Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-12-11 / 148. szám

4. oldal. Komáromi Lapok 1924. december 11. Szabályos vérkeringés a rendszeres és szakszerű maszirozás eredménye. A maszirozáshoz bedör­zsölő szer gyanánt sikerrel használják a nagyszerű ALPA ■ lg MENTHOL-sősborszeszt. T f kai cizellált előadást. Hallgattuk az igaz mesé'; ezen népek sorsát, a küzködők sorsát, az igazialanságok rozsdamaria emlékeit, sok sok millióknak küzdel­meit, melyek sokszor örömkiáltásokban gyümölcsöződnek, de sokszor fuldokló, börtönfalas zokogásban némultak el. Továbbá elbűvölő előadást hallottunk, Dr. Bújnák Pál, a cseh egyetem ma­gyar történelmét és irodalmát interpre­táló professzorát; Finnország. Az ezer tó országa, a melankólia, a csend, a megbékélés hideg országa volt elénk varázsolva az előadó gyönyörű felol­vasásában. És hozzá számítva az el­következő előadások általános müvelt­­séger szerző értékét, mindenki felfog­hatja ezen előadások megbecsülhetét­­lenségét, hatását és későbbi eredmé­nyét. Az ott időző képviselők é3 szená­­totok, sőt sokszor katonatisztek, kik valószínűleg a világháborúban a mo­narchia zászlaja alatt def llirozíak és örömmel hallgatják, a tudós előadókat. Az egyesületek gyűjtéséből össze­tevődő jelentékeny összeget osztottak ki a szegény diákság között; továbbá a nagyon rászorulóknak nagyobb, hosz­­szu lejáratú kölcsönöket adtak. Ez;.el elősegítették sok tanulónak tanulmányai folytatását. Az egyesület választmányának bár­­mely tagja bármikor felkereshető és bármiről felvilágosítással szolgál. Ez igazán megbecsülhetetlen különösen annak, aki az első évét tölti Prágában, vagy a másik két város egyikében. Ezen három nagy egyesület öszpom­­tosul az u. n „Csmasz*- ban (Csehszlo­vákiai Magyar Akadémikusok Szövet­sége.) viszont ezen három egyesütet összetevődik a szlovenszkói városok és falvak alkotta „helyi csoportokból.“ Pi. Komáromban is van ilyen „he­lyi csoport“, melynek mint ismeretes vezető emberei Kathona Tibor és Feiszt háremei Fehér Lajos, Ugyancsak a prágai központ buzdí­tására a „helyi csoportok“ minden szlovenszkói városban rendeznek Rá­kóczi ünnepélyt. Komáromban is január első napjaiban lesz megtartva, melyre lehetőleg a fiatal költő, Mécs László is eljön. Minden beképzeltség nélkül megje­gyezhetem, hogy városunk diáksága ezen igen szép mozgalmakban mélyen benyúló szerepet játszik. Ftiszlhammel Fehér Lajos a „Cstnasz“ alelnöke, Kathona Tibor a „Makk“ elnöke, to­vábbá Mohácsy János a „Csmasz“ fő­jegyzője, Denk Pál a „Makk“ főpénz­tárosa igazi „komáromi“ nevet szerez­tek maguknak. A munka halad, erősödik, gyümöl­­csöződik — az egyenes utón. Az egye■ nes úton, ezt azért mondom, mert a hatóságok figyelmét sem kerülte el a tiszta, mocsoktalan megérthető cét, e eél kivitelére használt csak is kultur eszközök, melyek mind mind a mindent­­mindent háttérbe lökő felebaráti testvé­riség assziszi jelszavával, mini mondot­tam az egyenes utón hadadnak. Aki a kultúra golyótlan fegyverével dolgozik, az megértésre talál 8 kell, hogy megértésre találjon. Minden nem­zet, faj a maga kultúráját istápolja — és egyöntetűen a nyugat útmutatója irányában. Ez a cél, ezért van a munka. És, hogy Szlovenszkó diáksága a ma­gyar