Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-07-17 / 85. szám
~ FŰNK MÓR^t épületfaiemiedő és Tállalioié^ V Ekeié» Keszeg!alva részére 1926. július 17. Komáromi Lapok 8. oldal. K0HAR08, Rákőczl'Ut 40. Telefonsz. 51. ének íanifására vonatkozik ? Vagy | mint a tudósitó irta, A közismereti tár-1 gyak tanításának eredménye, illetve | annak főlülbirálási joga, az anyagi í ellátás ellenértéke fejében magát az államot illeii u Tudtommal még ennyire nem vagyunk, bár a személyi államosítás próba szavazása keresztül eröszakoltatott. Az egyházhatósági vizsgálatnak nemcsak joga, de kötelessége felekezeti iskolákban a világi tudományok anyaga, mikéntje és eredménye felelt való ellenőrzés, mert felekezeti iskoláink mindenestől az egyház veteményes kertjei. Az olvasókönyv tartalma nem kevésbé fontos, mint a hit és erkölcstané. 2. Mikor lesz már vége az anyagi elégedetlenkedésnek ? Igen sok felekezeti tanítóval a papja szívesen cserélne fizetést. Az emberek se egyformák, miért kellene fizetésüknek egyformának lenni. Aki irigyli a csendőr fizetését, menjen el csendőrnek. Tudósító ezt irta: „Most már megvan az állami és felekezeti tanítók között való fizetési egyenlőség, de a mindkét rendbeli tanítók ezáltal még nem jutottak az állami tisztviselők ellátásának magaslatáig, hanem csak azok és a szolgák közé, hogy mint két malomkő között a méltánytalanság hevében tovább is őrlődjenek “ Szabad kérdeznem, melyik hasonló képzettségű állami tisztviselőnek van 2 havi teljes, karácsony és husvélkor 2—2 heti és minden héten 2 napi vakációja, amikor teljes szabadon rendelkezik idejével ? — Menjünk innét! Tűrhetetlen ez a fojtott levegő. Olt künn az utcán figyelmesen végignézel! leányán. — Nagy leányom van — mondta csöndes rezignációval. — Szép leányom, — tette hozzá édes anyai büszkeséggel Bella előre sietett és kíváncsian nézegetett jobbra-balra. Tilda asszony pedig belekapaszkodott férje karjába és csöndesen mondta: — Látod fiam. Bella már nagy leány. — Az ám, — mondta a fér] — eltelik az idő. — Eltelik, — mondta utána Tilda csöndesen. Mikor hazautaztak, Ti Ida örökre szakított a kaszinói kölcsönkönyvlárakkal, ellenben leányának minden ruháját ki(oldotta két centiméterrel. Mintha teljesen elfeledte volna Monte Christó grófot, a tompa hangú lorddal együtt, mert sokkal gyöngédebb, szeretettel je sebb lett férje irányában. Ezt azonban az ura nem igen vette észre, mivel a térjek általában megvannak elégedve a nekik nyújtóit szerelemmel, ellenben az öngyilkosságig elkeseríti őket, ha kemény a maihapecsenye, vagy elsózoit a leves. És Tilda a múlt napokban végignézvén leánya nyúlánk termeién, édes anyai gondoskodás hangján szói oda urának: — Egy-két év és Bellát férjhez kell adni Bella pedig kint ült a nagy diófa alatt és ábrándozott a fiatal Kárpáthy Zoltánról, aki jeges árban megy el a szegény beteg Kőcserepy Vilmáért, ábrándozott arról a Monte Christó grófról, ki ökölnyi gyémántokat ajándékoz el hidegvérrel. Ábrándozott hűséges, rajongó szívvel, mert a lordot még nem hozta ki a papa a kölcsönkönyvíárbői. 3. Egyik előadó a kántortaniiók sérelméről beszélt. Tudósitó szerint: „Teljes hitelességű adatokkal beigazolta, hogy a ref. egyházak legtöbbje csak cim szerint állított ki kántortanitói dijlevelet, de az a valóságban nem volt s nincs isu Két sorban ennyi vádat még bombaszí kedvéért se szabadna nyilvánosságra hozni. Svindlivel vannak vádolva a ref. egyházak elöljáróságai, mikor meghirdetik a pályázatot nem létező kántortanitói dijlevélre. Nemtörődömséggel vannak vádolva az esperesek, hogy nem őrködnek a meghirdeteti és egyházmegyei levéltárban is meglévő kániortaniíói dijlevelek javadalmainak kiszolgáltatására. Gyávasággal vannak vádolva a javadalmas kántortaniiók, hogy nem merik egyházi vagy világi bíróságnál követelni dijíevelükben feltüntetett javadalmukat. Nem ill van az igazság uraim, hanem off, hogy mikor létesült a tanítói nyugdíj