Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-07-17 / 85. szám
£.4. oldal. Komáromi Lapok 1926. július 17 ne iDzethözileg ismert fáidul!! K ellemes nyaralóhely, pompás vidékkel Wienböl 35 perc alait elérhető. Naponta cca 100 vasút és 80 villámos közlekedik. 4 szanatórium, 1 a középosztály részére, 1 gyermekszanatórium, 41 nagy szálloda, pensiők, számtalan vendéglő. Lakás és ellátás minden árban. Világhírű kéncsfürddk! „Iszapcsomagolás“ Ivókúra Szőlőkura Ügetőversenyek, autó-, motor- és csónakkirándulás. Magas művészi nívójú városi színház nyári színkörrel. Elsőrangú zene csodaszép parkban. Több mozgósziuház állandóan változó műsorral. Villámos, taxi autó, bérkocsi, egyfogatu. Felvilágosítással szolgál: MSI BADEN 1 WIEN Telefon: Baden 243, 475 Mennél nagyobbra hiznak tehát az esőcseppek, annál hevesebb feltörő légáramlatnak kell uralkodnia, hogy a súlyos esőcseppek lebegő állapotukban megmaradjanak. Az ilyen heves, örvényszerüen felszálló levegő másodpercenként néha tizenkét és télrnéternyi sebességgel, tehát gyorsvonat sebességgel emelkedik a magasba, még pedig 6—8 kilométernyire, amint azt majd minden meleg nyári napon a hatalmasan tornyosuló és méhükbsn zivatart rejtő felhőgo moly okban az úgynevezett kumuluszokon láthatjuk. Az eddigi fizikai kísérletek szerint ahhoz, hogy egy négy milliméter átmérőjű vízcsepp ne zuhanjon alá, a felszálló légáramlásnak legalább is másodpercenként nyolc másodpercnyinek kell lennie. El képzelhető hehát, hogy mekkorák azok a vizcseppek, amelyeket már az előbb említett gyorsvonat! sebességgel fölemelkedő légáramlatok sem tudlak zuhanásukban megakadályozni. Amint ezek a fölfelé tartó sebességek csökkennek, adva van a felhőszakadások lehetősége s föllép a jégverés veszedelme is, mert könnyen megtörténhetik, hogy az odafenn uralkodó nagy hidegekben jéggé fagyott viz a földre tartó rövid pályafutásában nem olvad el. Különösen tavasszal és nyár elején a felső légrétegek még nem melegednek föl s a hőmérsékleti különbség a föld felszíne és a felhők régiója között igen nagy. Ezért azután, még ha nincs is jégeső, a záporok s különösen a felhőszaka dások után hűvösebb lesz idelenn a levegő, mert a magasból jövő hideg víztömegek lehűtik. Már a felhőszakadások keleikezésésének ez a vázlatos leírása is bizonyítja, hogy az időjárás jelenségei milyen sokféle elem egymásra hatásából alakulnak ki. Ez is az egyik oka annak, hogy a meteorologia, ez az aránylag fiatal tudomány miért hibázza el néha következtetéseit. A kritikai iskolázottság hijján lévő emberek természetesen az ilyen elhibázott hivatalos prognózisokat bizonyos kárörömmel portálják s gyakran inkább hisznek a „magántudóstól“, vagy a természet egy-egy naiv megfigyelőjétől eredő jóslásoknak. B H. „A hét vége“. — A heti pihenőnap meghosszabbítása.— — Az angol szombat. — Az angolok „Week end“-nck hívják s egyik leghasznosabb szokásuknak tartják. Ez a hasznos s immárom joggá vált szokás — a hét végének megünneplése, a vasárnap ünnepének szombat délután való megkezdése — most a kontinensen, is kezd jelszóvá válni. Nagy örömmel üdvözöljük, mert egészségesebb, üdvösebb, kedvesebb, testnek, léleknek egyaránt szükségesebb szokást nem is igen vehetnénk át az angoloktól. „Mi az a hét vége “? A hét végének megünneplése tipikus angol szokás. Azt jelenti, hogy nem vasárnap reggel, hanem már szombat délben kezdődik az ünnep, a pihenés, a nyugalom, heti fáradalmaink gyümöl* cseinek learatása. A hivatalok, a gyárak, az üzletek