Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-07-13 / 83. szám
J 1 Negyvenhetedik évfolyam. 83. szám. Kedd, 1086. jnllna 13. Előfizetési it csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: If ész évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Kfllföldön 150 Ki. > gyem sxán ára t 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kizdéhivatal: Nádor*«. 18., Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Kisebbségi jogaink védelme* Komárom, —julius 12. Emlékezetes még mindenki előtt az a vélemény, amelyet a télen az egyik népszövetségi ülésen Brazília képviselője, Mello Franco hangoztatott, aki a nemzeti kisebbségek védelméről szólva, ama felfogásának addff kifejezést, bogy a védelem végső célja a kisebbségeknek beolvasztása az illető állam vezető nemzetisége közé. A kisebbségi asszimilációnak elve méltó viszhangot kelteit mindenfelé és a nemzeti kisebbségek élénken tiltakoztak az ilyen felfogás ellen, sőt a nagy nemzeteknél és képviselőiknél sem talált támogatásra. Csupán két állam — Olaszország és Románia képviselői kaptak a brazíliai reakciós javaslaton, bizonyára ők tudják, hogy miért, kivülök egyetlen egy hang sem hangzott el Mello Franco véleménye mellett. A népszövetségi ligák uniója most fejezte be tanácskozását, amelyek foglalkoztak ezzel a javaslattal is, sőt a teljes ülés a kisebbségi bizottság nagytekintélyű elnökének, Sir Dickinsonnak tartalmas jelentése kapcsán nagy többséggel utasította vissza Brazilja volt képviselőjének javaslatát. A kisebbségi bizottság érdemes elnöke jelentésében kimutatta, hogy Melló Franco felfogása ellenkezik Wilson 14 pontjával, a béketárgyalásokon hangoztatott elvekkel, valamint a békeszerződések szellemével. Sőt azt Í3 bebizonyította, hogy a beolvasztási felfogás veszélyezteti a békét. Természetes, hogy az elnök javaslata a teljes ülés tetszésével találkozott és még Csehszlovákia képviselője sem mert ellene szavazni. Remélhető, hogy ez, a nemzeti kisebbségek céltudatos megsemmisítésére irányuló felfogás örökre el lett temetve a liga teljes ülésén és bizonyára nem merészkedik senki sem újra megkockáztatni ilyen, vagy hasonló véleményt az után a csúfos bukás után, mely Mello Francót érte. Amikor a békeszerződések, de a külön kisebbségi szerződések is biztosítják a nemzeti kisebbségek jogait, megütközve lehetett csak fogadni az ilyen antidemokratikus véleményt, amelyet csak a legreakciósabb szellemű kormányzat vehet védelmébe, vagy tehet magáévá. Az egész világ nyugalma megköveteli, hogy ezeket a szerződéseket tiszteletben tartsák és annak rendelkezéseit végrehajtsák. Aki erre hajlandó nem volna, annak számolni kell azzal, hogy a békét áhitó egész világgal szemben találja magát. A népszövetségi ligák uniójának teljes ülése még egy nagyon fontos határozattal tette ezúttal nevezetessé magát, amikor kimondotta, í hogy egyik államnak sem szabad a kisebbségeket arra presszionálni, hogy a békeszerződésekben biztosított jogaikról lemondjanak és ezért minden ilyen joglemondás már eleve is semmisnek tekintendő. A nemzeti kisebbségek ragaszkodnak a részükre biztosított | jogokhoz és már eleve tiltakoznak minden olyan kísérlet ellen, amely jogaiknak elalkuvására, vagy pláne feladására vonatkoznék. Nem lehet tehát eredményes egyetlen állam kormányának sem az a törekvése, amely jogfeladásra irányul, mert ha esetleg olyan eszközöket venne is valamely állam igénybe, amelyek a súlyos helyzetben levő kisebbségeket jogfeladásra kényszeritenék, a népszövetség már most semmisnek mondja ki az ilyen lemondást. A kisebbségeknek joguk van az élethez, joguk van a fejlődésre, a kisebbségi szerződések célja a nemzetiségek fönnmaradásának biztosítása és ha ezidőszerint még igen sok elfogultsággal, rosszakarattal, sőt ellenséges indulattal kell is találkozniok egyes államokban a nemzeti kiset bségeknek, az ellentétes felfogásoknak idővel engedni kell merevségükből, ha csak azt