és özvegy-árva gyámoldai állami törvény (1891. XLIII. t. c,), akkor igen sokan, hogy magasabb összeg után kapjanak nyugdijat és özvegyi ellátást, az egész kántori fizetést tanítói fizetésnek minősítették■ Újabb fizetésrendezéskor az állam ehhez adta a kiegészítést. Az egyházak a kántortanitói fizetéseket épp úgy kijárulfaíják most,mint az állami rendezés előtt, arról igazán nem tehetnek, hogy az állam nem az egyéni érdekek szerint, hanem egyöntetűen jár el az alapfizetés megállapításánál. Tehát ne az egyházakat kárhoztassák nartem vagy saját, vagy hivatali elődeik elszámitásáf, mely most az egyházakat is hátrányosan érinti, mert megromlott kániortaniiói állásuk. 4. Ezen gyűlésen is bebizonyosodott az a régi igazság, hogy aki haragszik, annak nincs igaza. Tudósító szerint: „A régóta fájó sebek sajgása között figyelmeztették az egyházmegye érdemes esperesét arra, hogy a papnak a tanítót nemcsak a terhes munkában, hanem annak jutalmában is igazságosan osztozkodó testvérének kell tekintenie.“ A iesívéri viszony színezésére nem a Bibliából veszek példát, pedig Ábelnek egyenesen égbe szálló áldozati füstje, Józsefnek szép cifra ruhája, Ézsaunak szórós keze stb. elég alkalmat szolgálhatnának, hanem Petőfi: Juhászlegényévei végzem észrevételeimet: „Elkeseredésében mi telhetett tőle : Nagyot ütött botjával a szamár fejére" Boross Kálmán, ■ 1 ■ H Nem kell a fővárosba meoni I! II ] mikor f £ 1 i POLLÁK JULISKA H» & th ? utódánál | 1 Komáromban, Nádor-utca 17.82. 1 2 M olcsóbban beszerezhetők a leg| • *8 újabb és kényelmes gummi és i halcsont nélküli hasfüzők és mell-. fi »• tartók orvosi rendeletre is. f s «K Tavaszi bőr- és cérnakeztyűk r* «* r M » nagy raktára I Keztyük tisztítása r s és javításai Selyem és flór haris-II nyák nagy választékban! it i 52 m ED „maüifar“ lap a napjai ill. Amit a Csánkihuszárok lapja tanít „Nem is olyan régen, egy félszázaddal azelőtt, kimondották Budapesten, hogy a békés, jóindulatú, dolgos szlovák népet, csak azért mert szlovák volt, ki kell iríani a főid színéről. Tilos lett a szlovák szó, tilos lett a szlovák könyv, a szlovák dal. A szlovák nép egyetlen középiskoláját bezárták, a kis szlovák nép egyetlen könyvtárát elrabolták és Budapestre szállították a nemzeti muzeum lomtárába, tilos volt szlovákul beszélni, szlovákul érezni... Később, — mikor már a hóhér-munka befejezéséhez közeledett, jöttek a különféle sirásó, könyörtelen törvények, rendelefek, melyeknek dicstelen betetőzése zz Apponyi féle iskolatörvény volt, mely örökre ki akarta irtani a szlovák nyelvet : tilos volt a szovák anyák gyermekeit anyanyelvükön tanítani... A váci és szegedi „Csillag“-börtönökben szenvedtek, pusztultak emberek, szlovákok, egyébként engedelmes állampolgárok, csak azért, mert szivükbőllelkükből néha-néha felsír a drága anyanyelv ezüsíö3 viszhangja... Sorsukat megadással tűrték“. Nem egy elfogult cseh lap irja ezeket a szemen szedett, az egész magyar nemzetet meggyalázni igyekvő rágalmakat, hanem a Csánki párt hivatalos lapjában: a „Kárpáti Földműves“ f, é. junius 20 án megjelent számában olvashatók. Magyar embereknek készül ez a „nyelvben magyar, lélekben csehszlovák“ lap, és bizonyára akadnak is magyar emberek, akik elolvassák. Az idézett cikk vakmerő állításaival felesleges hosszabban foglalkozni. Hogy milyen volt az az ezeréves magyar járom, amely alatt a szlovák nép nyögött, erősen rávilágít még a „Kárpáti Földműves“ által se tagadható az az igazság, hogy a szlovák ezer év múlva is megmaradt itt szlováknak, megőrizte nyelvét, dalait, ősi szokásait, nemzeti ruházatát, tehát egész faji kultúráját. A magyar sose üldözte a szlovákot, sőt a földjét, közjogait, ötömét, bánatát mindig hűségesen megosztotta vele, mint jó testvérhez illik. IH0PJ3O MÉ i ÜÍSÉ3É. — A párák útja a levegőben. — Hol esik a legtöbb eső ? — Lezuhanó felhők. — A nap-nap utáni bő esőzések, az ezekkel járó károk, úgymint áradások, a vetés