Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-10-23 / 127. szám

1826. október 23.

Komáromi Lapok

5. oldal.

E é*tftgoR Hiúdét* BtOäuap eat*

V Él |9 M

MUM MOZI SOlflRIiö

TISZTI PAVILLON

Eliad&tok kvzttet* § vasár* ás unnepaap

iimn a* i

Szombat és vasárnap, október 23. és 24«én Uniyersalsláger!

A KÉK FÉRFI

6

Harc az igazságért* Nagy detektivdráma 6. felvonásban. Főszerepben : Madge Bellamy és Herbert Rawlison

Mi üzletemberek...

— Nemzetközi kiáltvány a világ

nemzeteihez és államaihoz. —

A világ gazdaságilag számba jövő or szágaiból nagynevű és nagysulyu üzletemberek összeállónak, hogy kifejezést adjanak annak a nehéz aggodalomnak, mely őket a világgazdaság rettenetes széttagoltságának láttára áthatja. A kor történelmi dokumentumnak beillő okmányt olyan nagy tekintélyű férfiak írták alá, mint Normann és Balfour Angliában, Rotschild Ausztriában, Schacht, Siemens Németországban, Morgan az Egyesült Államokban, akik az egész világ közgazdaság életére nagy befolyással bírnak.

A kiáltvány magyar szövegét abban a fordításban adjuk, ahogy az Londonból érkezett.

Mi üzletemberek, felakarjuk hívni a figyelmet néhány komoly és aggodalmat keltő körülményre, mely véleményünk szerint késlelteti a boldogulás visszatérését.

Nem nézhetjük szomorúság nélkül, hogy a háború óta a vámsorompók, külön szabadalmak és tilalmak milyen nagy mértékben avatkoztak bele a nemzetközi kereskedelembe és megakadályozták, hogy természetes medrében haladjon. Az ujabbkori történelem egyetlen korszakában sem volt nagyobb szükség arra, hogy az ilyen korlátozásoktól mentesen alkalmazkodjanak a kereskedők az uj és nehéz viszonyokhoz. És egyetlen egy korszakban sem szaporították veszedelmesebb módon a kereskedelem akadályait, anélkül, hogy helyesen értékelték volna gazdasági következményeiket.

Az európai nagy politikai egységek lerombolása nagy kárt okozott a nemzetközi kereskedelemnek. Nagy területeken, amelyeknek lakosai azelőtt szabadon cserélték termékeiket, uj határokat emellek 8 féltékenyen őrzik vámsorompóikat. Régi piacok eltűntek. Faji gyűlölet megosztott olyan közösségeket, amelyeknek érdekei szorosan egybekapcsalódtak. A helyzet olyan, mint hogyha egy államszövetség szétbontaná összekötő kapcsait s büntetné és akadályozná egymás kereskedelmét, ahelyett, hogy bátorítaná. Kevesen fognak abban kételkedni, hogy ilyen feltételek mellett az országok jóléte gyors hanyatlásnak indul.

Hogy ezeket az uj határokat Eurőpá ban kijelöljék és védelmezzék, szabadalmakat, vámtételeket és tilalmakat állítottak fel s a tapasztalat máris azt bizonyítja, hogy az eredmény káros volt valamennyi érdekeli félre. Az egyik állam elvesztette olcsó élelmiszer forrását, a másik olcsó iparcikkeit. Az ipar szenvedett a szén hiánya miatt, a gyárak meg a nyersanyagok hiánya miatt. A vámsorompók mögött uj helyi iparok keletkeztek igazi gazdasági alap nélkü', amelyeket a versennyel szemben csakis a sorompók magasabbra emelésével lehetett ftntartani. A politikai okokon nyugvó vasúti díjszabások nehézzé és költségessé tették a forgalmat. A termelés a maga egészében csökkent. A hitel korlátozódott és az árfolyamok hanyatlottak. Nagyon sok állam a nemzeti érdekek hamis ideáljait hajszolva, kockára tette saját boldogulásit s szem elől tévesztette a világ közös, érdekeit, kereskedelmi összeköttetéseit arra a gazdasági őrültségre alapítva, amely minden kereskedelmet a háború egy nemének tekint

Addig nem gyógyulhat meg Európa, amíg minden ország politikusai, a régiek és újak egyaránt be nem látják, hogy a kereskedelem nem háború, hanem csere, hogy a békében szomszédaink a mi vevőink s hogy az ő boldogulásuk a mi jólétünk egyik feltétele. Ha megrontjuk kereskedelmüket, csökken az a képességük, hogy megfizessék adósságaikat s hogy megvásárolhassák áruinkat. A csökkenő behozatal csökkenti a kivitelt s egy nemzet sem bírja ki a kiviteli kereskedelem elvesztését. Minthogy mindnyájan a behozataltól és a kiviteltől s a nemzetközi kereskedelmi forgalomtól függünk, csakis nagy aggodalommal szemlélhetjük azt a politikát, amely elszegényíti Európát.

