Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-12-11 / 148. szám
1926. december 11. Komaromi Lapok 5. oldal. Van kész kiadás is: egy érsekujvári és egy prágai ut, egy távirat és két express levél összesen 9l5 K80 fillér. Barfa dr. jól számított: a kényszer egyezséget megtámadták, nem is egy ügyvéd, de három is felfolyamodással élt kollégája díjszámítása ellen, melyben annak szakszerű kritikája foglaltatik. Hogyan is mondta a római, jogász a másikról ? Cave collegam 1 Óvakodjál a kollégától! Egy negyedik kolléga pert indított a Koronabank egész közgyűlése ellen és minden határozat megsemmisítőiét kéri. Úgy látszik, mintha ez a szegény Koronabank az ügyvédek futball labdája lenne, úgy játszadoznak vele egymás közt. És ha beleütne egy kis csőd.. de ne fessük az ördögöt a falra, mert utóbb is megjelenik ... A törvényszék elnökét kel! egész komolysággal rehabilitálnunk, aki 109000 K dijat állapított meg a vagyonfelügyelőnek, vagyis a kért összegnek a negyedrészét, mert megállapíthatott volna többet is. Most még egy szerény érdeklődést kockáztatunk meg. Véletlenül jelen voltunk egy jövedelmi adó tárgyaláson, ahol éppen egy ügyvéd ur szenvedett és izzadt. Szegény iránt rokonszenvei éreztünk, mert olyan sötét képet festett az ügyvédi nyomorról, hogy megesett a szivünk rajta. Vájjon az ilyen expenznóták nem esnek külön jövedelemadó alá? Ifjúkorom egyik legszebb emléke marad Dickens regényeinek olvasása; a nagy regényíró, nemzetének büszkesége leírta az angol törvénykezést is és az abban pusztító formaságokat, melyeknek emberi szabadság és jólét esik áldozatul parókás ügyvédek paragrafus éhségének és szomjúságának. Oh nagy iró, aki nem csak íioi, de emberi kvalitásaidnál fogva is meg tudtad mérni a bírót, ügyvédet, az adósok börtönének szomoiu lakóit, az ártatlanul szenvedőket és más hajótöröttéit az igazságszolgáltatásnak: miért nem éltél száz évvei később! A te aranyos humorodnak derűje milyen gazdaságát kapná a témáknak Themfs temp'omábói. Ezt az expenznótát neked kellene elemeire bontanod leírván a jog komor fenségét és a Koronabank szepegö betevőit. Mi nem vagyunk költők, csak a napi élet eseményeinek szürke krónikásai. De a krónika nem volna teljes, ha a ' Koronabank kényszeregyeíségéből sn. nak csattanóját, — a vagyonfelügyelői \ expenznótát kifelejtettük volna. A tegnap, a ma és a holnap asszonya. — Claude Farrére a nőről. — A mai francia szépirodalom egyik legkiválóbb képviselője, Claude Farrére, a hírneves regényíró, akinek regényeit a világ minden müveit népe nyelvén j olvassák, a múlt héten Budapestet látogatta meg, ahol nagy ünneplésben részesítették. A világhírű francia iró a Zeneművészeti Főiskola nagytermében előadást tartott a nőről, amely kivonatosan a következőképen hangzott. — Nem vagyok feminista és nem vagyok antifeminisía. Ném vagyok forradalmár és nem vagyok reakciós, ősz ! hajam lett már, sokat láttam és az \ emberektől csak egy kívánni valóm van: legyenek boldogok. Tárgyilagos szemmel akarom végigkísérni a nő fejlődésének útját abból a szempontból, hogy mennyire volt előnyükre ai idők múlása boldogságukat illetően. — A csöppnyi ér a nagy hegyekről mindig az óceánba ömlik. Lehet melléje gátakat huzni, lehet sodra eié zsilipeket építeni, de a folyóvíz minden akadályokon keresztül mégis csak eljut ; a tengerig és sohasem fog visszafordulni a forrása felé. így van ez a népek, • nemzetek és minden társadalmi intéz- ; mény alakulásával és igy áll ez a nő j sorsának fejlődésére is. — A nő kezdetben rabszolga volt, a férfiak rabszolgája, mert hisz gyengébb ; volt és a civilizáció kezdetén még az erő döntött. így ment ez századokon, ; Sőt ezredeken át és bizony alig ezer . éve még a nők nagyon hozzá voltak ! szokva a rabszolgasághoz. A török és apán népeknél ötven hstvan évvel ezl’őtt is még rabszolgák voltak az aszszonyok, vagy ha úgy jobban tetszik, mondjuk — kiskorúak, E két állam asszonyai példái középkori sorsuknak. Alkalmam volt látni török háremeket, legtöbbször kivülről, de néha — belülről is. A nők innét jóformán sohasem szabadulhattak ki, idegen férfit férjükön és családtagjaikon kívül nem