Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-11-06 / 133. szám
fi. «(da!. Komáromi Lapok 1926. november $. JOLIO’ niosDnappgi mtolérlietetlen minőség-évei nyújt. <j = MINDENÜTT KAPHATÓI — -az arra kinevezett bizottság előtt vizsgázni kell A lap azt tanácsolja, hogy ezt a rendeletet vasszigorral kell végrehajtani egész Szlovenszkón, ahol a kisebbségi törvény még nincaen érvényben. = A szlovák néppárt föltételei. Oly sokat Írlak már a különböző cseh és szlovák lapok a szlovák néppártnak föltételeiről, amelyek ellenében hajlandó volna a kormányba lépni, hogy szinte lehetetlen ellenőrizni ezeket a híradásokat. Ezúttal azonban a szlovák párt hivatalosa, a „Slovák“ jelentése szerint adjuk közre azokat a híreket, amelyek a párt kormánybalépéséröl szólnak. A párt végrehajtó bizottságának szerdán tartott ülésén a legteljesebb összhang uralkodott, a kormánnyal tárgyaló bizottságot két uj taggal egészítették ki, úgy hogy ez a teljhatalommal felruházott bizottság tagjai Hiinka András elnökségével Krcmary Károly szenátorból, Ravasz Viktor dr., Tiso József dr. és Tuka Bála dr. képviselőkből áll. Politikai körökben úgy látják a dolgokat, hogy a szlovák néppárt kész a megegyezésre. Feltételei között elsősorban ott van a szlovenszkói minisztérium, de valóságos teljhatalommal, továbbá egyik miniszteri tárca, jóléti, vagy igazságügyi tárca. A párt kívánja, hogy az összes prágai minisztériumok szlovenszkói kirendeltségei élére szlovák vezető tisztviselők állíttassanak, három zsupánságnak néppártival való betöltése, külön földhivatal létesítését Sziovenszkóban, a lefoglalt egyházi birtokok viszszaadását, a szlovák hivatalnokok kérdésének megoldását és Szlovenszkó gazdasági válságának megszüntetését a kormány segítségével. == Walkó magyar külügyminiszter a osehsziovák-magyar megegyezésről. A magyar mu!f tarlójáról. — Takáts Sándor legújabb könyve. — Takáts Sándor legszorgalmasabb íróink közé tartozik. Mikor a természetben elkövetkezik a gyümölcsös ősz, s a fák leadják az ő hol szükebb termésüket, hol gazdagabb áldásukat — a könyvpiacon is évről-évre megjelenik egy-egy Takáts-könyv, a páratlanul gazdag szellemű, nagy tudásu történész legfrisebb müve, legújabb alkotása. Az irók világában tartja magát az a mondás, hogy a nagy termékenység általában nagy tehetség jele. Pedig ez nem mindig van igy. A nagy termékenység igen sokszor a felületesen dolgozók tulajdonsága, s viszont a nagy tehetségüek eléggé gyakran nagyon is lassan dolgoznak, s terjedelemre keveset produkálnak. Annyi azonban bizonyos, hogy sok kiváló tehetség — nem csupán a szépirók közt, hanem a tudósok sorában is — alaposan bár, de gyorsan dolgozik, s termelése nemcsak bőséges, hanem ■agyértékü is. Takáts Sándor ez utóbbiak közé tartozik. Történeti müveinek hosszú sorozata immár egész könyvtárrá dagadt, s ez a könyvtár újabb történeti irodalmunk egyik legjelentősebb része. Munkásságának súlypontja a török Walkó Lajos magyar külügyminiszter a magyar parlament külügyi bizottságában expozét mondott, amelyben megemlékezett azokról a tárgyalásokról is, amelyek Csehszlovákia és Magyarország között folynak egy kereskedelmi egyezség megkötése érdekében. Walkó szerint a két ország közötti függő kérdések tárgyalása a nyáron indult meg. A keressed dmi viszonyt a junius 28-án a’áirt megállapodással ideiglenesen rendezték. A végleges szerződés megkötése iránti tárgyalások folyamatban vannak, a jun. 14 én életbeléptetett agrárvámok azon* bak nagy nehézséget jelentenek a megegyezés u'jában. Tekintettel azonban arra, hogy mindkét államnak fontos érdeke a megegyezés létrejötte, biztosan reméli, hogy a gazdaságpolitikai viszony végleges rendezése sikerülni fog. = Az igazsáfiilgyminisztar nem tarthatta meg expozéját. A képviselőház költségvetési bizottsága csütörtökön tartott ülésében foglalkozott az igazságügyi tárcát érdeklő költségvetéssel, amikor Mayr Harting igazságügyminiszter német nyelven akarta expozéját előterjeszteni. A bizottság elnöke, Bradac képviselő, tudomást szerzett a németnyelvű expozéról, mire hivatkozással a