Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-12-11 / 148. szám
4. oldal. Komáromi Lapok 1924. december 11. Szabályos vérkeringés a rendszeres és szakszerű maszirozás eredménye. A maszirozáshoz bedörzsölő szer gyanánt sikerrel használják a nagyszerű ALPA ■ lg MENTHOL-sősborszeszt. T f kai cizellált előadást. Hallgattuk az igaz mesé'; ezen népek sorsát, a küzködők sorsát, az igazialanságok rozsdamaria emlékeit, sok sok millióknak küzdelmeit, melyek sokszor örömkiáltásokban gyümölcsöződnek, de sokszor fuldokló, börtönfalas zokogásban némultak el. Továbbá elbűvölő előadást hallottunk, Dr. Bújnák Pál, a cseh egyetem magyar történelmét és irodalmát interpretáló professzorát; Finnország. Az ezer tó országa, a melankólia, a csend, a megbékélés hideg országa volt elénk varázsolva az előadó gyönyörű felolvasásában. És hozzá számítva az elkövetkező előadások általános müveltséger szerző értékét, mindenki felfoghatja ezen előadások megbecsülhetétlenségét, hatását és későbbi eredményét. Az ott időző képviselők é3 szenátotok, sőt sokszor katonatisztek, kik valószínűleg a világháborúban a monarchia zászlaja alatt def llirozíak és örömmel hallgatják, a tudós előadókat. Az egyesületek gyűjtéséből összetevődő jelentékeny összeget osztottak ki a szegény diákság között; továbbá a nagyon rászorulóknak nagyobb, hoszszu lejáratú kölcsönöket adtak. Ez;.el elősegítették sok tanulónak tanulmányai folytatását. Az egyesület választmányának bármely tagja bármikor felkereshető és bármiről felvilágosítással szolgál. Ez igazán megbecsülhetetlen különösen annak, aki az első évét tölti Prágában, vagy a másik két város egyikében. Ezen három nagy egyesület öszpomtosul az u. n „Csmasz*- ban (Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetsége.) viszont ezen három egyesütet összetevődik a szlovenszkói városok és falvak alkotta „helyi csoportokból.“ Pi. Komáromban is van ilyen „helyi csoport“, melynek mint ismeretes vezető emberei Kathona Tibor és Feiszt háremei Fehér Lajos, Ugyancsak a prágai központ buzdítására a „helyi csoportok“ minden szlovenszkói városban rendeznek Rákóczi ünnepélyt. Komáromban is január első napjaiban lesz megtartva, melyre lehetőleg a fiatal költő, Mécs László is eljön. Minden beképzeltség nélkül megjegyezhetem, hogy városunk diáksága ezen igen szép mozgalmakban mélyen benyúló szerepet játszik. Ftiszlhammel Fehér Lajos a „Cstnasz“ alelnöke, Kathona Tibor a „Makk“ elnöke, továbbá Mohácsy János a „Csmasz“ főjegyzője, Denk Pál a „Makk“ főpénztárosa igazi „komáromi“ nevet szereztek maguknak. A munka halad, erősödik, gyümölcsöződik — az egyenes utón. Az egye■ nes úton, ezt azért mondom, mert a hatóságok figyelmét sem kerülte el a tiszta, mocsoktalan megérthető cét, e eél kivitelére használt csak is kultur eszközök, melyek mind mind a mindentmindent háttérbe lökő felebaráti testvériség assziszi jelszavával, mini mondottam az egyenes utón hadadnak. Aki a kultúra golyótlan fegyverével dolgozik, az megértésre talál 8 kell, hogy megértésre találjon. Minden nemzet, faj a maga kultúráját istápolja — és egyöntetűen a nyugat útmutatója irányában. Ez a cél, ezért van a munka. És, hogy Szlovenszkó diáksága a magyar