Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-11-06 / 133. szám

PíegfyveíMbetectiLr évfolyam. 133. szmét-im. Szombat, 1990. november O. KOMAROMI LAPOK POLITIKÁM, 4P. EHffixetéii ir csshsxlovák értékben: Belyben éi vidékre postai sxétküldéasel: évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. - Külföldön 150 Ki. gyes szám árai 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY AY JÓZSEF dr. foerkeextőség és kiadóhivatal: Nádor-n. 29., Megjelenik hetenkint háromszor i kedden, csütörtökön és szombaton. Magyar pártjaink harmonikus együttműködése, Komárom, — nov. 5. Az országos keresztényszocialista párt végrehajtóbizoltságának ülésén, mely megvizsgálta a párt eddig kö­vetett politikáját és megszabta an­nak jövő irányvonalát, nagy be­szédet mondott a párt országos elnöke, aki ebtreü politikai iskolá­zottságának fényes kvalitásait dom­borította ki. Nemcsak politikai ér­zékről tanúskodik ez a beszéd, hanem a magyar parlamentarizmus történetének a teljes ismeretéről is, mivel a párt mai állásfoglalását magának Deák Ferencnek maga­tartásával bizonyítja és támasztja alá. Semmi jogfeladás, a kérdés érik és azt az európai konstelláció is segít megérlelni. A kormánynak a nemzeti ki­sebbségekre szüksége van, azok nélkül sem eredményes belpolitikát nem csinálhat, sem külpolitikáját nem terhelheti meg a kielégítetlen kisebbségek panaszainak örökös és stereotip ellensúlyozásával. A párt­elnök szabatos megjelölése szerint a kisebbségek jogi személyek, akár elismeri ezt a cseh kormány, akár nem. Ez nem az ő tetszésétől vagy nemtetszésétől függ, hanem az európai szerződésektől, amelyek ga­rantálták a kisebbségi jogokat. Nyolc esztendeig nem került ezek meg­valósítására a sor, de már nem késhetik sokáig az elégtétel, az igazságunk útban van, bár az nem jár gyorsvonaton. Minden magyar embernek bizo­nyára megragadta figyelmét ennek a beszédnek egy passzusa, mely a két párt harmonikus együttműkö­désére vonatkozik. Jóleső érzést fog ez kelteni mindenkiben, aki igazi barátja a nagy magyar egy­ségnek, melyet nem lehet máskép­pen elképzelnünk, mint a közös programpontok egy nevezőre ho­zásával. Igen helyes az a politika, melyet a keresztényszocialista párt elnöke inauguiál, aki résztvesz a kormánnyal való tárgyalásokban, hogy meggyőződjék, mire hajlandó a kormány a magyar kisebbséggel szemben és milyen garanciákat hajlandó ezekért nyújtani. A kormánybalépés és a kormány­­támogatás nem fontos és nem is sürgős a magyar pártokra nézve, hiszen a magyar követelések enélkül is megoldhatók. Az olyan mohóság a kormányrajutás után, amilyent a szlovák néppárt produkál, elveinek felfüggesztése árán is, nem alkal­mas arra, hogy a tömegek bizal­mát az ilyen ellenzéki párt irányá­ban fokozza. A magyar pártok helyzetét meg­könnyíti a nemzeti pártnak isme­retes álláspontja, amely nyilvános­ságra hozta, hogy komoly tárgyi garanciák nélkül nem hajlandó a kormányt támogatni és erre nézve számára feléled a szabadkéz poli­tikája a német agráriusokkal való pártközösségben is. Meg vagyunk arról győződve, hogy sem Szüllő Géza, sem Szent-Ivány József nem kötik le magukat és politikájukat a kormány támogatása melleit, ha­csak a kormány nem likvidálja eddigi kisebbségi politikáját. Hogy mire hajlandó a cseh kormány ezzel szemben, az rövidesen elvá­lik. Nekünk ez nem olyan sürgős, mint azoknak a pártoknak, amelyek oly rosszul leplezett mohósággal törtetnek a kormánytöbbség felé vezető meredek utón. A pártok együttműködésének ezen első látható külső jelét örömmel vehetjük tudomásul. Azok a pon­­tozatok, amelyek a kormánnyal való megegyezést fogják tartalmazni, vagy azt egyáltalán tartalmazhatják, mindkét pártra nézve azonosak, amint azonosak a magyarságnak sérelmei és megrövidített jogai. Ezt a célt szolgálja az újonnan meg­alakult közös bizottság, amelynek nem is lehet más feladata, mint az, hogy a közös együttmöködés előfeltételeit tisztázza és annak útját egyengesse. A bizottság akkor