Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-10-19 / 125. szám
4. oldal. Komáromi Lapok 1926, október 19. tását a kivánt mennyiségben megtagadná, jelentse be a rendőrségen, mert a hatóság tudomására jutott, hogy egyes kereskedők a cukor árát indokolatlanul felemelték, sőt egyesek a vásárlásnál azt mondják, hogy cukruk egyáltalán nincsen. Miután a cukornak ezen rejtegetése és drágítása törvényellenes, figyelmeztetem az összes cukorral kereslte dőket, hogy a cukor rejtegetésétől és drágításától óvakodjanak, meri ellenkező esetben az uzsorabiróság által szigorúan megbtintetteknek. 1926 október 15. Slávik s. k. vezető jegyző.“ A hirdetmény megjelenése után a kereskedők egy megbízottja azonnal eljárt a hatóságnál, hogy miiyen alapon hozták ezt a kereskedőkre sérelmes j rendeletet. Az illetékes hatóságok fel- , sőbb rendeletre hivatkoztak. Alkalmunk volt egy füszerkereskedövel beszélgetést folytatni erről a dologról és erre nézve a kővetkezőket mondotta: „A Járási Hivatal rendelkezése a legnagyobb mértékben sérelmes a cukor« ral kereskedőkre. Senki sem kívánhatja azt, hogy amikor a cukoradó emelését jónak találta a kormány s azt a cukorgyárak a nagykereskedőkre, a nagykereskedők pedig reánk háriíják, akkor ezt a terhet mi viseljük, mert nekünk közigazgatási ufón érthetetlenül egyszerűen letiltják szt, hogy métermázsánként 62 koronával drágábban fizetett cukrot kilónkint 60 fillérrel drágábban adjuk. Mi igy is ráfizetünk két fillért kilónként az áremelésre, ami miután eddig is legfeljebb 12 fülért keresettünk kilónként, igen számottevő veszteség. A hatóság beavatkozása külömben is teljesen érthetetlen, miután ismeretes, hogy a kormány a cukorkereskedelmet : már régebben felszabadította.“ — „Szó sincs arról, — mondotta informátorunk, — hogy itt, Érsekújvárod, rejtegetnének cukrot. Tudomásom szerint alig egy-kát cég van, amelynek régi áron valami cukra van még. De teljesen méltánytalan, hogy ezeket a cégeket is kényszerítsék arra, hogy a régi készleteket a régi áron adják! Nincsen két éve annak, hogy a cukor árát egyszerre két koronával szállították le, akkor senki sem kérdezte, hogy mi lesz a régi készletekkel. S bizony kát korona veszteséggel kellett adni azt a cukrot, amin normálisan legfeljebb 12 fillért kereshettünk . ..“ Eddig szól a cikk, amelyből világos, hogy a szomszédban egészen másként kezelik ezt az ügyet. Talán a központi kezelés tévest? Ezt döntsék el az arra hivatott faktorok. Mág csak annyit, hogy sose volt célunk a közönség hangulatát ok nélkül felingerelni. A jelen egeiben különben sem volt szükség a közönséget feltüzelni, azt elvégezte az a tény, hogy a cukor ára egyes üzletekben előbb leit magasabb, mint arra a fogyasztók számítottak, akiket elmulasztottak erre a fontos dologra előkés riteni. Megnndorodott önmagától, (A Nyitrdba ugrott. — Meg kellett tennem l — De profundis!) Szomorú, megrázó eset hire érkezik Érsekújvárról. Pénteken délben Érsekújváron a Rózsa-utcai házak egyikéből feldúlt állapoiban kirohant egy fiatal nő és színié magánkívül a Nyitra felé ro hant. Mintegy 20—30 lépésről két másik nő követte aggódva őt, de nem tudták megakadályozni, hogy a leány minden gondolkozás nélkül ne dobja magát rögtön, amint a folyóhoz érke zett, bele a Nyitra folyó hűvös hullámaiba. Az őt nyomonkövető két nő közül az egyik tétovázás nélkül utána vetette magát s rövid küzdelem után mindkettő épen a partra került. Az elősietett rendőr megállapította, hogy az öngyilkosságot Z Cecilia 23 éves uccai leány Követte el, akit kolléganője: ölveczky Jánosné mentett meg az életnek. Amikor Z. Cecíliát a rendőrségre vitték, percekig nem tudott