házszabályokra, kijelentette^ hogy nem engedheti meg a német expozé fölolvasását. Mimhogy a miniszter ragasz kodott ezen elhatározásához, élénk vitára került a sor, amelynek Svehla miniszterelnök közbelépésére lett vége. Ugyanis abban állapodtak meg, hogy az igazságügyminiszter nem lesz jelen az igazságügyi tárca költségvetése tárgyalásánál, hanem osztályfőnökével fogja magát helyeüesittetni. A délutáni bizottsági ülésen igy is történt,az igazságügyminiszter kimentette távolmaradását. Az eset politikai körökben nagy felíünést kellett hódoltság ismertetésére esik, s az ő kutatásai és fejtegetései úgyszólván egészen megváltoztatták szemünkben e korképet, teljesen uj megvilágításban állítva elénk ennek az időnek szereplőit és viszonyait. Legújabb könyvében — mely A magyar múlt tarlójáról cím alatt mostanában hagyta el a sajtót — huszonnyolc képet vetít elénk a letűnt századokból, az uj, ezeddig ismeretlen adatok pazar gazdagságával, mely adatokat levéltárak sárgult fasciculusaiból hozott napfényre. A történetírás igazán hálás lehet Takáts szakadatlan kutató munkássága iránt, mert ebben az uj kötetben is olyan hatalmas anyag van össszehordva és összesüritve, olyan fénysugarak ömlenek belőle rejtett dolgok szövevényébe és zárkózott lelkek mélységébe, hogy ennek a könyvnek nyomán sok uj históriai mü teremhet majd. De a szorosabb értelemben vett irodalmi ember és a nyelvtudós is igaz gyönyörűséggel fogadhatja ezt a tar* lózást, nemzeti múltúnk mezejéről. Amaz, mert a tősgyökeres, zamatos, színtiszta magyar stilus egyik párját rikító remeke kerül e könyvvel megint kezébe, — a jó magyar nyelvérzékü nyelvész pedig és nem minden magyar nyelvészünk ilyen azért, mert a hühós modern világ és most már sokan még jobban kiváncsiak arra, hogy micsoda engedményt vívtak ki a német aktivisták azért, hogy beléplek a kormányba. Komárom város gazdálkodása. Komárom, — november 5, A komáromi járási bizottság múlt hó 30 iki ülésében az elnök bemutatta a pozsonyi zsupáni hivatal számvevőségének a város gazdasági tevékenységéről szerkesztett észrevételeit, amelyről egy szenzációra éhes tudósító borzalmas cikket kanyaritott, abban újabb súlyos vádakról beszél. Közli is egy lap ezeket a pontosatokat, amelyekre vonatkozólag tudósítónk Csizmazia György városbirót feikereste, aki a következő felvilágosításokkal szolgált: — Olvastam ama bizonyos cikket, mely a város jelenlegi vezetőségét támadja, merő szenzációhajhászatból és abban egész sereg valótlanságot találtam, amelyeknek helyreigazítása iránt a lépéseket megtettem. — Ebben az ügyben felkerestem Novotny Rikárd járási főnök urat, aki kijelentette, hogy egy betű sem igaz abból, hogy a járási bizottság a zsupáni szám vevőség észrevételeivel foglalkozott volna, mert ez nem is volt a tárgysorozatba felvéve. Ezt egyszerűen tudomásul vette. — De nem is foglalkozhatok ezekkel az észrevételekkel a járási bizottság, mert ezek kivétel nélkül a város 1921. évi ügyvitelére vonatkoznak, akkor pedig Komárom még törvényhatóság volt, amiről a tudósító megfeledkezett. — Természetesen mi az 1921. évi ügyvitelért felelőssé tehetők nem vagyunk, mert a községi élet 1923-ban kezdődött. Azonban ezek az észrevételek, amelyeket most már olvastam, mert a járási főnök ur azokat rendelkezésemre bocsátotta, nem tartalmaznak olyan megállapításokat, amelyek a mai ügyvitelt érintenék. És azóta a legtöbb hiányul felrótt kifogás pótolva is van. — A lényege annak a zsupáni iratnak az, hogy ezt állapítja meg: „A jelenlegi gazdálkodással szemben semminemű kifogások nincsenek és a város vezetői a legnagyobb taka■ zagyva áramlatai között régi szép, zengzetes, gazdag nyelvünknek olyan elfelejtett, bemohosodott, porba ejtett kincsei kerülnek elő Takáts írásában, ami magában véve elegendő lenne arra — a históriai értéken kívül — hogy a legteljesebb elismeréssel adózzunk a jeles szerzőnek. Merjük állítani, hogy Arany János óta — aki Pázmány után nyelvünknek mindezideig talán legnagyobb művésze volt — senki sem gazdagította jobban irodalmi nyelvünket Takáísnál. Hangzatos régi szók, ma már sohasem használt