Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-10-26 / 128. szám

2, oldal. Komáromi Lapok 1926. október 26. vezető elnök nagyvonala megnyitójá­ban megemlékezik arról az eseményről, hogy a Jókai Egyesület ez évben elér­kezett fennállásának tizenötödik évéhez. A kultúra házából — úgymond — száműztük a politikát, itt komoly alkotó munka folyik, mely társadalmunkat összekapcsolja, a magyar irodalmat, a tudományt és a művészeteket műveli és terjeszti. Majd megemlékezett a múlt évi centennárium lélekemelő országos ünnepéről is, kegyeletes szavakkal pa­­rentálja el az egyesület halottait, bejelenti, hogy a magyar szinészetnek ismét hajlékot adott az egyesület és a pozsony-kassai színtársulat pár nap múlva bevonul Komáromba, hogy itt is szórakoztassa, lelkesítse és tanítsa a magyarságot. Alapy Gyula dr. főtitkár ezután az egyesület múlt évi működéséről szóló jelentését terjesztette elő, melyben az eseményeket és egyesület működési adatait csoportosította, beszámolt az egyesület múzeumának, képtárának és könyvtárának helyzeiéről és gyarapo­­dásáról, kiemelve a Szinnyei József féle könyvtár megszerzésének nagy fontos­ságát. Az előterjesztéseket lelkes éljenzés­sel vette tudomásul a közgyűlés. Majd elfogadta a múlt évi zárószá­madást, mely 65044 K bevétellel szem­ben 64928 K kiadással és igy 116 K maradvánnyal zárul, — megszavazta a költségvetést is 40000 korona keretei­ben, amelyből a színházterem kifesté­sére előirányzott összeget a jövő évre tőkésiteni fogja. Ezután az elnök bejelentette, hogy a tisztikar, igazgató tanács és az osz­tályok választmányainak mandátuma lejárt és az egyesület negyedik ötéves lusztrumába lép. A jelölő bizottság ha­tározatából a főtitkár adta elő a jelö­léseket és a közgyűlés megválasztotta az egyesület elnöki állására Zsindely Ferenc ny. kúriai biró, törvényszáki elnököt, társelnökökké : Csepy Dániel ügyvédet, Gaal Gyula dr. ny. polgár­­mestert és Majer Imre dr. apát plébá­nost; ügyvezető elnökké Szijj Ferenc dr. nyug. polgármestert, alelnőkökké: Fried Jenő nagykereskedőt, Fiilöp Zsigmond bankigazgatót, Gidrő Bonifác főgimn. igazgatót és Galambos Zoltán ref. lelkészt; főtitkárrá Alapy Gyula dr. muzeum és könyvtárigazgató, irót, főjegyzővé Hajdú Lukács dr. főgim­náziumi tanárt, jogtanácsossá Ghyczy János dr. ügyvédet, titkárokká Ivdnfy Géza és Biró Luciánt; jegyzőkké: Kocsis Károly Hercztg Istvánt; pénz­tárossá Baranyay József dr. lapszer­kesztőt és ellenőrré Makky Lajos bank­­tisztviselőt, a kulturház gondnokává Schleisz Géza városi építészt, számvizs­gálókká Vaskó Istvánt, Puhr Jánost és Hagy Jánost. Az igazgató tanács tagjai lettek : Aranyossy László dr. ügyvéd, Bálint István igazgató főmérnök, Bartos Fri­gyes bankigazgató, Bartha János ny. pénzügyigazgató, Csizmazia György városbiró, Füssy Kálmán képviselő, Feszty Béla ny. miniszteri tanácsos, Gödör János főgimn. tanár, Hittrich Ílózsef főpénztáros, Horváth Cézár dr. őgimn. tanár, ifj. Koczor Gyula kép­viselő, Kőváry József dr. ügyvéd, La­katos Károly isk. igazgató, dr. Mihola Ferenc ügyvéd, Nagy Nándor földbir­tokos, Sándor Ernő főszámvevő, Spitzer Béla kereskedő és Vaskó Imre iskolai igazgató. Az egyesület kulturális osztályában