Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-07-17 / 85. szám

£.4. oldal. Komáromi Lapok 1926. július 17 ne iDzethözileg ismert fáidul!! K ellemes nyaralóhely, pompás vidékkel Wienböl 35 perc alait elérhető. Naponta cca 100 vasút és 80 villámos közlekedik. 4 szanatórium, 1 a középosztály részére, 1 gyermekszanatórium, 41 nagy szálloda, pensiők, számtalan vendéglő. Lakás és ellátás minden árban. Világhírű kéncsfürddk! „Iszapcsomagolás“ Ivókúra Szőlőkura Ügetőversenyek, autó-, motor- és csónak­­kirándulás. Magas művészi nívójú városi színház nyári színkörrel. Elsőrangú zene csodaszép parkban. Több mozgósziuház állandóan változó műsorral. Villámos, taxi autó, bérkocsi, egyfogatu. Felvilágosítással szolgál: MSI BADEN 1 WIEN Telefon: Baden 243, 475 Mennél nagyobbra hiznak tehát az esőcseppek, annál hevesebb feltörő légáramlatnak kell uralkodnia, hogy a súlyos esőcseppek lebegő állapotukban megmaradjanak. Az ilyen heves, ör­­vényszerüen felszálló levegő másod­percenként néha tizenkét és télrnéternyi sebességgel, tehát gyorsvonat sebesség­gel emelkedik a magasba, még pedig 6—8 kilométernyire, amint azt majd minden meleg nyári napon a hatalma­san tornyosuló és méhükbsn zivatart rejtő felhőgo moly okban az úgynevezett kumuluszokon láthatjuk. Az eddigi fi­zikai kísérletek szerint ahhoz, hogy egy négy milliméter átmérőjű vízcsepp ne zuhanjon alá, a felszálló légáram­lásnak legalább is másodpercenként nyolc másodpercnyinek kell lennie. El képzelhető hehát, hogy mekkorák azok a vizcseppek, amelyeket már az előbb említett gyorsvonat! sebességgel föl­emelkedő légáramlatok sem tudlak zu­hanásukban megakadályozni. Amint ezek a fölfelé tartó sebességek csökkennek, adva van a felhőszakadások lehetősége s föllép a jégverés veszedelme is, mert könnyen megtörténhetik, hogy az oda­fenn uralkodó nagy hidegekben jéggé fagyott viz a földre tartó rövid pálya­futásában nem olvad el. Különösen tavasszal és nyár elején a felső légré­tegek még nem melegednek föl s a hő­­mérsékleti különbség a föld felszíne és a felhők régiója között igen nagy. Ezért azután, még ha nincs is jégeső, a záporok s különösen a felhőszaka dások után hűvösebb lesz idelenn a levegő, mert a magasból jövő hideg víztömegek lehűtik. Már a felhőszakadások keleikezésé­­sének ez a vázlatos leírása is bizonyítja, hogy az időjárás jelenségei milyen sok­féle elem egymásra hatásából alakul­nak ki. Ez is az egyik oka annak, hogy a meteorologia, ez az aránylag fiatal tudomány miért hibázza el néha következtetéseit. A kritikai iskolázott­­ság hijján lévő emberek természetesen az ilyen elhibázott hivatalos prognózi­sokat bizonyos kárörömmel portálják s gyakran inkább hisznek a „magán­­tudóstól“, vagy a természet egy-egy naiv megfigyelőjétől eredő jóslásoknak. B H. „A hét vége“. — A heti pihenőnap meghosszabbítása.— — Az angol szombat. — Az angolok „Week end“-nck hívják s egyik leghasznosabb szokásuknak tartják. Ez a hasznos s immárom joggá vált szokás — a hét végének megün­neplése, a vasárnap ünnepének szombat délután való megkezdése — most a kontinensen, is kezd jelszóvá válni. Nagy örömmel üdvözöljük, mert egész­ségesebb, üdvösebb, kedvesebb, test­nek, léleknek egyaránt szükségesebb szokást nem is igen vehetnénk át az angoloktól. „Mi az a hét vége “? A hét végének megünneplése tipikus angol szokás. Azt jelenti, hogy nem vasárnap reggel, hanem már szombat délben kezdődik az ünnep, a pihenés, a nyugalom, heti fáradalmaink gyümöl­­* cseinek learatása. A hivatalok, a gyárak, az üzletek