ki és őszre felvonulnak a csoportok a nagy mérkőzésre. Hogy melyik csoport lesz a győztes, egyelőre nem tudhatni, de az világos most is már, hogy csakis az a csoport győzhet, amely

a konszolidációt szolgálja és amely az összlakosság érdekeit akarja megvédelmezni.

A döntő harc eredménye az egész belpolitikát megváltoztatja és uj mederbe tereli, azért tehát az a fontos, hogy azok a pártok diadalmaskodjanak, amelyek az osztályérdekekeu felülemelkedve, az állam minden lakosának boldogulását, faji és társadalmi különbség nélkül kívánják előmozdítani.

= A minisztériumok számának csökkentése. Mint már többizben megiríuk, a kormány néhány minisztériumnak megszüntetését vette tervbe. Ősszel törvényjavaslatot fog benyújtania képviselőházhoz, melynek érteimében néhány minisztériumot egyesítenének. Ezúttal a közélelmezési és a közegészségügyi minisztériumról van szó, amelyeket megszüntetnek és ügykörüket más tárcákra ruházzák. A pósta és vasutügyi minisztériumot nem egyesítik, miként azt tervezték, hanem mind a két tárca önálló marad.

= A munkanélküli segélyről szóló törvény r.ov Hálása és a polgári pártok. Lapjelentések szerint a szociális gondoskodás minisztériuma előkészíti a munkanélküli segélyekről szóló törvény novellálását, Ezzel a tervvel kapcsolatosan, é lesülésünk szerint a csehszlovák, német és-magyar polgári pártok méilegelés tárgyává teszik azt a kérdést, miképen lehetne a munkanélküli segélyezés tényét immunizálni a szocialista pártpolitikától és miképen lehetne annak tisztán szociális és humanitárius jellegéi megóvni és megakadályozni azt, hogy az állami munkanélküli segélyezést szocialista kortescélokra használják ki.

= Egyezség a cseh és német agráriusok között. Prágából étkező hírek szerint a német agráriusok tárgyalásokat folytainak a cseh agráriusokkal, amelyeknek gerincét a kormány több ség be váló belépés kérdése képezi. E tárgyalások során a két párt között már most olyan egyezség jött léire a német iskola ügyében, hogy az 1920. évi státus megmarad. Ami a földreformot illeti, a németek a lakosság számának megfelelő részt kapnának. Megállapodás jött léire a hivatalnok kérdésben is és pedig oly megegyezés létesült két párt között, hogy a vezető hivatalnoki állásokat fokozatosan német nemzeliségü hivatalnokokkal töltenék be. A cseh agráriusok a német ip rospárttal is tárgya nak és hir szerint számos engedményt akarnak tenni az iparosoknak a szociális biztosítás terén.

— Katonák választójogának megszüntetése. A katonák választói joga tudvalévőén igen sok helyen kedvezőtlenül befolyásolta különösen a községi választásoknak etedményét, mert azokban a községekben, ahol nagyobb katonai helyőrség van, a katonák szavazata rendszerint, a közságbeliek rovására érvényesült. A katonai szavazatok legnagyobb részt a kommunistáknak szavazatait gyarapították, vagy pedig a cseh nacionalista pártokat erősítették. Bár régi igazság, hogy a katonaságot nem szabad a politikába bevonni, azért a csehszlovák köztársaság forradalmi nemzetgyűlése az alkotmánytörvényben az aktiv katonaság részére is biztosított szavazati jogot. Ennek a viszásságát már a községi választásoknál belátták, azonban csak lassan tudták elhatározni, hogy a választói jogról szóló törvényt revideálják. Annál nagyobb megnyugvással fogadjuk most a hirt, amely szerint a hivatalnok kormány elhatározta,

hogy a tényleges szolgálatban levő katonák választási jogát megszün. .ik és a kormáry már meg is küldötte a kép viselőház elnökségének az arra vonatkozó törvényjavaslatot. A választási jog megszüntetése, a tervezet szerint kiterjed a csendőrség tagjaira is.

= Grjda tábornok ügye. A nagy port felveri Gajda-ügyben kezdenek egyelőre elcsendesülni a hullámok. A vezérkari főnöknek hirtelen szabadságra küldése a vizsgálat megindítását eredményezte abban az irányban, hogy voitak e összeköttetései a tábornoknak Szovjetoroszországgal és hogy ezen összeköttetéseket nem használta-e fel valaki a köztársaság ellen. Tiszta képet egyelőre nehéz alkotni a közvéleménynek a Gajda ügyben, amely tulajdonképen a feljelentések egész sorát szolgáltatta anyagul a nemzetvédelmi miniszternek, aki egy magasrangu hadbírót bizoit meg a vizsgálattal. A tábornok ügyével foglalkozott a minisztertanács is. Az ügy megvizsgálását a legközelebbi napokban b fejezik és akkor pontosan és alaposan fogják a nyilvánosságot tájékoztatni az eredményről.

= Elutasították a teplii apátságnak a Marlenbi dra való Igényét. A kormány németnyelvű félhivatalosa írja, hogy az állami földhivatal jogi osztálya a teplii apátságnak marienbadi birtoka ügyében támasztott igényét fölülvizsgálta és a napokban döntött. A földhivatal a bejelentett igényt visszautasította. Az igények a birtoklefoglalási törvény 3 paragrafusára hivatkoznak és a marienbadi források és gyégyépületek átadására, illetve a törvény 20. szakasza értelmében való szabaddátélelére. vonatkoznak. A döntés ellen az apátság a legfelsőbb közigazgatási 'bírósághoz nyújthat be föllebbezést.