elnök Witausek Károly dr. ügyvéd, tit­kár Uhereczky Géza isk. igazgató, ta­gok : Biró Gyula, Braun Andor, Igó Aladár, Igó Endre, Kollár Lajos, Ko­vach Tihamér, Konkoly Th. Kálmán, Mihola János, Milch Dezső, Pethő Sándor, Somogyi István, Váakay László, Zechmeister Sándor. Az irodalmi osztályban tiszteletbeli elnök: Torna István iró, tagok: Gruber Lőrinc, Haas Elza, Káííay Endre, dr., Szendrey Imre, Vásárhelyi Károly, Weiss Kornélia, titkár: Borka Gázadr. A művészeti osztály tiszteletbeli el­nöke: Schmidthauer Lajos (idsb), elnöke: G Farkas Ferenc, tagok: Biiog Mik­lós Biró Sándor, Joó István, K. Leder­­mayer Ilona, Mézes Károly, Moiecz Tivadar, Pataky Maurus, Rauscher Zsigmond, Schmidthauer Vilmos dr., Rácz Elemér, titkárok : Polony Béla dr. és Zsidek Bála. A múzeumi osztály elnökei: Bathő Lajos földbirtokos Csu?, SírOssy Etele főgimn. tanár, tagjai; Csányi László, Czéh István, Csapó Anionin, Geöbel Károly dr., Mészáros Károly, Panghy Ozséb, Soós Jenő, dr., négy delegált tag, titkár : Koval Béla. Majd a közgyűlés tiz alapitó tagot választott és Atopy Gyula dr. főtitkár megokolt indítványára tiszteleti tagjává választotta Jankovics Marcell dr. irót, a pozsonyi Toldy Kör illusztris elnökét lelkes közfelkiáltással. A megválasztottak nevében Szijj Ferenc dr. ügyvezető elnök mondott meleghangú köszönetét, amelyben azt hangsúlyozta, hogy vállvetett igyeke­zettel fogják megbízatásuk körében szolgálni a magyar kultúra ügyét. A közgyűlés után Alapy Gyula dr. tortotta meg előadását „A Jókai Egye­sület tizenöt éve" cimen, melyet feszült figyelemmel hallgatott a közönség és az előadót, aki végigkísérte hallgatóit Komárom kulturvárossá fejlődésének minden fázisán, vázolta a kultúrpalota építésének ügyét, az elért eredményeket, — lelkesen megtapsolták. rádiócsővek Tökéletes vétel. 679 Az iparfejlesztési tevékenység. (Folytatás.) Németországi tanulmányutam ide­jén alkalmam nyilt személyesen is betekintést nyernem Németország nagyszerű iparfejlesztési szerveze­tébe. Ott az iparfejlesztés nagyrészt tudományos kutatás alapján történik. Példáál a karlsruhei intézet tisztán abból a célból létesült, hogy kutassa azt, hogy mi módon vezethető a legracionálisabban valamely ipar­­vállalat. Sok értékes anyagot gyűjtöttem ott, melyet most itt a mi szlovenszkói iparfejlesztési akciónkban érvénye­síthetek. Csak röviden néhány példát hozok fel ennek a tudományos intézetnek a működéséből. 1. Abból a szempontból vizsgálja a termelési folyamatot, hogy abban mi módon volna elkerülhető, vagy legalább is lehetőleg korlátozható minden fölösleges teljesítmény. 2. Vizsgálja a kézi-eszközöket, hogy megkönnyítse és egyszerűsítse a velük való munkát stb, hasonló­­módo vizsgálja a gépek egyszerű­sítésének lehetőségeit. 3. Tanulmányozza az egyéni kal­kulációt az iparban | 4, Tanulmányozza a normalizációt f és typlzációt az iparban, ij 5. Tanulmányozza az ipari üze­­\ mek egyesítésének kérdését gak­­\ daságiec'nnikai szempontból s ezen­­■ kívül még sok más egyebet, ami az ; iparosság helyzetének följavitására 1 szolgálhatna, amely tevékenység részletesebb ecseíelése ehelyütt iúl­­hosszúra nyúlna. Visszatérek a mi turóc-szt.