Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-07-13 / 83. szám
2. oldal. Komáromi Lapok 1926. július 13. Bérosztály: I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. Napibér: K-tól 6 — 10 — 14'— 18 — 22 — 25 50 2850 31-50 34-50 K-ig 6'— 10‘— 14 — 18 — 22 — 25 50 28 50 3150 34*50 Napi átlagbér: 4 — 8- - 12"— 16"— 20"— 24 — 27 — 30'— 33 — 36 — Aki a munkást hetibérért fog-adta fel, az a napibért úgy számítja ki, hogy a hetibért hattal s ha a munkás vasárnap is dolgozik, héttel osztja. Ha a munkadijat másképpen állapítják meg, úgy az egész munkabért elosztjuk a munkanapok számával. A biztosítási dijat akként állapítjuk meg, hogy kiszámítjuk hogy a munkás mely bérosztályba tartozik. Ha ezt tudjuk, úgy a biztosítási díjnak egy napra, illetve egy hétre eső összegét az alábbi táblázat mutatja meg nekünk: >sztály : Napidij egy napra: Hetidij egy hétre 6 munkanappal: I. 020 1*20 II. 0-40 2-40 III. 0 60 3 60 IV. 080 480 V. 1 — 6 — VI. 1-20 7-20 VII. 1*35 810 VIII. 0*20 120 IX. 1*65 9 90 X. 1-80 10 80 A betegbiztosításon kívül külön kell fizetni a munkás rokkantsági és aggkori biztosítására. A rokkantsági és aggkori biztosítás szempontjából négy bérosztályba csoportosítja a törvény a munkásokat. Az A. osztályba tartoznak akik a I-től III. osztálybeli bért kapják, a B. osztály a IV—V. osztálynak, a C. osstály a VI.—Vili. osztálynak és a D. osztály a VIII.—X. osztálynak felel meg. A rokkantsági és aggkori biztosítási dij az A. osztályban egy napra 0'62, a B. osztályban 0 82, a C. osztályban 102 és a D. osztályban 1'26 fillér. A szociális biztosítással kapcsolatosan még számos kérdés rendezetlen, mert a kormány és a központi biztositó még nem adták ki a szükséges rendelkezéseket. Az elemi csapással sújtott vidékek adóját leszállítják. Jelentkezzenek a károsult gazdák-A pozsonyi Mezőgazdasági Tanács interveniált [a károsodott területek adóleszállitása ügyében a pénzügyigazgatóságnál. Az adóleszállitások érdekében azonban szükséges, hogy a károsultak maguk is jelentsék be káraikat a megfelelő hivataloknál. Mivel a kárbejelentésekre vonatkozólag a vidéken meglehetős bizonytalanság uralkodik, a Szlovenszkói Mezőgazdasági Tanács ezutón világosítja fel az érdekelteket. A károsultak jelentkezzenek: 1. Földadó leírására a községi (jegyzői) hivatalnál és pedig rendesen a kár keletkezésétől számitott 8 napon belül; 2. már kivetett vagy kivetendő jövedelmi adó leírására a pénzügyigazgatóságnál vagy annak kirendeltségénél ; 3. épületeknél okozott károknál, úgy mint a földadó-leszállításnál a községi hivatalban kell jelentkezni. Maculatura papír jutányos árban nagy mennyiségben kapható a Spítxer-féle könyvkereskedésben. — Gyermekkocsi — sport és „oedignád" legolcsóbban ELBERTNEL. II Mim iKtmüíi. A szlovenszkói Iparkamarákhoz, Ipartársulatokhoz, Ipari Egyesületekhez s az összes iparos testvéreinkhez! A kisiparos osztály kétségbeesett helyzet^ arra indította az Egyesült Iparosok Országos Szövetségének Elnökségét, hogy a jövőnk érdekében a nap-nap mellett újabb sérelmek ellen felemeljük a szavunkat. A mindinkább sújtó bajokat és sérelmeket tovább elhallgatni nem lehet Egész meztelenül fel kell tárni sebeinket s azok orvoslását a legerélyesebben kell követelnünk. Ez a követelésünk csak akkor kecsegtethet eredménnyel, ha azt Szlovenszkó és Podkárpátska Russ iparosságának összesége mint egy ember fogja a hatalmasok fülébe kiáltani, eddig és nem tovább. A mindenki előtt ismerős sérelmek orvoslását egy általános ipari kongresszustól remélhetjük. Erre a kongresszusra el kell jönni minden iparosnak a legtávolabbi vidékről is, nyelvi, politikai pártállásra és vallásra való tekintet nélkül. A közös bajok egyaránt szorítják és fojtogatják valamennyiünk torkát, a közös bajban le kell omlani minden választófalnak s az egész iparosságnak egy szívvel lélekkel kell követelni az eddigi hibás, a kisipart tönkretevő törvények, rendeletek és eljárások megszüntetését. Szövetségünk 1920. julius 17-én d. u. 3 órakor Késmárkon a kereskedők és iparosok körében tartja rendes évi közgyűlését. A kongresszust 1926. jnlius 18-án, vasárnap tartjuk Késmárkon a mezőgazdasági és ipari kiállítás keretében. A kongresszus tárgysorozata előreláthatólag a következő pontokból fog állani: 1) Általános adósérelmek. Az adókivetés módjainak a kisiparosság szempontjából feltétlenül káros, jelenlegi rendszerének megváltoztatása. A forgalmi és III. o. kereseti adóknak teljes megszüntetése. 