Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-10-02 / 118. szám
1926. október 2. Komáromi Lapok 8. oldal. Eltedásafc kezdete fettküznap este IV Ét knallt m.«at TISZTI PAVILLON Előadások kezdete vasár* ás ünnepnap UttUfeUL Szombat október hó 2-án mozisaimét 1 Vasárnap, október hő 3-án A I Nagy cowboy drámai 6 felvonásban. Főszerepben Tom Mix az amerikai ccwboykirály. Figyelem! Az előadások kezdete október 1-től hétköznap 1/27 és V*®» vasárnap és ünnepnap Vs®* 1/s7 és Va^ órakor. 635? gyökeret vert s iáy Magyarország már csak sovány ar atásra számíthat. Ezzel szemben a román barátság egyfelől a háboruelőtti összeköttetések következtében, másfelől Romániának kihasználatlan természeti kincsei és a román ^ piacnak nagy felvevőképessége folytán a magyar gazdaságra sokkal nagyobb értéket jelentene. Román diplomáciai körökben a magyar-jue ószláv barátságtól nem a kisantantot féltik, hanem inkább a besszarábíai kérdést. Még csak az a kérdés, ki az úttörője ennek a magyar-jugoszláv közeledésnek. Általában azt hiszik, hogy Olaszország van a kulisszák mögött. 1919. óta Magyarország nem egyszer volt kritikus helyzetben és mindig Olaszország nyúlt Magyarországnak a hóna alá. Diplomáciai körökben azt állítják, hogy Olaszország ma is állandóan jelét adja Magyarország iránt való barátságának és pedig gazdasági téren is Ezért kézenfekvőnek tartják, hogy Olaszország, midőn Jugoszláviával barátsági szerződést kötött, most arra törekszik, hogy két barátságos szomszédját, amelyek mindketteje úgy gazdaságilag, mint politikailag megerősödött, a maga védőszárnyai alatt közel hozza egymáshoz és igy Délkeleteurópában a vezetést magához ragadja. Ám a kombinációk még tovább mennek és azt mondják, hogy a legközelebbi diplomáciai lépés egy jugoszláv-bolgár barátsági szerződés nyélbeütése volna. Olaszországot ebben a törekvésben nemcsak saját hatalmi állásának erősilése, hanem az is vezeti, hogy a Habsburgok visszatérését ilyen módon véglegesen meghiúsítsa. Vannak akik azt állítják, hogy Anglia is sietteti a magyar-jugoszláv közeledést. Anglia magyarbarátsága közismert. Az a készség, amellyel Magyarország hiteligényei Angliában kielégittetnek, anélkül, hogy az angol gazdasági körök ezért bárminő gazdasági ellenszolgáltatást kívánnának, fokmérője az angolok magyarbarátságának. Ez a barátság Géniben is ismételten kivirágzott, sőt gyümölcsöt hozott. Azt kell tehát hinni, hogy Angliának is érdeke, hogy Magyarország és Jugoszlávia, ez a két egészséges államtest, angol védnökség alatt kezet fogjanak. Jugoszláviának is hasznos azonban, hogy ha angol érdekszférába kerül, mert gazdasági életének nagy tőkére van szüksége, amelyet eddigi támogatójától, Franciaországtól nem kaphat meg, de annál inkább megkaphat Angliától. Pénzügyi bizottsági ülés. Az októberi városi közgyűlés előkészítése. Komárom város községi képviselőtestületének pénzügyi bizottsága szerdán, szeptember 29-én tartotta ülését Fiilöp Zsigmond elnöklete mellett. Az ülésen a bizottság az október közepén tartandó közgyűlés tárgyaival foglal kozott és a tanácsi javaslatok kapcsán pénzügyi véleménnyel látta el a törvény állal körébe ulalt ügyeket. Napirend előtt az einök bejelentette, hogy Freistadtl Pál, a bizottság tagja, időközben elhunyt s indítványára a bizottság megkeresi a közgyűlést a megüresedett tagsági hely betöltése céljából. A napirend nagyszámú tárgyai közül a fontosabbakat a következőkben közöljük. A pénzügyi bizottság foglalkozott a munkáslakások átvételével kapcsolatosan az építészeti bizottság jelentésével és a tanács javaslatával. Az építészeti bizottság azt javasolja, hogy a bizottság tagjai részére helyszíni szemlék alkalmával napidij biztosittassék oiyképen, hogy fé'napi megjelenésért 30 K. egész napért 60 K. fizettessék a megjelent sokat törődött velük, mert a brácsással kínlódott, akinek sehogyse csúszott e a torkán a bor. — Hej, az apád nemjóját! — rikkantott rá a főhadnagy — ha meg nem iszod az egész bort, besorozlak katonának! A brácsás ijedten pislogott, kitátotta a száját a szörnyű fenyegetésre, akár a hal és lelóditotta a gyomrába a háromdecis poharat. — No látod, — dicsérte meg a