áll igazán feladatának magaslatán, amennyiben ezt a célt eltudja érni. Ehhez természetesen a pártoknak a közös érdekre való tekintettel, nagy önfegyelmezettségre is van szüksége, továbbá áldozatkészségre, hogy a súrlódási felület végképpen eltűnjék közöttük. A kormánytámogató reálpolitika nem lehet más, mint konkrét en­gedmények biztosítása a magyarság számára és pedig nem kegy képpen, mert kegyek morzsáira nincsen szükségünk, hanem jogainkra, me­lyektől eddig elzártak bennünket. Nekünk, akiket megkérdezésünk és meghallgatásunk nélkül csatoltak egy idegen állam kötelékébe, ahhoz megvan békeszerződés nélkül is az a jogunk, hogy uj helyzetünkben is magyarok maradjunk. Ezen a jogon értjük teljes kulturális és gazdasági életünk kiélését és poli­tikai téren is mindazokat az en­gedményeket, amelyeknek teljessége az állampolgári egyenjogúsítást je­lenti. = Közős értekezlet. A Magyar Nem­zeti Párt és az Országos Keresztény­szocialista Párt tizenegy tagból álló bizottságát Kürihy István elnök nov. 11-én délelőtt 11 órára Pozsonyba, a Carlton szálló termében megtartandó ülésre egybehívta. = Mikor 01 össze a nemzetgyűlés? A nemzetgyűlés, mint tudjuk, elnapolta magái és abban állapodott meg, hogy meghívóval fogja az elnökség a képvi­selőket értesíteni, a legközelebb egybe­hívandó ülésről. A kormány mindaddig nem fogja összehívni a parlamentet, míg a kormánytöbbség biztosítva nincs. A parlament elnöksége pénteken tartja ülését, amelyen intézkedni fognak a parlamenti munka összeállításáról és megteszik az előkészületeket az össze­hívásra nézve, amelynek határnapja ter­mészetesen még nincs megállapítva. = Richter János szenátor akc ója a szelei római katolikus Iskola érdeké­ben. Richter János, a Magyar Nemzeti Párt szenátora kérdést intézett a bel­ügyminiszterhez, az iskolaügyi minisz­terhez és a szlovenszkói teljhatalmú miniszterhez a kékkői járásban lévő Szete község rőm. katolikus iskolája ügyében. 1923-ban a szetei róm. katolikus iskola­székének tagjai személyes felelősségük mellett kölcsönt vettek fel az iskola újraépítésének és felszerelésének cél­jaira s ez a kölcsön azóta az időközi kamatokkal megkétszereződött. A költ­ségek fedezésére ugyanebben az évben az iskolaszék iskolai pőtadól vetett ki s az erre vonatkozó határozatát az egy­házi felettes hatóság a benyújtott fel­lebbezés elutasításával jóváhagyta. Az akkori községi bíró, Szporni Kálmán, aki ellen később a fegyelmi eljárást kellett megindítani minden rendelkezésére álló eszközzel arra igyekezett a község lakóit rábírni, hogy a kivetett összeg fizeté­sét tagadják meg, sőt hivatalos hatal­mával visszaélve, a kivetéseket behajtó kurátort csendőrökkel fenyegette meg és megtiltotta a kivetések behajtását. A szetei rőm. kát. lelkész erre a zselizi járási főnökségnél a végrehajtás elren­delését kérte s kérelmére a járási főnök a végrehajtást el is rendelte. Szporni Kálmán azonban a végrehajtás fogana­tosításában a jegyzőt megakadályozta úgy, hogy a járási főnöknek rendelete a szelei lelkész többszöri sürgetése el • lenére sem lett végrehajtva, aminek következtében a kamattartozások növe­kedtek éB az iskola eddig nem volt felszerelhető, Ez év augusztus 5-én a zselizi járási főnök újabb intézkedésé­vel elrendelte a végrehajtást, határoza­tában azonban közölte a felekkel, hogy intézkedése ellen 15 napon belül a zólyomi zsupáni hivatalnál panasszal élhetnek. A járási főnöknek ez az in­tézkedése a törvényellenesség és a jogi tudatlanság bélyegét viseli magán, mert az érvényes jogszabályok szerint egy közigazgatási hatóságnak jogerős hatá rozaiával elrendelt végrehajtás ellen nincs jogorvoslatnak helye. Szporni Kálmán, a fegyelmi eljárás alatt álló községi biró ezenkívül a törvényes pár­bér hátralékainak behajtását is meg­akadályozza, noha ezek az összegek egyedül az 1923 évre 9635 koronát tesznek ki. A lelkésznek és tanítónak ismételt sürgetésére a járási főnök 1925. december 16 án a párbérrel adós fe­lekkel