Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-11-18 / 138. szám

188. szám. OeittdrMk, 1026. uoyeuber 18. ^egyv©«ketedik évíolyam, KI8fi*eté*i ix csehmlOTik értékben: Belyben é» vidékre poitsi izétkflldévMl: Igén évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. - Külföldön 150 Ki. «yen izém ára i 80 fillér. Sserkeextöaég ée kiaddltivatal: Mdoc-o. ni., Megjelenik hetenkint biromesor i kedden, csütörtökön és szombaton. Hi lÉli Komárom, —nov. 17 ez írázisgyárából naponta sokezer példányban árasztja el az olasz közvéleményt, nem csak hazájában gyűlölik a zsarnokot, hanem las­­sanbint a külföldön is megváltozik a Mussolini felől táplált vélemény és Olaszország ellenségei lassan és láthatatlanul sorakoznak fel ellene. Nem is Olaszország ellen, de a Macchiavellit megszégyenítő kor­mányzati elvei ellen a hatalmas dúcénak, Olaszország koronázatlan fejedelmének. Az olasz vérmérsék­let túlfűtöttsége magas feszültségű légkört teremt Európában, nem is csodálnób, ha ebből vihar törne ki és végigseperne Itália felett. — A kdltségv0té8 tárgyalása a plé­­numbaa. Az 1927. évre szóló költség­­vetést a bizottság letárgyalván, a nem­zetgyűlés november 17-iki ülésén osz­tották ki a költségvetési bizottság ja­vaslatát.. A szerdai ülés tehát formális volt és a költségvetést ma, csütörtökön kezdik a nemzetgyűlésen tárgyalni. Csü­törtöktől kezdve minden nrp lesz ülés és pedig szombaton délután 1 óráig, hétfőn pedig délután 2 órától. — Négy ás fóimilliárd adóhátralék. A pénzügyminisztérium költségvetésé­nél Hnidek dr. előadó áttekintést nyúj­tott az egész minisztérium kiadásaira és bevételeire nézve. A pénzügyminisz­térium kiadásai 483,746.085 K-t tesz­­uek ki, bevételei pedig 7,674,961.030 K-ra rúgnak. Persze ebben a bevétel­ben az adók is bentfoglaltatnak, ame­lyek a legfontosabb és legjövedelme­zőbb bevételi forrást szolgáltatják. Az adóreform életbeléptetése után az adók­ból befolyandó jövedelem 400 millióval fog csökkenni, de az adóreform kö­vetkezménye az adómorál fokozódása lesz. A tényleges adóbevétel nagyobb lesz az előirányzottnál, a jövő évben valamivel több lesz a kereseti és jö­vedelmi adó hozadéka. Az előadó sze­rint a jövedelmi, kereseti, fogyasztási és az u. n. üzleti adóra majdnem 6 milliárd esik, vagyis az egész költség­­vetésnek 61 százaléka Az adóhátralék 1925. év végéig 4 és fél milliárdot tett ki, amelynek teljes befolyására nem lehet számitani. Ä hátralék azért ke­letkezett, mert a pénzügyi igazgatás nem tudta idejében kivetni az adókat, most pedig nem képesek az adózók egyszerre ily óriási összeget fizetni. Az adóhátralékról már régebben van tu­domásuk a köztársaság adófizetőinek, akiknek súlyos terhein nemcsak hogy nem segítettek eddig, de még mindig újabb terheket raknak vállaikra. De annál szomorúbb az előadónak az a megállapítása, hogy az adóhátralék tel­jes megtérülésére nem lehet számitani. Ez a megállapítás ugyanis azt jelenti, hogy az adók kivetése az adó tárgyát képező jövedelmek, keresetek és in­gatlanok értékének meg nem felelő, igazságtalan arányban lett végrehajtva és csak most jönnek rá, hogy végered­ményben az adóhátralékból igen jelentékeny összeget le kell írnia az államnak. = Feloszlott a magyar nemzetgyűlés. A magyar nemzetgyűlés kedden, nov. 10-án tartotta utolsó ülését. Horthy Miklós, Magyarország kormányzója kéz­irattal feloszlatoitnak és befejezettnek nyilvánította a nemzetgyűlést, minthogy a nemzetgyűlés az ősi alkotmányosság szellemében a felsőházról szóló törvény­cikkel a kétkamarás rendszert felújí­totta és az országgyűlés képviselőháza mellé felsőházat szervezett. Az erre vo­natkozó törvénycikk alapján a minisz­térium előterjesztésére a kormányzó