Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-09-16 / 111. szám

E1W «setém fa cs&haoiOT&k értékben : Scstyben ét vidékre postai tsétküldéttel: Sfétx évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 30 K. — Külföldön 150 Kö. jíy«t szám árai 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA cbr. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr. Bzerkeaatóaég ét kiadóhivatal: Nádor-o. 1JS Megjelenik hetenkint hfaomizor i kedden, csütörtökön és szombaton. isiit is Mát. Komárom, —szept. 15. Történnek még csodák is a poli­tikában. Az első politikai csoda Locarnoban történt, ezt az olaszok igen hűvösen fogadták. A második, ogy látszik, Genfben következik be. Franciaország, mely megszállva tartja a német tartományokat és esztendőkön át a teljes jóvátétel fegyverét szegezte a földretiport nagy ellenfél mellének: pénzt, vagy életet, boche-ok, egy sous-t sem engedünk 1 jelszavak alatt, — most lírikus hangulatban mindent haj­landó elfelejteni és megbocsátani. Franciaország, ha a jelek nem csal­nak, antantba lép a gyűlölt Német­országgal, amit a háttérből Olasz­ország a legnagyobb felháborodás­sal kisér. A két latin nemzet között régi ellentét van. Ez az ellentét már megvolt a Páris környéki béke­kötéseknél is, de akkor az a győz­tes hatalmak családjában maradt, gondosan kezelt titok gyanánt. Ma már nincsen titok, csak az a tény, hogy Franciaország a legnagyobb ellensége Mussolini Itáliájának es ellenségeit melengeti a kebelén. Nagyszerű alkalmat adott ennek az elmondására a duce elleni merény­let, akit nem fog a golyó és ki­kerüli a gránát, bomba. Az olasz közvélemény már rég­óta ellenséges hangulattal van el­telve Franciaország iránt, mely magához ragadta Európa sorsának intézését és ur akar lenni az egész Földközi tengeren, amelybe oly mélyen nyúlik bele az olasz csizma. Az olasz imperializmus ezt nem tűrheti, nem fogja tűrni a tuniszi és marokkói állapotokat sem, mert ennek a hihetetlen szapora nem­zetnek gyarmatra van szüksége, ahova emberfölöslegét letelepítse és a világon elszórt millió honfitársát vissza hozza. A fogyó francia nem­zettel szemben ez a kívánság ter­mészetesnek is látszik. Mussolini szövetkezett Spanyolországgal, a jugoszlávokkal és szövetkezni fog az ördöggel is Franciaországgal szemben, hogy megtörje annak imperializmusát és megállítsa ex­panzív külpolitikáját. A nagy antant ime atomjaira hullik szét. Nem sok idő kell és ez az idő gyorsan elkövetkezik, hogy a háború következményei lassan el-el fognak tünedezni a föld színéről. A francia hatalom magára marad, mert támasztéka, melybe kapaszkodik Németország, szintén legyőzött állam és nem akar ugyan háborút, de azt sem lehet tőle kívánni, hogy annak az oldalán álljon, amely megalázni igyekezett és nem legyőzni. A francia-német antant természetelle­nes alakulat és csak pillanatnyi kényszerhelyzet következménye. Ámbár ki tudja, milyen meglepe­téseket tartogat még számunkra a német diplomácia, melynek fölénye a francia felett immár nem lehet kétséges. Németország eléri céljait. A bomlás processzusa végig fut egész Európán. A kohézió elmélete szerint fognak a kis nemzetek is tagozódni azokhoz, akitől sorsuk jobbrafordulását remélik. Uj ese­mények előtt állunk, amelyek jóvá­­tehetik mindazt a szenvedést és igazságtalanságot, melyet Európa népei elszenvedni voltak kénytele­nek a francia gloár és imperializ­mus nagyzoló hóbortjai folytán. Az olasz-francia ellentét uj politikai alakulatokat hoz létre, amelynek fejleményei kiszámítható nők. = A magyar szoc aidemokrata part megsiönáse. A múlt évi képviselővá­lasztások