kultúra kapcsán keresi a célt — ez érthető és kell is hogy megértésre találjon. Waldhauser Hugó. Az ügyvédi ekszpenznéta. A számla, melyet a Koronabank kapott s amelynek a szegény kárvallott betevők nem őrülnek. — Saját tudósítónktól. — A nóta vége mindenkor a fizetség szokott lenni: az ekszpenznóta pedig a legszomorubb nóták közé tartozik. A kényszeregyezségbe jutott Koronabank vagyonfelügyelőjének ekszpenznótája a legérdekesebb okmányok egyike és mi­vel a közönség valósággal fel volt há­borodva a vagyonfelügyelő tiszíeietdi­­jának a megállap fása ellen, a közönség megnyugtatására kö­zöljük az ügyvédi expemnótdt an­nak az igazolásául, hogy a tör­vényszék annak csak negyedrészét állapította meg. Ezek után pedig lássuk az ügyvédi költségjegyzéket tételeiben is. Munkadij 400000 korona. Dr. Barta Lajos vagyonfelügyelőnek van szive, azt tagadni nem lehet és nem is szabad. Ha egyszer leüt költ­ségjegyzéket írni, amint következik és költségeit „az alábbiakban számítja fel teljes tisztelettel“, azt a Koronabank ügyében nem adja csekély négyszázezerkoronán alul. Mert azt tartja, hogy nem mindig papsajt és egyszer volt Budán feutyavásár. Négy­­százezer korona, vagyis a bank aktí­váinak (nem vagyonának, mert vagyon már nincsen), tehát kerekszám nyolc­milliónak a huszadrészében, egész vilá­gosan beszélve 5%-ában találja kiér­demeltnek, mindezt pontosan elhatárolt idő alatt, mely október 3-ától terjed november 11-éig, vagyis a kényszer­egyezség befejezéséig. A vagyonfelügyelő egyhavi munka­diját tehát négyszázezer koronára érté­kelt, ami ellen senki semmi kifogást nem tehet. Csak szerényen azt az ellen­vetést lehetne ezzel szemben felhozni, hogy telivér bankszakértő — akik közé dr. Barta ügyvéd urat nem szá­mítjuk — gokkal csekélyebb összegért, mondjuk 5—10000 koronáért elvégezte volna ezt a vagyonfelügyelefet, amely­nek részleteit az olvasók okulására ide iktatjuk, hogy kellő tisztelettel lehes­senek az ügyvédi foglalkozás és hiva­tás magasztos voltáról és a jogíudo mány drágaságáról és örökre elmenjen a kedvük attól, hogy kényszeregyezsé­get kössenek. Ugyanaz 500 korona. Az ügyvédi költségjegyzéken vörös fonálként húzódik végig egy tétel, mely mindennap ismétlődik: eljárás a bank­ban délután, a zárlat megállapítása (2 azaz két órai munkaidő) 5CO korona. Ezen azt méltóztassék érteni, hogy az ügyvéd, esetleg helyettese bement a bankba és olt megnézte: jól van-e összeadva a pénztári napiónak mind a két esetleg hat tétele, azután aláírta azt és ez a munka, ez az ötperctől tizenötig terjedő munkadij a bizonyos „ugyanaz 500 K.“ Mi szegény halandók, akiket a sors messze dobott a jogtudományok­tól, egy hónap alatt sem keresünk ilyen takaros összeget. De ne csodálkozzunk feleslegesen és menjünk szépen tovább. Egy gyűlés végigülése 3000 K. A vagyonfelügyelő urnák a másik egysége már 3000 K. Minden gyűlés, melyen résztvett, tarifája szerint 3000 K-ra van értékelve. Közgyűlés, igazga­tósági ülés, közös ülés a hatos bizott­sággal és az igazgatósággal pont 3000 K,, egy fillérrel sem több, sem ke­vesebb. Ne tessék hüledezni senkinek, akik igazgatósági üléseken eddig 10—20 koronáig terjedő jelenléti dijakat vág­tak zsebre és ezért burzsoáknak tar­tották őket, jönnek