tárgyalt, határozatot azonban a mai napig nem hozott, úgy, hogy a párbérkövetelések be nem hajthatók. Ennek ellenére a pénzügyi hatóságok eme be nem folyt jövedelem után óriási adót vetettek ki. Miután nem tűrhető, hogy egy fegyelmi alatt álló biró a közigazgatás menetét megakadályozza és a népet terrorizálja, Richter János szenátor kérdezi a minisztereket, haj­landók e intézkedni, hogy a zseliz; járásfőnök által elrendelt végrehajtás haladéktalanul foganatosittassék és an­nak zavartalan megtörténte biztosítva legyen. Kérdezi továbbá, hogy hajlan­dók-e miniszterek utasítani a zselizi járásfőnököt, hogy a párbértartozások behajtását haladéktalanul rendelje el és a Szporni Kálmán biró ellen inditott fegyelmi vizsgálatot sürgősen vigye ke­resztül. = Rekonstruálják a kormányt. Az uj kormáay rekonstrukciójáról Írnak már a lapok. A tárgyalások, amelyeket Svehia minisztereinek folytat a szlovák nép­párttal és a cseh nemzeti demokratákkal, közelednek a befejezéshez és eredmé­nyük az lesz, hogy a kormányt rekon­struálják. A jelenlegi kormány három miniszteri tárcáját fogják betölteni uj miniszterekkel. A szlovák néppárt két tárcát kap, a cseh demokraták p :dig egyet. Ez utóbbiak egy bizalmi férfivel képviseltetik magukat a kormányban és a párt Malouska képviselő személyében már delegálta is a maga miniszterje­löltjét. A szlovák néppárt követelései közt van három zsupáni hivatal is, amelyet szintén a párt tagjaival kívánnak betölteni. = A „viszonyok az okai". A költ­ségvetési bizottságban a belügymi­niszteri tárca tárgyalására került a sor, amelyben részt vett Cserny bel­ügyminiszter is Hosszabb beszéd­ben kritizálta Szlovenszkó közigaz­gatását, amelyről igen különös han­gon emlékezett meg Történt azután, hogy a bizottság tagjai közül többen érdeklődtek a Lex Dérer végrehaj­tása körül folytatott eljárás iránt és a miniszter meglepetve hallotta azt az állítást, hogy a belügyminiszter parancsot adott arra, hogy ne prak­tizálják az u. n. Lex Dérért. A mi­niszter kijelentette, hogy erről ő mit sem tud, a törvényt végrehajtják és ha nem teljesül minden remény, úgy ennek csak a viszonyok az okai. E nyi­latkozat szerint tehát világossá vált az, hogy az illetőség kérdésének el­intézésében a viszonyoknak is nagy szerepük van, de a miniszter elfe­lejtette nagy álmélkodásában köze­lebbről megjelölni azokat a viszo­nyokat, amelyek tényleg közbejátsza­nak az illetékességi ügyek el­döntésénél. Elfelejtette megjelölni, hogy a községi jegyzők járási főnökök és zsupán urak mi­lyen jóindulattal kezelik ezt az egész ügyet és hogy a törvény végrehajtá sára vonatkozó rendelet ma is ké­sik még, aminek természetesen szin­tén a viszonyok az okai, = A szlovák nyelv mint hivatalos nyelv. A kormány rendeletet adott ki, amely előírja, hogy a Szlovenszkóban szolgálatot teljesítő cseh hivatalnokok kötelesek a szlovák nyelvet megtanulni és a hivatalokban használni. Ezt a kor­mányrendeletet a szlovák néppárt hiva­talos lapja a szlovák néppárt érdemének tartja és mint vívmányt állapítja meg. Sőt ezen a téren további lépéseket helyez kilátásba a cseh hivatalnokokkal szemben. Bejelenti, hogy hivatalos bi­zottságok fognak alakulni, amelyek fölülvizsgálják az összes hivatalokat és iskolákat abból a szempontból, hogy ezekben az intézményekben milyen mértékben érvényesül a szlovák nyelv jogosultsága. A cseh hivatalnokoknak llilICS S7ÍÍkSftjyft arra, hogy gyomor- és bélbántalmai miatt állandóan szenvedjen, amikor köz­__________________________p tudomásu, hogy a világhírű és mindenki által legelsőnek ismert Xg-mándi keserü­vte azonnal megszünteti a rendszerint fenti bajokból eredő fejfájást, csökkenti a vérnyomást az agyban és meggátolja az érelmeszesedést. Emésztési zavaroknál éhgyomorra már fél pohár langyos Igmándi keserüviz elegendő. — Kapható kis- és nagyüvegben. Szétküldési hely: Igmándi keserüviz forrásvállalat Komárom. 201 Árjegyzék ismételadóknak kívánatra bérmentve.

Next

/
Thumbnails
Contents