szombat délben bezáródnak, hogy csak hétfőn reggel nyíljanak ki. Az angol ember egy fél nappal előbb kezdi a pihenést, a nyugalmat, az Ur által megszentelt napot ünnepelni, mint mi. Ez pedig nem azt jelenti, hogy Angliában egy félnappal kevesebbet dolgoznak az emberek, hanem azt jelenti, hogy igazán kipihenve, felüdülve, tesben-iélekben frissen mennek az uj hét feladatai elé. Ez a félnap rengeteget jelent. Jelenti, hogy nem fáradt, összetört, morózus emberek kelnek fel vasárnap reggel az ágyból, hanem olyanok, kik mögött már egy félnapi pihenő és nyugalom van. Szombat délben hazajövet már tervezgetnek, programot csinálnak vitatkoznak, alaposan meghányják-veíik, mit csináljanak a vasárnapjukkal ? És a pihenőnap problémájánál nincs fontosabb, izgatóbb a dolgozó emberre nézve. Szellemi vagy testi munkás, mindegy az 1 Egyiknek éppen olyan vitális szükséglete, mint a másiknak, hogy jól felhasználja, hogy egyetlen egy pillanatát kárbaveszni ne hagyja. A „hét vége“ hatása. Gondolják meg, hogy szombat délben már leül a család és megcsinálhatja terveit. Másfél napból még egy kis rövid, vidéki túrára is futja. Ha szép idő van, sportokra, kirándulásokra, ha kedvezőtlen az időjárás, múzeumokra, kép tárakra gondolhatunk, esetleg egy jó könyv elolvasására, amellyel már régen tartozunk magunknak. Gondoljuk el, hogy nem szombat este későn kerül haza a magányos ember rideg odújába, vagy a családos, szinte hollrafáradt, kedvetlen otthonába, hanem délben, azzal a derült érzéssel, hogy másfél nap áll elölte, mit saját ízlése szerint használhat fel, vagy, ami még kellemesebb és jobb érzés, övéinek ajándéko. h t. Nőm kell idegeskedni, sebtiben elhatá rozni valamit, csakhogy már egyszer lui legyünk rajta. Vasárnap reggelenkint nem a fáradt, ideges apa, magát még jól ki sem aludt, kiált rá gyermekeire, hogy: „ugyan hagyjatok békét, még pihenőnapom sincs miattatok“. Ami kellemetlen volt s a külvilágból bekerült az otthonba, azt a szombat délutáni pihenő már elmosta. A megnyugodott emberi energia már szinte kívánja, követeli az újabb emóciókat. Itt aztán ezerféle színes terv me.-ülhet fel, az sem baj, ha hajnalban kell fölkelni miatta, hiszen nem a munkanapból szakadtunk be a pihenőbe. Egy félnapi spácium volt a heti emberi robot, és az áldott isteni pihenő között. Ez a félnap éppen elég arra, hogy minden zökkenés nélkül vigye át Telkünket, testünket a másik partra és mindenképpen felkészülve találjon bennünket az öröm, melyet a hetedik nappal ajándékozott az Ur az emberiségnek. Dickens felvonó hídja. , Dickensnek egyik regényében szerepel egy kedves, bogaras agglegény. , Nappal egy kéteshirü ügyvéd irodájá; ban dolgozik s a legszennyesebb, mocs| kosabb ügyek között él. Gyilkosok, ■ rablók, sikkasztok jönnek fel az irodába : és tárják fel lelki sebeiket, melyek ször-I’ nyübbek és förtelmesebbek minden testi fekélynél. Az öreg Írnok hallgatja, nézi, figyeli őket, elintézi dolgaikat, ahogy főnöke parancsolja. Este aztán hazamegy külvárosi kis vityiliójába. A kapu előtt egy kis feivonóhidat készített és mikor hazamegy édesapjához, kit bálványozó szereiettel imád, a hidat felvooja maga mögött, jelezni akarván vele, hogy ami baj, bú, szomorúság, gond, szenny, gyalázat, szégyen van kunt a világban, az ottmaradt, a kéteshirü ügyvéd irodájában, ide csak a szeretet, a megelégedettség, a derű, a tisztaság, a jóság és a hűség léphet be. Dickens nem tartozott az elsőrendű embetismerők közé, ezt mint gyöngéjét sokszor szemére