szombat délben bezáródnak, hogy csak hétfőn reggel nyíljanak ki. Az angol ember egy fél nappal előbb kezdi a pihenést, a nyugalmat, az Ur által megszentelt napot ünnepelni, mint mi. Ez pedig nem azt jelenti, hogy Angliá­ban egy félnappal kevesebbet dolgoz­nak az emberek, hanem azt jelenti, hogy igazán kipihenve, felüdülve, tesben-ié­­lekben frissen mennek az uj hét fela­datai elé. Ez a félnap rengeteget jelent. Jelenti, hogy nem fáradt, összetört, morózus emberek kelnek fel vasárnap reggel az ágyból, hanem olyanok, kik mögött már egy félnapi pihenő és nyu­galom van. Szombat délben hazajövet már tervezgetnek, programot csinálnak vitatkoznak, alaposan meghányják-veíik, mit csináljanak a vasárnapjukkal ? És a pihenőnap problémájánál nincs fon­tosabb, izgatóbb a dolgozó emberre nézve. Szellemi vagy testi munkás, mind­egy az 1 Egyiknek éppen olyan vitális szükséglete, mint a másiknak, hogy jól felhasználja, hogy egyetlen egy pillana­tát kárbaveszni ne hagyja. A „hét vége“ hatása. Gondolják meg, hogy szombat dél­ben már leül a család és megcsinálhatja terveit. Másfél napból még egy kis rö­vid, vidéki túrára is futja. Ha szép idő van, sportokra, kirándulásokra, ha ked­vezőtlen az időjárás, múzeumokra, kép tárakra gondolhatunk, esetleg egy jó könyv elolvasására, amellyel már régen tartozunk magunknak. Gondoljuk el, hogy nem szombat este későn kerül haza a magányos ember rideg odújába, vagy a családos, szinte hollrafáradt, kedvetlen otthonába, hanem délben, azzal a derült érzéssel, hogy másfél nap áll elölte, mit saját ízlése szerint hasz­nálhat fel, vagy, ami még kellemesebb és jobb érzés, övéinek ajándéko. h t. Nőm kell idegeskedni, sebtiben elhatá rozni valamit, csakhogy már egyszer lui legyünk rajta. Vasárnap reggelenkint nem a fáradt, ideges apa, magát még jól ki sem aludt, kiált rá gyermekeire, hogy: „ugyan hagyjatok békét, még pihenőnapom sincs miattatok“. Ami kel­lemetlen volt s a külvilágból bekerült az otthonba, azt a szombat délutáni pihenő már elmosta. A megnyugodott emberi energia már szinte kívánja, kö­veteli az újabb emóciókat. Itt aztán ezer­féle színes terv me.-ülhet fel, az sem baj, ha hajnalban kell fölkelni miatta, hiszen nem a munkanapból szakadtunk be a pihenőbe. Egy félnapi spácium volt a heti emberi robot, és az áldott isteni pihenő között. Ez a félnap éppen elég arra, hogy minden zökkenés nél­kül vigye át Telkünket, testünket a má­sik partra és mindenképpen felkészülve találjon bennünket az öröm, melyet a hetedik nappal ajándékozott az Ur az emberiségnek. Dickens felvonó hídja. , Dickensnek egyik regényében szere­pel egy kedves, bogaras agglegény. , Nappal egy kéteshirü ügyvéd irodájá­­; ban dolgozik s a legszennyesebb, mocs­­| kosabb ügyek között él. Gyilkosok, ■ rablók, sikkasztok jönnek fel az irodába : és tárják fel lelki sebeiket, melyek ször-I’ nyübbek és förtelmesebbek minden testi fekélynél. Az öreg Írnok hallgatja, nézi, figyeli őket, elintézi dolgaikat, ahogy főnöke parancsolja. Este aztán hazamegy külvárosi kis vityiliójába. A kapu előtt egy kis feivonóhidat készített és mikor hazamegy édesapjához, kit bálványozó szereiettel imád, a hidat felvooja maga mögött, jelezni akarván vele, hogy ami baj, bú, szomorúság, gond, szenny, gyalázat, szégyen van kunt a világban, az ottmaradt, a kéteshirü ügyvéd iro­dájában, ide csak a szeretet, a meg­elégedettség, a derű, a tisztaság, a jó­ság és a hűség léphet be. Dickens nem tartozott az elsőrendű embetismerők közé, ezt mint gyöngéjét sokszor sze­mére is vetették. Lehet, hogy