Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-08-31 / 104. szám

1041. szám, Negyvenhetedik évfolyam. Kedd* 1006. augusztus 31. MAROMILAPO POLITIKAI LAP. SUHiaetéai ár caehssloTák értékben: Helyben 6» vidékre postai szétküldéssel: üféss évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 150 Ki. E yes »ám ára t 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA ds*. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nidor-u. 89., Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Tanger Komárom, — aujj. 30. A spanyol és olasz imperializ­mus az északafrikai gyarmatokra vetette tekintetét. MussoÜdí hadi­hajón kelt át Afrikába, hogy ott seregszemlét tartson gyarmatai fe­lett, Spanyolország pedig Tangert akarja biztosítani a maga részére és a két diktátor, Primo de Rivera és Mussolini korábban már egyez­ményt kötött a Földközi tengerre vonatkozólag. Franciaország kedvetlenül szem­léli ezeket az eseményeket és ide­ges. S jtója a spanyolokról igen barátságtalanul ir és mindezt kom­plikálja Spanyolországnak a törek­vése a népszövet-ég tanácstagsága iránt. Pedig nem régen ez a két szövetséges együtt harcolt a riffek ellen. Ámde evés közben jön meg az étvágy és a spanyolok Tangerre vetették szemeiket. Bonyolult dip­lomáciai kérdés lesz ez, amelyet Angliának kell megoldani. Mindez a szeptemberi népszö­vetségi ülésszak előtt vetődik fel, hogy kemény diókat tegyen a dip­lomaták asztalára. A hatalmas ü-tö­­kü Briandnak kell ezeket feltörnie. De itt nagyon keveset használ az ékesszólás, mert a latin fajtestvé­reknek nem frázisokra van szük­sége, hanem afrikai gyarmatokra, amelyeket a fürge Franciaország elfoglalt a közelebbi szomszédok, Spanyolország és Olaszország elől. Tunisz, Algír, Marokkó a francia gyarmatpolitikának nevezetes bá­zisai. Amott a franciák az úrik, de már az olasz alattvalók vannak többségben, mig Marokkóban van egy vazallus szuverén szultán, aki igen sok pénzébe kerül a francia köztársaságnak. Marokkónak a gyön­gye Tanger, amely pontosan Spa­nyolországgal szemben fekszik egy jó ágyulövésnyire, nagyon termé­szetes, hogy a spanyolok expanzív külpolitikája itt akarná megvetni lábát, de a francia kakas berzen­kedik e miatt. Nem irigylésreméltó a helyzete Franciaországnak, mely átvette Európa sorsának intézését és a maga sorsa legeiintézetlenebb. Pe> <ze az infláció martaléka, elkövetkezik most náluk a takarékosság, a kö­tött gazdálkodás, a jegyrendszer, a gabonának fekete lisztté való kiörlése, a készletek összeírása, amelyeken már a legtöbb állam régen túlesett. A franciák most kerültek ennek a sodrába. A nagy parlamenti többséggel szemben óit van támadó állásban a szocialista és kommunista agitáció, mely az imperializmus kerekeit kötözi* li. Kezdődik a takarékosság a had­seregnél is, amelyet Európa sakk bantartására állig fegyverben tarta­nak fenn a háború óta. Amerika mosolygott Clemenceau erőlködése felett, aki az adósságok elengedését kívánta tőle és Coo­­lidge fölényesen, de egyúttal le­sújtóan intézte el a tiszteletre­méltó magánvéleményét ennek az öreg úrnak. Szóval semmi szeDti­­mentalizmus Amerika részéről, az számítja a kamatokat és annak kamatait is, ami megfontolandóvá teszi Franciaország részére, kezd­jen-e még egyszer háborút ? A Tanger kérdés kiélesedése pedig ismét a háború körvonalait rajzolja a fantáziákra, bár Spa­nyolország megelégszik a nép­­szövetség döntésével. Dicsőséggel súlyos gondok járnak együtt. <= A nsmeiek a kormányra1 A nemzeti demokrata párt egyik prá­gai lapja azt írja, hogy tény az, hogy a vámt >bbség állandó többséggé fog válni és hogy a németek belépnek a kormányba. A nemzeti koalíció feltámasztása és összetartása úgy látszik, olyan navy nehézségekbe ütközik, hogy nincsen kilátás már a régi koalició újra való összehozá­sára és bár et kell készülnie a cseh j német többségnek arra, hogy a nem