2) Az uj ipartörvényeknek a gyakorlati életnek megfelelő módosítása. 3) Betegsegélyző és balesetbiztosító pénztárak elleni panasz, a betegsegélyezési törvény módosítása. 4) Az ipari szakképzés. Iparostanulók kiképzése. Segédek továbbképző tanfolyama. Mesteri vizsgák. 5) A kormánynak helytelen iparpolitikája. A közszállitások körül tapasztalt kedvezések megszüntetése. 6) Iparosok illetősége ügye. 7) Indítványok. Felkérjük az összes ipari érdekképviseleteket, valamint az egyes iparostársainkat, hogy ez ellen a a tervezet elleni észrevételeiket vagy kiegészítő javaslataikat alulírott titkársággal mielőbb közölni sziveskedjenek, hogy a kongresszus végleges programját összeállíthassuk. Kérjük továbbá, hogy minden ipartársulat, ipari egyesület, szakcsoportok és ipari társaskörök a kongresszusra kiküldötteiket megválasztani, azoknak előre látható számát, valamint azt is, hogy a tárgysorozat valamelyik pontjának előadói tisztét vállalni lennének hajlandók, tudatni. Tekintettel a kérelmek sokaságára, valamint azok orvoslásának legfőbb idejére, nagyon kérjük az egész iparostársadalmat, hogy állásfoglalásunk kellő súllyal is rendelkezzen, a kongresszuson minél számosabban megjelenni s munkánk sikerét ez által is biztosítani szíveskedjenek. Kérjük a kongresszus sikere érdekében mielőbbi szives válaszukat továbbá a legteljesebb erkölcsi és anyagi támogatásukat. Az Országos Iparos Szövetség titkárságánál, Kosice, Imaházutca 6. ahol is árkedvezményes útiköltség, elszállásolás stb. felvilágosítások megszerezhetők. A kongresszus költségeinek fedezésére kiküldöttenkint 30. — azaz harmincz korona jár, amit a bejelentéssel együtt kérünk megküldeni. A részletes feltételeket valamint a végleges napirendet majd később közöljük. A kisiparosság kétségbeesett helyzete már nem tűr több halogatást. Legfőbb ideje, hogy megmozduljuk s jövő boldogulásunkat kiharcoljuk. Fogjunk össze valamennyien iparostestvéreink mert a veszély igen nagy. A létünkért a jövönkért kell síkra szállani. Jöjjetek mindnyájan s a törne günk erejével és súlyával kényszeritsük ki jogainkat. A viszontlátásra ! Kassa, 1926. junius 5, Testvéri üdvözlettel Dr Uhrinyák Lajos s.k. Pintér János s.k. titkár. elnök. m H ü Nass leli a fővárosba meaall! II s J mikor ». S se a POLLIK JULISKA & s 3 > utódánál E i £ Komáromban, Nádor-utca 17. sz & *■ SS olcsóbban beszerezhetők a legg © <8 újabb és kényelmes gumtni és Hl tiP ® halcsont nélküli hasfüzők és mell< £ i tartók orvosi ratadeüetr© is. fe 8 £ Tavaszi bőr- és cérnakeztyűk * er K R nagy raktára 1 Keztyűk tisztítása er 9 3 és javítása! Selyem ás flór haris-11 nyák nagy választékban! II 11 52 m Sabisdranatii Tape az Ideális iti. Európa helytelen irányban keresi a megváltást. Amerikának is át kell mennie a szenvedések mély mocsarán. Róma. A nagy hindu költő, Rabindranath Tagore, most másodszor látogatta meg Olaszországot. Mussolini személyes meghívására jött és Olaszország nagy tisztelettel fogadta. Két előadást tartott indiai iskolájáról és a művészet jelentőségéről, azután tovább utazott Svájcba és Ausztriába, ahol szívbajára keres gyógyulást. Az egyik nagy olasz lap mánkatársa Flórencben intervjuvlta meg a költőt, aki a békesség világszemléletét uj formában állította követendő például Európa elé. Csak egy öreg ember. — Jobban szerettem volna, ha Olaszországba nem éveim terhével jövök, hanem mini ifjú, kezdő és zarándok. Akkor az olasz művészet üzenete még élénkebben megmozgatta volna szivemet. Dehát nem az én érdemem, sem hibám, hogy öreg és hires lettem. Ahol utazom, mindenki látni akar, pedig csak egy öreg embert látnak, a költőt nem. Az a szív rejtelmeibe húzódik, vissza a lárma és a tömeg