Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-11-11 / 135. szám

^©gyvenhetedik évfolyam, 135. sxám. Csütörtök, 1030. november. 11. FOLITIKAI^AR ö 3 fiié téti ir ctehuloT&k értékben: Selyben ét vidékre postai szétküldéssel: Sijéw évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 150 Ki. ' vyes «lén éra t 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA ár. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF ár. Sierkesztőség és kiadóhivatal: Nádot-a. M., Megjelenik hetenkint bároinaxor > kedden, csütörtökön és szombaton A szociális iiiztositás. Komárom, — november 10. A komáromi iparos és kereskedő osztály csak most kezd tudatára ébredu. t - r '3 veszedeiem­­nek, mely Kapuink előtt zör­get és fizetési meghagyásokkal kedveskedik, a szociális biztosítás veszedelmének. Mert ha szociális gondolkodásunk teljes végezetével vizsgáljuk is ezt a törvényt, lehe­tetlen rajta é-zre nem venni azt, hogy ez az osztályharcnak az eredménye, tegyük hozzá, hogy nagyon is egyoldalú eredménye. Tudjuk ennek a törvénynek a politikai történetét: engedmény volt ez a baloldali pártoknak és kiszolgáltatását jelenti az iparos­kereskedő osztály munkaadóinak. Minden város megmozdul ez ellen a törvény ellen, minden érdekkép­viselet siet tiltakozni, a parlament­ben súlyos bírálatok hangzanak el felőle: csak Komárom csendes, mintha egyetértene azzal a súlyos rendelkezésekkel, amelyek ebből a törvényből fenyegetik. Óriási meg­terhelését jelenti ez az ipar- és kereskedelemnek, anélkül, hogy a biztosítottaknak valami kedvezmé­nyeket jelentene. A törvényhozás úgynevezett ha­ladó szelleme egész természetesnek találja azt, hogy a munkásbizto­­sitó és a szociális intézményekben a munkaadók ne legyenek terheik arányában képviselve, szinte fáz­nak a paritásos bizottságoktól. A törvény szerint a biztosítási ösz­­szeget minden felebbezés ellenére is be lehethajtani.Az olyan munkaadót, akit pénzbírsággal sújtanak és azt megfizetni nem tudja, elzárják. Szóval ez a törvény az adósok börtönének évszázados és csak Dickens regényeiből ismert intéz­ményét eleveníti tel. Ne is beszél­jünk arról, hogy a törvény feles­leges bürokráciát visz bele még a szociális életbe is, mikor az igények érvényesítését kérvényezéshez köti, tehát a jogokért folyamodni kell, amihez eddig elegendő volt a szó­beli bejelentés is. Ellenben a döntő­bíróság előtt való tárgyaláson a munkaadó vagy a biztosított nem vallhat ügyvédet és kénytelen a sok száz szakaszból álló törvényt megtanulni, ha jogait érvényesíteni kívánja; hogy erre a legtöbb biz­tosított, sőt munkaadó is képtelen, az mindegy. A fő dolog, hogy az uj intézmény milliói együtt legye­nek. Van egy nagyszerű szakasza a törvénynek, amely nyugdijat biz­tosit annak is, aki bizonyos ideig fizette a járulékokat, mint bizto­sított és későbben önállóvá lesz. Ezek boldogan fizetik a járulékot és azt hiszik, hogy csakugyan ré­szesülnek a szociális biztosítás ál­dásaiban. Azonban keserűen fog­nak csalódni, mert nem is gon­dolják, hogy reményeik egy másik kis szakaszocska szirtjein szen­vednek hajótörést. Ebben ugyanis az van kimondva, hogy rokkant­ság vagy halál esetén csak abban az esetben kaphat járadékot az ilyen biztosítóit vagy családja, ha a halál vagy rokkantság bekövet­kezése előtt bizonyos ideig fizette a pénztárat. Mivel pedig a halált ennyire pontosan megérezni nem lehel, sem pedig a véletlen elsze­­rencséllenedést, efelől ugyan éhen halhatnak az öreg iparosok. Prágában azonban uj hivatalnok hadsereget toboroznak a szociális biztosítás végrehajtására, ezek biz­tosítva lesznek egész életükre jól jövedelmező állásaikban. = A költségvetés a nemzetgyűlés