semmit mondani, csak sirt s őszinte kétségbeeséssel nézett maga elé. Elég csinos, elég jőlöltőzött s nem romlott külsejű, illedelmes leány, aki mikor végre megszólalt, arra a kérdésre, hogy miért követte el az öngyilkossá got, azt hajtogatta, hogy : — „Nem tudom, nem tudom , . . valahogy kellett azt tennem ... Ich musste, ich musste“ — ismételgette a német leány és zokogva mondotta el, f ZUM „5 UHR TEE” VII. füzete Spitzer Sán&öi’ könyvesboljálian, Telefon 80. tComárdtn, üádor utca 29. az. Telefon 80. hogy hat hete van Érsekújváron s most I először kényszerült erre a pályára. A hat hét alatt la?san kezdett beletörődni ebbe a sorsába, de pénteken reggel érezte, hogy ezt az undort, ezt a szeny- ; nyet nem képes tovább bírni. ^ ! Szeredi származású, atyja iparos s ő j gyermekkora óta Bécsben élt egy nagy-1 nénjénél. Két évvel ezelőtt megismer-; kedett egy fiatalemberrel, viszonyt foly- i tatott vele s az elmúlt decemberben j egy gyermeke született. Nem bírhatta ki tovább Bécsben, hazament, de otthon sem érezte jó! magát, azért cselédnek ment el. A munkát nehéznek találta s kéthőnap után, egy barátnője rábeszélésének engedve, ezt a könnyebb pályát választotta. Ezi sem birja. Érzi, hogy céltalan az élete, megundorodott sajátmagától, nem maradt más hátra, minthogy végezzen magával. Nem is gondolkozott sokat rajta, abban a pillanatban úgy érezte, hogy nem is tehet mást. A rendőrségen a leány szerencsétlen sorsa iránti részvétből eltekintenek a ; leány azonnali hazatoloncoltatásától s azzal a feltétellel szabadonbocsátotiák őt, ha 3 napol belül elhagyja Érsekújvárt. izxólámpa alegjobb, használatban a leggazdaságosabb. Kapható nagyban kicsinyben „ELEKTRA“ Jókai-ncca 13. HIK ES K. — Személyi hír. Dr. Sikabonyi Antal földink, a kiváló iró vasárnap Komáromban tartózkodott családja körében. Még aznap visszautazott Budapestre. Lapunk múlt számában je leztük, hogy dr. Lőwy Győző, a komáromi ügyvédi kar e régi, veterán tagja elköltözött az élők sorából. Lehetetlen meg nem állni a rohanó idők forgatagában is Lőwy Győző alakjánál, aki a régi gárda embere volt, puritán jellemű, abszolút becsületességü és az ügyvédi etikának féltékeny és rátartó őre; nem kereste a klienseket, azok maguktól keresték fel, ha ügyeikben megbízható jogvédelemre és azok lelkiismeretes vitelére súlyt helyeztek. Mint egyéves önkéntes résztvett 1878-ban a boszniai okkupációban és a Bihács melletti üzközetben. A nyolcvanas években költözött Komáromba, ahol ügyvédi irodáját megnyitotta. Lőwy Győző kissé zárkózott élek volt és a múlt évben elhunyt bátyjának Lőwy Fülöpnek, Komárom kedves és szeretetreméltó „bankbácsijá"-nak sokban ellentéte. De azért nagyon szerették egymást. Dr. Löwy Győző a törvényszék hires német tolmácsa volt, aki a német nyelvet kasszikusan irta és beszélte, e hivatalát az államfordulat után letette. Az utóbbi időben elővette súlyos betegsége és már hónapok óta nem hagyta el szobáját. Állapotán nem lehetett segíteni és hetvenedik évében befejezte életét, Dr. Löwy Győző ügyvéd, mint kitűnő jogász és mint melegen érző szivü ember méltán tarthat rá számot, hogy a kartársai, barátai és tisztelői meggyászolják és nevét halála után is tisztelettel említsék. Temetése hétfőn délután 3 órakor a helybeli izr. sirkertben ment őszinte részvét mellett végbe, A temetésen a helybeli ügyvédi kar testületileg jelent meg, hasonlóképen az Első Hitelintézet Dr. Löwy Győző. igazgatósága és tisztikara is, amelynek évtizedeken keresztül választmányi tagja volt. Koporsója felett Krausz Mór rabbi mondott emelkedett szellemű, megindító beszédet, amelyben kiemelte az elköltözött ritka becsületes