Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-07-10 / 82. szám

1926. július 10. Komáromi Lapok 3. oldal. Meglepő olcsó árak I ELBERT divatáruházában Komárom. Koronabankkal szemben, a következő cikkekben1 Divatcikkek: Férfi és sói fehérnemű (elsőrendű gyártmányok). Francia Crfeps de chise és selyem magánkötök. Qvfíwnff áru* Flór férfi sokni, sport angol harisnya. Amerikai női ^áUYIHl Ül U,__________flór harisnya. Ke 15-22- 25. Gyermek flórzokni és trikót. FOrdőző(sM) cikkek: K %r«.,fotllr k8|"",y Kc '05~’ Minőségáru | Varrott talpú szandál 20-tól 44 számig. Külön osztály: Sport és pedignád gyermekkocsik, — Vulkán fibre bőröndök. Nádor-u. 19. Ügyeljünk a pontos címre! Nádor-u. 19. és hogy „francia csapatok kereszleziék a belga határt. Jelenlétemben, sajátke­zűén irta 1914-ben a német császár egy Wilson elnökhöz intézett sürgöny­blankettára ezt a mesét“. Ez alkalom­mal azt mondottam Vilmosnak, hogy csapatai három hét alatt alighanem Paris­ban lesznek s abban a helyzetben lesz, hogy a békét diktálni fogja." Nem — felelt a császár — az angolok jövetele az egész helyzetei megváltoztatta, az makacs faj, ök sohasem szüntetik be a harcot.“ Pedig Angolországnak otthon éppen elég baja volt az ir- kérdéssel. Németország akkori helyzetében ma­gam is „tanácsoltam" volna háborút, amit a vezérkari írók „preventív“ hábo­rúnak hívnak. Egyedül a lefegyvezés, a józan ész, az emberies gondolkodás vethet véget a háborúnak. Könyvben válaszolnak Fay tanárnak. Bernadotte E. Schmitt ismert ame­rikai történész, a chikagói egyetem tanára szerint, Németország volt a tá­madó, mert addig nem volt háborús veszedelmes, mig Németország el nem küldte jegyzékét Orosz- és Franciaor­szághoz Németország hivatkozhat arra, hogy a katonai szükség vitte rá a há­ború deklarálására szemközt az orosz mozgósitással. A diplomáciai helyzet 1914 augusztusban kétségbeejtő volt, de nem reménytelen, ha a német kez­deményezés nem rontja a békés meg­oldás utolsó chance-át, 1870 ben Fran­ciaország deklarálta a háborút Porosz­­ország ellen és erre Bismarck provo­kálta; a történetírók verdiktje mégis szénát, de úgy hallja meg, mintha még sohase hallotta volna s gondolkozik, gondolkozik mindenről és végül mégis a beteg lóhoz tér vissza minden gon­dolata. így történt ez most az emberrel is, az asszonnyal is, aki, hogy gondolatai­val együtt szeme is a beteg lóra ve­tődött, lassú hangon megszólalt: — Vezesse el kend . . . Mintha az ember is erre gondolt volna. A szegről már leakasztotta laj­­biját, magára öltötte, odament a beteg lóhoz és lesimogatta sörényét. — Csillag ... — mormogta kedves­kedve, és tenyerét gyöngéden végig­vonta a ló nyakán. — Nyissad a kaput — szólt az asz­­szonynak s már csöndesen fordította is a Csillagot. Lassan, nehéz léptekkel indultak a kapu felé. Elől a köteléket fogva le­lógó fejjel bandukolt az ember, utána előrenyujtott nyakkal a ló. Elhaladtak az eperfa mellett, amely alatt már ki­hűlt az étel s amint kifordultak a kapun, az ember visszaszólt: — Gelencsérbe’ viszem .,. a’ jobb doktor. Az utcáról tompán, fáradtan vissza­dobbant lépteik alatt egyet-egyet a föld. Az asszony hosszan utánuk nézett, azután behajtotta a nyekergő kapu­szárnyakat. Visszaballagott az eperfa alá s ott megállott. Elnézett az ól felé. — Szegény emhert veri az ég ... veri — bontotta meg egy hosszú sóhajjal a körölötte támadt csendet. . . Fel­szedte a tányérokat és az étellel együtt visszavitte a pitvarba. A