Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-11-06 / 133. szám
1926. november 6. Komáromi Lapok S. oldal* „Tungsram“ X> lámpa* a leggazdaságosabb és Segtökétefesebb. végrehajtásáról szakközegei utján győződött meg. Olyan állítás tehát, hogy nincs főkönyv, vagy főkönyvek, legalább is vakmerőség, mert azokat csaknem 30 évre visszamenőleg bárki’megnézheti. Naiv állítások az olyasmik is, hogy a haszonbéreknek és a város szerződéseinek kül- és belföldi tartozásainak nincsen nyilvántartása. Ezekről alkalmunk volt meggyőződni, hogy igenis vannak. A városi mozgószinházat azért vásárolta meg a város tanácsa 1921-ben, hegy a város a mozgószinház-jogot yakorolni tudja. Ez az üzlet nem aszonhajtó mai régi és elavult helyiségében, ez idő szerint a rokkantak kezelik, akik abból némi jövedelemhez jutnak. De ha a város tudna egy mozgószinházat épiteni, ez a jog egyszerre a legjobb jövedelmi forrássá változnék. Hogy az összes értékeket Magyarországra szállították, az ismét a magyar cimü cikk is, melyben az álnok lelkű Rudolf királynak nemzetrontó zsarnokságáról szólva, azt hangoztatja az iró, hogy abban az időben az udvar és a kormányzat nem igazságos büntetésre, hanem kegyetlen fosztogatásra használta a törvényt. Az adatoknak végtelenül gazdag sorát tárja elénk A régi magyar hadbíróság cimü tanulmány, mely kifejti, hogy hadbiráskodásunk még az elnyomás sötét napjaiban is — mig csak a végházak állottak — magyar maradt. A püspök-kapitányok cimü cikk igen eleven jellemrajzot nyújt Radonay Mátyás pécsi püspökről, az utolsó katona-fő papról. — Eszterházy Miklós nádor ismeretlen levelei politikai és művelődési szempontból egyaránt végtelenül becses adalékok. — Sok újat tudunk meg abból a tanulmányból is, amely A bolonokról, vagyis a kegyetlenségükről és gazságukról hírhedt vallon katonákról szól, kiket a nép rendesen „bolonok“-nak hitt. A Küzdelem a tánc és muzsika ellen cimü cikkben élénk színekkel festi a szerző a tánc-szenvedélyt, mely már a zivataros XVI. században elharapózott nálunk, s mely ellen a szigorú elvű protestáns prédikátorok mindig hevesebben és hevesebben szónokoltak. De bizony a táncról nem szokott le népünk a következő századok alatt sem, de tagadhatatlan, hogy a főúri kastélyok udvarnépe körében divó finomabb mu latozásoknak bizonyos művelő hatása is volt. Ugyané kornak vívmánya a fürdőzés is, miről a Régi magyar fürdőzők cimü tanulmány nyújt sok érdekes művelődéstörténeti adatot. Igen megkapó olvasmány A nyaraló és a telelő cimü, mely a szarvasmarhák szállásairól beszél, amik az Alföldön, különösen Kecskemét városa határában voltak igen nagy számban. Színes kép A feldúlt fészek cimü fejezet, mely a talpig becsületes, derék Bekecs István kálváriájáról szól, mit a tekintetes vármegye járatott vele. Egyike a legérdekesebb fejezeteknek a könyvben A látópohár és a borbirók belügyminisztérium rendelkezésén alapszik, amely itt 1919. március haváig rendelkezett anélkül, hogy ezt a megszálló katonai csapatok vagy a polgári kormányzat megakadályozta volna, ami köztudomású. Ami a számvevőség többi észrevételét illeti, annak a legtöbbje régen meghaladott álláspont, mert azt 1921 óta a községi számvitelre áttérés rendjén elvégezte a város számvevősége. Az 