kultúra kapcsán keresi a célt — ez érthető és kell is hogy megértésre találjon. Waldhauser Hugó. Az ügyvédi ekszpenznéta. A számla, melyet a Koronabank kapott s amelynek a szegény kárvallott betevők nem őrülnek. — Saját tudósítónktól. — A nóta vége mindenkor a fizetség szokott lenni: az ekszpenznóta pedig a legszomorubb nóták közé tartozik. A kényszeregyezségbe jutott Koronabank vagyonfelügyelőjének ekszpenznótája a legérdekesebb okmányok egyike és mivel a közönség valósággal fel volt háborodva a vagyonfelügyelő tiszíeietdijának a megállap fása ellen, a közönség megnyugtatására közöljük az ügyvédi expemnótdt annak az igazolásául, hogy a törvényszék annak csak negyedrészét állapította meg. Ezek után pedig lássuk az ügyvédi költségjegyzéket tételeiben is. Munkadij 400000 korona. Dr. Barta Lajos vagyonfelügyelőnek van szive, azt tagadni nem lehet és nem is szabad. Ha egyszer leüt költségjegyzéket írni, amint következik és költségeit „az alábbiakban számítja fel teljes tisztelettel“, azt a Koronabank ügyében nem adja csekély négyszázezerkoronán alul. Mert azt tartja, hogy nem mindig papsajt és egyszer volt Budán feutyavásár. Négyszázezer korona, vagyis a bank aktíváinak (nem vagyonának, mert vagyon már nincsen), tehát kerekszám nyolcmilliónak a huszadrészében, egész világosan beszélve 5%-ában találja kiérdemeltnek, mindezt pontosan elhatárolt idő alatt, mely október 3-ától terjed november 11-éig, vagyis a kényszeregyezség befejezéséig. A vagyonfelügyelő egyhavi munkadiját tehát négyszázezer koronára értékelt, ami ellen senki semmi kifogást nem tehet. Csak szerényen azt az ellenvetést lehetne ezzel szemben felhozni, hogy telivér bankszakértő — akik közé dr. Barta ügyvéd urat nem számítjuk — gokkal csekélyebb összegért, mondjuk 5—10000 koronáért elvégezte volna ezt a vagyonfelügyelefet, amelynek részleteit az olvasók okulására ide iktatjuk, hogy kellő tisztelettel lehessenek az ügyvédi foglalkozás és hivatás magasztos voltáról és a jogíudo mány drágaságáról és örökre elmenjen a kedvük attól, hogy kényszeregyezséget kössenek. Ugyanaz 500 korona. Az ügyvédi költségjegyzéken vörös fonálként húzódik végig egy tétel, mely mindennap ismétlődik: eljárás a bankban délután, a zárlat megállapítása (2 azaz két órai munkaidő) 5CO korona. Ezen azt méltóztassék érteni, hogy az ügyvéd, esetleg helyettese bement a bankba és olt megnézte: jól van-e összeadva a pénztári napiónak mind a két esetleg hat tétele, azután aláírta azt és ez a munka, ez az ötperctől tizenötig terjedő munkadij a bizonyos „ugyanaz 500 K.“ Mi szegény halandók, akiket a sors messze dobott a jogtudományoktól, egy hónap alatt sem keresünk ilyen takaros összeget. De ne csodálkozzunk feleslegesen és menjünk szépen tovább. Egy gyűlés végigülése 3000 K. A vagyonfelügyelő urnák a másik egysége már 3000 K. Minden gyűlés, melyen résztvett, tarifája szerint 3000 K-ra van értékelve. Közgyűlés, igazgatósági ülés, közös ülés a hatos bizottsággal és az igazgatósággal pont 3000 K,, egy fillérrel sem több, sem kevesebb. Ne tessék hüledezni senkinek, akik igazgatósági üléseken eddig 10—20 koronáig terjedő jelenléti dijakat vágtak zsebre és ezért burzsoáknak tartották