pusztulása az emberben már merő önzésből is fokozottabb érdeklődést vált ki a természet jelenségei iránt. Ne higyjük azonban, hogy ez csak napjainkban tapasztalható. így volt ez már régen is, éppen ezért alakulhatott ki az időjárás tüneményeinek olyan sokféle és finom megkülönböztetésről bizonyságot tevő megjelölése. így például az eső fogalmára is hányféle kifejezésünk van! Szitáló eső, pásztás eső, zápor felhőszakadás', mindezek az esőnek nemcsak milyenségét, hanem szinte ösztönszerüleg körülbelüli mennyiségét is implicite magukban foglalják. Felhőszakadásról olyankor szólunk, amikor egyszerre s igen rövid idő alatt — többnyire zivatarok kíséretében — nagy víztömegek hullanak alá a magasból- Ha huszonnégy órán belül a csapadék 40 milliméternél több volt, akkor már szakkörökben is felhőszakadást emlegetnek, mert ez olyan nagy vízmennyiség, hogy ha a talaj nem inná be, vagy nem találna lefolyást, akkor egy négyszöméternyi területen négy centiméter magas vizréteg maradna meg. Hol vannak nagy felhőszakadások? Természetesen az ilyen felhőszakadásszerü esőzések nálunk aránylag ritkák, Nagyobb víztömegeket csak a trópusi vidékeken hoz egy-egy felhőszakadás, mint például Indiában, Cherapujiban, ahol 1877 junius 14 én egy nap alatt 1036 milliméter volt a csapadék, tehát kétszer annyi, mint amennyi eső esik hazánk szárazabb vidékein egy egész év alatt. Arról különben, hogy az egyenlítői vidékek némely részén minő, szinte a mesébe illő esőmennyiségek kerülnek a földre, éppen Cherapuji a legjobb példák egyike, mert itt az évi csapadékmenynyiség 2 méter 29 centiméter magas vizoszlopnak felel meg 1 A felhőszakadások azonban a szárazságukról híres földrészeket sem kímélik meg, így a Szaharában egy francia katonai különítményt oly váratlanul ért utói egy rettenetes folhőszakadás, hogy a völgyet, még mielőtt a katonák mngasabb helyekre menekülhettek volna, embermagasságnyi áradat lepte el. Ott pusztult mindenki az utolsó emberig! A száraz egyiptomban is, Heluában 1895 áprilisában olyan óriási vízmennyiségek zuhantak alá, hogy egy két méter magas iszapáradat hömpölygőit végig a városon. Sajnos, aránylag bármily ritkák is a mi vidékeinken a felhőszakadások, a legnagyobb baj, hogy a leggyakraban május, junius és julius hónapokban zúdulnak reánk, amikor még minden lábon áll s mint a mostani súlyos esetek is mutatják, különösen a földmivelő államnak, amik valóban fel sem becsülhető veszteséget okoznak. Épen ezeknek a súlyos esőzéseknek az oka az, hogy az egész évi csapadékmennyiség körülbelül négy tizedrésze ezekben a hónapokban kerül földjeinkre s igy a helyett, hogy az egész éven át egyenletesen oloszlana, nagy része gazdaságilag egyébként is értéktelen, mert a nedvességgel telitett talaj fel nem szívja s igy többnyire rombolások kíséretében lefolyik. A felhőszakadások keletkezése. Felmerül már most az a kérdés, hogy miként is jönnek létre ezek az olyan találóan felhőszakadásnak nevezett rendellenesen bő esők, amikor tényleg úgy tűnik fel a rettegő gazda szemében, mintha egy nagy darab sötét felhőtömeg zuhanna az égből alá? Az eső általában úgy keletkezik, hogy a széllel, vagy a légörvénylésekkel a föld meleg felszínéről nagymenynyiségü pára kerül a magasabb légrétegekbe. Odafenn, mint tudjuk, még nyáron is roppant hideg van, hiszen például Afrikában is a Kilimandzsáró vidékén tiz kilométernyi magasságban nyolcvan fokos hideget figyeltek meg a ballonokkal a magasba küldött hőmérők segítségévei. A párák odafenn a levegőnek végtelenül kicsi és hideg porszemeire rakódnak reá, úgy, mint leheletünk párája kicsapódik, ha télen a hideg abiaktáblára fujunk. Már most az ott fenn kivált s a finom apró porszemecskékre rakódott párákat látjuk, mint szinpompás felhőket tova szállani. Ezekből a felhőkből kapjuk azután az esőt, ha a kis cseppek már annyira megnövekedtek, hogy a föld vonzását a felfelé tartó légáramlatok nem tudják ellensúlyozni.
