Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-12-11 / 148. szám

1926. december 11. Komaromi Lapok 5. oldal. Van kész kiadás is: egy érsekujvári és egy prágai ut, egy távirat és két express levél összesen 9l5 K80 fillér. Barfa dr. jól számított: a kényszer egyezséget megtámadták, nem is egy ügyvéd, de három is felfolyamodással élt kollégája díjszámítása ellen, melyben annak szakszerű kritikája foglaltatik. Hogyan is mondta a római, jogász a másikról ? Cave collegam 1 Óvakodjál a kollégától! Egy negyedik kolléga pert indított a Koronabank egész közgyűlése ellen és minden határozat megsemmisítőiét kéri. Úgy látszik, mintha ez a szegény Koronabank az ügy­védek futball labdája lenne, úgy játszadoznak vele egymás közt. És ha beleütne egy kis csőd.. de ne fessük az ördögöt a falra, mert utóbb is megjelenik ... A törvényszék elnökét kel! egész ko­molysággal rehabilitálnunk, aki 109000 K dijat állapított meg a vagyonfelügye­lőnek, vagyis a kért összegnek a negyed­részét, mert megállapíthatott volna többet is. Most még egy szerény érdeklődést kockáztatunk meg. Véletlenül jelen vol­tunk egy jövedelmi adó tárgyaláson, ahol éppen egy ügyvéd ur szenvedett és izzadt. Szegény iránt rokonszenvei éreztünk, mert olyan sötét képet festett az ügyvédi nyomorról, hogy megesett a szivünk rajta. Vájjon az ilyen expenz­­nóták nem esnek külön jövedelemadó alá? Ifjúkorom egyik legszebb emléke marad Dickens regényeinek olvasása; a nagy regényíró, nemzetének büszke­sége leírta az angol törvénykezést is és az abban pusztító formaságokat, melyeknek emberi szabadság és jólét esik áldozatul parókás ügyvédek pa­ragrafus éhségének és szomjúságának. Oh nagy iró, aki nem csak íioi, de emberi kvalitásaidnál fogva is meg tudtad mérni a bírót, ügyvédet, az adó­sok börtönének szomoiu lakóit, az ár­tatlanul szenvedőket és más hajótöröt­téit az igazságszolgáltatásnak: miért nem éltél száz évvei később! A te aranyos humorodnak derűje milyen gazdaságát kapná a témáknak Themfs temp'omá­­bói. Ezt az expenznótát neked kellene elemeire bontanod leírván a jog komor fenségét és a Koronabank szepegö be­tevőit. Mi nem vagyunk költők, csak a napi élet eseményeinek szürke krónikásai. De a krónika nem volna teljes, ha a ' Koronabank kényszeregyeíségéből sn. nak csattanóját, — a vagyonfelügyelői \ expenznótát kifelejtettük volna. A tegnap, a ma és a holnap asszonya. — Claude Farrére a nőről. — A mai francia szépirodalom egyik legkiválóbb képviselője, Claude Farrére, a hírneves regényíró, akinek regényeit a világ minden müveit népe nyelvén j olvassák, a múlt héten Budapestet lá­togatta meg, ahol nagy ünneplésben részesítették. A világhírű francia iró a Zeneművészeti Főiskola nagytermében előadást tartott a nőről, amely kivona­tosan a következőképen hangzott. — Nem vagyok feminista és nem vagyok antifeminisía. Ném vagyok for­radalmár és nem vagyok reakciós, ősz ! hajam lett már, sokat láttam és az \ emberektől csak egy kívánni valóm van: legyenek boldogok. Tárgyilagos szem­mel akarom végigkísérni a nő fejlődé­sének útját abból a szempontból, hogy mennyire volt előnyükre ai idők múlása boldogságukat illetően. — A csöppnyi ér a nagy hegyekről mindig az óceánba ömlik. Lehet mel­­léje gátakat huzni, lehet sodra eié zsi­lipeket építeni, de a folyóvíz minden akadályokon keresztül mégis csak eljut ; a tengerig és sohasem fog visszafor­dulni a forrása felé. így van ez a népek, • nemzetek és minden társadalmi intéz- ; mény alakulásával és igy áll ez a nő j sorsának fejlődésére is. — A nő kezdetben rabszolga volt, a férfiak rabszolgája, mert hisz gyengébb ; volt és a civilizáció kezdetén még az erő döntött. így ment ez századokon, ; Sőt ezredeken át és bizony alig ezer . éve még a nők nagyon hozzá voltak ! szokva a rabszolgasághoz. A török és apán népeknél ötven hstvan évvel ez­l’őtt is még rabszolgák voltak az asz­szonyok, vagy ha úgy jobban tetszik, mondjuk — kiskorúak, E két állam asszonyai példái középkori sorsuknak. Alkalmam volt látni török háremeket, legtöbbször kivülről, de néha — belül­ről is. A nők innét jóformán sohasem szabadulhattak ki, idegen férfit férjükön és családtagjaikon kívül nem láthattak