találó kifejezések, a magyar lelket nagyszerűen jellemző és megvilágító szólások, divatból kiment elmés és zamatos fordulatok úgy ömlenek Takáts Sándor tolla alól, mint az áldást hozó bőséges májusi zápor a szomju főidre. Csak ez az egy könyv megérdemelné, hogy valamelyik olyan nyelvészünk, aki nemcsak tudja, hanem érzi is nyelvünk szerkezetének és szellemének igazi törvényeit — nyelvészetileg feldolgozza, szótárba foglalja az e kötetben kínálkozó gazdag anyagot. S ha Takáts régebbi munkáit is ide vesszük, elmondhatjuk, hogy tanulmányozásuk, vérünkbe átvitelük valósággal megújulását jelentené mindjobban romló irodalmi nyelvünknek, hibákkal teljes, elszintelenedő, megfakuló stílusunknak. ZONGORA Harmónium raktár és épitö intézet. , Használt zongoráik, pi anlnók njak 6500 K-tól kezdve. * Elsőrangú Repia fTIßPir” 1 zonSorák és pianieők ^ Részletfizetésre is. Schönhofer Vilmos Bratislava, Prímás-tér 1. ez. rékossággal és gondossággal gazdálkodnak a város vagyonával.“ — Nekünk ez elég jó bizonyítvány azokkal a támadásokkal szemben, amelyek a járási bizottság ülésein a költségvetés tárgyalása alkalmával elhangzottak s amelyeket a számvevő szakértő vizsgálata semmivel sem igazolt. — Ami az 1921. évi ügyvitelt illeti, annak bírálatába én nem bocsátkozhatom, de tárgyilagos igazsággal meg kell állapítanom, hogy akkor teljes jogbizonytalanság uralkodott a közigazgatási bizottság időközi többszöri feloszlatása miatt és az akkori városi tanácsnak nem volt olyan felettes fóruma, ahova fordulhatott volna, tehát a városi tanács intézkedett véglegesen a közgyűlésnek fenntartott kérdésekben is. * Ezzel be is fejezhetnők a tudósítást a város birájának felvilágosításaival, de most egy-két mondatban foglalkoznunk kell azokkal a valótlanságokkal is, amellyel a város volt vezetőségét kompromittálhatnák, ha ugyan ezekben a vádakban olyan konxrét tényállítások foglaltatnának, amelyek a kritika tüzpróbáját is megállják. A zsupáni hivatal a számvitel régi formája ellen tesz kifogásokat, azonban szem elöl téveszti azt, hogy 1921-ben Komárom törvényhatóságu város volt és nem község, mint ma. Számviteli rendszere a magyar belügyminisztérium rendelkezésein alapult, mely a város költségvetéseit és zárószániadásait az államwáltoiás előtt éveken keresztül jóváhagyta. Abszurdumnak tetszik olyan állítás, hogy a város aktíváiról és passzíváiról nincs nyilvántartás és hogy főkönyvek nincsenek. Az 1898. évi városi sikkasztás után tudvalevőleg a belügyminisztérium elrendelte az egész számvitel és pénztárkezelés reformját és ennek Arra nincs terünk, hogy a most előttiünk fekvő uj kötet minden darabját ismertessük. De néhányra, mint különösen értékes cikkre és érdekes olvasmányra mégis rá kell mutatnunk, hogy a fentebb már mondottak mellett még jobban fel tudjuk a könyv iránt kelteni a méltó kíváncsiságot és érdeklődést, ami a közlétek fejlődésére, módosulására nagy hatással lehet. Az első cikk a borivókról is nevezetes XVI. századba vezet bennünket, szólván a legmagyarabb nádorispánnak, Nádasdy Tamásnak hűséges emberéről, hopmesteréről, a jó katona, de nagyivó Tahy Bernátról, aki nem valami kimagasló történeti alak, csak a XVI. századvégben vitézeinek érdekes tipusa. Ha voltak is neki hibái, azok a koréi voltak s igy az ő jeilemrajzában a századról tart elénk tiszta tükröt Takáts, A „Városaink a tőrök háborúban“ cimü fejezet érdekesen mondja el, hogy a magyar Rómának nevezett Nagyszombatban hogyan keletkezett a XVI. század végén — a török elől menekülő komáromiak áttelepülésével — erős protestáns egyház. De arra is érdekesen mntat rá a szerző, hogy a hódoltság korában a német iga voltaképpen súlyosabban nehezedett a szegény magyar nép nyakára, mint a török. Ezt igazolja különben a „Rákóczi Zsigmond esete“ Komárom és vidéke legnagyobb bútoráruháza: Holm» Andor Hóm NO Jókai-uica 16« Óriási választék a legfinomabb kivitelű bútorokban, u. m. háló-! ebédlő-, uriszoba-, saját műhelyemben készült bőrgarnitúrák-, scheslonok-, előkelő közönségnek bútorok készítését tervek szerint vállaljuk. Vidékre díjtalan csomagolás !
