Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-10-26 / 128. szám

138. szám. Kedd, 1936. október 36. IWeg’y'venbetedik évíolyam, OMAHBMI LAPOK POLITIKAI-LAP. KJ5fi*eíé*i fa csehszlovák értékben: Helyben é* vidékre postai ssétkflldéssel: IfSw évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre j 20 K. - Külföldön 150 Ki. ' Sje* Katára ára t 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség éa kiadóhivatal; Nádor-u, 88., Megjelenik hetenkint háromszor t kedden, csütörtökön és szombaton. Difii Viktor, az őszinte 11 Komárom, — október 25. A szenátusban is volt kormány­­vita és a nép vénei közül Dyk Viktor Írástudó szólalt fel, hogy elharsogja a nemzeti sovinizmus kérleihetetienséget hirdető frázisait és a fasizmusnak a’ dicséretét. Ez a Dyk a képviselőházban már oly sok értelmetlen beszéddel tűnt fel, hogy komolyan venni nem igen lehet. De mégis, mint álláspont, igen érdekes a nemzeti demokrá­ciának ez a felfogása, amely nem is titkolja, sőt kevéssé szemérmes nyíltsággal meri azt hirdetni, hogy itt a nemzeti kisebbségeknek soha­sem lehet annyi joguk, mint a cseh nemzetnek, Dyk Viktornak mindegy az, hogy ezzel pofont mér a csehszlovák köztársaság alkot­mánylevelére, a saint-germaini bé­keszerződésre, mely a kisebbsége­ket jogvédelemben részesíti és arra a jogvédelemre, amelyet ezek a népszövetségtől követelhetnek. Ez az elvakult politikus azt állítja, hogy neki itt több joga van, me­lyet feketeingben és kezében gumi­­bottal vagy fütykössel szeretne ki­harcolni az ellenkező nemzeti ki­sebbségek ellen. Dyk Viktor költő és igy a fan­táziája szabadon csaponghut, de mégis azt kell hinnünk, hogy ide­geit a költészet vagy a politika na­gyon megviselhette é3 ilyen esetek­ben tudunk példákat arra, hogy a hidegvíznek csodálatos hatása lehet még a babérkoszorus költőkre is. Ezeket a babérokat mi nem akar­juk letépni Dyk urnák szenátori tejéről, csak azt kell konstatálnunk, hogy vannak megszilajodott költők, akiknek a beszédeit csak a cenzúra szordinőjával lehet élveznünk és megfosztanak attól az élvezettől, hogy ezeket a rugaszkodásokat szűzi meztelenségükben olvashassuk. Mert nagyszerű és isteneknek való látvány lehetett, amikor ez a Dyk neki sarkantyuzta pegazusát és Európának, a saint-germaini békediktátoroknak ront cézári gőg­gel és a politikai megalomania teljes patholőgiai tünetei közt fokozza le az itt élő nemzetiségeket, alább­­valónak Ítélvén azokat a cseh ural­kodó nemzetnél, mert „azok nem vettek részt a köztársaság alapítá­sában“. Volt is valakinek eszében csehszlovák köztársaságot alapítani akkor, mikor más állam köteléké­hez és más népfaj nagy egységéhez tartozott! A határokat nem mi, sem Dyk vonogatták meg a térképen és ő is szerfelett ártatlan a csehszlo­vák köztársaság megszületésében. Mondanunk sem kell, hogy nem tulajdonítunk ennek a költő-szená­tornak tulnagy politikai fontosságot, de azt mégis megállapítjuk, hogy a konszolidáció itt nem a mi hi­bánkból stagnál nyolcadik éve. Annak a Dykek kötik meg a kere­két. De a konszolidáció egyszer mégis csak megindul és elgázolja a szerencsétlen Dyket, aki álmo­dozva jár Nagy Prága macskafejek­kel kövezett utcáin és nem veszi észre, hogy nem más, mint