kutya már az eresz alatt gubbasz­tott, a macska szomorúan visszahúzó­dott a góré alá s a tyúkok az udvar végében összebújva várták, hogy el­vonuljon a felleg a csöndes nádtető felől. elmarasztalta és tarthatatlannak mon­dotta Franciaország akkori lépését. A nemzetközi jog nézőpontjából nincs ok arra, hogy a versaillesi béke 231-ik cikkelyét revízió alá vegyék. Az orosz, osztrák, német levéltárak ezer okmá­nyából annyit tanultunk már, hogy ki­zárólag nem írhatjuk a háború keletke­zésének bűnét sem Németország, sem Ausztria számlájára, Fay tanárnak a szerajevői gyilkosságról megjelent tanul­mányára Seaton Watson tanár nem­sokára könyben fog válaszolni, aki más forrásokból (bizonyosan a szerb pro­paganda köréből) uj bizonyítékokat gyűjtött az ügy megvilágítására. De­­martil nemzetközi „nyomozást“ indítvá­nyoz. Annak nincs semmi akadálya, hogy érdekelt nemzetek képviselői va­lami megegyezésre jussanak. A néme­tek kibocsátották okmányaikat, az an­golok még csak a kezdetnél tartanak, az oroszok és Ausztria az első közlé­sek után beszüntették, nagyon kevés jön Franciaországból és semmit sem árul el Olaszország. Ki felelős az európai helyzet felhordásáért? Min­denki. A szerajevői események után Európa két csoportba osztott hatalmai farkasszemet néztek. A legkritikusabb volt a helyzet Ausz­triában, hol a népek milliói tiltakoztak egy politikai rendszer ellen, mely nem­zetiségekre való tekintet nélkül csak az uralkodórend érdekeit védte. A kulcsa poliglot osztrák magyar viszonyok közt keresendő, de a szükséges reformok teljesítése helyett az elégedetlenség elnyomásával akartak kormányozni. Az orosz kormányzat realizálni akarva saját törekvéseit, bátorította és segítette Ausztria külföldi ellenségeit és szította az elégedetlenséget otthon. Ausztria és Németország egyik oldalon, Francia és Oroszország a másik részen egyformán készültek a harcra. Ha elitéljük Német­országot, mert erősen támogatta Ausz­triái, el kell ítélni Franciaországot is, mert erősen odaállott Oroszországhoz. Elméletileg az osztrák szerb viszály elintézhető lett volna a két érdekelt között, de az európai hatalmak vetél­kedése, mint azt Edward Gray, az egyedüli politikus megállapította, kirob­bantotta a világháborút, ő a locarnoi egyezség szellemi szerzője, lehetséges, hogy a locarnói szellem más felfogásra bírja a hatalmakat a háborúért való felelősség megállapításában. A következő háború. John Bakeless tanulmánya felsorolja azokat a francia és német írókat, akik az 1870 es francia-német háború után következetesen várták és megjósolták az európai konfíagrációt, 1900 óta a német flottaépitési javaslat benyújtásá­val, Anglia és Németország vetélkedé­sével bevezették a háborús veszedelmet. Anatole France megírta, hogy Francia­­ország egy napon nagy európai kon­­flagráció központja lesz. Francia katonai szakértők várták és megírták, hogy Németország megsérti Belgium semle­gességét. Maitrot francia generális 1911-ben megírta: A német csapatok Belgiumon keresztül fognak ránk támadni, bal­szárnyukat a mi védelmi vonalunk ellen szegezik. Pontosan ez történt. Verdun— Tóul—Belfort. Ma ugyanez a francia tiszt egy uj háborút jósol. Maculatura papír jutányos árban nagy mennyiségben kap­ható a Spitzer-féle könyvkeres­kedésben. 