Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-08-31 / 104. szám
2. oldal. Komáromi Lapok 1926. augusztus 51. NebasnakiHlatHíizi isIMMMl ,POLIO’ m m m m utolérhetetlen mii ------------- MINDENÜTT ■ESS.........=................................. tőségével nyújt. § KAPHATÓ! -----------------------■ Hontvarsány, imely, Martos, Marcel háza év más községek ref. leányai képviseltették magukat nagyobb számban,Nagy gyönyörűséggel szem lélrék az imelyi és martosi lányokat akik pompás népviseletben jelentek meg a konferencián A templomban a szószék alatt elkülönített helyen foglaltak helyet a rendezöbizottság tagjai és az előadók, akik között ott láttuk Sörös Béla losonci lelkészt, a lelkészképző igazgatóját, Isaák Imre vajánl lelkészt, a ref, egyház hiv. lapjának szerkesztőjét, Bácsy Gyula kárpátaljai miszsziós lelkészt. Rácz Elemér (Soók), Csekes Béla G alambos Zoltán, Papp József (Hontvarsány), Szabó Béla (Húsz), Puskás Lajos, Szekeres Mihály (Padány), Vágó Ede (Neneshodos), Zsemlye Lajos lelkészeket, Kenessey Kálmán dr, egyházmegyei tanácsbirát. A konferencián megjelentek Tóth Kálmán tb. egyház megyei esperes. Motocz Mihály egyházkerületi tanácsbiró, gyallai lelkész, Gálffy Géza egyházkerületi tanácsbiró, Beke Kálmán, Tóth Zsigmond, Nehézi Károly, Sedivy László ref. lelkészek és mások. Testületileg jelent meg a konferencián Fülöp Zsigmond főgondnokkal az élén a ref. egyház presbitériuma és nagy számban vettek részt az egyház érdeklődő hívei is mindkét napon a konferencián. A templomban egybegyűltek áhitatos éneklése után Csekes Béla dunaradványi lelkész mondott szárnyaló imát, olvasott a szentirásból és tarlott magvas prédikációt, melynek végeztével a hívek éneke után kezdetét vette a konferencia. A rendezöbizottság nevében Galambos Zoltán komáromi lelkész köszöntötte a megjelenteket és felkérte a konferencia nevében Sörös Béla teológiai igazgatót az elnöki tiszt betöltésére, aki az egyhangú bizalomnak engedve, átvette a konferencia vezetését Naprend előtt Fülöp Zsigmond egyházmegyei tanácsbiró, a komáromi ref. egyház főgondnoka emelkedett szólásra és meleghangú, lendületes beszédben üdvözölte az előadókat és a konferenciára egybegyült leányköri tagokat Az egyház prebiteriuma és hívei nevében köszöntötte a konferenciát, melynek a Krisztus élő egyháza érdekében kifejtendő munkájához az Isten gazdag áldás kérte A főgondnok üdvözletére Sörös Béla, a konferencia elnöke válaszolt gyönyörű beszédben mondott őszinte köszönetét az áldáskérő, üdvözlő szavakért amelyek végtelenül jól estek a konferencia tagjainak azért is, mert világi egyházi vezető férfiú ajkáról hangzottak, amelyeknek kell, hogy viszhangja támadjon az egész országban. Köszönetét mond az egyház tagjainak azért a kedves fogadtatásért és vendégszeretetért, amelyben a konferencia résztvevőit részesítik s amely igaz hálára kötelezi az ország minden részéből ideérkezett tagokat. Az Ég áldásába ajánlja a komáromi egyházat és annak valamennyi tagját. Az első előadó ugyancsak Sörös Béla volt, aki nagyszabású előadásában a református lányoknak az egyház építő munkájában való szerepéről beszélt. A nagyszerűen felépített mély gondolatokkal telt gyönyörű beszéd méltatta azt a prófétai munkát, amelyet az egyház érdekében folytattak a bibliai időkben, amikor a próféták Sión leányait hívták segítségül az Isten országának megtartásáért folyó munkához. A bibliai idők nagy tanulsága, hogy ez