Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-11-20 / 139. szám
1 i. 1926. november 2©. Komáromi Lapok 3. oldal vásárolhatók. Dús választékban kaphatók: nő?- és férfi fehérnemtiek, kötött kabátok, mellények, pulloverek, eredeti angol gyapjú harisnyák, bokavédők minden színben, angol lábszárvédők, szövet gyermek kabátkák (2 évestől 10 évesig), valódi Wimpassing védj. hó és sárcipők, relikülök, Vulkán kofferek, Crépe de Chine sálok, pamut és vászon zsebkendők, gummi-hasfüzők, francia NYAKKENDŐ különlegességek stb. Gyermekkocsik gyári áron. Női szőrmeboák kiárusítás miatt 50°/o-al napi áron alul. 803 Ügyeljünk a pontos címre. végétől ennek a lepergő filmnek, amely még érdekes fordulatokat, sőt szenzációkat is ígérhet azoknak, akik a politika kohójába bele tudnak nézni. Ki a „militarista” ? Hogyan készül az angol ifjúság a — „békére". — Angol lap az angol tanulóifiusüg katonai kiképezéséről. Németország katonai ellenőrzését tudvalevőleg azért nem akarja az antant megszüntetni, mert katonai alakulatokat Iái a német rendőrségben, mert előbb fel akarja oszlatni az összes német hazafias egyesületeket és mert azt akarja hogy a német kormány szüntesse meg a német iskolák és sporiegyesületefe katonai rendgyaborlatait. Szóval mert az antant még az atavisztikus német tornarendszerfőJ, s annak eszközeitől a fabotlól és fabuzogánytől is fél, amelyet a szabadtéri atlétika győzelmes előrenyomulása folytán Németország határain kívül már csak mi, öreg generáció ismerünk. Ugyanilyen recipe szerint itéük meg Magyarországot is. A kis-antant szomszédok dörgedelmesen tiltakoznak a bak, a ló a „terpeszátíás“ ellen, mint amely ócska tornaszerek mind az újabb háborús készülődés eszközei. Ennyi „miliiarizmussalu szemben fölötte érdekes felfedezést tálal fel egy hetenkint megjelenő angol folyóiratnak a „Foreign Affairs“-nek egyik legutóbbi száma. Ennek a hetilapnak egy cikke ugyanis megállapítja, hogy de bizony Angliában is van militarizmus, amelyről mindenki, az angol vette ál őket apáról- fiúra, mint a fehér fajánsz-kályhákat, mint a tultömött vitrineket és a velencei csillárokat — mintegy tartozékai voltak a bécsi háznak. Pompás megbízható emberek voltak. A mostani Bubnikot Vencelnek hivták és az öreg gróf talán kétszer látta életében, a fiatal pedig soha. Ennek a Bubnik Vencelnek irt a gróf a fent leirt beszélgetés napján egy levelet és küldött neki egy csekket kétszázezer francia frankról. György gróf megérkezett Montekarlóba. Éppen csak szmokingot vett föl magára és már benn ült a kaszinóban. — Piros és fekete. Piros és fekete. Csodálatos, hogy mennyire másképpen festeti szisztémája a „valóságban“ mint otthon az ő kis rulett-gépénél. Tett a pirosra, kijött a fekete, Duplázta a tétet. Megint kijött a fekete. Az első nap igen szerencsétlenül végződött. Elveszített vagy ötvenezer frankot. Másnap mintha egy kissé rámosolygott voina a szerencse. Eljutott a maximális tétig. Már húszezer frankot nyert. A legnagyobb tétet elveszítette. És rá még tizezeret. Aztán váltakozó szerencsével játszott. Mintha csak tréfálni akart volna vele a sors . . . nyert négyszer egymásután. Piros, piros, piros, piros. Á számításai szerint nincs öt pirog^ egymásután. A megnövekedett tétmunkáspárt minden egyes tagja is fűd, de nemzeti ügyről lévén ezó,~ becsületbeli kötelességének tartja mélyen hallgatni. A Foreign Affairsz megírja, hogy az angól középiskolákban és egyetemeken serényen folyik az ifjúság katonai kiképzése. És éppen nem kis számokról van szó. Az érdekes cikk szerint nem kevesebb, mint százhetvenegy iskolában úgynevezett ifjúsági katonai csoportok vannak (junior division), további százhetvenkilenc iskolában most szervezik ezeket a csoportokat és ezenfelül kilencven iskolában máris megszervezett aprödhadtestek (kadebkorps) vannak. Az ifjúsági csoportokban pillanatnyilag 32180 tanuló van „besorozva“, a