egy é:ő anakronizmus, múzeumi anyag, politikai látványosság és beszédeivel, együtt a spiritusz felé kívánkozik. = A Pittsburgh) szerződés. Most, hogy Hlinka Amerikából visszaérke­zet*, a kormánnyal folytatott tanács­kozásokkal kapcsolatban a szlovák néppárt lapjában újra fölmerült a pittsburghi szerződés kérdése, A „Slovak“ ugyanis közreadja a nép­párt vezérének az amerikai szlová­kokhoz intézett manif esztumát, amely­ben hivatkozik arra, hogy Píttsburgh­­ban kezében volt az eredeti szerződés és kijelenti, hogy nem fog engedni abból a követeléséből, hogy a pitts­burghi szerződést fölvegyék az al­kotmánylevélbe, A pittsburghi szer­ződésnek érvényben kell maradnia, Szlovenszkónak meg kell kapnia iskoláit, biróságait, közigazgatását és országgyűlését, ezeknek a követe­léseknek teljesítése nélkül Szloven­­szkó viszonyai nem konszolidálód* hatnak. Hlinka András a hét elején utazik Prágába, hogy Svehlával tár­gyaljon a szlovák néppártnak a kormányba való belépéséről, A cseh néppárt szlovenszkói orgánuma úgy értesül, hogy a szlovák néppárt belép ugyan a kormányba, de csak ez év november 17-ig, vagyis addig az időpontig marad meg a kormány­ban, amely után az uj köztársasági elnök megválasztása végett már nem írhatnak ki uj választásokat. = A RerszAtvédelísl miniszter a Gajda ügyről. Udrzal nemzetvédelmi miniszter kedden az aktuális hadi kérdésekről expozét fog mondani és e beszéde kapcsán válaszolni fog mindama kérdésekre is, amelyeket a Gajda ügyben a hadügyminisztéri­umhoz intéztek. Az expozé elé nagy érdeklődéssel tekintenek, mert ez a nyilatkozat lesz az első, amely a kormánynak ebben az ügyben való állásfoglalását jelzi. Az ügyben a vizsgálat folyik és annyira haladt, hogy nemsokára be is fejeződik. A csehszlovák képviselőknek jugoszlá* viai látogatása alatt néhány képvi­selő állító an olyan súlyos terhelő anyagot kapott, amelynek következ­tében a beavatottak azt hiszik, hogy az eljárás esetleg Gajda lefokozásá­val is végződhetik — Bellái mimszterjslöltságe. Mind erősebben tartja magát a hír, hogy a kormány a szlovák néppártnak óhajára a szlovenszkói teljhatalmú miniszteri tárcát Bellái Józseffel, Pozsony város főjegyzőjével fogja betölteni. Bellái jelöltsége ellen Hlinka sem emelt kifogást, sőt mel­lette foglalt állást. Hogy mennyire k Bellái miniszterré leendő kin^ v^zése, az is jellemzi, hogy már Bellái utódját is emlegetik. Egyesek szerint a Pozsony városi főjegyzői székbe Dusek Vladimír dunaszer­­dahelyi járási főnököt ültetik, de olyan hir is járja, hogy a városi fő­jegyző Rosenauer Ottó dr. pozsonyi miniszteri tanácsos, Zólyom város volt polgármestere lesz. Úgy látszik tehát, hogy Kállay elbocsátásával és Bellái kinevezésével komolyan kez­denek foglalkozni. Háború és béke. Érdekes számok a nyugati államok fegyverkezéséről. A Népszövetség által összehívóit előkészítő leszerelési konferencia alkalmából a Népszövetség érdekes kimutatást állított össze a nyugati államok fegyverkezéséről. A következő táblázat azt mutatja, hogy az egyes államok mennyit for­dítottak a háború előtti költségvetési és tavalyi költségvetési esztendőben fegyverkezési célokra. A különböző valuták egyenlő ér­tékű aranybázisra vannak