őket, jönnek magasabb tételek is. Közben a kényszeregyezségi biztossal (ez az úriember egy törvényszéki bíró) tanácskozik naponta fél óráig, — micsoda újságokat mondhatott el neki a szegény Koronabankról mindennap, azt igazán nem tudhatjuk, de nincsen kizárva, hogy a meteorologiai jelentések is ebben foglaltatnak: — mindez napi további 500 K-ba kerül annak a vagyonnak, amelyre felügyel az ügyvéd. Az apró halak sem rosszak. Kleine Fische — gute Fische 1 tartja a régi közmondás. Ilyen nagy vagyon-Komárom, 1926 dec. 10. felügyeletnél vannak kisebb haszonvételek is Példának okáért a vagyonfelügyelői eskületétel 2000 K A hajszálnyi pontosságú költségjegyzék adós marad annak a felszámításával, hogy ez a munka mitől meddig tartott, egy, két, esetleg több órát vett-e igénybe a várakozással együtt, amit tetszik tudni az autózásnál is meg kell fizetni. Hogy egy kérvény szerkesztése a cégbírósághoz 2000 korona, azon nem csodálkozzunk, de hogy egy végzésnek a szlovák nyelvről magyarra forditása 700 koronába kerülhetne — engedelmet kérünk — ott bizonyosan roppant hosszú végzésről lehet szó, amelyben el van mondva a Komáromi Koronabank egész története a bölcsőtől a koporsóig szlovák nyelven. Mindez azonban sifti, ahogy Komáromban mondják, ahhoz képest, hogy egy számla átvétele (ez a számla 3iOÖ boronáról szói) a költségjegyzék tarifája szerint egy, azaz 1000 K. Ne gondolja azonban senkisem, bármi jóhiszemű legyen is, hogy az ügyvédi tanácsot ingyen mérik. Ha egy ügyfél megjelent a vagyonfelügyelőnél é3 kérte követelésének beszámítását a bank terhei közé, az minden esetben 500 K-ba került a banknak, vagy legalább is annyira értékelte a jogi tanácsát a tanácsok boldog tulajdonosa. Négy levél átvétele a tisztviselők kezeiből szintén 500 korona, mert a levelek súlyos feltételeket tartalmaztak és ezeket vinni kellett hazáig. így azután érthető a tarifának ez a tétele is, amelynek árnyékában egy távirat csak bagaieil 50 K és két expressz levél 100 K ősszeggel húzódik meg. A posta sekkek benyújtása mint szerény ibolya 200 K ősszeggel van értékelve a költségjegyzékben. Igazán olcsójánosi allűrök! Ámde a bankra kirótt 1000 korona birság ügyében való eljárás egy Ízben 500 koronára van becsülve, mivel pedig a pénzügyi hatóságoknál köztudomás szerint csak négyszeri eljárással lehet eredményt érni, eszerint a bank éppen kétszer fizeti meg az egé=z bírságot, tehát legjobb kiegyezés, ha azt minden eljárás nélkül kifizeti. Ne kukoricázzunk sokat: de ne hagyjuk említés nélkül se, hogy a banknál a nyersmérleg elkészítésére kiadott rendelkezés (szóbeli utón: Kérek holnapra egy nyersmérleget Áprili űrt) 500 K-ba kerül a költségjegyzék szerint. Egy érsekujvári utazás dija 1000 Korona, de ugyanennyi a tanácskozás a tisztviselő urabkal is, mert fontos ügyekről történt tanácskozás. A nagy halak. Aki a kis halakat nem veti meg, az bizonyára a nagy halaktól sem riad vissza: azokról többet lehet lehámozni. Szálka sincsen bennük, mint a kisebbekben. Hagyjuk a rongy 500 és 1000 koronás tételeket, azok elbújnak ijedtükben a pad alá, ha meghallják a többieket, a szám virilistákat, amelyek fenhéjázva, gőgösen nézik le a parvenü kis számokat. A