= Nemzetiségi kongresszus. A második nemzetiségi kongresszust ez évi szeptemberben tartják meg Genfben. A kongresszuson csak olyan nemzeti csoportok képviseltethetik magukat, me lyek öntudatosan nemzeti állásponton állanak. A szervezéssel egy bizottság van megbízva, melynek einöke dr. Wilfan szlovén képviselő az olasz parlamentben. A szervező bizottság tagjai között van dr. Síüllő Gáza orsz. képviselő is az Orsz. Kér. Szoc. Párt elnöke.

A drágaság okai.

Komárom, — julius 19.

Amikor az agrárvám a parlament elé került, a szocialista és kommunista pártok legfőbb érvül a drágaságot hozták föl, mint amely okvetlenül be fog következni, mihelyst az uj agrárvámok életbelépnek. A nagy technikai obstrukció elsősorban ezért történt és a vehemes kitörésekből keletkezeit parlamenti botrányok a szocialista blokk felfogását akarták szolgálni, hogy az egész világ előtt bebizonyítsa az agrárvámok következtében előálló veszedelmet.

És tényleg a spekulánsok már a múlt hó végén megkezdték munkájukat, a lisztárak elkezdtek emelkedni és a kö zönség tehetősebb része lóhalálban sietett beszerezni lisztszükségletét, aminek az lett a következménye, hogy a kereskedő régi raktárát jó pénzen eladta, a közönség pedig még azt az árut is kénytelen volt megvenni, amelyet máskor, mint nem elsőrendű produktumot, a boltban hagyott A jelszót kiadták: Jön a drágasági — és a közönség ideges része ismét csak bedőlt. Igaz, hogy a szocialista blokk jelszavát erősen támo gatták az elemi csapások is (ha ugyan szabad ezt mo- d^ni), amelyek a csehszlovák köztársaságnak épen gabonatermő vidékeit sújtják legnagyobb mértékben, ami viszont az agráristáknak

nyújtott az agrárvámok megszavazásáért valami vigaszt (ha ugyan lehet ezt mondani), mert most az agráristák azzal mentegeik magukat, hogy a drágaságot elvégezték az áradások, a nagy esőzések és a szertelen mennyiségű belvizek és az az agrárvámok életbeléptetése néiküi is bekövetkezett volna.

Szó sincs róla, bizony az agrárvámok egyelőre újabb árhullámzást idéznek elő és nincs kétség aziránt sem, hogy különösen az idén drágaság fog bekövetkezni. Da a drágaság egyedüli okául az agrárvámokat megjelölni: csak a damagógia szempontjából lehetséges, mert épen ebben az időben egy olyan uj, drágító intézmény lép életbe, amely hasonlóképen az agrárvámokhoz, nagyban befolyásolhatja az árak általános emelkedését. Ez a nagy árdrágító intézmény pedig nem más, mint a szociális biztosítás, amely julius hó 1 én lépett életbe és amely máris nagy izgalomban tartja az érdekelteket.

A szociális biztosítás az ipart, kereskedelmet és mezőgazdaságot olyan újabb teherrel rujlja, amelynek nyomában csak drágaság keletkezhetik. Magát a mezőgazdaságot is több milliárddal terheli meg, mert a legkisebb cselédet és munkást is bizlositani kell betegség, aggkor és rokkantság esetére, ami olyan újabb fizetési kötelezettséget hárit a gazdákra, hogy agrárkörökben már is hangsúlyozzák, hogy a szociális biztosításról szóló törvényt már is novelláim kell, mert annak súlyos teihei elviselhetetlenek. Erről persze nem beszélnek a szocialisták, mert őket teljesen hidegen hagyja, hogy a munkaadók újabb tethekkel kénytelenek számolni, amelyeket végül ismét a fogyasztó közönségre hárítanak át.

A drágaságot épenugy előidézi ez a szociális törvény, mint az agrárvám. Csakhogy erről hallgatnak az egyébként nagy lármával dolgozó szocialisták és nem akarják észrevenni, hogy a régi koalícióban uralkodott szocialista diktatúra által hozott eme törvény, minden humánus célja és rendeltetése mellett is,elviselhetetlen súllyal nehezedik nemcsak az érdekeltségre, de végső fokon az egész nagy közönségre. Nincs is más mód, mint az, hogy ezt az elhamarkodott tö:vényt revideálják és sérelmes, terhes intézkedéseit enyhítsék. A rettenetes elemi csapások mellett a rosszul megalkotott törvények csak ugyanazt a hatást váltják ki, mintamit a drágaság, pláne ha a törvény végrehajtása annak egyik előidézője is.

Komárom az olasz sajtóban.

Az otasz lapok a komáromi állapotokról’

Az „lllusírazione Laliana“ című olasz folyóirat julius 4-iki számában Giuseppe Borghetti, olasz író, érdekes cikket ir Komáromról, ahol egy délutánt töltött el. A cikk kifejti, hogy a húszféle nemzetiséget magában foglaló Ausztria kisméretekben tovább él Csehszlovákiában. A csehek megalkották íz államot, nevet adtak neki, de a nemzetiségi arányból azt láthatjuk, hogy abszolút cseh többség nincs, mert ha két vagy három nemzeti különbség összeáll, máris oda van a cseh többség. Komáromról irva konstatálja, hogy a fontos csomópontot jelentő vasúti állomás a jobbparlon van, a város pedig a balparton s a hídon ott áll egymás mellett a magyar és cseh vámőrség. Készakarva sem csinálhatták volna rosszabbul I Mintha egy nagy szobában lakó családot egy kö.belső fallal vágtak volna kelté. A városnak 17 000 lakosa kivétel nélkül magyar, de a kikötő építésnél csak cseh munkásokat és munkavezetőket találni. Amint ke-