előtt. A költségvetési bizottság három hét óta tárgyalja az 1927. évi költség­­vetést, amellyel a jelek szerint a hét második felében végezni fog. A kép­­víselőház teljes ülését november 16-án taríja, a költségvetési vitát pedig az eddigi megállapodások szerint, novem­ber 17 én kezdi meg. = Iskoiaügyi önkormányzat. A költ­ségvetési bizottság ülésén Hodzsa Milán dr. iskolaügyi miniszter a tárcájára vo­natkozó költségvetés tárgyalásánál hosz­­szabb beszédet mondott, amelyben is­mertette a kormány iskolapolitikáját. Beszéde során megemlékezett az iskola­­ügyi önkormányzat terén szükségesnek mutatkozó reform kérdéséről is és töb­bek között kijelentette, hogy ennek a kérdésnek megoldása előtt állunk. Az eddigi autonómia nem elegendő és el­évült, a változást a megyerendszerrel összhangba kell hozni, de tekintet nél­kül arra, hogy a nagymegyerendszer mikor lép teljesen életbe, az iskola­­reformot már keresztül kell vezetni. Szlovenszkőn, ahol a nagymegyerend­szer már funkcionál, a reformot még ebben az évben, de legkésőbb még a jövő év elején életbe kivánja a minisz­ter léptetni, a történelmi országokban pedig julius eleje körül. A miniszter szerint az iskolai autonómia kereteiben a kerületi és tartományi bizottságokban mindenféle nemzetiség és társadalmi réteg megkapja azokat a feltételezettsé geket, amelyek lehetővé teszik számukra az iskolai autonómia gyakorlását. Nem fog összeütközésbe kerülni a reform az unifikálási törvénnyel, mert a reform- ] í törvény, amely az iskolák felállítására, fenntartására és látogatására vonatkozik, mint javaslat már készen van és ta­vasszal a törvényhozás elé kerül. Az iskolakormányzás unifikálását a lehető leggyorsabban keresztül kell vinni és legalább szervezeti tekintetben egységes formára kell jutni. A fizetési törvény is már ezt a célt szolgálta azzal, hogy közös pragmatikát fogadott el. = A szlovák néppárt a kormányban. A hosszas tárgyalások végre is meg­érlelték a szlovák néppártnak azon el­határozását, amely a pártnak a kor­mányba való belépését megállapítja. A párt két miniszteri tárcát igényel, ame­lyet a miniszterelnök hajlandó is meg­adni. Ez a két tárca a közegészségügyi és az unifikáciős minisztérium lenne. A párt a miniszteri állásokra Tiso dr.«?, Gazik dr.-t és Ravasz dr.-t jelölte, ezek közül fog Svehla választani. Ha a tár­gyalások a miniszterelnökkel kedvezően végződnek, akkor az uj minisztereket már a napokban kinevezik. Lehetséges, hogy a kinevezés már ma megtörténik. A szlovák néppárt többi feltételei, ame­lyek a zsupáni állások betöltésére és kulturális követelésekre vonatkoznak, később lesznek honorálva. Ezek közé a követelések közé azonban az autonó­mia kérdését a párt nem vette föl, pe­dig még a múlt héten is hangoztatták, hogy autonómia nélkül nincs kormány­­támogatás. Úgy látszik, hogy a szlovák néppárt sarkalatos programpontja a hosszas tárgyalások alatt valahol elsik­kadt. = Létszámcsökkentés az állami tiszt­viselőknél. A „Bohemia" azt irja, hogy több állami hivatalnokot fölhívtak az ránt, hogy nyújtsa be nyugdíjaztatása iránti kérvényét. Azokról a hivatalno­kokról van szó, akik szolgálati éveik számánál fogva teljes nyugdíjra tart­hatnak számot. Az állami adminisztrá­cióban most rendszeresített helyekkel látszik összefüggésben lenni a nyugdí­jaztatás, mert a jövőben az uj fizetési törvény alapján csak a rendszeresített helyekre történhetnek kinevezések. Az uj rendszeresítés a takarékosság elvét kivánja érvényesíteni és az eddiginél még csekélyebbé teszi az előléptetés lehetőségét. Egyelőre csak az országos politikai igazgatás hivatalnokai kaptak fölszólitást, de úgy látszik, hogy nem­csak ebben a szakban