tiszt, — emberül kitettél magadért \... De most aztán húzzátok : Ez az utca végig sáros, benne Kuti Böske a csap láros . . . Dalolni kezdett. Egyszerre csak azt vette észre, hogy egy alak kisurrant mellőle és az ivón át az utcára menekül. — Hü, szökik a brácsás! — kiáltotta el magát. — Fogjátok meg! Azzal maga is utána lódult. Ahogy azonban az ajtóba került, megpillantotta a biró napát. A vén boszorka maga is a kiváncsiak közé vegyült és elnézte a mulató tiszt mókáit. De most kifelé iszkolt ő is az ajtón, hogy a főhadnagy észre ne vegye. És sietett elfelé a sötét utcán. — Igyál, vagy besorozlak! A vénasszony kétségbeesetten ivott. A főhadnagy mégegyszer telitöltötte a poharát. — Igyál cigány, nem viz ez! A kocsmáros odasomfordáit. Az arcán titkolt öröm ült, mert őse állhatta a vénasszonyt, de azért úgy tett, mintha a védelmére kelne. — Nagyságos főhadnagy ur, nem cigány ez ! ., . Elrontotta vóna a bor a szemit ? — Elhallgas, ebugatta! — mordult rá a tiszt. — Hát hogyne vóna cigány! Fogd csak azt a vonót és húzd el a nótámat I . .. És a vénasszony kezébe nyomta a hegedűt. — Nagyságos ur! — rimánkodott az. — Főhadnagy ur 1... Kegyelmes ur !.. . — Húzzad I — rivallt rá a tiszt. A vénasszony keserveset nyögött ijedtében és menekülni szeretett volna. De a főhadnagy lefogta és a szájához nyomta a poharat. — Igyál, a jóreggelét!... Egyitek se tud hegedülni, amíg alaposan be nem ivott! — És beléje döntötte a bort A főhadnagy egy pillanatig mintha habozott volna az ajtóban, azután az öregasszony után vetette magát, nyakoucsipte és cipelte magával a kocsmába. Behurcolta a szobába, lenyomta az asztal mellé, a székre, telitöltötte a brácsás poharát és rákiáltott: — Kegyelem 1... Ke-gye-lem 1... «— nyögdécselte a boszorka és orránszáján kortyogott a bor. — Inkább megmondok... mindent... kapitány ur.. kegyel...-mes ur... mindent be val lók én. A főhadnagy fülelni kezdett. De aztán nagyot kurjantott. tagoknak. A tanács elutasítja ezt a javaslatot, a pénzügyi bizottság azonban Csizmazia György városbiró, Jávor főjegyző, Zechmeister Sándor s az elnök felszólalása után azt a határozatot állapította meg, hogy az építészeti bizottság tagjai, mivel a törvény szerint tiszteletbe'! állást töltenek be,a város által kívánt megjelenéseknél nem részesülnek napidéban, azonban, ha magánfél megkeresésére szállanak ki a helyszínen, | fejenként félnapra 30 K, egész napra I 60 K. napidijat kapnak. Ilyen értelemí ben a bizottság javaslatot terjeszt a í közgyűlés elé. í A gázgyár mellett épült munkás- 1 lakásokra 98 folyamodás érkezett a | városhoz. Egy bizottság a tanács megí bízásából megvizsgálta a kérvényezők mai lakását és jelentésük kapcsán a tanács négy igénylőt ki is választott. A lakások bérösszegét a tanács lakál sónként évi 600 K-ban állapította meg, | azonban a kijelölt reflektánsok közül az egyik félrevezette a tanácsot és ezért újra foglalkoznia kellett a lakások kiadásával. A tanács többsége a lakbért évi 600 K-ban javasolta megállapítani és a lakásokat újabb négy igénylőnek i oda adta. A tanácsnak kisebbségben maradt tagjai ezt a határozatot megfelebbezték a közgyűléshez és abban azt indítványozzák, hogy a lakások kiadását a képviselőtestület a reflektánsok közül a legtöbb bért Ígérőknek | adja ki. Sándor Ernő főszámvevő, Jávor főjegyző, Nagy Mihály, Zechmeister j Sándor, Csenge! Kálmán szóltak a : javaslatokhoz és szótöbbséggel akkép i döntött a pénzügyi bizottság, hogy a jj bérösszegre nézve évi 600 K-t ajánl a í kö gyűlésnek. A lakások bérbeadását S a közgyűlés által tartja elintézendőnek. j Fontos tárgya volt a pénzügyi bízott* ! ságnak a városi közkórház részére > beszerzendőRöntgen-gép ügye, amelyet | már a kórházi bizottság többször tár- | * gyalt és a beérkezett ajánlatok közül 1 i a Siemens cég által tett ajánlat elfő- ‘ 1 gadását javasolta. Az ügyet orvosi I szempontból Lipscher Mór dr. kórházi igazgató főorvos ismertette, aki az egyes ajánlatokat is előterjesztette. A pénzügyi bizottság a kórházi bizottság javaslatát tette magáévá és a Siemensgyártmányra tett ajánlatot,mint a városra legkedvezőbbet, pénzügyi szempontból elfogadhatónak véleményezte s ilyen