-máttoni 1 intézetünk tényleges teljesítményeire ; és jelentőségére. Minket mindenek- ; előtt az intézet didaktikai és gaz­daságtechnikai tevékenység érdekel Az iparfejlesztési akcióban a leg­fontosabb a tanfolyamok megszer- ■ I vezése. A tanfolyamok rendszerint csak i rövid időre terjednek; céljuk, hogy az iparost, ki iparát már praktikusan : űzi, vagy a segédet, ki önállósításra j törekszik, az iparűzés technikájára ; kioktassa, esetleg megismertesse vele az újabb gépeke és eszközöket vagy megtanítsa őt könyvvitelre és \ kalkulációra s végül, hogy megis­mertesse vele az iparosra fontos törvényes rendsleteket, amelyeket tanonc- és segédkorában nem volt I ideje, vagy alkalma megismerni. Továbbá fontos feladat reávezetni az iparost, hogy készítményei előállítá­sánál legyen tekintettel a művészeti követelményekre is. Az anyagmegoszlás szerint külön­féle tanfolyamokat különböztetünk meg. Fővonalakban a tanfolyamok osztályozása az átveendő tananyagon alapszik S eszerint megkülönböz­tetünk : szaktanfolyamokat, főkép egy meghatározott iparághoz szük­séges szakismeretek elsajátítására. Továbbá információs kurzusokat, iparjogi kurzusokat, főleg társulati, vagy szövetkezeti funkcionáriusok részére; ilyen tanfolyamok megis­mertetik a résztvevőket a társulatok, illetőleg szövetkezetek vezetésére vonatkozó legfontosabb előírásokkal. Tanfolyamaink vannak továbbá a továbbképző iskolák, — úgy keres­kedelmi, mint szakiskolák — tanitói részére. Végül van még egy igen fontos tanfolyamunk, mely rendesen ! Szlovenszkón, kivált az utóbbi idö­­: bev mindig mély megértésre talál s ’ ez a háziipari és népművészeti tan­­; folyam. | A tanfolyami oktató tevékenység 1 gerince a program, a tananyag és I a tanterv. Kell, hogy ezek kimentsék F az iparosság irányításának minden fontos ágazatát. s A tanfolyamok sikere lermésze­j tesen elsősorban a jó tanítótól függ. I S itt gyakran nem is annyira az \ elsőrendű szakember, hanem inkább | a buzgó tanító jön tekintetbe, j A gyakorlati tapasztalatból tudjuk, hogy néha közepesen aluli szakem- Í bér is sok növendékénél kilünő ! tanítási eredményt ért el, mivel jó • tanítónak bizonyult. A tanfolyamok jó eredményének további föfeltételeit képezik termé­szetesen a jó tanítási segédeszközök u. m. könyvek, modellek, képek, minták, műszerek, eszközök és gé­pek, hogy a magyarázatokat szem­léltetés útján értessék meg a tanu­lókkal. Ebben a tekiníetben mi itt Szlovenszkón még igen mostohául vagyunk felszerelve, de reméljük, hogy ez a hézag is rövid időn belül be lesz töltve. (Folyt, köv.) íflontecarló rendőrfőnöke is megírta memoárjait. Monaco háború előtti rendőrmi* nisztere, — aki tulajdonképen Monte­­carló rendőrfőnöke — ma már csak mint fürdővendég sétálgat a Cote d' Azur pálmái alatt és mit is tehet az Ur 1926-ik esztendejében egy nyu­galmazott rendőrminiszter — meg­írta emlékiratait. Ez a könyv talán nem fog olyan példányszámot elérni a nemzetközi könyvpiacon, mint a miniszterek, nagykövetek vagy hadvezérek me­moárjai: annyi azonban bizonyos, hogy a háború előtti Európa ezer lelki és erkölcsbeli furcsaságának bajos ennél változatosabb és mulat­­tatóbb tükrét eltalálni. Koronás fők és ipariovagok, tör­ténelmi és egynapi nagyságok