a munka az örök fundamentumon, az Istenen épült és tökéletesedett, s bár az épületet évezredek viharai időnként megpróbáltatásoknak s pusztulásnak tették is ki, minden emberi mü elpusztulhatott, de az Ur Isten megmaradt. A mai idők uj prófétákat hívnak munkába, hogy az egyház élő egyházzá legyen és amikor a reformá us egyháznak Kálvin ősi szellemében való újjászületésén kell fáradoznia, elsősorban az egyház leányainak támogatását kérik, akiknek igen magasztos szerep jut ebben a munkában. A kiváló előadd behatóan foglalkozik a leányoknak az egyházéletben kifejtendő tevékenységével, amelyek a leánykörök, bibliai körök alakításában, vasárnapi iskolák vezetésében a belmisszióban való segédkezésében, a betegek ápolásában, a szegények és elhagyatottak gondozásában adódnak a nemes női sziveknek. A diakonissza felemelő emberbaráti hivatásának betöltésével igen hathatós támogatásban részesíthetik az egyház leányai a Krisztus egyházát. A munka, amelyre a református leányok elhivattak, életmentő munka, mellyel nemcsak a maguk életé?, de a Krisztus egyházának életét is megtarthatják. A hivatás nemes, fenkölt és dicső és apostoli szavakkal hívja föl Szlovenszkó és Ruszinszkó ref. leányait a legszebb és hozzájuk legméltóbb ideális munkára. Az itt csak főbb vonásokban jelzett nagyszerű előadáshoz hozzászóltak Karafiáth Zsuzsanna (Léva), dr. Kenessey Kálmán, Rácz Elemér, Szabó Béla (Huszt), Isaák Imre (Vaján), Bácsy Gyula (Beregszász), Szarvas Margit (Kimászom at), Székely Jolán (Nagysalló), Nemesik Béla (Imely) Zsemlye Lajos, Galambos Zoltán és mások, akik véleményük nyilvánításával a nők evangéliumi munkásságát világították meg Az előadások további során délelőtt még Bácsy Gyula kárpátaljai missziói lelkész tarlott igen szép előadást a konferencia céljáról. Délután Isaák Imre vajáni lelkész beszélt a bibliakörök fontosságáról és hangsúlyozta, hogy minél nagyobb számban állítsanak föl ilyen köröket. Majd Kenessey Kálmán dr. a nők szórakozásáról tartott fordulatos előadást,amelyhez többen hozzászóltak. Az előadások közben Csekes Béláné és Szabó Krisztina gyönyörű énekükkel, Vargha Mica pedig Boross Kálmán kamocsai lelkész alkalmi szép költeményének ügyes elszavalásával emelték a konferencia komoly hangulatát. Délután 4—6-ig séta volt a városban, a konferencia tagjai megtekintették a város nevezetességeit. Hat órakor ünnepély zárta be a konferencia első napját, amelynek magas színvonalú programját nemcsak a konferencia tagjai, de az egyház hívei és az érdeklődő közönség is nagy számban hallgatta végig. A hatalmas templom zsúfolásig megtelt hallgatósággal, melynek igazán lélekemelő komoly műsorban volt része. Sörös Béla magasszárnyalásu imája nyitotla meg az ünnepélyt, amelyen Végh Jolán a komáromi leánykör vezetője üdvözölte a konferenciát, melyre az elnök mondott meleg hangú köszönő szavakat. Pap József hontvarsányi lelkész a leányok missziójáról tartott szép előadást,Galambos Zoltán komáromi lelkész a külföldi ref. leányok munkájáról beszélt alapos előadásban. Zsemlye Lajos hetényl lelkész a gyülekezeteknek kötelességeit jelölte meg a leányok munkásságával szemben, Vágó Ede nemeshódosi lelkész pedig a vasárnapi iskola nagy fontosságát fejtegette megkapó módon Az előadások között több vallásos éneket és szavalatot adtak elő. Isaák Imre a „Nabugodonozor“ c. operából énekelt művészien egy gyönyörű részletet, hatalmas hangjával betöltve az egész