láthattak és mégis boldogok voltak, mert nem j ismerték mások életét. Olyan boldogok, j mint egy virág, vagy egy macska. Nem 1 tudták, mi az igazi boldogság. Majd Pierre Lotiból olvas föl sze melvényeket, a háremek belső életéről, gondnélküli boldogságáról. Úti élményeiből ismerteti a japán nők életét, amely nyolc évszázadon keresztül egész a legutóbbi időkig, a kora gyermekségtől késő öregkorig, a falusi házikók | asszonyától a császári udvari hölgy« kig | egyforma életet jelentett. Igazolja ezt I százados kis históriákkal és öltöz ködési f utasításokkal, ami szokást teremtettek a mikádó udvarában és mosolyt csal az ajkak szélére, mikor felolvas egy udvsrhölgyeknek szóló utasítást 11C0 ból: Úgy fésülködjetek és öltözködjetek át, még ha egyedül vagytok is, mintha kiváncsi férfiak néznének benneteket. — Most jött a nagy átalakulás. Európáiban lassú fejlődéssel, Törökországban Hirtelen változással. 1908 ban Konstantinápolyból egy török hercegasszony ismerősöm több levelet irt nekem a nagy fölszabaduiás idején és megírta, hogy milyen furcsa is volt egyszerre szabad- : nak lenni. Mikor először állt fátyol nélkül, fedetlen arccal egy idegen férfi j élőit, úgy érezte, mintha nemcsak a fátyol, hanem — semmiféle ruha sem volna rajta. A ma nője képzett, müveit éstanu't, i de nem hiszem, hogy sokkal boldogabb volna. Nyitva all előtte az összes ferfipálya. Sok helyűit elérte a nagykorúságot is és — választójoga is van. A nagy női reformoknak igy első pillanatra valóban csak előnyeit lehet észlelni. A mai női divat is egészségesebb, bájosabb és erköiCtösebb, mint azelőtt volt, mikor ha egy férfi megiatoit egy szoknya alól kivillanni egy női bokát, mindjárt lázba jutott. Ma pedig, mikor a térdét is látni?... És mennyivel egészségesebb a füzőnélküii viselet, ami nem nyomorítja el sem az élőket, sem akik még csak érkezni fognak. Azt mondják, hogy igy a tánc is kellemesebb. Sajnos, én már — nem táncolok, Ezekkel szemben azonban a ma nőjének, aki tanul és minden diplomát megszerezhet, egy nagy hátránya is van; választania kell, hogy orvos ügyvéd, tisztviselő, vogy pedig — jó feleség és anya akar-e lenni. Amikor megnyitót- i iák az összes pályákat előttük, elfelej- i tettek egy „apróságot*: hogy a két ! nemnek sem teste, sem lelke nem ugyanaz. És mikor választani kell, nem választhatnak úgy, hogy az emberi nem kipusztuljon. A nő nem követheti el az emberiség öngyilkosságát. Ha a holnap asszonya még inkább : terjeszkedni fog az eddig a férfiaknak fenntartott területeken, ha teljesen fel fog szabadulni minden rákényszeritett szabály és szokás alól, az igazi szere lem elveszti becsét. A holnap nője épp i úgy, mint a holnap férfija, kinek a < „nagy óra* sokszor eddig is csak étkezés volt, nem fog arra berendezkedni, hogy a szerelem egy egész életen á, tartson. Az emberek életükben többszőrt sőt sokszor akarnak majd szeretni, nők j és férfiak egyaránt. — Én mégis csak azt mondom, hogy j a nő hallgasson arra a hangra, amely i jobbról és balról diktálni szokta lépteit, j Iparkodjék megtartani a régi szép tra- ; diciókat és ne törtessen a férfi pályákra, ! hisz ha egyenrangú lesz is vele, egyenlő nem lehet soha. Életharcában a vallás és a hit erős fegyvereket adnak a ke- ! zébe, nem veszthet csatát és igy is el tudja érni igazi hármas boldogságát: szeretni fog, szeretni fogják és anya lesz. Ez pedig többet ér, mint minden egyenlőség; ha ezt elérte, érdemes volt néki élnie. Az illusztris francia írót tomboló tapssal ünnepelte sokáig a termet zsúfolásig megtöltött közönség. — Nem szép, nem jó és nem olcsó a' krisztkindii, ha nem Elbert divatáru üzletéből való. — Gyermek Újság képes hetilap fiú és leány gyermekek részére. Kapható és megrendelhető a Spitzer féle könyvesboltban, Egyes szám ára 1 K. : A Jókai Egyesület tizenöt éve. 1911-1926. (6) Az építésnek pénzügyi része. — Weisz Flllöp társelnök segítsége. — A múzeum berendezése. — Elindul a »Komárom.« — Megnyílik a nyilvános olvasóterem. — A könyvraktár vas-úveg állványai. — A könyvtár átköltözése.