magasabb tételek is. Közben a kényszeregyezségi biztos­sal (ez az úriember egy törvényszéki bíró) tanácskozik naponta fél óráig, — micsoda újságokat mondhatott el neki a szegény Koronabankról min­dennap, azt igazán nem tudhatjuk, de nincsen kizárva, hogy a meteorologiai jelentések is ebben foglaltatnak: — mindez napi további 500 K-ba kerül annak a vagyonnak, amelyre felügyel az ügyvéd. Az apró halak sem rosszak. Kleine Fische — gute Fische 1 tartja a régi közmondás. Ilyen nagy vagyon-Komárom, 1926 dec. 10. felügyeletnél vannak kisebb haszonvé­telek is Példának okáért a vagyonfelügyelői eskületétel 2000 K A hajszálnyi pontosságú költség­­jegyzék adós marad annak a felszámí­tásával, hogy ez a munka mitől med­dig tartott, egy, két, esetleg több órát vett-e igénybe a várakozással együtt, amit tetszik tudni az autózásnál is meg kell fizetni. Hogy egy kérvény szerkesztése a cégbírósághoz 2000 korona, azon nem csodálkozzunk, de hogy egy végzésnek a szlovák nyelvről magyarra forditása 700 koronába kerülhetne — engedel­­met kérünk — ott bizonyosan roppant hosszú végzésről lehet szó, amelyben el van mondva a Komáromi Korona­bank egész története a bölcsőtől a koporsóig szlovák nyelven. Mindez azonban sifti, ahogy Komá­romban mondják, ahhoz képest, hogy egy számla átvétele (ez a számla 3iOÖ boronáról szói) a költségjegyzék tarifája szerint egy, azaz 1000 K. Ne gondolja azonban senkisem, bármi jóhiszemű legyen is, hogy az ügyvédi tanácsot ingyen mérik. Ha egy ügyfél meg­jelent a vagyonfelügyelőnél é3 kérte követelésének beszámítását a bank ter­hei közé, az minden esetben 500 K-ba került a banknak, vagy legalább is annyira értékelte a jogi tanácsát a tanácsok boldog tulajdonosa. Négy le­vél átvétele a tisztviselők kezeiből szintén 500 korona, mert a levelek sú­lyos feltételeket tartalmaztak és ezeket vinni kellett hazáig. így azután érthető a tarifának ez a tétele is, amelynek árnyékában egy távirat csak bagaieil 50 K és két expressz levél 100 K ősszeggel húzódik meg. A posta sekkek benyújtása mint szerény ibolya 200 K ősszeggel van értékelve a költségjegy­zékben. Igazán olcsójánosi allűrök! Ámde a bankra kirótt 1000 korona birság ügyében való eljárás egy Ízben 500 koronára van becsülve, mivel pe­dig a pénzügyi hatóságoknál köztudo­más szerint csak négyszeri eljárással lehet eredményt érni, eszerint a bank éppen kétszer fizeti meg az egé=z bírsá­got, tehát legjobb kiegyezés, ha azt minden eljárás nélkül kifizeti. Ne kukoricázzunk sokat: de ne hagy­juk említés nélkül se, hogy a bank­nál a nyersmérleg elkészítésére kiadott rendelkezés (szóbeli utón: Kérek hol­napra egy nyersmérleget Áprili űrt) 500 K-ba kerül a költségjegyzék szerint. Egy érsekujvári utazás dija 1000 Ko­rona, de ugyanennyi a tanácskozás a tisztviselő urabkal is, mert fontos ügyekről történt tanácskozás. A nagy halak. Aki a kis halakat nem veti meg, az bizonyára a nagy halaktól sem riad vissza: azokról többet lehet lehámozni. Szálka sincsen bennük, mint a kiseb­bekben. Hagyjuk a rongy 500 és 1000 koronás tételeket, azok elbújnak ijed­tükben a pad alá, ha meghallják a többieket, a szám virilistákat, amelyek fenhéjázva, gőgösen nézik le a parvenü kis számokat. A nyers mérleg