Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-08-31 / 104. szám

4. oldal. Komáromi Lapok 1926. aqgqgztqs 81. Eléadaisok kezdtte hétköznap este TISZTI PAVILLON Előadások kezdete vasár* és ünnepnap 3,5, 7 és 9 6. Kedd és szerda, augusztus 31. és szept. l-én* Cecil B. de Wlille leghíresebb slágeHFilgwje. Az élet tékozléi Káprázatos szép filmregény 6 feiv. Főszereplők a legnevesebb Para­­mountsiarok: Rod la Roque, Vera Reynolds és Ris-ardo Cortez. Cecil B. de fóifle a Tízparancsolat rend. mesiermüve. Táborozni megyünk... (i4 komáromi cserkészek táborozása és vándorlása.) Irta: Darvas Andor. (Folytatás.) Ebéd után elrobogtunk a kassai cserkészek parancsnokához, Armand bácsihoz Ha az ezer nem lenne kicsi szám, akkor Armand bácsiról el le­hetne mondani, hogy ezermester, de mondom, ez még a felét sem jelenti az ő tudományának Elsősorban megtanított egy turista cipőfűzési módra az u. n. „Bilgeri füzés"-re. Ennek az a veleje, hogy a cipőt egy rántással ki vagy be le­het fűzni s igy a praktikusság Csim­­borasszója. (Nota bene: a cipót hozzá szintén ő maga készítette). Megmutatta a hátizsákját is, me­lyet ugyancsak sajátkezüleg gyártott (de annyi minden is fér bele, hogy nem vállalkoznék Kassától hazáig sétálni vele, mikor megvan tömve). Végül skíjei közül mutatott meg két párat. Van ugyan neki 24 pár, de azok valahol a padláson voltak. Hogy ezeket is maga gyártotta, azt már le sem merem írni, mert már valósággal kakofóniát okoz. Kedves vendéglátását semmi más­sal nem tudtuk viszonozni, minthogy megettük az összes otthon lévő cuk­rát (a kockacukor kivételével*. Egy óra múlva már a Gajda fürdő hullámaiban hüsöltünk és estére járt az idő, mikor a Hernád partján végig sétálva a városba beértünk. Hamarosan bebújtunk az ágyba, mert vége volt a nagyúri kényelem­nek és másnap várt a 40 km-es út­­adag. Kassától— Losoncig. Júl. 14-én reggel 5 órakor háti­zsákkal a vállunkon masíroztunk végig az aszfalton. Kilencen voltunk mert 2 kassai cserkész és Gayssler Pali, no meg természetesen Armand bácsi is velünk jött. 0 ugyan csak 10 km-re kisért el, de a többi három utitársunk maradt egész Krasznahor­­káig. Hát biz a napocska nem fukarko­dott a sugaraival és kilenc óra felé veszedelmesen kezdtek hízásnak in­dulni a homlokunkról lepo'yogó iz­­zadtságcsöppek. Nem mondom, az út elsőrangú volt, de a jó hűvös hegyek elmaradtak, pedig ha estére el akar­tunk érni kitűzött alvóhelyünkhöz, be kellett tartani az óránkénti 5 km. sebességet. így hát Dobogópusztán megtartot­tuk a déli pihenőt, különben egész nap mentünkben a nap veszett forrón sütött, de hiába, nem fogott ki raj­tunk ! Egy kicsit nyúzott állapotban ugyan, mégis szerencsésen megér­keztünk — este 8-kor Jornára. Itten a parochián szálltunk meg, a plébá­nos ur rántottával még meg is ven­dégelt és a szénapajtában vetettünk magunknak ágyat. Lefekvés előtt még megállapítottuk, hogy Kőrös Pista lábán a vizhólyagok kulminál­nak s igy Mohácsy Janinak erős ver­senypartnere akadt. Az utána való napon 6 órakor kel­tünk fel, mert ezen a napon is nagy illetve nehéz utat kelle t megtennünk. Ehhez járult még az idő is és e^yéb körülmények, amelyek gondoskodtak arról, hogy a júl. 15-ét, mint a ván­dorlásunk legnehezebb napját jó so­káig megtartsuk emlékezetünkben, Reggel az első, utunkba akadt faluban sikerült egy kis savanyú tej­nek nevezett valamihez jutni s ezzel jó formán másnap reggelig