— A képtár. Amíg azonban eljutottunk idáig, a felavatás ünnepéig, sok gondot és aggodalmat okozott az épités költségeinek előteremtése. Mert az annuitások utalványozása évtizedeket vett volna igénybe, tehát gondoskodni kellelt azoknak törlesztéses kölcsönné változtalásáról. Csakhogy ennek éppenséggel nem kedvezett a pénzpiac helyzete, amelyen a legnagyobb feszültség uralkodott a politikai viszonyok hatása alatt Már 1913. nyarán fennakadás is történt volna, ha Kürthy István vezető elnök közbenjárására Weisz Fülöp, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank mai elnöke, akkori alelnöke 100000 K hitelt nem engedélyez a törlesztéses kölcsön folyósításáig. Egyesületünk társelnöke és később is jóltevöje ezzel igaz hálára kötelezte a Jókai Egyesületet. Nagy befolyásának köszönhetjük azt, hogy a kedvezőtlen pénzügyi körülmények ellenére is sikerült úgy az állami, mint a megyei hozzájárulást hosszulejáralu törlesztéses kölcsönökké változtatni, amelyek annuitásait a magyar állam és Komáromvármegye az 1918 év végéig fizellék. így estünk át az épités pénzügyi részének megoldásán minden zökkenő nélkül, úgy, hogy az egy jercre sem szenvedett fennakadást, la meggondoljuk, hogy a közben úüfölt világháború folytán ismét milyen leküzdheilen akadályok tornyosultak volna ennek útjába, valóban szerencsésnek kell fa álnunk dolgaink ilyetén való kimenetelét, mert az építésbe 62263 K 76 fillér birtokában kezdtünk bele. A komáromi muzeum be sem várva az uj épület megnyitását, már az ősz folyamán beköltözött uj helyiségeibe. E sok viszontagságon átment gyűjtemény, mely a Bencések székháza, a Kollégium, a Törvénykezési palota épületeiben, majd később a város jóvoltából az Esterházy pavillonban talált ideiglenes hajlékot végre végleges otthonába jut. A gyűjtemények november 15—25 között költöznek át és nem csekély munkát okozott a súlyos római kősiroknak átszállítása, amelyhez a város nyújtott kézi és igás eszközöket. A gyűjtemények rendezéséről természetesen 1913. év telén szó sem lehetett, mert nem is volt hozzá meg minden megfelelő berendezésünk, hanem az a tél folyamán elkészült, még pedig a rendelkezésünkre álló szerény eszközökből. A muzeum berendezésére szolgált volna a nagy államsegély, amelyet 25.000 K összegben felváltva évenként más-más kullurintézet számára utalványozott a magyar közoktatásügyi minisztérium. Komárom erre elő is volt jegyezve, de csak 1917. évben került volna rá a sor, addig pedig nem lehetett várni a muzeum berendezésével és kockázatos Is lett volna régi,tűzveszélyes helyiségében meghagyni akkor, amikor már pompás féróhelyiségei készen állottak. Ismét a Múzeumok és Könyvtárak Országos Föfetügyelősége segített ki szorult helyzetünkből. Alapy Gyula dr. muzeum és könyvtárigazgató szóbeli személyes közbenjárására Szalay Imre báró, a Magyar Nemzeti Muzeum igazgatója átengedle a néhai József kir. herceg híres fiumei kagylógyüjteményének jókarban levő vasszekrényeit amelyek a gyűjteménynek a muzeum anyagába való besorozásuk folytán feleslegesekké váltak s amihez a tulajdonos is hozzájárult. így tizenhat darab erős vasszekrény került a birtokunkba, ez elegendőnek látszott az őskori és a római gyűjtemények kiállítására, mely a* muzeum földszinti két termét tölti meg. De megoldatlan maradt az emeleti helyiségek bebútorozásának kérdése, mivel a régi múzeumi szekrények az egyik teremnek egyik oldalán elfértek. TUDJA ŐN MÁR? Tudja Ön már: 1. Hogy a Fordson traktor megtakarítja azoknak a köllségeknek felét, amikbe Önnek az igavonó állatok kerülnek (négy óra alatt felszánt két és fát katasztrális holdat, ami egy fogattal teljesen ki van zárva)? 2. Hogy petróleumot, tehát a legolcsóbb nyersanyagot fogyasztja ? 3. Hogy a földmegmunkálásán kívül számtalan szolgálatot tesz Önnek a majorban, mint állómotor? 4. Hogy bárkinek, bármily keveset ért is a gépekhez, csak néhány órai gyakorlatra van szüksége, hogy a traktort könnyedén elvezethesse? Ha Ön mindezt tudja és földjét mégsem Fordsonnal Munkálja meg, úgy saját érdekei ellen cselekszik. Ha Ön azonban mindezt még nem tudná, úgy kérj* föl a legközelebbi Ford képviselőt, hogy a saját földjén ingyen bizonyítsa ezt be önnek. A traktor ára Ke 32.800*— Ar kötelezettség nélkül