értelemben tesz a közgyűlésnek javaslatot. Az 1925. évi zárszámadásokat a pénzügyi bizottság a főszámvevő javaslatára elfogadta, megállapítván, hogy az az 1925. évi költségvetés kereteiben mozgott. A számadások 14 napra a városházán közszemlére kifüggesztettek. Tudomásul vette a bizottság, hogy a járási bizottság az 1925. évi költségvetést jóváhagyta és a felebbezéseket elutasította A községi iskolák tanítóinak szlovenszkói segélyére vonatkozólag a „Tungsram" D lámpa a leggazdaságosabb és legtökéletesebb» pénzügyi bizottság magáévá tette a tanács javaslatát, amely szerint az 1926 évre 28884 K-ban megállapított segély az 1927 évi költségvetés terhére utal* ványoztasék. A megyercsi utcai csatorna építésre 7 pályázatot adtak be. Ezek közül Broczky és Nagy építőmesterek ajánlatát véleményezi a bizottság a közgyűlés által leendő elfogadásra. A költségek az egymillió kövezési kölcsönből nyernek fedezetet. A városi hirdető oszlopok bérbeadására nézve a múlt évi közgyűlés határozatát felebbezés folytán a felsőbb hatóság megsemmisítette és igy újra nepirendre került az ügy. A tanács javaslata az, hogy új pályázat irassék ki, Mihola Ferenc dr. főügyész jogi véleménye szerint nem szükséges új pályázatot kiirni, hanem a tavalyi pályázatra benyújtott ajánlatok közül [ választhat a közgyűlés. A pénzügyi i bizottság szótöbbsággei hozott határo; zatával a tanácsi javaslatot fogadta el. ] Az új vizdijszabályzat ellen a város 1 polgárai közül többen panasszal éltek 1 a legfelsőbb közigazgatási bírósághoz I és ezzel kapcsolatosan azt kérték a I várostól, hogy a szabályrendeletet a I döntésig függesszék föl. A tanács I ennek a kérelemnek nem adott helyt | és azt javasolja, hogy a vizdijszabály- S rendelet 1925. január 1-től yettessék ki. í A tanácsi javaslattal szemben Fülöp Zsigmond biz. elnök a tanácsban is feihoa ; — Húzzad a keservit! Ma reggelig mulatunk !.. . Az ijedtség már zöldre mázolta a vénasszony ráncos arcát. Letérdelt a tiszt elé és feléje nyújtotta a hegedűt, meg a vonót. Ügy könyörgött. — Bevallók én mindent. .. kegyelmes úr . . . csak ne bántson!.,. ... A Páli Molnárnak kint a szőlőben van e rejtve a búzája, deszkázott verembe. Föléje trágyát hordott... Ennek a kocsmárosnak meg az ágya alól nyilik az ajtó a magtárába... — Hát a birónak ? — kiáltott rá a tiszt. — A biró nak... a bi-ró-nak... — ájuldozott a boszorka, mert a vejét csak nem akarta kiszolgáltatni. — Bort ide, hé, korcsmáros I — kiáltotta a főhadnagy és a pohárral a boszorka felé nyúlt. — Jaj, kegyelem 1 Nyikorgott a vén banya és kapálózott a brácsával. — Hogy vesztette vón el a nyelvit! — dühöngött a korcsmáros. — Akasztófára juttat mindnyájunkat!. .. — Hát hol a biró búzája ? — harsogott megint a tiszt. — Csak ezt a szerszámot tehessem le — könyörgött a vénasszony és az asztalra tette a brácsát. — Megmondok én má mindent . .. Hát a biróé ... a biróé ... a jégverem mögött, — suttogta elhaló hangon. A liszt föilélegzett. Nevetni lett volna kedve, de azért csak folytatta a vallatást, amely már könnyen ment most. Sorra került mindenki, az egész falu* Csak a biró megérkezése szakította félbe a lajstromot. Amikor hírül vitték neki, hogy a főhadnagy itatja a napát, lélekszakadva szaladt a korcsmába. — Mi történik itt... főhadnagy ur! — lihegte. — Aj, de jó, hogy jön, biró uram, — nevetett rá a tiszt. — Javában mulatunk és a napamasszony brácsázik... Korcsmáros, poharat a biró urnák ! — Cigányok féllábra I Oszt úgy húzzátok a biró ur kedves nótáját a fülébe I És addig húzzátok, amig megvirrad. Akkor oszt kimegyünk a — jégverem mögé. Ott táncolunk majd egyet a napamasszony muzsikájára ... Jó lesz-e biró uram ? A biró nem volt se élő, se holt. Mindent megértett. De nehezen találta meg a szavát. Akkor aztán szinte harapott a napa felé : — Hát brácsás lett kend ? Ugyan elhúzta a nótámat.., A főhadnagy meg komolyra fordította a szót és félrevonta néhány percre a birót. Ezalatt ez szinte összeroppant. Alig lehetett ráösmerni, amikor kiment a korcsmából. Utána ment a vénasszony is, de csak messziről. Két nap múlva pedig negyvenkét szekér gabonát fuvaroztak ki a katonák a szomszéd vasúti állomásra.