elöl. Az ásziai és az európai kultúra kapcsolatára került a beszéd. A külső dolgok utáni hajsza céltalan. — Még mindig az a véleményem, hogy az európai és ázsiai kultúra különállók, de egymást harmonikusan kiegészítő építményei az emberiségnek. Mi Ázsiában nagyon el vagyunk egymástól választva. Önök itt Európában, minden harc ellenére, hosszú erőfeszítés után elérték a tudományos megismerés csodálatosan egységes megszervezését. Ezt a háború csak átmenetileg zavarhatta meg. A legnagyobb veszedelmük azonban a gondolkozási mód, hogy a harc a külső és a belső életben elkerülhetetlen s hogy a lélek önmagával való küzdelme szükséges és szép. Pedig az ideális élet nem az örök ellentmondás állapota, hanem ellenkezőleg, belső harmónia, amely békét és egységet önt a körülvevő világba is. A háború katasztrófája álla! okozott belső és külső nyugtalanság korszaka után el kell jönnie a napnak, amikor Önök be fogják látni, .hogy a külső dolgok iránti hajsza céltalan és veszedelmes és mindenkinek első kötelessége, hogy a maga lelkének házát rendbehozza. Mostani törekvéseiknek sok célja csak a múlt századok szemete, amit ki kell dobni s . 5 akkor elfogalalták azt az ígéret j földjét, — amely újra megművelhető s amelyen megalapozható lesz egy I magasabb, békésebb, önmaga kö- I zösségének örvendő kultúra. — Hiszi-e Ön, hogy ez a segítség I Amerikából jön? — kérdezte az I újságíró. „Idegen uralom alatt szabadok vagyunk 1 — Nem. Amerika igen messze I van s túlságosan el van foglalva a 1 föld megfogható javainak a meg- I szerzésével. Mielöit Amerika Önök- I nek segitheine, előbb még ö neki is át kell mennie a szerencsétlenség mély mocsarán. Azonkívül Amerika nem szabad ország. Mi Indiá| ban idegen uralom alatt élünk, de azért szabadok vagyunk, mert a lelkünket nem engedtük bilincsbe verni. ©e ■ Szanatórium „CARITAS“ Bratislava, Torna a. 18 b. «V 274, Sebészet — Nőgyógyászat L oszt. napi 80—100 koronáig, II. oszt. napi.. 55—65 koronáig. Szabad orvosválasztás. Külön' szülészeti osztály (Both dr.) I. oszt. pausal. szülés 8 napra 1600 korona. II. oszt. pausal, szülés 1000 korona. Vezető orvos: FRANKEN? BERGER dr. egyetemi tanár. Az intézet fő? orvosa: BOTH JÁNOS dr. egyetemi tanársegéd operatőr. — REZüCHA LAJOS dr. igazgató. Ml 1 IDiiilIOi mw i — Komárom megint szegényebb les z egy intézménnyel, — ; Az alábbi dologra még viss- za fogunk térni, most csak annyit f elj zünk, hogy lapzártakor került a kezünkbe az Érsekújvár és Vidf ,jte> 1 mely az alábbi hangzatos cira mel I ir a fenti szomorú, tényről, j A komáromi munkdsbiztositó pi nztárt } városunkba helyezik át, A szociáb sügyi ! min. 7662/IV/2 1926 számú, hatá< rozata folytán a Komáromi K* 1 erülefi | Munkásbiztositó pénztár julisi $ 1-től fogva Érsekújvár kerületi betegsegélyző intézetté alakul át. - - Egye- I lőre azonban a székhely Ko máromj ban marad mindaddig, míg a, | betegsegélyző intézet székhaza vá- I rosunkban. fel nem épül* I Eme intézkedéssel polgárságunk egV régi vágya ment teljesedéibe. Évekkel ezelőtt oly sok panpis zunk volt állandóan a Nyilrai betegsegélyző pénztár ellen, hog y ezt orvosolni csak egy, városu nkban felállítandó külön munkásbi ztositó pénztár felállításával tartotta k megoldhatónak. — Mi nem a ke imáromi pénztárt akartuk ide áthel yezni és nem ily irányb an[f áradtunk, )/ianem egy önálló pénztár felállítását kivántuk. Vágyunk immár teljesüli — sajnos Komárom rovására — és a novézámky-i kerületi betegsegélyző intézet székhaza — legfeljebb egy év alatt — városunkban fel is fog épülni. Az újvári betegsegélyző intézethez Komárom és Érsekújvár város, Párkány és Ógyalla járás, továbbá Andód község fog tartozni. Figyelmeztetjük városunk és Andód község munkaadóit, hogy alkalmazottaikra vonatkozó bejelentéseket és kijelentéseket július 1-től kezdve az expozituránál Érsekújvárban eszközöljék-A helybeli munkaadók a folyó évi junius hóra szóló járulékki vetést még a nyitrai pénztártól kapják, a további hónapokra azonban már az érsekujvári Betegsegélyző intézettől. Eddig szól a cikk. A dologra még visszatérünk.