polgári pártok részéről erős ellen­zék fog vele viaskodni, mindazon­által csakis igy bíztositbató ezidő szerint a rendes parlamenti munka. Az is bizonyos hogy az uj többség­nek érvényesülése elé könnyen aka­dályokat gördíthetnek a nemzeti el­lentétek is, de feltételezhető, hogy mielőtt végleg megalakul a cseh­­német többség, a kényes kérdéseket egymás között meg fogják oldani. = Szlov nszkóra ráfizet a kormány M nden évben, a költségvetés tárgyalá­sánál a kormány valamelyik tagja olyan nyilatkozatot szokott tenni, hogy a kormány ráfizet Szlovenszkóra. Igaz, hogy azt lehet mondani, hogy Szioven­­szkó Csehszlovákia éléskamrája, de a kormányok még sincsenek vele meg­elégedve. A „Siovák“ jól tudja ezt es ezért azt javasolja egyik cikkében, hogy Szlovenszkó részére állítsanak össze eey külön költségvetést, askor aztán Szlovenszkó is megkapja a maga jussát s legalább remélheti, hogy a beruhá­zásokból több fog régzere jutni Azt hisszük azonban, hogy ez a ráfizetésig olyan, mint az egyszeri polgártárs esete, akitől egyik ismerőse az> kérdezte: hogy megy az üzlet ? Sajnos, — felelt a polgártárs — nagyon rosszul. Rafize ek — Ráfizet? Akkor h gyja abbi — Hat akkor miből éljek? — Valószínűen a kormány is igy van Szlovenszkóval. = Csehszlovák és magyar szociál demokratapártok egyesülése. Egvik p á gai lap, a ,,Venkov“ arról értesül, nogy a csehszlovák szcciáldemokrat p rt tár­gyalásokat kezdett a magyar szociál demokrata párttal abból a célból, hogy a két pártot egyesítsék és az egyesülés feltételeit megbeszéljek Olvasva a hirt, önkéntelenül is arra kell gondolnunk, hogy a két párt egyesülése nem lehet egészen komoly, mert hiszen az egyik pírt már tulajdonképen nem is létezi»», legfeljebb még a vezetők kisded Cső pírjai várják a föltámadast itt ott, etiyik-másik városban. Mert az köz iudomásu, hogy a magyar szcciálde mokratapárt a múlt év novemberében éiderreihez méltóképen úgyszólván tel jesen megsemmisült a választásokon és na most mégis arról van szó, hogy egye­süljön a csehszlovák szociáidemokra iákkal, akkor csak azt hthe jük. h* gy a magyar szociáldemokratapárt hadae regnélküli vezérkara igyekszik valame lyes támogatást keresni. Azt azonban ennek a vezérkarnak tudnia kellene, hogy a magyar szociáldemokrata párt tel­jesen eljátszol fa létjogosultságát még azokban a körökben is, amelyekben a múlt évig némi kis népszerűségnek ör­vendtek Pár híveik legnagyobb része a kommunista pártban helyezkedett el, már pedig a kommunista párt aligha fogja visszaadni nekik a megkaparintott vokso­­kat, új párthivekre pedig igazán nem számíthatnak. = A mezőgazdasági adók okozta «áretmok Az országos gazdasági egyesület küldöttsége fölkereste Slá­­vik György dr. földmivelésügyi mi­nisztert, pozsonyi tartózkodása alatt, akit arra kérlek, hogy orvosolja a kormány a szlovenszkói mezőgaz­dák adósérelmeit, mert a több évre egyszerre kivetett horibilis adók behajtása, a szlovenszkói mezögaz daság csődjéhez fog vezetni Slávik György dr. földmivelésügyi miniszter válaszában kijelentette, hogy az elő­terjesztett adósérelmek valódiságá­ról személyesen győződött meg Szlovenszkóban és célszerűnek tart­ja, ha a gazdák minden igazságtalan adókivetés ellen az összes megen­gedett jogorvoslatokat igénybe ve­szik, mert a miniszter meggyőződé­se, hogy a felsőbb hatóságok a kor­mánynak intenciójához képest a tál­­szigorú kivetéseket mérsékelni fogiák. Kilátásba helyezte a miniszter, hogy a mezőgazdák érdekében a pénz­ügyminiszternél a kívánt irányban közben fog járni, de kérte, hogy az országos gazdasági egyesület az elő­adott kívánságokat szakszerű és rés?teles memorandumban lerjesz­­sze be mielőbb a miniszterhez, hogy annak alapján a szükséges intézkedéseket megtegye Oíszágis reiiiíBstis leóoy KoDiKrentia KooiároiDlian. — A református leány körök kétnapos gyűlése a refor­mátus templomban. — Saját