templomot, Lengyel Malvin (Rimaszombat), Vida Etelka, Matolcsi Magda és Klára remek szóló énekkel szerepeltek,GötllErzsike Tóth István komáromi kántornak, a jeles költőnek alkalmi költeményét szavalta el, Betz Margit (Losonc), Kiss Mária (Rimaszombat), Tolnai Lenke (Léva), Szabó Margit (Rimaszombat) szintén szavalatukkal emelték a műsor színvonalát. Végül Bácsy Gyula missziós lelkész tartott bibliamagyarázatot és imádko zott, mely után Sörös Béla elnök mondott köszönetét a megjelenteknek és a komáromi gyülekezet tagjainak, akik áldozatkészen támogatták a konferenciát. A konferencia első napja este fél 9 órakor a „Mindig velem, Uram“ kezdetű gyönyörű himnusz eléneklésével igazán lélekemelő hangulatban ért véget. A második nap. Vasárnap 9 órakor ünnepi istentisztelet volt a templomban, amelynek minden ülőhelye megtelt a hívők seregével. A szent beszédet Söiös Béla losonci teol. igazgató mondotta, szivbemarkoló szavakkal emlékezvén meg beszéde során a gyászos évfordulóról is Egekbe szárnyaló imája után a gyülekezet éneke zárta be az istentiszteletet. Fél 11 órakor folytatódott a konferencia, amelyen Bácsy Gyula tartott nagy és mélyhatásu előadást a szubjektív hitéletről, amelyhez többen igen alaposan hozzászóltak. A délutáni fél 3 órakor tartott istentiszteleten a szentbeszédet szintén Bácsy Gyula mondotta, aki megragadó szavakkal ecsetelte azokat az állapotokat, amelyek a mohácsi vészt elősegítették. A konferenciát a leányköri munkákról szóló beszámolók vezették be. így Bállá Rebeka a komáromi egyik bibliakörről számolt be, Kandra Mária a rimaszombati leánykor és Karaffiálh Zsuzsánna a lévai leánykör működéséről tartott tartalmas beszámolót. Majd Zsemlye Lajos a kitűnő előadó tarlott előadást „A modern nő a kálvinizmus megvilágításában“ címen, fordulatos ügyes előadásában rámutatott a mai kor összes kinövéseire és túlzására, amelyeket a komoly nőnek kerülnie kell. Szabó Béla (Huszt) az ifjúsági munkáról szólt igen talpraesetten, gyakorlati példákkal igazolta azokat a téves fölfogásokat, amelyek az ifjúsági és leánykörök megalakítása és működése körül eddigjdomináltak s javaslatára kimondotta a konferencia, hogy az ifjúsági munka csak positiv keresztyén lehet. Az előadás számai között Csekes Béláné és Szabó Krisztina, Vida Etel és Tóth István kántor énekkel, Payer Ilona (Léva), Tolnay Lenke és Kiss Mária (Rimaszombat) pedig szavalattal működtek közre, A templomi ünnepély vasárnap délután is gazdag miisorral folyt le. Sörös Béla „A lelkész és a komoly keresztyén ifijusági munka“ címen tartott előadásában az egyházvezetöjének irányitó tevékenységét világította meg, figyelmét lekötve a hallgatóságnak. Galambos Zoltán az új reformációról beszélt, előadásában rámutalott arra, hogy az új refor; máció nem más, mint Krisztus régi ! élő egyházának visszaállítása, tehát j nem újítás, hanem igenis a régi kálvini szellemnek uralkodóvá tétele a református egyházban. Bácsy i Gyula saját életéből vett példával i bizonyította be a hallgatóságnak, hogy az igazi megtérés milyen boldoggá teszi az embert, Az egyes számok között Isaák Imre szép énekében, Czirok Béla teológus és Lengyel Mária mély hatású szavalatában, Tolnay Lenke szép énekében és Tóth István, a költőkántornak saját szerzeményü vallásos éneké* nek előadásában gyönyörködött a közönség. Végül Szabó Béla ref. lelkész bibliamagyarázatot tartott és lelkeket megindító imát mondott Az ünnepély végén