való létszám­csökkentésről van szó. Valószínű, hogy más szakokban is nyugdíjazni fogják a teljes szolgálati évekkel bíró erőket, hogy a fiatalabb tisztviselők részére elegendő szabad rendszeresített hely legyen. — Stefanek dr. az iskolaűgyekről. Hogy ki ez a Stefanek dr., azt hisz­­szük, nem kell külön bemutatnunk. Szomorúan gondol reá és munká­jára a magyarság, amelynek iskoláit bezáratta, tanítóit éhbérrel nyug­­dijaztatta. ö volt az a jeles férfiú, aki a pozsonyi iskolareferátust ve­zette és akinek nevéhez fűződik a köztársaság első hét évében mind­azon rendelkezés, amely a magyar­ság iskolai ügyeinek intézésében a f legnagyobb hátránnyal járt a ma­gyar kultúrára nézve. A néhai kul­­turreferens úr, mint agrárpárti kép­viselő részt vett a költségvetési bi­zottság ülésén és a közoktatásügyi tárcánál felszólalt, hogy mintegy be­számoljon arról a munkáról, amelyet a referátus élén végzett. Természe­tes, hogy a szlovenszkói iskola­ügyekről szólt legbővebben, meg­állapítván, hogy ezen a téren nagy haladás észlelhető. A tanítóképzők­ben 2000 uj szlovák tanítót képez­nek ki és többek között azt mondía, hogy a köztársaság rendkívül szép ajándékot adott nemcsak a szlo­vákoknak, de a németeknek, sőt a magyaroknak is! Beszéde további részében a szlovenszkói iskolák helyzetével foglalkozott és elége­­deüenségét fejezte ki az előirány­zott 12 millió felett, mert igy a szlo­­venszkői iskoláknak lehetetlen azt a nívót elérni, mint a cseh iskolák állnak. Mi azonban arra az ajándékra volnánk kiváncsiak, amelyet a ma­gyarok kaptak az államfői, meri sajnos, a tudósítás adós maradt ennek az ajándéknak közelebbi meghatározásával. Talán bizony azt tartja a volt referens úr ajándék­nak, hogy miután középiskoláinkat egynek kivételével teljesen meg­fosztotta magyar jellegétől, elemi iskoláinkat megíizedelte, tanárain­kat és tanítóinkat menesztette, — kegyelemből a törzsökös magyar őslakosság területein néhány isko­lát meghagyott. Azonban az összes magyar tanítóképzőket megszün­tette és utánpótlásról nem akar gondoskodni az állam. Stefanek dr. felszólalása újra eszünkbe juftalja az ő szlovenszkói szereplését, amelyhez a magyarságnak igen sok keserves emléke fűződik. = A világháborúért naai tehet „egyes“ nemzeteket okolni. Grey lord szenzációs beszéde a háborús felelős­ségről. — Londonból jelentik, hogy a népszövetségi liga lakomát adott a ko­ronagyarmatok miniszterelnökeinek tisz­teletére. A lakomán Grey lord kijelen­tette, hogy minél többet gondolkozik a múltakon, annál erősebbé válik az a meggyőződése, hogy az a propaganda, amely a háborúért való felelősséget egyes nemzetekre akarja áthárítani, el­leplezi a háborúnak igazi eredetét és igazi okait. A háborút olyan körülmé­nyek idézték elő, amelyek több nem­zedék alatt alakultak ki lassanként Eu­rópában; Európa ugyanis hatalmi cso­portokra oszlott és ezek a hataimi csoportok valamennyien fegyverkező versenyt folytattak. Ha ez az állapot ismét visszatérne, akkor megint csak ugyano'yan következményekkel járna. A Népszövetség főfeladata elsősorban, hogy megakadályozza újabb csoportok kialakulását az európai nemzetek kö­zött. Nagy haladás, hogy Németország belépett a Népszövetségbe. A locarnoi szerződés eltávolította a politikai szem­határról a békének egyik legveszedel­mesebb akadályát: Franciaország és Óriási választék a legfinomabb kivitelű búto­rokban, u. m. háló«, ebédlő-, uriszoba«, szalonberendezésekben, saját műhelyemben készült bőrgarnitúrák , sebeslonok , matracokban.— Az előkelő közönségnek művészi es kivitelű bútorok készitásét hozott és saját tervek szerint vállaljuk. Vidékre díjtalan osomag;olás !

Next

/
Thumbnails
Contents