jellemét és puritán gondolkozását, A komáromi ügyvédi kar nevében Raáb Mihály dr. ügyvéd vett meleghangú szavakban búcsút a kiérdemesült kartárstól. — hitüntetatt főispán. Magyarország kormányzója fújt Fáy Istvánnak, Kecskemét város főispánjának, volt tatai főszolgabírónak, évek óta fáradhatatlanul teljesített kiváló szolgálatai elismeréséül, a II. osztályú magyar érdemkeresztet a csiliaggal adományozta. — Bachsr Emil halála. Ez év januárjában egy nagyarányú gazdasági öszszeomlás révén lelt Bacher Emil neve az egész világ előtt ismertté, aki Magyarországon a Viktória malomkoncern elnöke volt és ebben a minőségben került az összeomlás középpontjába, amely annyira megrendítette egész Magyarország közgazdaságát, hogy az államnak, a bankoknak, nagyiparnak és kereskedelemnek kellett összefognia, hogy az összeomlást előidéző egy és egynegyedmillió angol font adósságot az ország érdekében rendezzék. A ta valy még hatalmas malomkirályt, aki 27 malmot koncentrált egy óriási vállalatban, az összeomlással járó rettenetes izgalmak nagyon kimentették s bár utolsó nspjáig vezette a koncéra ügyeit, október 15-én rosszul lett az irodájában, úgy hűvösvölgyi villájába kellett hazahajtatnia. Este 8 órakor szivszélvüdés következtében meghalt. Bacher Emil alacsony sorsból küzdötte föl magát arra a magas gazdasági vezári polcra, amelyet elfoglalt s vele nagyszabású, merészen vállalkozó szellemű ember költözött el, aki azonban a Viktoria malom összeomlása révén hónapokon át foglalkoztatta a közvéleményt. Egy hosszú életen át elért nagy anyagi és üzleti siker dőlt halomra ezzel az utolsó, legnagyobb spekulációjával és rombadöníötte mindazt, amit egy életen át magának és a magyar malomiparnak épített. Nagy erővel fogott a bajok helyrehozásához, de eme munkájának eredményét már nem éne meg, a halál váratlanul elszólitoíta az élők sorábó’. Temetése a magyar köz gazdasági világ részvéte mellett vasárnap délután ment végbe Budapest. Az elhunyt malomtulajdonosnak Komárom közelében, Gyalla mellett volt nagyobb birtoka, — A DalsgyesDIetböl. A Komáromi Dalegyesület müködőkara október első hetében kezdte meg rendes próbáit az egyesület Nádor-utcai helyiségében. Az egyesület müködőkara repertoárjára töi>b uj müdalt vett fel és progjamjába vette Hackmann István lévai karnagynak, a talenturnos dalköitőnek legújabb szerzeményét, egy rendkívül poétikus népdalegyveleget, amelynek előadására nagy ambícióval készülődnek. A müvet a jeles szerző a Komáromi Dalegyesületnek ajánlotta fői annak a testvéries kapcsolatnak erősbitésáre, amely a kiváló szerző által vezetett Lévai Dalárda és a Komáromi Dalegyesüíet között fennáll. A próbákat Molecz Tivadar karnagy vezeti, aki országosan elismert szaktudásával és példás lelkiismerettséggel vezényli és oktatja több mini három évtizede a Da!egye sülét messze földön hírne vet szerzett működő karát A próbák minden hétfőn és csütörtökön este 8 órakor kezdődnek. — Gyász. Mélyen lesújtó gyász érte Domány Ferencet, iparosiársadelmunk e tekintélyes tagját, városi képviselő testületi tagot és családját. Ig?iz részvéttel értesülünk, hogy hőn szeretett hdvese, született Tóth Juliánná, életének 65 ik évében, hosszas szenvedés u>án f. hó 18-án déle:ölt 9 órakor elköltözött az élők sorából. A sokat szenvedett, szeretteinek boldogságáért élt, hűséges hitves és áldozatkész arnya kihűlt porait szerdán, október 20-án délután 4 órakor fogják a helybeli ref. temető halottas házából örök nyugalomra helyezni. Elhunytál férjén kívül gyermekei Domány Sándor bpesti pénzügyi főszámtanécsos, Kiss Ferer.cná sz. Domíny Erzsébet, Domány Juiiannaés Domány Ferenc, unokái és nagy