felnőttek csoportjába 4254 tanuló. Ezekhez járul még a fiatalságból kiválasztott 608 „tiszti“ rangban lévő ifjú. A tanulók már tizenhárom éves korukban beléphetnek ebbe a „szolgálatba“, amelyben aztán a katonai és harctéri szolgálat minden ágában kiképzik őket. Megtanulnak célba lőni, panganéttai vívni, géppuskát és lángszórót kezelni, sőt tüzérségi kiképzésben is részesülnek és még tankok is állnak rendelkezésükre. Egyesek megtanulnak a repülőgéppel is bánni. Természetesen nagy hadgyakorlataik is vannak és akad angol lap amely hasábszámra foglalkozik velők, sőt fényképfölvéíeleket is közöl ezekről a gyakorlatokról. — Ezeknek a nyilvánvalóan katonai szervezeteknek neve : tisztképzőegyesületek. ('Otficiers Training Corps.) Céljuk nyilvánvaló: meg akarja kedveltetni a fiatalsággal a katonai szolgálatot. Angliában tudvalévőén visszaállították a világháború előli állapotot, vagyis megszüntették a katonakötelezetséget. E helyett katonásdit játszanak azzal a nemzedékkel, amely nem sok jót hallott a katonáskodásról és igy aligha volna kedve hozzá. Azt mondják ugyan, hogy hiszen ezekbe a testületekbe csak önként jelentkezőket vesznek fel. Aki azonban az angol iskoláknak a fiatalságot szorosan és keményen összefogó bajtársi rendszerét ismeri, nagyon jól tudja, mennyire lehetetlen különösképpen egy tizenhárom éves gyermeknek elszigetelni magát társainak együttélésétől. Az angol iskolák katonai kiképzése lehet ugyan önkéntes, de a gyakorlatban semmiesetre sem az. A Foreign Affaires cikke végül közöl egy ilyen hadgyakorlatról szóló beszámolót s meglepő őszinteséggel mondja: Ez persze nem militarizmus. De vájjon minek neveznék, ha német fiuknak a táborozásáról lenne szó. Vagy — tegyük hozzá — ha magyar gyermekekiő’. — Mert igy fest a leszerelés Európaszerte, a Népszövetség ülésein kívül — a pacifizmust prédikáló államokban, „Tungsram I > lámpa a leggazdaságosabb és legtökéletesebb. tel átment a feketére. Azt elveszítette. Türelmetlen lett, ideges. Talán az a baj, hogy tuióvatos volt. Bátraké a szerencse! És elhatározta, hogy vakmerőén fog játszani- Talán éppen akkor jön ki az a „sorozat“, amellyel annyira nyert odahaza „teóriában". És eljött a montekarlói szereplésének az utolsó napja. A fekete szombat. Igen fekete Szombat volt, mert folyton a fekete jött ki, ő pedig fanatikusan ragaszkodott a piros színhez. Az asztal másik végén egy nyurga, feketeszakállas ember mintha csak az ő balszerencséjét játszotta volna meg . . . fekete, fekete, fekete í Mindig megtette és mindig nyert. Az öreg gróf újra szemben ül a fiával. — Nos? Mennyi veszett el? — Minden. — Mind a kétszázezer? — Mind a kétszázezer. — Sajnálja ? — Szivemből sajnálom. Nem értem, hogy biztattam úgy a teóriámban. Elbizakodott voltam, mert egy párszor nyertem — Tudja, hogy milyen küzdelmet folytattam, amig családunk zilált anyagi viszonyait újból rendben tudtam hozni ? — Tudom. Egy egész élet munkája volt. És éppen azért végtelen sajnálom és röstelem a dolgot. Mit nem adnék érte^Jia megvolna a pénz. — Ha megvolna — legalább nagy részben — megfogadná, hogy nem játszik többet ? — Ezer örömmel. Újból kezet fogott apa és fiú. Akkor az öreg gróf fölkelt és kinyitotta a szomszéd szoba ajtaját: Bubnik ur! György gróf azt hitte, hogy álmodik. Az ajtón belépett a magas feketeszakáilas ur, aki mindig a feketére tett akkor, amikor ő a vörösre. — Bubnik Vencel ur, a bécsi palotánk gondnoka. — A dolog ugyanis úgy volt, — magyarázta az öreg gróf, — hogy Bubnik ur is kapott 200 000 frankot. Úgy követte önt, mint az árnyék. Ügyesen csinálta a dolgát, úgy eltűnt a játékosok között, hogy maga csak az utolsó nap vette észre, Amikor maga vöröset játszott, ő feketére tett. És nem mulasztott el egyetlen tétet sem. Maga vesztett kétszázezer frankot, ő nyert száznyolcvanezret. Húszat nyert a bank amikor a nulla jött ki, a zéró, vagy hogy hivják, amikor a bank minden tétet besöpör . . . így veszitett a fiatal gróf kétszázezer frank helyett csak húszezret. És igy gyógyult ki örökre csalhatatlannak vélt „szisztémájából". A város mozija. — December 31-én lejár az engedély.