1 sáp uuk&lúipi Mihi. — Miféle nyelv ez a dallamos hangzású nyelv? — Mostanában olvashattunk magyar­­országi tudósításokat, melyek szerint a hercegprímás a rendelkezése alatt lévő leányiskolákban beszüntette a leány­cserkészetet. A vele egyértelműig gon­dolkozók ezt azzal indokolják, hogy a cserkészet nagyon elfiusitja a leányo­kat. Holott ezt sokkal inkább eszköz­ük a bubifrizura, cigarettázás és a mo­dern táncok. A cserkészet célja fiuknál és lányok­nál egyaránt a munkára, kötélességtel­­jasitésre, igazmondásra, hűségre, tű­résre, kitartásra szoktatás, nevelés. Már ezen magasztos célja a cserkészetnek megkívánja, hogy oda ne legyen be­­véve a felekezetieskedés. Ne legyenek megkülönböztetve a cserkészcsapatok r. k., vagy ev. ref., vagy izr. jelzések­kel. Sőt ne legyenek abban nemzeti­ségi megkülönböztetések se. A békési polgári leányiskola növen­dékeinek Bánffy Kata cserkészleány csapata június 13-án tartotta avatási ünnepélyét, melyen résztvettek Buda­pestről Lindermayer Antonia a cser- Készleányok országos elnöke és Mada­rász Vilma főtitkár. Az állomáson a város egész előkelősége képviselve volt és Boross Leona polg. isk. tanítónő, a leánycserkészcsapat parancsnoka, üd­vözölte az országos elnököt. A nagyszabású ünnepség után közös vacsorára mentek, meiyen igen nagy hatást keltett Lindermayer Antonia fel­köszöntő beszédje, melyben hivatkozott arra, hogy mostanában jött haza Amerikából, ahol részt vett a női cser­készek világkongresszusán. Amidőn ő felállott és magyar nyelven felszólalt: mindenki feléje fordult s érdeklődéssel kérdezték, hogy mely nemzeté ez a szépen csengő, dallamos nyelv ? S amikor aztán angol nyelven elmondta a szegény magyar nemzet szomorú sor­sát s meg nem érdemelt lealázó hely­zetét, szavai oly mély hatást keltettek, hogy azonnal elhatározták, hogy két év múlva a világkongresszust Buda­pesten fogják tartani. A békési leánycserkészcsapatnak gróf Wenckheim Lászlóné, a cserkészek egyik nagyasszonya olyan zászlót ajándékozott, hogy az országos elnök ügy nyilatkozott, hogy az 58 leány­cserkész csapat egyikének sincs ilyen remek szép zászlaja. A háromhasábos tudósítás igy vég­ződik; Nem mulaszthatjuk el annak felemlitését, hogy ennek a minden te­kintetben kitünően sikerült szép ünne­pélynek a gondos rendezéséért és a békési leánycserkészek derekas kikép­zéséért Boross Leona polg. leányisk. tanítónő, cserkészcsapat parancsnokot (kamocsai ref. lelkész leánya) illeti a legfőbb érdem és a legteljesebb el­ismerés, mert az ő fáradhatatlan buz­galma, ügyszeretete és lelkes odaadása tette lehetővé ezt a szép eredményt. Iskoláink beszámolói II. A községi elemi iskola. A községi elemi iskola az elmúlt tanévben is becsülettel teljesítette feladatát és a közoktatásnak e ma­gyar nyelvű kipróbált szerve sze­rencsésen megküzdőit mindama nehézségekkel, amelyek a tanévben előfordultak, ugv, hogy a tanítás menete semmiféle csorbát nem szenvedett. Az iskolában a magyar tanítóság sok jeles tagja működött és az 1925/26-ik tanévben a tanítótestület a kővetkezőkből állott: Weiss Kor­nélia oki. polgisk. tanítónő, igaz­gató, az A I. leányoszfály vezetője, Uhereczky Géza (A I. fiú), Brauner József (B I. f.), Lakatos Károly (II. f), Telkes Miksa (III. f.), Kádár Győző (A IV. f.), Tóth Imre (B IV. f.), Pethő Sándor (A V. f.), Tárnok Gyula (B V. f. 1926. jan. 1-ig), Wán­­kay László (VI. f.}. Szendrey Imre (VII.—VIII. f.), Horváth Rózsi (B I. leány), Vitek Róza (II. L), Vargha Eszter (A III. 1.), Telkesné Brand­­stein Etelka (B III. 1.), Salamon Ju­liska (A ÍV. 1.), dr. Soósné Mirkwa Teréz (B IV. 1.), dr. Szijjné Pyber Margit (V. I), Alapy Juliska (VI.