és mégis boldogok voltak, mert nem j ismerték mások életét. Olyan boldogok, j mint egy virág, vagy egy macska. Nem 1 tudták, mi az igazi boldogság. Majd Pierre Lotiból olvas föl sze melvényeket, a háremek belső életéről, gondnélküli boldogságáról. Úti élmé­nyeiből ismerteti a japán nők életét, amely nyolc évszázadon keresztül egész a legutóbbi időkig, a kora gyermekség­től késő öregkorig, a falusi házikók | asszonyától a császári udvari hölgy« kig | egyforma életet jelentett. Igazolja ezt I százados kis históriákkal és öltöz ködési f utasításokkal, ami szokást teremtettek a mikádó udvarában és mosolyt csal az ajkak szélére, mikor felolvas egy udvsrhölgyeknek szóló utasítást 11C0 ból: Úgy fésülködjetek és öltözködjetek át, még ha egyedül vagytok is, mintha kiváncsi férfiak néznének benneteket. — Most jött a nagy átalakulás. Euró­páiban lassú fejlődéssel, Törökországban Hirtelen változással. 1908 ban Konstanti­nápolyból egy török hercegasszony is­merősöm több levelet irt nekem a nagy fölszabaduiás idején és megírta, hogy milyen furcsa is volt egyszerre szabad- : nak lenni. Mikor először állt fátyol nélkül, fedetlen arccal egy idegen férfi j élőit, úgy érezte, mintha nemcsak a fátyol, hanem — semmiféle ruha sem volna rajta. A ma nője képzett, müveit éstanu't, i de nem hiszem, hogy sokkal boldo­gabb volna. Nyitva all előtte az összes ferfipálya. Sok helyűit elérte a nagy­korúságot is és — választójoga is van. A nagy női reformoknak igy első pil­lanatra valóban csak előnyeit lehet ész­lelni. A mai női divat is egészségesebb, bájosabb és erköiCtösebb, mint azelőtt volt, mikor ha egy férfi megiatoit egy szoknya alól kivillanni egy női bokát, mindjárt lázba jutott. Ma pedig, mikor a térdét is látni?... És mennyivel egész­ségesebb a füzőnélküii viselet, ami nem nyomorítja el sem az élőket, sem akik még csak érkezni fognak. Azt mondják, hogy igy a tánc is kellemesebb. Sajnos, én már — nem táncolok, Ezekkel szemben azonban a ma nőjének, aki tanul és minden diplomát megszerezhet, egy nagy hátránya is van; választania kell, hogy orvos ügyvéd, tisztviselő, vogy pedig — jó feleség és anya akar-e lenni. Amikor megnyitót- i iák az összes pályákat előttük, elfelej- i tettek egy „apróságot*: hogy a két ! nemnek sem teste, sem lelke nem ugyanaz. És mikor választani kell, nem választhatnak úgy, hogy az emberi nem kipusztuljon. A nő nem követheti el az emberiség öngyilkosságát. Ha a holnap asszonya még inkább : terjeszkedni fog az eddig a férfiaknak fenntartott területeken, ha teljesen fel fog szabadulni minden rákényszeritett szabály és szokás alól, az igazi szere lem elveszti becsét. A holnap nője épp i úgy, mint a holnap férfija, kinek a < „nagy óra* sokszor eddig is csak ét­kezés volt, nem fog arra berendezkedni, hogy a szerelem egy egész életen á, tartson. Az emberek életükben többszőrt sőt sokszor akarnak majd szeretni, nők j és férfiak egyaránt. — Én mégis csak azt mondom, hogy j a nő hallgasson arra a hangra, amely i jobbról és balról diktálni szokta lépteit, j Iparkodjék megtartani a régi szép tra- ; diciókat és ne törtessen a férfi pályákra, ! hisz ha egyenrangú lesz is vele, egyenlő nem lehet soha. Életharcában a vallás és a hit erős fegyvereket adnak a ke- ! zébe, nem veszthet csatát és igy is el tudja érni igazi hármas boldogságát: szeretni fog, szeretni fogják és anya lesz. Ez pedig többet ér, mint minden egyenlőség; ha ezt elérte, érdemes volt néki élnie. Az illusztris francia írót tomboló tapssal ünnepelte sokáig a termet zsú­folásig megtöltött közönség. — Nem szép, nem jó és nem olcsó a' krisztkindii, ha nem Elbert divatáru üzletéből való. — Gyermek Újság képes hetilap fiú és leány gyermekek részére. Kapható és megrendelhető a Spitzer féle könyves­boltban, Egyes szám ára 1 K. : A Jókai Egyesület tizenöt éve. 1911-1926. (6) Az építésnek pénzügyi része. — Weisz Flllöp társelnök segítsége. — A múzeum berendezése. — Elindul a »Komárom.« — Megnyílik a nyil­vános olvasóterem. — A könyvraktár vas-úveg állványai. — A könyvtár átköltözése.