tudósítónktól. — 28-29. Lélekemelő, ünnepi hangulattal teljes napjai voltak a református egyháznak augusztus 28-án és 29-én. Szlovenszkó és Ruszinszkó refor­mátus leányköreinek kiküldöttei, mintegy ötszáz fiatal leány gyűlt egybe Komáromban, hogy az első országos konferencián megtárgyal­ják azokat a feladatokat, amelyek a keresztyén hivő nőre várnak az élő egyház kiépítésének nagy munkájában és megállapítsák azo­kat az irányelveket, amelyek szerint Istentől való elhivatottságukat ered­ményesen betöllhessék. A leánykonferencia a reformálus egyház ama nagy problémájának megoldását kívánta elősegíteni, amely a Krisztus egyházának újjászületésé­nek fontos kérdése és a tiszta kál­vini szellemnek igyekezett olyan lelkes és önfeláldozó leánygárdát teremteni, amely az emberi lélek megtisztulásával és megerősítésével fáradozik azon, hogy a moi süllye­dő kornak fásult és Istentől eltávo­lodott emberét a lelki eleseltségböl és az erkölcsi lezuhanás mélység­ből megszabadítsa. Az ország négy tájáról egybese­­reglett leánykonferencia azt az utat egyengette, amely Krisztus élő egy­házához vezet, amely hitet, reményt és boldogabb jövőt biztosit az em­beriség számára. És hogy legelső­sorban az egyház viruló remény­ségét. a vallásos érzésű fiatal lányok fogékony lelkét akarja megerősiteni, annak az a magyarázata, hogy az egyház hívei között a nő az a vilá­gitó mécs, aki erős hitével, példás vallásosságával és erkölcsi tiszta­ságával hivatva van állandóan fényt árasztani a család többi tagjaira. Annál erősebb az egyház, minél több élő hit munkál a családokban és ebből a munkából a legnagyobb rész a női váltakra nehezedik. A református leánykonferencia gazdag tárgysorozatában az előadók a vallásos és hitben erős nő ne­mes alakjával foglalkoztak, megje­lölve mindama feltételeket, amelyek az ilyen női típus kiformálódásához szükségesek. A két napos gyűlésen a megjelentek mindvégig a legna gyobb figyelemmel hallgatták meg Komárom, — aug. a lelki épülésre szolgáló tartalmas előadásokat és a legtöbb kérdés­hez maguk a leánykőrök tagjai is hozzászóllak és nyilvánítottak véle­ményt A konferencia egyik legna­gyobb horderejű határozata volt az, amikor egyhangúan kimondották, hogy az ifjúsági munka ezentúl csakis pozitív keresztyényi munka lehet és úgy a már működő leány körök, valamint az ezután alakuló leányegyesületekben ebben az irány­ban fognak munkálkodni. A konferencia a komáromi refor­mátus egyház életében is ünnepna­pokat jelentett és a lelkeket meg­ragadó előadások felejthetetlen em­lékekkel örökítették meg a lányok tanácskozásait a gyütekezet lel­kében. Első nap. Pénteken délután és este érkez­tek Komáromba az ország minden részéből a leánykonferencia tagjai, akiket a vasútállomáson a helybeli református leányokból alakult fo­gadó és elszállásoló bizottság fo­gadott, amelynek tagjai szeretetlel ölelték kebelükre magyar leánytest­véreiket és kalauzolták el lakásaik­ra. A református egyház hivei nagy vendégszeretettel fogadták a ven­dégeket, akiknek nemcsak szállást adlak, de teljes ellátásban részesí­tenék őket. A konferencia augusztus 28-án szombafon kezdődött a református templomban, ahol már reggel fél 8 órakor gyülekeztek a leányok, meg­töltvén a hatalmas ősi templom padsorait, ötszázan jelentek meg Szlovenszkó és Ruszinszkó minden tájékáról a kiküldőnek és valóban gyönyörű látvány volt az a kép, amelyet a komoly vallásos munka céljából egybegyült lányok áhitatos serege a szemlélő elé tárt. A meg­jelentek között voltak Kassa, Bereg­szász, Eperjes, Rozsnyó, Losonc, Rimaszombat, Léva.Huszt delegáltjai, egyik-egyik helyről 20—25 tagból álló küldöttség Jelent meg, de nagy számban jelentek meg a falvak re­formátus leányai is, akik közölt kü­lönösen Nagysalló, Rété, Dunarad­­vány, Nemeshodos, Hetény, Komá­­romszenípéler, Deáki, Magyarsók,

Next

/
Thumbnails
Contents