nem akarják, hegy a megoldatlan problémák zűrzavarában állandó legyen a népek izgalma és nyugtalansága. = A csth „megértés“ ujsbb pé'dája. Hogy a cseh nacionalista mentalitás hét év óta mit sem változott, eklatáns példája az az újságcikk, amelyet a Národny Lisfy c. cseh lap közölt a szokoloknak Prágában tartott nagyszabású kongresszusuk alkalmával. A prágai ünnepségek alatt a német kereskedők is feldekorálták az állam színeivel kirakataikat, zászlókkal és jelvényekkel látták el üzlethelyiségüket. Ez a dolog a Národny Listynek szemet szúrt és megragadta az alkalmat arra, hogy a németek, közelebbről a német kereskedők ellen szokott modorában kirohanjon. A megértés nagyobb dicsőségére azt Írja ugyanis : „Csak cseh kereskedőknél vásároljatok! A nyereségvágy nem riasztja vissza az „idegeneket“ attól, hogy a közönséget megtéveszszék és nem undorodnak a cseh vásárlók pénzétől. Ne hagyjátok megtéveszteni magatokat egyes üzletek dekorációitól és a kirakatokban elhelyezett szokottól.“ A cseh sajtó egyes orgánumai igy szolgálják a konszolidációt és a belső békét.(hehét-e ezek után csodálkozni, hogyha a nemzeti kisebbségek az ilyen, létük elleni propagandára kénytelenek nemzetközi fórumok előtt keresni igazságot. Kramár lapja mégpna is olyan gyűlölettel viseltetik a németek iránt, mint a háború előtt, vagy alatt, pedig a köztársaság belső békéje szempontjából nagyobb megértést várhatnánk a cseh nacionalisták és orgánumuk részéről. — fiz ngráruámlöruéng kihirdetése. A törvények és rendeletek gyűjteményében pénteken jelent meg a 109. számmal és 1926. junius 22-iki kelettel ellátott agrártörvény, amely a közzétételtől számított 5-ik napon lép életbe. E naptól kezdve i gabonatérmékekre a julius hóra megállapított mozgóvámokat automatikusan az uj szilárd vámok fogják pótolni. Az uj vámtörvényre vonatkozó három végrehajtó rendelet is ugyanazon időben jelent meg a gyűjteményben. Az első rendelet azokat a rendelkezéseket tartalmazza, amelyekkel módosítják és szabályozzák a vámtörvény magyarázatát. A második rendelet megállapítja a tara súlyokat és a vámhivatalok jogosu'tságát az áruk elvámolására. A harmadik végrehajtó rendelet módosítja a vámtarifa törvény végrehajtó előírásainak 3. §-át és a szeszadó felemeléséről szóló 1926. junius 26-án kelt törvény 1. szakaszára való tekintettel kerül kiadásra. = Korlátozzák a httbizományokat Iüapyarorszdflon. Magyarországon most dolgozzák ki a hitbizományok korlátozásáról szóló törvényjavaslatot. A tervezet szövege már elkészült és Bethlen István gróf miniszterelnök tanulmányozza azt. A miniszterelnök állásfoglalása után az érdekeltségekkel tárgyalják meg a tervezetet, úgy hogy a javaslat az ősz folyamán a parlament elé kerül. A hitbizományok korlátozásáról szóló törvényavaslat meghatározza, hogy mek(ora az a terülelmaximum, amely hitbizományt alkothat. Ez a törvény vezérelve, minden más intézkedés csak a járulékos kérdéseket szabályozza. így többek között szabályozza azt a kérdést Is, hogy a megkötöttség alól felszabaduló uj hitbizományrészek mikor, milyen módon és kik tulajdonába szállnak át. Általában a törvény szelleme nem a hitbizományok megszüntetését, hanem demokratizálását szolgálja. = Kft akarják eltáuolltani Qajda tábornokot? Gajda tábornok, a vezérkar főnöke, egyik fasisztaizü cikkének közzététele után hirtelen szabadságra ment, amelynek tartamát nem határozták meg. Ez a váratlan szabadságolás kétségkívül összefüggésben van a tábornok cikkével és most a cseh nemzeti demokrata párt azon töpreng, hogy kiknek a kívánságára történt a szabadságolás és hogy kik azok, akik Gajdáf, Csehszlovákia nemzeti harcosainak egyik leghiresebbikét, nyugalomba akarják. A párt hűséges szócsöve, a Nár. Listy hasábjain a megszokott vakmerőséggel jelöli meg azokat, akik a tábornok eltávolítására törekednek. Szerinte a germanofilok akarják eltávolítani, akik már régebben intrikálnak Gajda ellen, de a nyilvánosság