— A képtár. Amíg azonban eljutottunk idáig, a felavatás ünnepéig, sok gondot és aggodalmat okozott az épités költ­ségeinek előteremtése. Mert az an­nuitások utalványozása évtizedeket vett volna igénybe, tehát gondos­kodni kellelt azoknak törlesztéses kölcsönné változtalásáról. Csakhogy ennek éppenséggel nem kedvezett a pénzpiac helyzete, amelyen a leg­nagyobb feszültség uralkodott a po­litikai viszonyok hatása alatt Már 1913. nyarán fennakadás is történt volna, ha Kürthy István vezető elnök közbenjárására Weisz Fülöp, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank mai elnöke, akkori alelnöke 100000 K hitelt nem engedélyez a törlesztéses kölcsön folyósításáig. Egyesületünk társelnöke és később is jóltevöje ezzel igaz hálára kötelezte a Jókai Egyesületet. Nagy befolyásának köszönhetjük azt, hogy a kedvezőtlen pénzügyi körülmények ellenére is sikerült úgy az állami, mint a megyei hozzájá­rulást hosszulejáralu törlesztéses kölcsönökké változtatni, amelyek annuitásait a magyar állam és Komá­­romvármegye az 1918 év végéig fizellék. így estünk át az épités pénz­ügyi részének megoldásán minden zökkenő nélkül, úgy, hogy az egy jercre sem szenvedett fennakadást, la meggondoljuk, hogy a közben úüfölt világháború folytán ismét milyen leküzdheilen akadályok tor­nyosultak volna ennek útjába, való­ban szerencsésnek kell fa álnunk dolgaink ilyetén való kimenetelét, mert az építésbe 62263 K 76 fillér birtokában kezdtünk bele. A komáromi muzeum be sem várva az uj épület megnyitását, már az ősz folyamán beköltözött uj helyi­ségeibe. E sok viszontagságon át­ment gyűjtemény, mely a Bencések székháza, a Kollégium, a Törvény­kezési palota épületeiben, majd ké­sőbb a város jóvoltából az Esterházy pavillonban talált ideiglenes hajlékot végre végleges otthonába jut. A gyűj­temények november 15—25 között költöznek át és nem csekély munkát okozott a súlyos római kősiroknak átszállítása, amelyhez a város nyúj­tott kézi és igás eszközöket. A gyűj­temények rendezéséről természete­sen 1913. év telén szó sem lehetett, mert nem is volt hozzá meg minden megfelelő berendezésünk, hanem az a tél folyamán elkészült, még pedig a rendelkezésünkre álló szerény eszközökből. A muzeum berendezésére szolgált volna a nagy államsegély, amelyet 25.000 K összegben felváltva éven­ként más-más kullurintézet számára utalványozott a magyar közoktatás­­ügyi minisztérium. Komárom erre elő is volt jegyezve, de csak 1917. évben került volna rá a sor, addig pedig nem lehetett várni a muzeum berendezésével és kockázatos Is lett volna régi,tűzveszélyes helyiségében meghagyni akkor, amikor már pom­pás féróhelyiségei készen állottak. Ismét a Múzeumok és Könyvtá­rak Országos Föfetügyelősége se­gített ki szorult helyzetünkből. Alapy Gyula dr. muzeum és könyvtár­igazgató szóbeli személyes közben­járására Szalay Imre báró, a Ma­gyar Nemzeti Muzeum igazgatója átengedle a néhai József kir. her­ceg híres fiumei kagylógyüjteményé­­nek jókarban levő vasszekrényeit amelyek a gyűjteménynek a mu­zeum anyagába való besorozásuk folytán feleslegesekké váltak s ami­hez a tulajdonos is hozzájárult. így tizenhat darab erős vasszekrény került a birtokunkba, ez elegen­dőnek látszott az őskori és a ró­mai gyűjtemények kiállítására, mely a* muzeum földszinti két termét tölti meg. De megoldatlan maradt az emeleti helyiségek bebútorozá­sának kérdése, mivel a régi múze­umi szekrények az egyik teremnek egyik oldalán elfértek. TUDJA ŐN MÁR? Tudja Ön már: 1. Hogy a Fordson traktor megtakarítja azoknak a köllségeknek felét, amikbe Önnek az igavonó ál­latok kerülnek (négy óra alatt felszánt két és fát katasztrális holdat, ami egy fogattal teljesen ki van zárva)? 2. Hogy petróleumot, tehát a legolcsóbb nyersanyagot fogyasztja ? 3. Hogy a földmegmunkálásán kívül számtalan szol­gálatot tesz Önnek a majorban, mint állómotor? 4. Hogy bárkinek, bármily keveset ért is a gépekhez, csak néhány órai gyakorlatra van szüksége, hogy a traktort könnyedén elvezethesse? Ha Ön mindezt tudja és földjét mégsem Fordsonnal Munkálja meg, úgy saját érdekei ellen cselekszik. Ha Ön azonban mindezt még nem tudná, úgy kérj* föl a legközelebbi Ford képviselőt, hogy a saját földjén ingyen bizonyítsa ezt be önnek. A traktor ára Ke 32.800*— Ar kötelezettség nélkül

Next

/
Thumbnails
Contents