1921. évi állapotokért a felelősség azonban korántsem terheli egyedül a város akkori vezetőségét, hanem azt a zsupáni hivatalt is, amely akkor megakasztotta rendelkezéseivel az önkormányzati életet, azzal szemben elfogult volt, de terheli főképpen a kormányt, mely az államsegélyeket nem folyósította és a várost állandó deficitbe kergette bele. Erről azonban,amit mi igen jól tudunk, természetesen hallgat a zsupáni irat is és a kormánylap tudósítója is, akit nem szabad túlságos komolyan venni. Cgyházkerületi közgyűlés. — Saját tudósítónktól. — A dunáninneni református egyházkerület november hó 4-én tartotta rendes évi közgyűlését Pozsonyban Balogh Elemér püspök és Szilassy Bála dr. kerületi főgondnok együttes elnöklete mellett. A közgyűlésen az alkotó tagok nagy számban veitek részt, kiknek sorában megjelentek Patay Károly, Gyalókay László esperesek, Tóth Kálmán f. esperes, Kersék János dr. egyhm. gondnok, Bihary Sándor, Akúcs Lajos, Csekey Árpád, Gáíffy Géza, Mórocz Mihály, Csiba Imre, Sörös Bél?, Gaál j Gyula dr.. Salamon Ferenc dr., Mohácsy János dr., Tóthkárolyi Lajos tanács- \ bírák, Tóth Sándor dr. kerületi j«gyző, i Boross Kálmán, Fekecs Sándor, Sándor j Benő, Soős Károly, Czeglédy Pál, dr. Kiss Jenő, Fülöp Zsigmond, Nagy Nándor, Kenessey Kálmán dr. kerületi képviselők, Kovács Alajos kerületi tanügyi előadó, Nemes Kálmán kér. pénz- i táros továbbá Pap József, Galambos j János, Beke Kálmán, Galambos Zoltán, ? Tóth Zsigmond, ref. lelkészek, Végh ! Kálmán püspöki titkár és mások. A közgyűlést megelőző napon, szerdán \ délután előértekezletet tartottak, amelyen \ Balogh Elemér püspök az aktuális kércimü, mely igazi néprajzi gyöngy. A ; „látópohár“ a bírónak küldött, borral j telt pohár volt, melynek megkóstolása ! után szabta meg a bíró a bor árát. í Biró uram persze — mint Takáts jó humorral megjegyzi — „olykor annyi ! látópoharat kapott, hogy a sok italtól : alig-alig látott“. A városok legtöbbjé- [ ben külön borbirók voltak, s ezeknek külön válfaja volt az „égettborbiró“, ■ kinek hatáskörébe a pálinka-kóstolgatás tartozott. Mulatságos adat, hogy bő termés idején egyes városok határozatiig kimondották az itce megnagyobbittatását. A Kassa elfoglalása 1682 ben cimü ■ értekezés Thavonath báró, császári \ tisztnek eddig ismeretlen jelentése alap- \ ján kitűnő leírásban mondja el, hogy j mi történt a labancok kezén levő jj városban, s hogyan esett meg a kapi- : tuláció Thököly kuruc hadai előtt ? — Az a hatalmas magyar érzés, mely | Takáts Sándor történetiró egyéniségé- 1 nek egyik legjellemzőbb vonása, talán 1 seholsem buzog jobban, mint Az utolsó Széchy cimü fejezetben. — Megint sok érdekes adatot sorol fel a „Régi koronázási hangversenyek“ cimü cikk, s jól mondja a szerző, hogy bizony nem esik porba a pecsenyéje annak, aki ezekkel a dolgokkal foglalkozik. Az „Ilkay, Jolkay, Jókay“ cimü cikkből kiviláglik, hogy a Jókay-család sarjai már a XVI. században vitézlő nemes emberek voltak. És nagyon jó a könyv legutolsó szakasza is, a „Kalandorok városa" cimü, mely a XIX század eleji Pestről rajzolt színes képet. S végére érvén — nagy sajnálkozásunkra — e kiállításában is tetszetős könyvnek, mit a Genius adott ki, bizony méltán elgondolkozhatunk