az országgyűlés mindkét házának tagjait 1927. január 25-ik napjára Budapestre hívja egybe. A magyar nemzetgyűlés tehát közel hét évi működés után ren­deltetését bevégezte és a most elrendelt választásokon már az országgyűlés tag­jait választják meg Magyarországon. = Bsnes dr. külügyminiszter lemond. Egyik bécsi német napilap már megírta, hogy Benes Ede dr. külügyminiszter azzal a gondolattal foglalkozik, hogy otthagyja a külügyminiszteri tárcát. A párisi „Quotidienne“ c. lap is azt je­lenti, hogy a csehszlovák külügyminisz­ter lemondani szándékozik. Hogy e hírből mi a valóság, majd a közeli na­pokban tudódik ki, bizonyos azonban, hogy a cseh polgári lapok, amelyek a nyáron kampányt indítottak a külügy­miniszter ellen, most újra támadják és pedig akként, hogy Benesnek tulajdo­nítják a legújabb botrányt okozó »lex Cirill“ eredeti kezdeményezését. Egyes lapok szerint a támadások összefüggés­ben volnának Benes lemondásának hi­­révei. = Az építkezési törvény és a lakó­­védelem. A költségvetési bizottság keddi ülésén a pénzügyminisztérium költség­­vetésére került a sor, amelynek tárgya­lásánál Englis pénzügyminiszter ismé­telten felszólalt. A köztársaság egész lakosságát közelről érintő fontos kér­désben nyilatkozott és pedig az uj építkezési törvényről és ezzel kapcso­latosan a lakóvédelemről. A köztársa­ság megalakulása óta állandóan felszí­nen levő, igen súlyos kérdések jövő alakulására nézve azt jelentette ki a miniszter, hogy az uj építkezési törvény életbeléptetésével fog megszűnni a lakó­­védelmi törvény hatálya, ami a jövő év eltelte után fog bekövetkezni. A minisz­ter szerint ma még nagyon korai ezzel a kérdéssel behatóbban foglalkozni, azonban a legközvetlenebbül érdekelt háztulajdonosok érdeke azt követeli, hogy az építkezési törvény minél előbb lépjen életbe, mert a lakóvédelmi tör­vény igazságtalan és antiszociális ren­delkezései úgyis tönkre tették már eddig is az állam legjobb adóalanyait képező háztulajdonosokat. = Magyarország tengeri kikötőt kap. A trianoni szerződésben és az azt ki­sérő levélben fentartották Magyarország­nak azt a jogát, hogy az Adriai tenger partján kikötőt biztosítsanak részére. Hónapokkal ezelőtt fölmerült már a kérdés, hogy Magyarország e jogát milyen módon érvényesítse 8 mint an­nak idején köztudomásúvá lett, úgy Jugoszlávia, mint Olaszország a leg­nagyobb előzékenységgel ajánlottak föl egy-egy kikötőt Magyarország számára. Jugoszlávia Spalatot, Olaszország pedig Fiúmét vagy Triesztet jelölte meg erre a célra. Minthogy az utóbbi időben Magyarország és déli szomszédja kö­zött a barátságos szomszédi kapcsolat megteremtésére eredményes lépések té tettek, elsősorban Jugoszláviával fog Magyarország e kérdésben megegye­zésre jutni. Mint a belgrádi „Vreme“ jelenti, a magyar és jugoszláv delegá­tusok e hó 19 én, pénteken Budapes­ten konferenciára jönnek össze,'amelyen kidolgozzák a magyar áruknak Triesztbe és Fiúméba Jugoszlávián keresztül való szállítására, továbbá a magyar vasuli állomások és a jugoszláv adriai kikötők közötti áruszállításra vonatkozó díjsza­básokat. 1 = Újabb nyelvi kérdés. A szenátus mentelmi bizottságának minapi ülésén újabb incidens fordult elő a nyelvi kérdéssel kapcsolatban. A vita folya­mán Zuleger szenátor fölkérte az el­nököt, hogy a bizottságban cseh nyel­ven előadott indítványokat fordítsák le hivatalosan német nyelvre is és erre a célra alkalmazzanak tolmácsot, hogy a német anyanyelvű szenátorok is meg­érthessék, miről van szó. Az előadó kijelentette, hogy az ilyen intézkedés ellentétben állana a házszabályokkal és a tolmácsolás nagyon késleltetné az ügymenetet, amiért a kérelmet vissza kell utasítani. Kritika Benesről. Komárom, — november 