alkalmával számban ugyan­csak megfogyatkozott szlovenszkói és ruszinszkói magyar szociáldemokrata párt vezetősége az elmúlt héten tár­gyalásokat folytatott Pozsonyban a cseh­szlovák szociáldemokrata párttal, ame­lyek során a magyar szociáldemokraták a párt likvidálását ajánlották fel cseh elvtársaiknak. A magyar szociáldemok­rata párt egyesül a cseh párttal és a mint értesülünk, ez az egyesülés ha­marosan megtörténik, mert a magyar szociáldemokraták különösebb föltételt nem állítottak föl a beolvadás kérdé­sére nézve. A csehszlovák szociálde mokrata párt az egyesülés után a ma­gyar párthivek részére külön titkárságot állít föl és magyar nyelvű újságot ad ki s az ezzel járó költségeket a prágai csehszlovák szociáldemokrata párt fogja fedezni saját pénztárából. Az egyesü­lésről a magyar szociáldemokrata párt országos kongresszusa fog végérvénye­sen dönteni. = Gajda ellen fegyelmit indítottak. Az a világraszóló botrány, amely Qajda tábornok, vezérkari főnök előélete és pályafutása körül keletkezett, végre arra indította az illetékes köröket, hogy hi­vatalosan is megindítsák az eljárást a kalandos múltú tábornok ellen. Prágai lapok jelentik, hogy G jda ellen meg­indították a fegyelmi eljárást, amit nem­csak az őt terhelő bizonyítékok alapján tettek folyamatba, hanem elsősorban | azért, mert hamis személyi adatokat I mondott be és mert bigámiával vádolják. = A proletár erők egyesítése. A német szociáldemokrata párt a na­pokban ülést tartott, amelyen hatá­rozatot hoztak, hogy a párt sürgő­sen követeli valamennyi nemzetiség proletárerőinek egyesülését. A né­met szociáldemokraták szerint a cseh szociáldemokrácia legutóbbi ha­tározatai alapján ellenzéki politikát fog követni s ezzel szabaddá tette az utat, amely a német és cseh munkássá? harci közösségéhez vezet. A csehszlovákiai német munkásság örömmel ragadja meg az alkalmat a csehekkel való egyesülésre, amit már régóta várt, = Ausztria mégis csatlakozik Nómet­­orszégtioz? Düsseldorfban az osztrák­német szövetség napokban gyűlést tartott Ausztriának Németországhoz való csat­lakozása ügyében Loebe, a német Reichsrat elnöke, Hagelmann, az osztrák nemzetgyűlés alelnöke, Renner volt osztrák kancellár beszéltek a csatlako­zás mellett és kijelentettek, hogy ez a gondolat csupán egy ősi jognak az érvényesitése. £21 az ágyúkkal! Itt a béke! Komárom, —szeptember 15. Azon a világhistóriai jelentőségű na­pon, amelyen Németország képviselői bevonultak a Népszövetségbe, az óvá­­ciók egész áradata hullámzott végig a [ forró érzések öröm kitöréseiben, ame- I lyek a nagy német nemzetet dicsőítet­ték. De a fenségesen emelkedett han­gulatban a legmegragadóbb hatást az a szónoklat váltotta ki, amelyet Briand, a franciák külügyminisztere mondott, Stresemann német külügyminiszternek német nyelven elhangzott ünnepi bekö­szöntője után. Briand a kitűnő szónok ékesszólásával üdvözölte Németorszá­got és biztosította arról, hogy Franciaország őszintén óhajt Német­országgal közösen együtt működni és amikor a nap világjelentőségét ecse­telte, lelkesen kiáltott fel: A mai nap azt jelenti, hogy vége a háborúnak. El az ágyúkkal I Itt a béke 1 Azt mondják, hogy Briand szónok­lata rögtönzött beszéd volt, annál mé­lyebben hatott és annál nagyobb je­lentőséggel bir, mert a francia hazafi leikéből tört az elő abban az öröm­teljes pillanatban, amikor Németország először jelent meg a nemzetek szövet­ségében. Hogy frenetikus hatással volt a genfi reformáció teremben össze gyültekre, az magától értetődik, mert hiszen Németország évszázados ellen­ségének képviselője fújta meg a béke harsonáját