átszámítva akönnyebb összehasonlítás kedvéért. Az állási eifevs: Anglia — — — — India — — — — Japán — — — — Olaszország— — — Belgium — — — Spanyolország — — Svájc — — — — Hollandia — — — Északamerikai E. Államok Franciaország — — 1913/1914: — 86,028.000 — 318,990.000 — 190,885.940 — 924,985 000 — 87,891.000 — 390,440.000 — 55,474000 — 50 355.000 — 257,354.067 — 2.326,506,321 1924/1925: 74,000,000 font 360.000 000 rúpia 226,684 710 yen 706.760.000 lira 126,000.000 b. frank 425911.000 pezeta 45,500 000 sv. frank 66,000 000 forint 393,478.930 dollár 1,102.000.000 fr, frank. A háború előtii utolsó esztendőhöz viszonyítva a külömbség az egyes államokban a következő: Az állam nsva: KülSmbséfj: Százalékokban: Anglia.................... — 12,028.000 font -r- 14 % India........................ -j- 41,010,000 rúpia -j- 129 , Japán.................... -j- 35,798 770 yen -j- 187 „ Olaszország ... — 221,225.000 lira — 249, Belgium................ + 38,109.000 b. frank + 43 „ Spanyolország . . -f 35,471.000 pezeta -j- 9 * Svájc........................ — 9,974.000 sv. fr. — 18 Hollandia................ + 15645.000 forint + 31 „ Amerikai E. Államok + 136,124.863 dollár -j- 52 9„ Franciaország ... — 1,224,506321 frfr. — 51 „ Ezek a számok azt mutatják, hogy azok az államok, amelyek az Óce­ánban érdekelve vannak, mint Japán, az Ésdakamerikai Egyesült Államok, Anglia, illetőleg India, valamint Hollandia fejlesztették a fegyverket zést. Spanyolország hadügyi költ­ségvetése az évek óta folyó marokkói háború következtében emelkedett, mig Belgium avval okolja a fokozott fegyverkezést, hogy meg kell védenie semlegességét. Igen érdekes, hogy a semleges Svájcon kívül Anglia, Franciaország és Olaszország mérsékelték hadügyi kiadásaikat. Ezeknek azonban nagy hadseregekkel rendelkező szövet­ségeseik vannak, mint Lengyelország és a kisantant államai, etiől elte­kintve azonban annyira lefegyve­rezték a legyőzött államokat, hogy könnyen végrehajthatták a hadügyi költségvetés mérséklését. A statisz­tikában oly hatásos mínusz jelek iehát nem jelentik egyúttal az igazi demobllizációf, amelyről most foly­tak az előzetes tanácskozások. A jäkai Egyesület tisztüiitű Mzgyélése — Saját tudósítónktól. — Komárom, 1926. okt. 25. A magyar kultúrának mindenkor ünnepnapját jelenti a7, ha a Jókai Egyesület közgyűlést hirdet, mert azt nemes lelkesedés hatja át és Komárom évszázados nagy tradíciói csengenek ki a vezetők ott elhangzó szavaiból Ez idén erre kettős ok is kínálkozott, beszámoló a múlt évi Jókai Centen­­náriumról és megemlékezés az egye­sület fennállásának első tizenöt évéről. A közgyűlésen megjelentek Komárom társadalmának legsúlyosabb egyénisé­gei, hogy meghallgassák Szijj Ferenc dr elnöki és Alapy Gyula dr. főtitkár előterjesztéseit, Szijj Ferenc dr, ügy-Komárom és vidéke legnagyobb bútoráruháza: Jékai-utca 16. óriási választék a legfinomabb kivitelű búto­rokban, u. m. háló-, ebédlő», uci-azcha-, cxaicMfeepandesásek&eis, saját műhelyemben készült bőrgarnitúrák, scheslsnak-, matracokban.— Az előkelő közönségnek művészies kivitelű bútorok készülését hozott és saját tervek szerint vállaljuk. Vidékre díjtalan csomagolás!

Next

/
Thumbnails
Contents