összehasonlítása már 5000 K. Éppen ilyen olcsó az első tárgyalás is a Légió bankkal. A végén már minden tárgyalás és jelentés a kényszeregyezségi biztosnál 5000 koronába kerül a költség­­jegyzék szerint. Ha egyet nyikkant a Koronabank, egész biztosan 5000 K-került a költ­ségjegyzékbe. így például a vagyon­felügyelő kirendelése, illetve a kényszer­­egyezség elleni felfolyamodásra adott válaszirat szerkesztése is 5000 K. Most még nagyobb számok következnek, (A nyájas olvasó meg isfogódzhatik. A gyenge idegzetüek vegyenek szív­erősitőt) Jött a Légió és győzött. Oh a vagyon felügyelő nélkül nem lehet győzelmet aratnia egy banknak, mely a kényszer­egyezség vasbékóiban nyöszörög. A I-5 ■ I Légióbank költségmentesen jött ide és úgy is távozott. Ez azonban nem za­varta a vagyonfelügyelőt abban, hogy fel ne számítson 15000 korona dijat a tanácskozás­ért, de nem ám egyszer, hanem egy napra! Két tanácskozás tehát 30000 K. Olvasóink most balról jobbra csó­válják a fejüket, ez egy helytelen szo­kás: próbálják meg az ellenkezőt és azonnal helyreáll a lélek egyensúlya: mert egy prágai utat, ahova a bank nem küldte ki a vagyonfelügyelő urat, szintén 30000 K-ra értékel a költség jegyzékben. Nem kell olyan ijedősnek lenni a hölgyeknek és uraknak. A költségjegy­zék szerint a kényszeregyezségi mér­legnek összeállítása négyszer 10000 tehát 40000 K ban van felvéve, mivel ez az esti órák­ban történt, amikor este van, este van, kiki nyugalomban. Mindenki köteies tudomásul venni azt, hogy a záróra után minden drá­gább. A Koronabank köréből ugyan az szivárog ki, hogy ezt a munkát a bank tisztviselői végezték, akiknek a vagyonfelügyelő négyüknek 1000 K azaz egyezer koronát utal­ványozott azért, óh korántsem a saját zsebéből a ta­karékos vagyonfelügyelő, da a bank pénztárából, akik azon testvériesen osz­toztak. Ezt a munkát, amit ezek a tiszt­viselők végeztek neki ezer koronáért, ő 40000 K-ra értékeli. A vagyonfelügyelői jelentés — pon­tosan másfél oldal — 20000 korona, mivel a megkezdett oldalak egésznek számíttatnak. Tegyünk a végére pontot és fejezzük be a kényszeregyezségi tárgyalással* A vagyonfelügyelő ezen négy délelőtt megjelent és délelőttönként 10000 K tehát négyszer 10 = negy­venezer korona munkadijat számol fel. Mit mondjunk azokra a balekokra, akik a Koronabank elsülyedt hajójának kiemelésén ingyen dolgoztak Nemde balekok nyájas olvasó ? Bizonyára sok­kal olcsóbbak a déieiőtijeik és a dél­­utánaik is. Ettől aztán meg lehetne ijedni, ha nem lettünk volna a háborúban! Beszámoltunk a költségjegyzékről, amilyent nem mindennap adnak ba a tekintetes törvényszékhez. Azonban ha a versnek elengedhetetlen feltétele a point, a csattanó, úgy az cxpenznóta is csak akkor nóta, ha végén csattan, mint az ostor. Dr. Barta Lajos vagyonfelügyelő a költségjegyzék végén tűnődik, mint Hamlet: Írjak ne írjak tovább? És irt. A kényszeregyezség befejezéséi;?, ami leg jobb esetben december 15-én iesz jogerős, de számítani kell a legrosszabb esetre is, arra, hogy megtámadják, akkor elhuzódhatik a legrosszabb esetben február 27-ig, erre az időre pausáléban 92050 K összeget szá­mit fel. Szóval ezzel az összeggel a költségjegyzék pontosan 400.000 korona.

Next

/
Thumbnails
Contents