— VIII. 1.). Kézimunka tanitónó volt Nem keil a fővárosba menni 11 mikor POLLÁK JULISKA utódánál Komáromban, Nádor-utca 17.cz. olcsóbban beszerezhetők a leg­újabb és kényelmes gummi és halcsont nélküli hasfüzők és mell­tartók orvosi rendeletre is. Tavaszi bőr- és cérnakeztyűk nagy raktára! Keztyűk tisztítása és javításai Selyem és flór haris­nyák nagy választékban! — Werner Lina, állandó helyettes ta­­nitó Sörös Krisztina. Tárnok Gyulát január 1-én nyug­díjazták, akinek osztályát Pethő Sándor osztályával összevonták, Marcsa Györgyöt pedig junius 1-én nyugdíjazták. Wánkay László május 1-től szabadságot kapott, hogy a po­zsonyi ipari rajztanfolyamot végez­hesse. Helyette Szelepcsényi Lajost alkalmazta az iskolaszék tanítónak. Az iskolába az elmúlt évben a tanulók száma 793 volt, ebből ma­gyar 791, német 2. A tanulók val­lásra nézve következőleg oszlottak meg : róm. kath, vallásu 340, evan­gélikus 14, református 295, iz­raelita 144. Az iskola látogatása kielégítő volt, fegyelem és tanulásban való előmenetel dolgában jó. A tanulók között járványok nem fordultak elő, úgy, hogy ilyenek miatt nagyobb mulasztások nem történtek. Az iskolát meglátogatta Jezsó Márton tanfelügyelő, mint a felügyelő hatóság képviselője. Az egészségügyi ellen­őrzést az iskolában Rauscher Zsig­­mond dr. városi tiszti orvos gyako­roltató végezte az őszi ujraollást is. A tanulók az év folyamán több ismeretterjesztő előadást néztek végig a Városi és a Modern moz­­gószinházban, több földrajzi és ter­mészetrajz! filmet tekintettek meg és meghallgatták Bíró Lucián fő­­gimn. tanárnak a Magas Tátráról tartott előadását is. Ezenkívül isme­reteik bőviíése céljából a tavaszi hónapokban a tanulók osztályonkint több kirándulást tettek. Kirándultak a Földműves iskolába, Harcsás pusztára, a téglagyárhoz, de megte­kintették a múzeumot és a gázgyá­rat is. A felsőbb osztályok tanulói si­került kirándulásokat tettek Po­zsonyba, aminek kiiünő idő kedve­zett. Több iskolai ünnepélyt rendezett a tanítótestület a gyermekekkel; igy megünnepelte október 28 át, előadást tartott farsangkor, husvét előtt béke- és Coménius ünnepet rendeztek. Bakonyi István polg. fiú­iskolái rajztanár tervei szerint a ta­nítótestület női tagjai közül néhá­­nyan a tanulók részvételével nagy­szabású bábszínházi előadást ren­deztek, előadván Benedek Elek egyik szép meséjét. Junius 20-án messze kimagasló Vi<j délutánt ren­dezett az iskola a szegény tanulók és a Tanítók háza javára, amely a legnagyobb elismerési vívta ki az egész város közönségénél. Mini minden évben, úgy az el­múlt tanévben is részesült az iskola a társadalom támogatásában A Népjó­léti Központ 120 gyermeket látott d ci­pővel. a város pedig meleg alsóru­­hákaf, téli kabátot, nagykendőket és meleg szvettereket osztott ki az arra rászoruló szegény gyermekek­nek. A Népjóléti Központ megnyi­totta gyermekkonyháját és leljes hat hónapon át naponként 100-nál több gyermeket látott el meleg ebéd­del. A készséges támogatók sorá­ban volt az elmúlt tanévben is a Protestáns Jótékony Nöegyleí, amely az iskola protestáns vallásu sze­­génysorsu növendékei közölt Cipőt osztott ki, továbbá olvasó és abc-és könyveket, valamint bibliát kölcsön­zött a tanulóknak. Ezenfelül a jó­­magaviseletü, szorgalmas és szép eredményt elért tanulók ösztöndíj­ban részesültek; junius 27-én ösz­­szesen 64 tanuló kapott ösztöndijat. A tanévet junius 26-án fejezték

Next

/
Thumbnails
Contents