is vetették. Lehet, hogy az egyes alakok megfigyelésében és megformálásában hibázott is, de az angol pszichét, mint típust senki sem ismerte jobban nála. Ez a felvonóhíd ujult meg az angol „Week end“-ben a szombaton beálló ünneplésbe. Egy felvonóhíd, amelyen Intézeti felszerelések m legolcsóbban ELBERÍ divatáruházában Komárom, Nádor-utca 19-, Koronabankkal szemben-00 co Patent harisnya, fiú és leányka ing, nadrág, leányka kombiné, zsebkendő, törülköző, reggeli cipő. — Klót- és lüszter-kötény; Vulkán-fibre koffer, utazó kosár, tornacipő, stb. Továbbá nagy raktár: férfi zephir- és selyem ing, nyári alsónadrág, nyakkendő, apache ing, „Hercules“ flór harisnya Ke 21’—; fürdőkosztüm, férfi zokni és harisnya stb. cikkekben. Gyermekkocsi osztály! Vászontetős sportkocsi Ke 280*— semminek sem szabad átjönni a hétköznapok bajából, szeanyébői a vasárnapi szentségbe. És erre a felvonóhidra, erre a félnapos spáciumra, mely dolgozó napjainkat a pihenőtő1, a nyugalomtól elválasztja mindennél jobban szüksége volna a mi agyonzakiatotí, tes ben, lélekben holtra fáradt társadalmunknak. ä Mmmm H í. Háromszáz év előtt egy májusi reggelen a holland Nyugaundiai Társaság Z‘iemeeuw nevű kereskedelmi hajója békésen horganyzott a Manhattes (a mai Manhattan) sziget közelében Északamerika partjainál. A parton egy csoport indián körbenülve pipázott körülbelül ugyanakkora számú hollandi tengerésszel együtt. Tőlük nem messze egy halom ruhaféle, kések, csörgők, ü veggyöngyök ás különf éle c3tc;sebec>’ék voltak kosarakban. Mikor a kis csoport kis?illa pipáját, az indiánok felszedték a kosarakban lévő „drágaságokat“ és sietve távozlak könnyű csónakaikon, nehogy a bolond fehérek meggondolják a vásári. A vásár tárgya ugyanis Manhattan szigete volt, melyen jelen’eg Ncw- York terül el. Az a nyitfakéregre írott szerződés, amelyet az indiánok vissza hagytak, biztosította a holland tengerészeket, hogy 24000 holdnyi területet békásén tulajdonba vehelnek, mintegy hatvan hollandi forint (kb. öt font sterling) értékű csecsebecsékért. Holdját tehát félfiliérrei vették a földnek. Ez volt az ára annak a területnek, amely ma több mint 1000 millió font sterlinget ér. A kis csoport hollandi tengerésznek a kapitánya Peter Mir.ült volt, aki 1624 ben a spanyolok altat elfoglalt Weseibő! menekült. Az ő nevéhez fűződik az a nagyszerűen sikerült üzlet| kötés, mely a ;.is csoport gyarmatosnak a Manhattan-síiget békés birtoklását biztosította. Bár nem Minuit és társai voltak az elsők, akik Manhattart-szige; lén laktak, az ma már teljesen tisztázott kérdés, hogy ők voltak azon az eiső települők. Az ő nevükhöz fűződik N.w-Amsíerdam (a mai N.w York ősé- 5 nek) megalapítása és ennek emlékezetét ünnepli ma, háromszáz esztendő mul- I tán N.w York városa. Minuit kitűnő szervező és közigazgató talentumnak bizonyult. Uj Amsterdam teljes vallási szabadságot biztosi’ lőtt összes gyarmatosainak, ami lehe; tővé tette és előidézte, hogy az óvilág; ban üldözött Különféle felekezetek hosszú rajokban igyekezt. k az Óceánon túlra és a Manhattan-szigeten és környékén telepedtek meg. Csakhamar önálló autonóm étet fejlődött ki a sziget telepesei között; urak azonban mégsem voltak a saját otthonukban, mert hiszen az eji-sz ’ kormányzat és irányítás a Nyugatindiai Társaság amsterdami főintőzetének a kezében volt. Minuit azonban h-gy ügyességgel vezette az ügyeket és meg is maradt hivatalában 1632-ig. Utána még három hollandi kormány zója volt Uj-Amsterdamnak. Wouter van