kellett beérnünk., mivel az estefelé kezünkbe akadt szalonna darabkával ugyan­csak nem rontottuk meg a gyomrun­kat-Mikor a reggeli után fölszedelőz­­ködtünk, a nap már rettenetes forrón sütött s ez a forrÓ3ág percről-percre rohamosan nőtt, mintha a nap ez alatt a 24 óra alatt akarta volna kipótolni az egész nyarat. Megállni nem lehetett, mert még idejében el kellett érnünk Kraszna­­horkára, hogy ott fél 9-kor meg­­gyujthassuk a Nagyságos Fejedelem emlékének szentelt tábortüzet, ame­lyet ugyanabban az órában gyújtot­tak meg mindenütt, ahol csak ma­gyar cserkészek vannak. Nemcsak az ingünk, de még a hátizsákunk hátunkhoz simuló fele is teljesen átizzadt s a rettentő hő­ségben már nem tudtunk a meleg ellen semmiféle védőeszköztkitalálni. A pihenőt egy, az országút alatt keresztülfolyó patak partján tartot­tuk meg, ahol le is mosakodtunk, hogy valamiképen egy kicsit lehűt sük magunkat s ez használt is addig, ameddig a vízben voltunk, de mi­helyst kijöttünk és felvettük a ru­hánkat, újra ott voltunk, ahol előbb. Lefeküdtünk mozdu atlanul egy bo­kor árnyékába, de ezzel sem értünk célt, mert még igy is állandóan csur­góit rólunk az izzadtság. Nem tudtuk, hogy hogyan fogjuk folytatni az utunkat, ha ez a rette­netes meleg nem szűnik meg. Már a pihenő időnk is vége felé járt, mikor végre nyugat fe'ől egy felhő csücske jelent meg s őrületes száguldozással pár pillanat alatt fe­jünk felett termett, elfogva az égető napsugarakat. Természetesen kihasz­náltuk a kedvező alkalmat és azon­nal elindultunk. Megkezdődött szép lassan az emelkedés, amely azonban Szádal­más után meredek szerpentinné változott. Szerencsétlenségünkre a felhő visszavonta fejünk felől védőszár­nyait és a nap újra kitölthette raj­tunk bosszúját. Sőt, hogy a dolog teljessé váljon, jóformán az egész szerpentinen végig nem akadt egyet­len fa, vagy bokor sem, amely némi árnyékot nyújtott volna. így tartott ez 4 km.-en át, még a legmagasabb ponthoz értünk, ahol egy hegyi tanya volt. Ebbe vetettük minden evési reményünket, mert a gyomrunk már hangosan követelő zött. De sajnos semminemű kíván­ságának nem tehettünk eleget, mivel a tanyán összesen pár deka kenyér, 4 tojás és egy csomó gyermek volt s ezeket valóban nem ehettük meg. így hát széjjelosztottuk a kassai­ak maradék utravalóját és a többi bekivánkozó helyett jó friss vízzel töltöttük meg gyomrunkat s indul­tunk tovább. Most már állandóan lefelé vezetett az ut ugyancsak szerpentinben (Folyt köv.) Uj adóvá k-magyar szótár jeleni meg a pozsonyi „AcadémiaH könyv­kiadó cég kiadásában Kapható és meg­rendelhető eztn hézagpótló munka a Spitzer -féle könyvesboltban, Ko­máromban. A magyar—szlovák és szlovák-magyar rész ára fűzve 26.— hé, kötve 32.— hé kötetenként. * HÍREK. — Személyi h>r?k. Dr. Kollányi Ferenc pápai prelátus jaki apát, a Magyar Tud. Akadémia tagja pár napra rokonai látogatására Komá­romba érkezeti.— Dr. Császái Elemér egyetemi tanár, a jeles irő, a M. Tud Akadémia, Kisfaludy- és Petőfi Társaságok tagja szombaton Komá­romban tartózkodott. — Az iparos&2Övet8ég küldött ága a pénzügyminiszternek A Késmárkon tar­tott iparoskongresszuson az iparosság adóügyében hozott országos érdekű határozat alapján az iparosság adó­sérelmeiről s kívánságairól ifi. Ko­­ezor Gyula nemzetgyűlési képviselő, or­szágos szövetségi elnök vezetésével, több képviselő és a szövetség vezetői­vel küldöttség fog előterjesztést tenni a