testi és lelki trikóban mutatkoznak be a Montecarló homokján és játékter­meiben. Egy eset a sok közül. Egy szép napon az orosz tengeré­szet egy hatálmas cirkálója állomá­sozott Montecarló kikötőjében, A hajó tisztjei állandó látogatói voltak a játékteremnek s fiagy összegekben játszottak. Kü önösen elragadta a já­ték heve a hajó kapitányát, aki egyre nagyobb összegeket dobott a zöld­asztalra és végre — mikor minden pénzét elveszítette, egy önfeledt pillanatában a hajó pénztárába nyúlt. Eleinte csak kis összegeket vett ki az orosz katonai kincstár pénzéből, később azonban teljesen elveszítette a fejét és egy szép napon a hajó pénztára üresen állott, A parancsnok egy álmatlan éj­szaka után magához rendelte a hajó másodtisztjét és egy lepecsételt bo­rítékot adott át neki azzal a rendel­kezéssel, hogy amennyiben ő déli 12 óráig a hajó fedélzetére vissza nem térne, bontsa fel a borítékot és haladéktalanul hajtsa végre a benne lévő parancsokat. Ezután parancsnoki csónakián a mólóhoz ment és teljes díszben be­jelentette magát a fürdő igazgatójá­nál. — Uram, — mondotta — én el­veszett ember vagyok. Eikártyáztam a hajó pénzét 90.000 rubelt. Az én életem, ha ez a pénz nem térül meg, úgy sem ér semmit. Ezzel a legko­molyabban közlöm önnel a követ­kezőket Amennyiben a játékbank pénztára nekem déli fél 12-ig az elvesztett pénzt vissza nem téríti, én itt az ön szobájában agyonlövöm magamat, hajóm pedig pontosan déli 12-kor bombázni kezdi Montecarlót. Midőn az igazgató a telefon után nyújtotta ki kezét igy folytatta, — Ne fáradjon uram. A hajó hadi­­készültségben van és a külvilággal minden érintkezést megszakított. Ha ismeri a tengerészeti jeleket, úgy ön is megállapíthatja ezt a hajón felvont jelzőzászlókról. Ezt a furcsa megbeszélést két órai szaladgálás követte, amelynek vége az volt, hogy a montecarlói játék­bank visszafizette az energikus hajó­parancsnok kezeihez az elveszített 90.000 rubelt Természetes, hogy az ügynek diplomáciai folytatása volt, arról azonban, hogy Monaco visszakapta-e a kifizetett összeget, hallgat a rendőr­ség könyve. J M. Ilii Egyesület Hist. Komárom, — október 24. Vasárnap, október 24-én délután 3 órakor tartotta évi rendes köz­gyűlését a Komáromi Református Ifjúsági egyesület a Kollégium nagy­termében a tagok élénk részvétele mellett. A közgyűlésen tekinlélyes számban megjelent férfi- és leány­tagok érdeklődése fényesen igazolja, hogy a három évíized óta fennálló és elismerésreméltó munkásságot kifejtő derék egyesület, dacára a mostani nehéz viszonyoknak, a re­formátus ifjúság részéről a legna­gyobb támogatásra talál. Ez az ifjú­sági egyesület, amely valláserkölcsi alapon nyugvó komoly, kulturális irányú működést fejt ki, hézagpótló nemcsak a református egyház éle­tében, de a város egész társadal­mában is, mert az a legfőbb törek­vése, hogy úgy az egyháznak hűsé­ges, odaadó tagokat, mint a társa­dalomnak komoly, szorgalmas és becsületes férfiakat neveljen. Az egyesület eddigi működéséi ezek a nemes törekvések hatották át és három évtizedes fennállása alatt mindenkor javára dolgozott az ifjúságnak. A közgyűlést FülÖp Zsigmond ref. egyházi főgondnok, az egyesület

Next

/
Thumbnails
Contents