Szerencsére, egyes jelek arra mutatnak, kogy minden országban felébred a fenyegető nagy veszedelem tudata. A Nemzetek Szövetsége és a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara arra törekszik, hogy a minimumra csökkentsen minden formalitást, tilalmat és korlátozást, hogy megszüntesse mindenben a bánásmód egyenlőtlenségeit, kivéve a vámtarifákat, hogy megkönnyítse az utasok és az áruk szállítását. Több országban erős hangok emelkednek minden vámtarifa megszüntetése érdekében. Adások a hosszú időre szóló kereskedelmi szerződések mellett érvelnek, még pedig a legnagyobb kedvezmény alapján. Némely állam legújabb szerződéseiben elismeri annak szükségességét, hogy fel kell szabadítani a kereskedelmei minden elnyomó korlátozás alól. S a tapasztalat lassanként a többieket is megtanítja arra, hogy a gazdasági sorompók lerombolása a legbiztosabb szer a mai pangás ellen. Nem akarunk hosszasan időzni azoknál a jótékony politikai eredményeknél, amelyek az olyan politikából következnének, midőn jóakarat lép a rosszakarat helyébe, az együttműködés az elzárkózás helyébe. Csak azt a meggyőződésünket akarjuk leszögezni, hogy a gazdasági szabadság életbeléptetése a legjobb remény a világ kereskedelmének és hitelének visszaállítására.

izzólámpa alegjobb, használatban a leggazdaságosabb. Kapható

nagyban kicsinyben

„ELEKTRA“ Jókai-ucca 13.

Az iparfejlesztési tevékenység.

A* ipar társulatok részére 1923. október 18» és 19-én tartott tanfolyam számára irta ét felolvasta Litka Janet mérnök, kamarai titkár.

Messzire vezetne részletes képet nyújtanunk az iparfejlesztésről, mely ma már önmagában is —- nemzetgazdasági szempontból igen fontos / — külön tudományt képez.

Szlovenszkón magunk sem vagyunk még tisztában vele. hogy mit is jelent tulajdónképen az iparfejlesztés és ezért szükséges, iparostársadalmunkat eziránt rövid előadások keretében informálni, a legmegfelelőbb módon ipartársulataink utján.

A mai gyakorlat szerint főképp oklaló (didaktikai) és gazdaságiműszaki (technikai) iparfejlesztést Ismerünk. Az oktató tevékenység körébe tartozik az általános iskoláztatás, tehát nemcsak a tanfolyamok, hanem a továbbképző Iskola is. Mig a gazdasági műszaki fejlesztés magában foglal minden további tevékenységet ideszámítva a gépsegélyeket, közszállilásokat, áruéi helyezést slb.

Az ill vázolt keretek közölt haladva Cseh- és Morvaországban az iparfejleszíés igen figyelemre méltó eredményeket ért el. S ép ebben tükröződik vissza az eltérés az említed országrészek iparossága és Szlovenszkő iparossága között Itt Szlovenszkón nagyon sokat várunk tehát az iparfejlesztési akciótól s ebből a munkából oroszlánrész jut az ipartársulatokra. Minden munkához, ha egészséges eredményre törekszünk, rendszeres szervezeti vezetés szükséges s az iparfejlesztési akciónak is — amelyet, mint Önök előtt ismeretes, a (urócz-szt.-mártoni iparfejlesztő irányit — mindig ilyen utón kell az érdekképviseletek közreműködésével előrehaladnia.

A jövöre nézve igen sok remélhető az iparfejlesztési tevékenységtől az iparososztály gazdasági és szociális vívmányainak meqjavitása terén.

A turóc szt.-mártonl intézel működése egészen más alakban fog kibontakozni, mint ahogyan a cseh- és morvaországi hasonló intézetek működése alakult.

Az ő működésének nem szabad csakis a didaktikai és gazdaságtechnikai tevékenység korlátolt mezejére szorítkoznia, hanem állandóan szeme elölt kell tartania az egyetemes nemzetgazdasági helyzetet, melyben mindig dominálnia kell az iparfejlesztési akciónak. Az egyes termelési szakmák közötti érdekellentétek kiegyenlítése azonban nem lesz oly könnyű. Mert nemcsak a kézműipar és gyáripar közölt nyilvánul meg az érdekek különbözősége, hanem kézműipar és kiskereskedelem, gyáripar és nagykereskedelem, valamint kölcsönösen sok egyéb termelési szakmában is.

Eme érdekellentétek jelentősége gyakran csak igen csekély, vagy át • meneti jellegű, ezeknél sokkal fontosabbak a kereskedelom és ipar közös érdekei, úgy a nagy-, mint a közép- és kisiparban. Vámvédelem, vasúti díjszabás, kereskedelmi szerződések, kedvező vasúti és lávirdai összeköttetés, a szakoktatás és továbbképzés kiterjesztése és még sok más egyéb kérdés a nagyipar, kereskedelem és kézműipar minden kategóriájának közös érdeke. És ezért a tisztán ipari érdekek megvédésével az egyetemes gazdasági élei keretében a társulatoknak igen nehéz feladat jut osztályrészül.