az egyes alakok megfigyelésében és megformá­lásában hibázott is, de az angol pszic­hét, mint típust senki sem ismerte job­ban nála. Ez a felvonóhíd ujult meg az angol „Week end“-ben a szombaton beálló ünneplésbe. Egy felvonóhíd, amelyen Intézeti felszerelések m legolcsóbban ELBERÍ divatáruházában Komárom, Nádor-utca 19-, Koronabankkal szemben-00 co Patent harisnya, fiú és leányka ing, nadrág, leányka kombiné, zsebkendő, törülköző, reggeli cipő. — Klót- és lüszter-kötény; Vulkán-fibre koffer, utazó kosár, tornacipő, stb. Továbbá nagy raktár: férfi zephir- és selyem ing, nyári alsó­nadrág, nyakkendő, apache ing, „Hercules“ flór harisnya Ke 21’—; fürdőkosztüm, férfi zokni és harisnya stb. cikkekben. Gyermekkocsi osztály! Vászontetős sportkocsi Ke 280*— semminek sem szabad átjönni a hétköz­napok bajából, szeanyébői a vasárnapi szentségbe. És erre a felvonóhidra, erre a félna­pos spáciumra, mely dolgozó napjainkat a pihenőtő1, a nyugalomtól elválasztja mindennél jobban szüksége volna a mi agyonzakiatotí, tes ben, lélekben holtra fáradt társadalmunknak. ä Mmmm H í. Háromszáz év előtt egy májusi reg­gelen a holland Nyugaundiai Társaság Z‘iemeeuw nevű kereskedelmi hajója békésen horganyzott a Manhattes (a mai Manhattan) sziget közelében Észak­­amerika partjainál. A parton egy cso­port indián körbenülve pipázott körül­belül ugyanakkora számú hollandi ten­gerésszel együtt. Tőlük nem messze egy halom ruhaféle, kések, csörgők, ü veggyöngyök ás különf éle c3tc;sebec>’ék voltak kosarakban. Mikor a kis csoport kis?illa pipáját, az indiánok felszedték a kosarakban lévő „drágaságokat“ és sietve távozlak könnyű csónakaikon, nehogy a bolond fehérek meggondolják a vásári. A vásár tárgya ugyanis Man­hattan szigete volt, melyen jelen’eg Ncw- York terül el. Az a nyitfakéregre írott szerződés, amelyet az indiánok vissza hagytak, biztosította a holland tengeré­szeket, hogy 24000 holdnyi területet békásén tulajdonba vehelnek, mintegy hatvan hollandi forint (kb. öt font ster­ling) értékű csecsebecsékért. Holdját tehát félfiliérrei vették a földnek. Ez volt az ára annak a területnek, amely ma több mint 1000 millió font sterlin­get ér. A kis csoport hollandi tengerésznek a kapitánya Peter Mir.ült volt, aki 1624 ben a spanyolok altat elfoglalt Weseibő! menekült. Az ő nevéhez fű­ződik az a nagyszerűen sikerült üzlet­­| kötés, mely a ;.is csoport gyarmatosnak a Manhattan-síiget békés birtoklását biztosította. Bár nem Minuit és társai voltak az elsők, akik Manhattart-szige­­; lén laktak, az ma már teljesen tisztá­zott kérdés, hogy ők voltak azon az eiső települők. Az ő nevükhöz fűződik N.w-Amsíerdam (a mai N.w York ősé- 5 nek) megalapítása és ennek emlékezetét ünnepli ma, háromszáz esztendő mul- I tán N.w York városa. Minuit kitűnő szervező és közigaz­gató talentumnak bizonyult. Uj Amster­dam teljes vallási szabadságot biztosi­­’ lőtt összes gyarmatosainak, ami lehe­­; tővé tette és előidézte, hogy az óvilág­­; ban üldözött Különféle felekezetek hosszú rajokban igyekezt. k az Óceánon túlra és a Manhattan-szigeten és környékén telepedtek meg. Csakhamar önálló auto­nóm étet fejlődött ki a sziget telepesei között; urak azonban mégsem voltak a saját otthonukban, mert hiszen az eji-sz ’ kormányzat és irányítás a Nyugatindiai Társaság amsterdami főintőzetének a kezében volt. Minuit azonban h-gy ügyességgel vezette az ügyeket és meg is maradt hivatalában 1632-ig. Utána még három hollandi kormány zója volt Uj-Amsterdamnak. Wouter van Twdkr, William Kieft és