Twdkr, William Kieft és Péter Síuyvesant, akik közül a legutóbb említett Síuyvesant volt csak valóban kiváló, erőskezü férfi és katona. A kis gyarmat több-kevesebb viszontagság ; között hol belső, hol külső ellenségek| kel harcolva, élte a maga életét mind| addig, míg New England-nak Cabot által történt teijes felfedezése bekővet ; kezeit. Anglia akkor kiterjesztette igényét egész Északamerikára és vitássá ’ tette a holland terjeszkedést. Nagy propaganda indult mag, hogy angol telepesek kivándorolj inak és birtokba vegyék az uj területei. Síuyvesant azonban makacsul ragaszkodott a Hollandiától nyert szabad domlevélltöz és a holland fenhaiósághoz és fegyve rei állt ellent az angol betelepülők csapatainak. MiköT 1653 baft Cromwell háboruoa keveredett az Egyesült-Tartományokkal, a holland telepesek minden késedelem nélkül megkezdték városuk és biríosuk erősítését és teijes erősei készül tea a védelemre és az ellenállásra. Kiderült, hogy nem hiába, mer Cromwell a következő évben négy nadihajóból áiió holtat küldött Bős ónba, hogy támadjál? meg Uj-Ainsterdámot. A hollandusok szerencséjére azonban azon á napon, amikor a flottának Uj Angliából el kelleit volna indulnia, megkötötték a békét. A rá következő tíz esztendő alatt Síuyvesant nagy energiával dolgozott azon, hogy a noíianci oirtokot a kikérülhetetjen támadás elől megvécíelmezze. Katonákat gyakorol.. be, erődítményeket építed és szervezte a lakosságot az. angolok ellen. 1564-ben azonban 11, Károly angol király fivérének, Jakab York és Albany hercegének adományozta Lng Isiaadot es a ConneKitcu. és Delaware között ievő teiu etet, u melybe tartozón az egész amerikai norland tdepiivéay is. A yorki ticiceg hogy megakadályozza a no:laudi hadi-, hajok beavatkozását, a legnagyobb óvatossággal eljárva igyekezett birtOKba venni a nem juttatóit iertj:e:et. Nzöy I hajót küldött Uj Amsterdam eiien, tnuit’ egy 500 főnyi katonával, akik Ktchard Ntcolís ezredes paranejnoksága alatt állottak, hogy vegyék birtokai tuigjdoríát. Connecticut iái egy sereg önkén test vettek meg föl a hajókra és így érkeztek meg Uj Amsterdam elé, meiyc« szívós ellenállás után elfogtál uk. 16o4, szeptember 8 án Síuyvesant belátva a további ellenállás céltalanságát, megadta magát. Az angolok a derék kannának megengedtek, hogy teljes fegyverzettel es minden tiszietet megaüasa mellett elvonulhasson és hajókat oocsátouas rendelkezésére, hogy Hoiuadiába visszatérhessen. Uj Amsterdam igy került az angolok fonhatósága me s ekkor lett belőle New York, A y^rki herceg Ntcolís ezredesi nevezte ki <u uj tartomány kormányzójává, akineis békés, jóakaratu kormányzata álad a régi telepesek csakhamar megbéküuea az uj rendszerrel s az angol-szász fa végképp megvetette lábát a Manhattar szigeten. Homáiomi levelek. Kedves olvasóim. Engedjék meg, hogy ezúttal égi nem rokonszenves dologgal hoza kodjam elő : dicsekvéssel. El kel árulnom, hogy a legnagyobb iró sikeremet a múlt szombati számunk ban leközölt „Komáromtól Keszthelyig meg vissza“ cimü Írásommal értem el Az érettségi találkozónkról, a diák kori visszaemlékezéseimről, a báré cim adományozásáról irt vig és szó moru zeng eményejmmel elért siket azonban elhomály0sitja valami sz0 moru akkord. Et>be° az írásomba] követtem el életem leánagy°bb köny nyelmüségét. Én, a hatezer éves Faun, aki do bálódzom az ezerévekkel, de a öregedő nők szokása szerint sós árultam el, hogy mikor születten hagytam, hogy kiki mennyire becsi és mivel minden életkor becsűié