Már sokszor kérdezték tőlem, hogy ml is tulajdonkénen az a luróc-szt.-márloni iparfejlesztési intézet? És joggal kérdezhették, mivel hasonló intézményt eddig nem ösmertek. A régi Magyarországon volt ugyan egy hasonló nevű intézet, mely azonban működésével főkép az índuszírializáció meggyorsítására törekedett, még pedig ép a mai Szlovenszkő területén, amivel természetszerűleg előidézte azl, hogy a mi kézműiparunk fejlődésében mögötte maraaf Cseh és Morvaország kifejlődött iparának.

Most kell helyrehoznunk a hiányokat. Ez a munka a mai viszonyok között ugyan igen terhes lesz, azonban az Önök nagyrabecsült közreműködésével képesek leszünk ezt a súlyos feladatot megoldani.

Az iparfejlesztési intézel kiterjedt programmja lehetővé teszi, hogy behatóan foglalkozzunk az iparososztály szervezetével és az ipari termelés kérdésével is meg vagyok győződve arról, hogy iparkodásunkat siker fogja koronázni.

Az intézet feladata a szervezeti Programm szerint: i

FERR0N1A

c-nruum_nruuu~i ELEKTROTECHNIKA! VÁLLALAT ÉS MÉRNÖKI IRODA.

Savé Zcuuky(Érsekújvár) Xfmártgű-i. 111.

Tervek mérsékelt díjazás mellett, költségvetések és szakszerül felvilágosítások díjtalanul eszközöltetnek. Ugyanott RÁDIÓ felvevő állomások beszerelése és javítása. Legjobb anyagok! Szolid árak!

Cégtársak: *7S

Dipl. Ing. Mandler I. Schmidt Gy. és Szénássy I.

a) figyelemmel kövefni és felhasználni mindent, ami az ipari vagy gyáripari termelés technikai tökéletesítésére vagy az iparosság gazdasági, szociális vagy kulturáris élőbbrehaladására vezet;

b) kutatásokat és vizsgálódásokat végezni az ipar és kereskedelem érdekében;

c) a termelőket megismerteim a nyersanyagokkal és félgyártmányokkal, valamint azok jellegzetes tulajdonságaival és szerkezeiével, melyek a termelésre jelentőséggel bírnak ;

d) megismertetni az iparosokat a technikai haladással, a szakmába vágó gépek és szerszámok alkalmazásával, valamint a bevált uj termelési módszerekkel;

e) segítségére lenni úgy az iparosoknak, mint az ipari és m link ás - szövelkezeteknek gépek, szerszámok és egyéb, a termeléshez szükséges segédeszköz beszerzésében;

f) fölkelteni és támogatni a művészeti törekvés! úgy a termelés, mint a fogyasztás terén;

g) támogatni az iparosság önsegélyző mozgalmát, különösen közreműködni az iparos önsegélyző szövetkezetek alapításában és igaz* galásában;

h) közreműködni az eladás szervezésében, továbbá az íparhitel és fizetési viszonyok szabályozásában ;

i) őrködni az iparosság és az ifjú ipari nemzedék műszaki és kereskedelmi kiképzése és nevelése feleli;

j) közreműködni oly ügyekben, melyek az iparosság szociális helyzetére vonatkoznak;

k) előmozdítani a háziipari, vizsgálni annak jelenlegi állapotát, fejlődése tökélelesiiésére hatni, esetleg némely ágát föleleveniteni, megélénkíteni vagy bevezetni és megszervezni ;

l) esetleg magára vállalni az állami szolgálat egyébb o!y feladatait az iparfejlesztés érdekében, melyekkel a kereskedelmi minisztérium öl megbízza;

m) saját hatáskörében kezdeményező indítványokat terjeszteni a kereskedelmi minisztérium elé, valamint szakvéleményt adni s jeleniésekeí tenni oly esetekben, midőn őt erre az állami hivatalok kérték fel.

Az itt felsorolt feladatokat az állami iparfejlesztési intézet kivált azáltal teljesiti, hogy

a) állandó mintagyüjteményl és kiállítást tart fönn, melynek tárgyai: különféle nyersanyag, félgyártmány, motor, mintagép, eszköz és egyéb munka- és biztonsági segédeszköz, .valamint az iparban használatos vegyszerek;

b) felülvizsgálja az anyagok, gépek és eszközök technikai és gazdasági, célszerűségét, figyelemreméltó vizsgálatokat folytat le s ezek eredményét nyilvánosságra hozza, állandó vegyvizsgáló és kémlelő állomásokat és laboratóriumokat létesít a legfontosabb szakok részére s összehasonlító vizsgálódásokat eszközöl a közérdek és magánérdekek javára;

c) szaktanácsadó helyeket tart fenn, ahol szakszerű utasítások nyerhetők az ipar technika, iparjog, iparos önsegélyezés, ipari megtelepü-