azon, hogy micsoda nagyszerű televény föld és gazdag mező volt az a mi magyar nemzeti múltúnk, amelynek még tarlóján is j ennyi kövér kalászt böngészhet össze i olyan jóhiszemű, buzgó és hozzáértő * ember, mint amilyen Takáts Sándor. Szász Károly. •mm Eió&dag-ik kezdete hétköznap este !W fi 19 Mm Szombat és vasárnap, november1 6. és 7-én. A banditák ostora Szenzációs covrboydráma 6 felv. Fősz.: Tom Mix a cowboykirály. November 5-től minden előadáson a 12. gyalogezred 14. tagú zenekara hangversenyez Állandó katonazene! Zenedij csak 60. fii«! vy "ii*mnMiiM»«nime MII in———I mi désekről számolt be, Grusz Lajos a | református biztositó iroda szervezéséről, I Schmidt Imre a lelkészek biztosításáról szóló törvényt ismertette, Sörös Béla pedig az október 8 án megkezdett információs tárgyalások eredményéről nyújtott áttekintést. A csütörtök délelőtt megtartóit közgyűlést Balogh Elemér püspök sziveket megindító imája vezette be, amely után Szilassy Béla dr. főgondnok nyitotta meg hosszabb beszéddel a közgyűlést. A főgondnok beszédében az egyház helyzetének jövő kialakulására nézve a remény sugarát csillogtatta meg és elhárította a kishitű aggodalmaskodást, az Úristen segítő erejébe vetett hittel tekint a jövendő felé. Lelkes szavakkal ecse telte azt a bátor kezdeményezést, amely a teológusoknak az egyház önerejéből való képzésére irányul s kiemelte, hogy a gyülekezeti élet fellendülése is szép reményekkel kecsegtet. Elismeréssel adózott a hamvai diákkonferenciának és a komáromi leánykonferenciánakis, amelyeknek folytatása elé szintén bizalommal tekint. De elismeréssel adózott a főgondnok azoknak a férfiaknak, akiknek munkássága folytán az ellanyhult lelki élet megelevenedése mindinkább erősödik a magyar kálvinislaság körében. Jóleső érzéssel állapítja meg a fő-/ gondnok, hogy az egyház és állam viszonyának rendezése érdekében megindult tárgyalásokat vezető szlovenszkői miniszter jóindulata azzal a reménységgel kecsegtet, hogy a még fennálló nehézségek sikeres megoldást fognak nyerni és igy az egyház függő ügyei a közel jövőben végleges rendezésre találnak. Hálásan emlékezik meg arról az áldozatkészségről, mely az egyházközségek részéről a teológiával szemben megnyilvánult és arról a jóindulatról, amellyel egyes egyházak lelkészeiket előadókul átengediék. A mély hatást keltett főgondnoki beszéd után Balogh Elemér püspök terjesztette elő jelentését, amely teljes egészében ölelte át az elmúlt év egyházi eseményeit. A jelentés kitért az ismeretes poprádi határozatra és annak következményeire és foglalkozott a kálvinista egyház tekintélye ellen irányuló különféle mozgalmakkal, fölkéri a kerület minden egyházi és világi tényezőjét a vallás és egyház iránti szeretelre és buzgólkodásra. Majd feltárta a közgyűlés előtt azokat a problémákat, amelyek az egyház és iskola életében megoldásra várnak. Kegyelettel emlékezett meg a jelentés a gályarabok kiszabadulásának évfordulóján a hollandok testvéries viselkedéséről és részvéttel örökítette meg a kerületben elhunyt lelkészek emlékét. Az egyházkerület a püspök jelentését egyhangúan tudomásul vette és neki azért hálás köszönetét nyilvánított?. A jelentésben foglalt javaslatokat elfogadta. Elismerését fejezte ki a közgyűlés