ezt nem fogja szó nélkül hagyni, hanem szembe fog szállni mindenkivel, aki Gajda tábornok ellen merészelne fordulni. És hogy megmutassa a lap, hogy ez nemcsak szóbeszéd, következő számában egész nyíltan megirja, hogy Gajda a szocialista pártok kompiottjának első áldozata. Egy másik nemzeti demokrata orgánum pedig kijelenti, hogy a Gajda ellenes kampány megindítóját Benes külügyminiszter irodájában kell keresni. A cseh nemzeti demokrata párt több képviselője a napokban gyűlést fog tartani, amelyen az eset tisztázását fogják követelni és arra az esetre, ha Gajda nyugdíjazása igaz volna, a bűnösök megbüntetését fogják követelni. = Vaahéború Jugoszláviával. Az uj agrárvámok nemcsak Magyarországon keltettek elégületlenséget és ellenakciót, hanem Jugoszláviában is, gauoua|a Színien L-SehSZlO" vákiában talált jelentékenyebb piacra. A szkupstina vámügyi bizottsága legutóbbi ülésén foglalkoztak a csehszlovák állandó vámokkal és az ülésen az ellenzék fölvetette, hogy az uj csehszlovák agrárvámok lehetetlenné teszik a jugoszláviai termékek kivitelét. Ezért követelik, hogy hasonlóképen emelni kell az összes cseh importáruk vámjait is. Az ellenzék megbízta egyik képviselőjét, hogy e tárgyban készítsen törvényjavaslatot, egy másik képviselőjét pedig, hogy a kormánnyal lépjen érintkezésbe a javaslatnak a szkupstina elé való terjesztése végett. A hangulatra vall, hogy a kormány hozzájárult a kérdésnek a szkupstinában való tárgyalásához. = Hodzsa az agrárvámokról. A csehszlovák agrárius párt intézőbizottsága az elmúlt napokban ülést tartott, amelyen Hodzsa dr. ismertette a politikai helyzetet és az agrárvámokról szólva rámutatott a szocialista és polgári pártok parlamenti számarányára. A legutóbbi parlamentben a polgári pártoknak elég volt annak tudata, hogy a képviselők 50%-a szocialista, hogy a szocialisták legmesszebbmenő követeléseit teljesítsék. A szocialistáknak ezzel szemben nem elégséges az uj képviselőházban a polgári mandátumok 60 %-ához, hogy a polgári pártok követeléseivel szemben megértést tanúsítsanak. Kijelentette, hogy a szabadkereskedeíem csak akkor lehetséges, ha minden államban megtörténik a termelési feltételek kiegyenlítése. A vámok felemelése ínem irányul a legszegényebb néposztály ellen és az a kérdés, vájjon a vámemelés drágaságot eredményez e, egyenlőre meg nem válaszolható mert a termés eredményétől függ. Kijelentette Hodzsa, hogy a vámok a mezőgazdaság 88 o/°-át érdeklik, tehát nem igaz az, hogy csak a nagybirtokosoknak használna. A Magyar Nemzeti Párt hivatalos hetilapja cikket közöl, amelyben kifejti a gazdaközönségnek a szociális biztosítási törvényből folyó kötelességeit. A cikk szerint a biztosítási kötelezettség alá esnek mindazon személyek, akik munkaszerződéses viszony alapján hivatásszerűen végeznek munkát. Az aratáshoz és csépléshez felfogadott munkásokat szintén be kell jelenteni a kerületi munkásbiztositó pénztárnál. A bejelentést a munka megkezdése után legkésőbb a harmadik napon kell benyújtani és a biztosítás attól a naptól kezdődik, amelytől a munkás a munkát megkezdte. A kilépést is be kell jelenteni, mert aki ezt elmulasztja, az a kijelentés napjáig fizeti a dijakat. A bejelentő lapot, amely kerületi biztosítónál kapható, pontosan ki kell tölteni és azt is fel keli tüntetni, hogy mily természetbeni illetményeket kap a munkás. Köteles azt is bejelenteni, hogy mily változások következtek be esetleg a munkás foglalkozásában. Ha a munkaadó a bejelentési kötelezettségeit nem teljesíti, 3000 K-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. Az 1—2 napra felfogadott munkásokat is be kell jelenteni. A törvény szerint ezek bejelentésére külön szabályok lesznek, ezek azonban még nem jelentek meg. A biztosítási díj fele a munkaadót terheli, fele pedig a munkást. A munkabér szempontjából a munkások a következő P osztályba vannak sorozva : D gazda kötelessépei a szociális biitositásnál.