— * Komárom, — nov. 19. A város dunaparti mozgószinház elhelyezésére már regeben kimondták az ítéletet. Az állami kikötő építéséhez szükséges s az állam által potom áron megszerzett dunaparti területen álló épület eltávolítása, vagy lebontása a kiköíőmunkálatok előrehaladottsága folytán nemsokára aktuálissá lesz és a város kénytelen lesz megszüntetni a mozi működését is. De erre nemcsak a kiköiőépitkezés kényszeríti, hanem a minisztériumnak ama leirata is, amely kötelességévé teszi a városnak, hogy gondoskodjék a mozgószinháznak megfelelő épület emeléséről, amit záros határidő alatt kell végrehajtania, mert különben a mozi előadásokra vonatkozó jogát elveszti. A minisztérium e rendeleté 1926. december 31 ig tűzte ki azt az időt, ameddig igazolnia kell a városnak, hogy megfelelő épületről vagy helyiségről gondoskodott. A városi mozi, dacára annak, hogy jelenleg igazán használhatatlan épületben van elhelyezve, a városnak egyik jövedelmi forrását képezi, s igy ennek fentartása a város érdekében továbbra is biztosítandó volna. Valamikor a városok egymássá! keltek versenyre, hogy a mozielőadások jogát maguk részére 1 megszerezzék, mert az tagadhatatlan, hogy ez a vállalkozás igen jövedelmezőnek bizonyult és akkor, amikor a város évekkel ezelőtt |a mozi helyiséget előbbi tulajdonosától meg \ vette, ezt a lehetőséget tartotta szem í előtt. A mozi jövedelmezősége ellen a legutóbbi időkig nem is lehetett különösebb kifogást emelni, de az is bizonyos, hogy a városnak számolni kellett azzal, hogy a mostani helyiség helyett, mely sok tekintetben kifogás alá esik, uj helyiséget kell szereznie. Évek óta foglalkozik a város vezető- 5 sége ezzel a kérdéssel és az uj helyiség megszerzése céljából tett is kezdetnéményező lépéseket. De e lépések nem jártak sikerrel és végre is arra kellett elhatároznia magát, hogy az eredeti terv megvalósítására tegyen kisérleteí. A régi terv azonban, amely a színház és mozi kérdést egy fedél alatt akarja megoldani, oly nagy költségbe kerül, hogy azt a város mai pénzügyi helyzetében semmiképen sem tud megvalósítani. A színház és mozi együttes megépítésére szolgáló terv 620000 K költséget igényel s igaz, hogy a város egy szép és hasznos középülettel lenne gazdagabb, de ha nem állnak rendelkezésére a szükséges eszközök, akkor végre is olyan megoldáshoz kell nyúlnia, amely lehetővé teszi az épület felépítését. A város szűkös viszonyainak tudatában megkeresett több filmvállalatot és felszólította ezeket arra, hogy saját költségükön épifsék fel a városnak a szükséges épületet, azonban a vállalatok kitértek a megkeresés elől, egyszerűen nem vállalkoztak. Az idő azonban rohamosan közeledik és másfél hónap múlva megtörténhetik, hogy a városi mozgószinház megszűnik, aminek az a nagy hátránya lesz, hogy a város az engedélyt is elveszti. Ezzel aztán végleg megszűnik egyik jövedelmi forrása is. A mozgószinházak rentábilitása mellet) szükségtelen propagálni, hozzáértő vezetés mellett, megfelelő épületben csak hasznos vállalat lehet. Ha a város a maga erejéből nem tudja fölépíteni a színházat, keressen olyan csoportot, amely a megfelelő tőkével rendelkezik és építse föl annak segítségével a mozgószínház épületét. Maholnap lejár a terminus és a város elvesziti jogát, ezt pedig nem szabad megengedni. A vállalkozás jövedelmezősége közismert, akiknek a helyi bankokból a nyári események folytán kivont százezreik otthon hevernek, azoknak kell összefogni, hogy ez a kulurintézmény lassanként el ne kallódjék Tjtmnsfm^Lwm Elektro-Társaság Telefon 4438. Lindström A. G. Rádiofelfogó. 833 RRNO, SVÉDSKÁ 3. Kérjen árjegyzéket. Telefon 4438. Delta saját készítmény.