Győry Elemérnek, a volt hetényi lelkésznek, mindenkori buzgó munkálko dásáért és elhatározta, hogy pápai teo’ogiai tanárrá történt megválasztása alkalmával átiratban üdvözli. Majd rátért a közgyűlés a kerület belügyi kérdéseinek elintézésére, amelyek során elfogadta az egyházkerület 1925. évi zárószámadásait és megállapította az 1926. évre szóló költségvetést. A komáromi egyházmegye feliratára a gályarabok és azok kiszabaditójának, Rujter admirálisnak emlékezete iránt háláját nyilvánította. Nagy vitára adott alkalmat a nyitrai missziós egyház állapotainak megvizsgálására kiküldött bizottság jelentése és az ezzel kapcsolatos egyházmegyei I határozat, valamint, a nyitrai egyház felebbezíse. A nagy pénzügyi zavarokkal küzdő egyháznak ügye évek óta képezi tárgyát a különböző felsőbb egyházi hatóságoknak. Az egyház nagy adósságokkal küzd és ennek terhe alatt már-már összeroskadni készül. Az egyházkerület hosszúra nyúló vitában kereste a módozatokat a súlyos helyzet megoldására nézve és Mórocz Mihály, Sörös Béla, Gyalókay László, Boross Kálmán, Kersék János dr., Kiss Jenő dr. és mások felszólalásai után akként határozott a közgyűlés, hogy a bars! egyházmegyéből egy négytagú vizsgáló bizottságot küldött ki, amely a helyzet újra való beható megvizsgálása után javaslatot fog készíteni a helyes megoldásra. A kerületi tanügyi bizottság jelentését Kovács Alajos előadó javaslatára a közgyűlés elfogadta, majd több alapítólevelet hagyott jóvá a közgyűlés, mely azután az egyházmegyék több kisebb jelentőségű fölterjesztését intézte el. Az egyházkerület kimondotta, hogy a jövő évi közgyűlést Léván tartja meg. Délután különböző bírósági ügyeke tárgyaltak. ‘ Röntgen intézet Sebészeti és nőgyógyászati = betegek részére. = Mérsékelt árak! = Mérsékelt árak! Dr. Selye Hugó Operateur Komárom, Deák Ferenc-u. 3. sz. Telefon 68. 790 Telefon 68. Az iparfejlesztési tevékenység. (Folyt, és vége) Módfelett fontos az iparfejlesztési akcióban a szaktanácsadó intézetek jelentősége is. Németországi fanulmányutam idején felkerestem Németország egyik legjelentősebb Ily tanácsadó helyét Stuttgartban, mely kizárólag az építészeti ipar és kézműipar érdekeit van hívatva szolgálni. Különben is Württenbergben az iparfejlesztési szolgálat igen célszerűen és egyénileg van megszervezve és összpontosítva a stuttgarti kereskedelmi és ipari központban. Ezen központ látogatására — melynek remek reprezentációs épülete, gazdag gyűjteményekkel felszerelve a város központjában fekszik — rendkívüli, kiváló figyelmet szenteltem s alkalmam nyílt bepillantást nyerni eme kiváló intézmény egyes rejtettebb szögletébe is. Eme központtal kapcsolatban működik az építészeti tanácsadó intézet, mely csak egy csekély része az egyetemes iparfejlesztési tevékenységnek. A tanácsadó hely hivatva van pártatlan műszaki és művészeti szaktanáccsal támogatni minden építkezéssel foglalkozó ipart. Ide tartozik ugyanis a műépítész, az építész, kömives, kőfaragó, ács, kútmester, asztalos, üveges, lakatos, szerelő, bádogos stb. A fűtés, világítás és szellőztetés speciális szakmái, fürdőszoba berendezések, házi szállítási eszközök, itt mindez a legpontosabb szakszerű gondossággal ke! zelletik. A tanácsadó intézet 1905-ben