17. A kölságveiés tárgyalásán elérkezett a költségvetési bizottság a külügy­minisztérium budgetjéhez, amelynek előadója nemcsak a költségvetést is­mertette, hanem igen helyesen, meg is bírálta azt a gazdálkodást, amelyet a külügyminisztériumban folytatnak. A külügyminisztérium 136 milliójába ke­rül az államnak, amelyre 30 millió a bevétel, úgy hogy a külügyminisztérium költségeire 106 milliót az általános költségvetés útján kell előteremteni. Hogy mire költi a külügyminisztérium ezt a horribilis összeget, az kiviláglik abból a kritikából, amelyet Matousek dr. képviselő, a költségvetés előadója mondott elsősorban is a minisztérium propaganda szolgálatáról, amelyről meg­állapítja, hogy aránytalanul nagy és amelyet, nézete szerint, tárgyilagosan és célszerű módon kell megvalósítani. Ebben a tekintetben a külügyminiszter propagandája nem mindig olyan, hogy azt helyesnek lehetne nevezni. Külöm­­böző helyekről merülnek fel panaszok propaganda szolgálatunk ellen s a kül­ügyminisztériumnak nyolc évi tevékeny­ség után be kellene látnia, hogy a napisajtó utján való propaganda még nem jelent mindent. A hivatalos sajtó súlyos pénzünkbe kerül s itt célszerű megtakarításokat kellene szem elöli (ár­tani. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY AY JÓZSEF dr. Szinte kétségtelen, hogy Olasz-? ország mostan éli át legnagyobb válságainak egyikét. Az az ellen­­véleményt nem tűrő erőszak, amely a parlamentből annak idején a szónak a legszőszeíintibb értelmé­ben kirugdosta az ellenzéket, fel­gyújtotta a szocialisták otthonait és letarolta az ellenzéki sajtót, meg­döbbentette Európát, mely a célra szegezte tekintetét; a célnak el­érése igazolni látszott ezeket az erőszakosságokat, mert Olaszország a gazdasági konszolidációnak utján haladt előre. A németek ellen való kirohanás ezt is lehütötte és mind kevesebb rokonszenv fordult a feketeingesek erőszervezete felé. Mussolini cso­dálatos menekvései a merényletek­ből odahaza talán fokozta népsze­rűségét, de Európában mindenütt gondolkodóba ejtette az embereket. Azután Franciaország került a sorra és az olasz nép közvéleménye fe­nyegetően fordult a nagy szomszéd felé. De a fasizmus nem áll meg fél utón, hanem dühe otthon a kisebbségek ellen fordult, amelyek­nek a jogait sohasem garantálta és megkezdte a tiroli németek é3 az isztriai szlovének üldözését is. Ez azután már körülbelül be­töltötte a poharat. Csodálható-e, hogy Jugoszlávia, mely csak az imént kötött szövetséget az Adria urával, most ellene fordul és Radics az olasz követnek nem a kiutasí­tását, hanem egyenesen letartóz­tatását követeli, ami egyet jelent a /háború megüzenésével. Nem is lehet a hurt a végletekig feszíteni. A fasizmus veszedelmet jelent Európa békéjére nézve is. Megmérgezi a kisebbségek életét és azt elviselhetetlenné teszi. Az olaszok erre azzal felelnek, hogy a tiroli németeket az afrikai gyarma­tokra telepitik, Hofer András sza­badsághoz szokott népét az Alpesek tövéből az afrikai homokra, a kul­túrát a líbiai sivatag szélére. Igazán fényes gondolat a fekete ingen belül. A Chigi palota ez idő szerinti lakójának és Olaszország paran­­csolójának, ahol árnyékhatalommá lett a király is, sok rossz napja van még hátra, ha ezen az utón halad. Olaszország ellenségei, mint Komárom és vidéke legnagyobb bútoráruháza: L. Jó kai-utca 16 Óriási választék a legfinomabb kivitelű búto­rokban, u. m. háló-) ebédlő-, uriszoba-, szalonberendezésekben, saját műhelyemben k é s z ü 11 bőrgarnitúrák , acheslonok , matracokban.— Az előkelő közönségnek művészies kivitelű bútorok készítését hozott és saját tervek szerint váBaljuk. "Vidékre díjtalan csomagolás!

Next

/
Thumbnails
Contents