Sörös Béla bezárta a konferenciát, de ezt megelőzően rendkívül közvetlen, bensőséges szavakban mondott a konferencia nevében hálás köszönetét a komáromi egyház presbitériumának és a gyülekezet tagjainak, akik nagy szeretettel fogadták az Ide érkezőket s a rendezésért pedig Galambos Zoltán komáromi lelkésznek és a leányköri tagoknak, akiknek buzgosága lehetővé tette az első református leánykonferencia sikeres és eredményes megtartását Komáromban. Az Isten áldását kérte a komáromi gyülekezetre és a konferencia tagjaira. Este 9 órakor még egyszer öszszejöttek a konferencia tagjai a templomban, ahol közös áhítatban való részvétel után megható módon búcsúztak el egymástól s a rendező bizottságtól. A leánykor képviselői hétfőn reggel és délelőtt utaztak el Komáromból. A láthatatlan repülőgép. A jövő háború borzalmai. — Bomba és ekrazitesö az embei alkotta felhőkből. Az amerikai Egyesült Államok valami csodálatraméltó energiával gyarapítják légi flottájukat. Az ember ezt a nagy igyekvést nem érti meg, mert hiszen az Unió földrajzi fekvése olyan kedvező, hogy az aero-ipar mai állása ezt nem teszi megokolttá. Hiszen ha egyes esetekben át is repülik az óceánt, messze vagyunk még attól az időtől, amikor ilyen nagy távolságokra a légi támadások lehetővé válnak. Sem Kanadától, sem Mexikótól az Uniónak tartania nem kell, igy tehát csak az lehetséges, hogy előrelátó politikával s egyéb még eddig el nem árult célzattal olyan légi haderőt akar teremteni, amellyel azután nemcsak sikerrel védheti meg akár Kelet, akár Nyugat I ellen egyébként nyílt határait, hanem Ierre a hatalmas légi haderőre támaszkodva, éppen úgy diktálhat, mint ahogyan uralja most pénzügyi téren a világpiacot. Mint hallottuk, a detroiti Aeroraf Developement Company megbízást ka! pott egy 200.000 köblábnyi, 150 láb hosszú és 53 láb átmérőjű, fémburkolatu óriási kormányozható léghajó építésére, amelynek óránkénti sebessége 70 mértföld legyen. A felépítésre kitűzött határidő négyszáz nap. Bármilyen csodálatot keltő is ez a [ hír, ennél sokkal érdekesebb egy > másik, amely egy „láthatatlan“ óriási repülőgép elkészültéről szól. Ez az állami gyárban épült légijárómű a legrettenetesebb hadieszközök egyike, amellyel állam rendelkezhet. Ámbár a franciáké a világ leghatalmasabb légiflottája, sőt az angol repülőgépek száma is igen tekintélyes, de a „Ciklop“-hoz hasonlóval eddig még egy nemzet sem rendelkezik. Ennek a halálgépnek nem is választhattak jobb nevet, mint éppen a görög mithológia eme rettegést keltő ; alakjáét. \ A Ciklop. Nincsen a világnak olyan fantasztikus Írója, aki elég élénk színekkel festhetné le előttünk annak a jövő háborúnak képét, amelyben láthatatlan csatagépek ontják az ezernyi halált. Ha a jenkik a haditechnika terén továbbra is ilyen mérföldes léptekkel haladnak előre, akkor vagy uraivá lesznek az egész földgolyónak vagy egyszet-mindenkorra lehetetlenné teszik a háborút! A Ciklop“ csupán hatezer fontnyi (I) bombát és robbanóanyagot vihet az ellenség fölé! Mivel pedig ennek a tekintélyes súlynak ellenére ennek a repülőgépnek önsúlya csak 16.000 font, ez a légi romboló olyan hatással működhetik, aminőhöz hasonlót eddig még egyetlen repülőgép sem fejthetett ki. A 825 lóerőt kifejtő motor tizenöt és fél láb hosszú légcsavart hajt, amelynek percenkénti fordulatszáma kétezer s teljesítőképessége a közönséges mértéket messze felülmúlja, Az, ami ezt a gigászi gépet olyan