és hangoztatta ragyogó sza vakban afeletti örömét, hogy a két szomszéd nagyhatalom a jövőben együtt kiván működni a népek békés boldo­gulásáért, És ha Briand csak a maga nevében, mint egyszerű hazafi mon­dotta volna is el beszédét, akkor sem tévesztette volna el hatását, de a Nép­­szövetség ez ünnepi ülésén, mint a nyugati nagyhatalmak egyik legjelen­tékenyebbjének képviselője hirdette a békét s épen ezért természetes dolog, hogy az egész világ élénken fölfigyel a szavakra és várakozással tekint Fran­ciaország felé. Abban nincs kétség, hogy maga Briand a béke egyik legőszintébb apostola, aki át van hatva attól a gon­dolattól, hogy a népek boldogulása csak a világ békéje által mozdítható elő, de kérdés, hogy az a kormány, amely ma a világháború egyik legma­kacsabb szitójáuak, Poincarénak elnök­sége alatt intézi Franciaország sorsát, ugyanazzal az őszinte érzéssel fogadja-e Németország belépését a Népszövet­ségbe, mint Briand és ugyanazzal az örömmel kész-e együtt működni vele, amint annak a francia külügyminiszter kifejezést adott. Németország külügyminisztere, Stre­semann, ünnepi beköszöntőjében fátyolt vetett a múltra és leszögezte annak történelmi jelentőségét, hogy Német­ország tartós és békés együttműkö­désre jön össze a Népszövetségben azokkal az államokkal, amelyeknek egy része a vi ágháboru alatt ellene szövet­kezett, de amely tény mutatja a leg­világosabban azt, hogy a Népszövetség lehet hivatva arra, hogy az emberiség politikai fejlődésének uj irányzatot ad­jon. A német nép többsége az őszinte békepolitikát kívánja, az általános le­fegyverzés végrehajtását, a kölcsönös bizalom megteremtését és az egyenlő jogok érvényesítését tartja szükséges­nek ahhoz, hogy a Népszövetség a békét szolgálhassa, — ime néhány sor­ban összesüritve adja meg Németor­szág programját a Népszövetség feladatának. Ha a francia külügyminiszternek őszinte szavait maga Franciaország is teljes mértékben és tiszta értelmében magáévá teszi, akkor a genfi ünnepi ülés egy uj korszak hajnalának pirka­­dását jelenti. De ha a genfi kijelentések dacára a franciák tovább fogják foly­tatni eddigi politikájukat, ha a gyű­lölködés fog továbbra is győzedel­meskedni a Szajna partján, ha a féle­lem és aggódás érzését nem tudják leküzdeni, akkor Németország fölvétele nem hozhat új szellemet Európa nagy­hatalmainak eddigi politikájába és nem­jelent a világtörténelemben uj korszakot. Magának Franciaországnak kell rá­eszmélni végre arra, hogy úgy, amint eddig ment, tovább már nem mehet, hogy végre el kell határoznia magát arra, hogy a megértés és testvériesség jegyében kezdje meg az emberiségért való munkáját és karöltve a világ minden nemzetével, igyekezzék meg­teremteni az ideális helyzetet, amikor ember és ember között sem faji, sem nyelvi különbség nem képezhet választó­falakat, hanem egy közös nemes célért, az igazi békéért keil összefonódnia a karoknak és egybekulcsolódni a ke­zeknek. A gyülöltségnek, a bosszú­vágynak érzése kell, hogy kipusztuljon a szivekből és a lelkeket az emberiség közös boldogsága utáni vágynak és törekvésnek kell áthatnia oly erővel, hogy az vezessen s irányítson mindene­ket. Mert csak akkor válhatik való-Óriáfti választék a legfinomabb kivitelű búto­rokban, u. m. háló-, ebédlő-, uriszoba-, szalonbependezésekben, saját műhelyemben készült bőrgarnitúrák, schesionob , matracokban.— Az előkelő közönségnek művészies kivitelű bútorok készítését hozott és saját tervek szerint vállaljuk. 'Vidékre díjtalan csomagolás! —1 Jókai-utca 16. Kontárom és vidéke legnagyobb bútoráruháza:

Next

/
Thumbnails
Contents