pénzügyminiszternek. A küldöttséget a miniszter szeptember elsején fogadja. A küldöttségben Komáromból részt vesz Ivánfy Géza, a Komáromi Járási Ipartársulat titkára és az Országos Szövetség választmányi tagja. — Teri tó választás lz*an. Az izsai reformálus leányegyház elemi isko­lájánál nyugdíjazás folytán megüre­sedett preoranstanítói állásra a pres­bitérium Pap Béla tanítót választotta meg egyhangúan. — Legét bsed nyolcvan éves. A vármegyei nyugdíjasok nesztora, Legat Ferenc nyug. vármegyei irodaigazgató a mai napon töltötte be nyolcvana­dik esztendejét szellemi és testi ere­jének teljes birtokában. Aki ezt a nyolcvanéves fiatal urat délcegen sétálni látja, az nem hiheti el, hogy elérte a bibliai kort. Sétáljon még sokáig friss jó egészségben és gon­doljon vissza elégedetten hosszú és becsületesen töltött szolgálatára és kartársai igaz nagyrabecsülésére. — Visszatérítés a kisiparosság ré­szére a baleseti járulékokból A szi­léziai országos közigazgatási bizottság abból a célból, hogy elősegítse kisipari műhelyeknek motorikus erejű gépekkel való berendezkedését, az országos aiap ból visszatéríteni szándékozik a balestt­­biztositási járulékok egy bizonyos ré­szét. E kedvezményre igényt tarthatnak azok a kisiparosok, akik sziléziai ille­tőségűek, iparukat egy sziléziai köz­ségben gyakorolják, 1925. évben átla­gosan négynél több alkalmazottat nem tartottak, és személyes adó alá vetett jövede műk a 30.000 koronát meg nem haladta. Hasonló kedvezményt élveznek az ipari szövetkezetek is, amelyeknek tiszta jövedelme 10.000 K-t meg nem haladta. Mi szlovenszkóiak bizony messzire esünk Sziléziától, de, ugygon­­doljuk, hogy mifelénk is volna elég segíteni való ezen a téren is. A tör­ténelmi országokban, ahol az ipar egyébként is kifejlődött, még az ily kedvezményekkel is segitik a kis és középipari műhelyek termelőképességét. Úgy az országos kormányok, mint az ott is önállóan működő Iparfejlesztő Intézet oda állanak a kézműves ipar mögé, ás segítségére vannak. Itt Szia­­venszken mi hasonló kedvezményekről még nem hallottunk, pedig aligha lehetséges, hogy az ily s hasonló ipar­­fejlesztő célú kedvezmények speciálisan csak a történelmi országok lakóit illet­nének meg. És hányféle módja, eszköze van a kisipar támogatásának, amelyek­ben Szlovenszkó eddig nem részesedett. Ideje lenne annak, hogy egyszer már a szlovenszkói kisiparosság számára is visszatérhetnék valami azokból a milli­ókból, amelyek adók s hasonló járu­lékok cimén tőlük behajtatnak, s ame­lyekből segilségre, támogatásra min denhova jut csak Szlovenszkóra nem 1 — Gondoskodás az ipartarsuíaii tagok biztosításáról. A történelmi országok ipartársulatainak szövetsége, hogy az ipartársulatok tagjai számára a különböző biztosítási ágakban ked­vezményeket szerezzen, egyik nagyobb biztosító intézettel lépett szerződéses összeköttetésbe. E megállapodás szerint az ipartársulatok szövetségébe tartozó tagok tűz-, betörés-, lopás-, üvegtörés , géptörés-, üzemszünet-, szállítási , bal­eset- és szavatossági biztosításoknál nagy kedvezményeket kapnak, A biz­tositó intézet a megadott kedvezmények mellett is ki tudja elégíteni feleit, mert az ipartársulatok hatalmas szervezetei révén ezrekre menő uj üzletfelet nyert eddig is. — Német gyermekvédelmi és gondo­zási szerkezetek tevékenysége A cseh­szlovákiai németség szervezettsé­gére vall, hogy pl. a gyermekvédelem terén működő szervezeleik 