kiterjedésű rokonság gyászolják. A gyászoló család a következő jelentést adta ki: Alulírottak a magunk és a rokonság nevében mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szerelő édesanya, a gondos nagyanya és jó rokon Domány Ferencné szül. Tóth Juliánná életének 65-ik évében, 1926 október 18-án meghalt. Temetése 1926 október 20 án délután 4 órakor lesz a ref. sirkert halottas házából. Komárom, 1926 október 18. Áldás és béke lengjen drága porai felett. Domány Ferenc férje. Kiss Ferencné szül. Domány Erzsébet, Domány S indór, Domány Julianna, Domány'Ferenc gyermekei. Kiss Ferike, Kiss Magda, Domány Ilonka unokái. Tóth István, Tóth Jőzsefné testvérei. Kiss Ferenc, Miioviis Hermina veje és menye. — Kinevezés. Az igazságügyminiszter Dr. Kaprinay László, duna3zerdahelyi ügyvédet a párkányi járásbírósághoz, járásbirói minőségben kinevezte. — A város bizottságai egész héten dolgoznak. A városházán lázas munka folyik a közgyűlés előtt a bizottságokban. Egész héten üléseznek a bizoitságok és a tanács is, hogy a közgyűlés tárgyait előkészítsék. A város r.agyhcte sok elintézetlen kérdést akar megoldani. — A r. kaf. autonom egyházközség képviseletének ülése. A komáromi róm. bat. autonom egyházközség képviselete ma kedden délután 5 órakor a Maj'áth iskola termében ülést tart, melyen folyó ügyeket tárgyalnak. !— „A királyné rózsája“ harmadik zsúfolt háza. Az elmúlt vasárnap játszotta a Legényegylet messze híres gárdája Farkas Imre nagysikerű darabját, a Királyné rózsáját, mely a hírét már a vidéken is széthintette olyannyira, hogy már vidékről is többen jöttek megtekinteni a nagysikerű előadást. A vasárnapi előadáson a dunaszerdahelyi műkedvelő kör küldötlsége szerzett sok szép emléket s vitte a szomszédoknak a komáromi ifjúság szereíetét. Az előadás a legfényesebben sikerült. Forró, nyári estje volt a Legényegyletnek a vasárnapi. Forró volt a hangulat, tüzes a játék, lelkesedett a táblás ház. A „minden jegy elkelt“ hire tüzet öntött a szereplőkbe s játszatlak igazi magyar lelkesedéssel, sőt nem is játszottak, hanem végigélték a darabot. A darabaak fénye, ragyogása most is R. Moly Margit művésznőnek fenséges királynői megjelenése, művészi játéka, elbájoló énekei voltak. Tapsorkánt, kétszeri, háromszori újrázást vallottak ki Crirja- Pataky, Lenhardt-Novák Hegyi játéka, ének- és táncszámai, nagy tetszését íalá ta a közönség Winduch M. baüeíjében, melyet a szép baiiettáncos társnőivel ujrázott meg. A kát Balogh a tiikosrendőrökke! s az urakkal kifogyhatatlan mosolyt, vidám kacajt szerzett a kellemesen szórakozó közönségnek. A kicsikék Bak Magdussal az élükön, még bájosabbak, a többi szereplők mág elevenebbek voltak, mint eddig. Nagyban emelte az előadás fényét az újonnan berendezett s Komáromban ujdonságszámba menő színpadi szirtes megvilágítás. Szinte álomképeknek tűnlek fai az egyes szép jelenetek, táncok, csoportok az ügyesen alkalmazott színes fényben. Az egész egyleti háznak ujonnani mssleri víilanyídszerelése a Dosztái Gyula cég ügyességét dicséri. Öröm htllarn a közönség teljés megelégedését kifejező nagyon elismerő s dicsérő bírálatokat. Szép volt s sokan ama elhatározással távoztak az előadásról, hogy még többször is megnézik „A királyné rózsáját!“ A darab negyedik előadását az egylet a közóhajnak engedve jövő vasára p, okt. 24-én este 8 órára tüz'e ki, me y előadásra a jegyek már a mai napon kaphatók özv. Apagyi A. né dohánytőzsdéjeben, hol ajánlatos a jegyeket előre megszerezni, mert a zavarók elkerülése végett az előjegyzés megszűnt. — Tűz, Libádon valószínűleg gyújtogatás következtében leégett a káptalani uradalom egy hatalmas sza’makazla.