Péter Síuyvesant, akik közül a legutóbb em­lített Síuyvesant volt csak valóban ki­váló, erőskezü férfi és katona. A kis gyarmat több-kevesebb viszontagság ; között hol belső, hol külső ellenségek­­| kel harcolva, élte a maga életét mind­­| addig, míg New England-nak Cabot által történt teijes felfedezése bekővet ; kezeit. Anglia akkor kiterjesztette igé­nyét egész Északamerikára és vitássá ’ tette a holland terjeszkedést. Nagy pro­paganda indult mag, hogy angol tele­pesek kivándorolj inak és birtokba ve­gyék az uj területei. Síuyvesant azon­ban makacsul ragaszkodott a Hollan­diától nyert szabad domlevélltöz és a holland fenhaiósághoz és fegyve rei állt ellent az angol betelepülők csapa­tainak. MiköT 1653 baft Cromwell háboruoa keveredett az Egyesült-Tartományokkal, a holland telepesek minden késedelem nélkül megkezdték városuk és biríosuk erősítését és teijes erősei készül tea a védelemre és az ellenállásra. Kiderült, hogy nem hiába, mer Cromwell a kö­vetkező évben négy nadihajóból áiió holtat küldött Bős ónba, hogy támad­jál? meg Uj-Ainsterdámot. A hollandu­sok szerencséjére azonban azon á na­pon, amikor a flottának Uj Angliából el kelleit volna indulnia, megkötötték a békét. A rá következő tíz esztendő alatt Síuyvesant nagy energiával dolgozott azon, hogy a noíianci oirtokot a kiké­­rülhetetjen támadás elől megvécíelmezze. Katonákat gyakorol.. be, erődítményeket építed és szervezte a lakosságot az. angolok ellen. 1564-ben azonban 11, Károly angol király fivérének, Jakab York és Albany hercegének adomá­nyozta Lng Isiaadot es a ConneKitcu. és Delaware között ievő teiu etet, u melybe tartozón az egész amerikai nor­land tdepiivéay is. A yorki ticiceg hogy megakadályozza a no:laudi hadi-, hajok beavatkozását, a legnagyobb óva­tossággal eljárva igyekezett birtOKba venni a nem juttatóit iertj:e:et. Nzöy I hajót küldött Uj Amsterdam eiien, tnuit­­’ egy 500 főnyi katonával, akik Ktchard Ntcolís ezredes paranejnoksága alatt állottak, hogy vegyék birtokai tuigjdo­­ríát. Connecticut iái egy sereg önkén test vettek meg föl a hajókra és így érkeztek meg Uj Amsterdam elé, meiyc« szívós ellenállás után elfogtál uk. 16o4, szeptember 8 án Síuyvesant belátva a további ellenállás céltalanságát, meg­adta magát. Az angolok a derék kan­nának megengedtek, hogy teljes fegy­verzettel es minden tiszietet megaüasa mellett elvonulhasson és hajókat oo­­csátouas rendelkezésére, hogy Hoiua­­diába visszatérhessen. Uj Amsterdam igy került az angolok fonhatósága me s ekkor lett belőle New York, A y^rki herceg Ntcolís ezredesi nevezte ki <u uj tartomány kormányzójává, akineis békés, jóakaratu kormányzata álad a régi telepesek csakhamar megbéküuea az uj rendszerrel s az angol-szász fa végképp megvetette lábát a Manhattar szigeten. Homáiomi levelek. Kedves olvasóim. Engedjék meg, hogy ezúttal égi nem rokonszenves dologgal hoza kodjam elő : dicsekvéssel. El kel árulnom, hogy a legnagyobb iró sikeremet a múlt szombati számunk ban leközölt „Komáromtól Keszthelyig meg vissza“ cimü Írásommal értem el Az érettségi találkozónkról, a diák kori visszaemlékezéseimről, a báré cim adományozásáról irt vig és szó moru zeng eményejmmel elért siket azonban elhomály0sitja valami sz0 moru akkord. Et>be° az írásomba] követtem el életem leánagy°bb köny nyelmüségét. Én, a hatezer éves Faun, aki do bálódzom az ezerévekkel, de a öregedő nők szokása szerint sós árultam el, hogy mikor születten hagytam, hogy kiki mennyire becsi és mivel minden életkor becsűié

Next

/
Thumbnails
Contents