1925. év­bén 99 intézettel 10 millió korona segélyt nyújtott. Az 1925. évi műkö­déséről szóló jelentés szerint a gyermekvédelmi szervezetek köz­pontja, Reichenbergben 1161 gyer­meket nevelt vagy intézetekben vagy gondoskodott családoknál való elhe­lyezéséről- A szervezethez tartozó kerületi intézményeiben a nevelési járulékokból 14010; a vakáciös se­gélyekkel 2604; tanoncok támogatá­sainál 1410, a csecsemögondozásnál 23958 és gyámügyi gondoskodásnál 11873 német gyermek számára adott segélyt. Az egész szervezet 1925. évben 55016 gyermekről gondosko­dott. Ezek a számok hangos bizo­nyítékai annak, hogy a németség nem elégszik meg azzal, hogy szó­noklatokat tart a nemzetfenntartás, az ifjú nemzedék nevelésének fon­tosságáról, nem merül ki ennél a fontos munkánál a tevékenysége fényes úri bankettek tartásában és nem az egyébként is Intelligens jobbmóduak társadalmában fe t kt majdnem exclusivnak mondható hiábavaló propagandát, ahogyan ez ma nálunk megy, vagy indulni ké­szült. A németség a maga fajtáját még a legalacsonyabb sorsban is becsüli és szereli mert tudja, hogy a nemzetet a maga történelmi hiva­tásának csak akkor mentheti meg, ha annak minden rétegében a test­véri összetartás érzését plántálja és fejleszti. A német példa lehetne annyira hasznos ránk, magyarokra nézve, hogy abból megtanuljuk ho­gyan kell a komoly nemzelmentés munkáját mai szomorú sorsunkban egyszer már megkezdeni. — Matt »a A komáromszentpé­­teri tanulóifjúság aug. 22-én este Mészáros Sándor vendéglőjében jól sikerült kabaré- és táncestélyt rendezett. A szereplők a régi meg­szokott módon nagyszerűen meg­álltak helyüket, Mindvégig pompá­san mulatott a közel s távolból összesereglett közönség azokon a tréfás darabokon, melyeket előad­tak. Különösen gyönyörködtek Kos­­sányi József Vlíl-ik oszt. főgimná­zium! tanuló alakításán, aki egy kérő szerepében játszott. Az elő­adást fűszerezték Körös Ida és Pefrovszky Nóra szép zongorajáté­kaik. A közönség minden szereplőt tapsviharban részesített. Sajnos, hogy a fenyegető felhők miatt sok vendég elmaradt, s Így csak inkább erkölcsi volt a nagy siker, az anyagi elmaradt. — A kereszténygíccislisták ered­ményes kö benjarfesa Pozsony város­nál Pozsonyban nemrég vezették be a szemétfuvarozási járulékot, melyet a lakókra 1925-re visszame­nően vetettek ki. Dr. Vámossy Ist­ván kér. szoc. tanácstag közbenjá­rására a városi tanács a legutóbbi ülésen úgy döntött, hogy a közön­ség terhének enyhítése céljából részletekben is törleszthető a kive­tett összeg s pedig szeptember, október, november és december 1-én. A fizetésre hónap elsejétől 3 napi haladékot adnak, az ezután beszolgáltatott összegek után kése­delmi kamatot fizet a közönség. SZEHT aiRGITSZIGETI SZIIATŰIIUI BUDAPEST. Magyarország legmodernebb belgyó­gyászati diatás — és fizikotheráphiás gyógyintézete. Szanatóriumi szobák fürdőkkel, napi ötszöri étkezéssel 280 000 koronától. Klinikai osztályon teljes ellátás fürdőkkel 170.000 korona. —Törvénytervezet a tisztességes ver­seny védelméről. A tisztességes ver­seny védelméről szóló törvénytervezet a legközelebbi parlamenti ülésszakon kerül tárgyalás alá. A tervezett tör­vény szerint védelmet nyerhet a tisz­tességes kereskedelem, a kihágások elbírálása azonban igen körülményes lesz, mert a tisztességtelen verseny eseteire oly kimerítő taxaciót nem tud adni, amely biztosítaná a védelem ha-

Next

/
Thumbnails
Contents