nyers mérleg összehasonlítása már 5000 K. Éppen ilyen olcsó az első tárgyalás is a Légió bankkal. A végén már minden tárgyalás és jelentés a kényszeregyezségi biztosnál 5000 koronába kerül a költségjegyzék szerint. Ha egyet nyikkant a Koronabank, egész biztosan 5000 K-került a költségjegyzékbe. így például a vagyonfelügyelő kirendelése, illetve a kényszeregyezség elleni felfolyamodásra adott válaszirat szerkesztése is 5000 K. Most még nagyobb számok következnek, (A nyájas olvasó meg isfogódzhatik. A gyenge idegzetüek vegyenek szíverősitőt) Jött a Légió és győzött. Oh a vagyon felügyelő nélkül nem lehet győzelmet aratnia egy banknak, mely a kényszeregyezség vasbékóiban nyöszörög. A I-5 ■ I Légióbank költségmentesen jött ide és úgy is távozott. Ez azonban nem zavarta a vagyonfelügyelőt abban, hogy fel ne számítson 15000 korona dijat a tanácskozásért, de nem ám egyszer, hanem egy napra! Két tanácskozás tehát 30000 K. Olvasóink most balról jobbra csóválják a fejüket, ez egy helytelen szokás: próbálják meg az ellenkezőt és azonnal helyreáll a lélek egyensúlya: mert egy prágai utat, ahova a bank nem küldte ki a vagyonfelügyelő urat, szintén 30000 K-ra értékel a költség jegyzékben. Nem kell olyan ijedősnek lenni a hölgyeknek és uraknak. A költségjegyzék szerint a kényszeregyezségi mérlegnek összeállítása négyszer 10000 tehát 40000 K ban van felvéve, mivel ez az esti órákban történt, amikor este van, este van, kiki nyugalomban. Mindenki köteies tudomásul venni azt, hogy a záróra után minden drágább. A Koronabank köréből ugyan az szivárog ki, hogy ezt a munkát a bank tisztviselői végezték, akiknek a vagyonfelügyelő négyüknek 1000 K azaz egyezer koronát utalványozott azért, óh korántsem a saját zsebéből a takarékos vagyonfelügyelő, da a bank pénztárából, akik azon testvériesen osztoztak. Ezt a munkát, amit ezek a tisztviselők végeztek neki ezer koronáért, ő 40000 K-ra értékeli. A vagyonfelügyelői jelentés — pontosan másfél oldal — 20000 korona, mivel a megkezdett oldalak egésznek számíttatnak. Tegyünk a végére pontot és fejezzük be a kényszeregyezségi tárgyalással* A vagyonfelügyelő ezen négy délelőtt megjelent és délelőttönként 10000 K tehát négyszer 10 = negyvenezer korona munkadijat számol fel. Mit mondjunk azokra a balekokra, akik a Koronabank elsülyedt hajójának kiemelésén ingyen dolgoztak Nemde balekok nyájas olvasó ? Bizonyára sokkal olcsóbbak a déieiőtijeik és a délutánaik is. Ettől aztán meg lehetne ijedni, ha nem lettünk volna a háborúban! Beszámoltunk a költségjegyzékről, amilyent nem mindennap adnak ba a tekintetes törvényszékhez. Azonban ha a versnek elengedhetetlen feltétele a point, a csattanó, úgy az cxpenznóta is csak akkor nóta, ha végén csattan, mint az ostor. Dr. Barta Lajos vagyonfelügyelő a költségjegyzék végén tűnődik, mint Hamlet: Írjak ne írjak tovább? És irt. A kényszeregyezség befejezéséi;?, ami leg jobb esetben december 15-én iesz jogerős, de számítani kell a legrosszabb esetre is, arra, hogy megtámadják, akkor elhuzódhatik a legrosszabb esetben február 27-ig, erre az időre pausáléban 92050 K összeget számit fel. Szóval ezzel az összeggel a költségjegyzék pontosan 400.000 korona.
