Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-08-19 / 99. szám

vcnlietedili évfolyam,

96. szám.

Osütörtö

1926. augasztus 19.

POLITIKAI

ElSfísetégi ár caehsclovák értékben: Melyben éi vidékre postai szétküldéssel: Ítéli évre 80 K, félévre 40 S, negyedévre 20 K. — Külföldön 150 K£.

£$yei szám ára t 80 fillér.

ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS,

Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 89., Megjelenik hetenkint háromszor:

kedden, csütörtökön és szombaton.

Szent István

Komárom, —augusztus 19.

A dicsőséges magyar király ünnepére virradunk holnap é3 e napon megemlékezünk róla, akinek a magyar nemzet ezeréves fennállását köszönheti, aki bevezette a magyar nemzetet az európai kullurközösségbe és annak tagjává tette. A történelem kevés példát mutathat fel arra, hogy ázsiai vadászó-halászó lovasnép olyan gyorsan tudott volna átalakulni a polgárosodás terén, mint a magyar nép. Nemcsak a keresztény hitet vetette fel, de első' szent királya a keresztény erkölcsöket is leikébe ültette. Szent István nyomdokain haladtak az Árpádházi királyai és ez az ország volt az, melyen, mint hulJámtörőn, megakadt a tatárjárás szörnyűséges csapása és ez az ország volt az, mely később a törökkel szemben megvédte az európai civilizációt. Megkímélte Európa vérét, vagyonát és miveltségét évszázadokon keresztül.

A magyar nemzet ez érdemeiért, melyet a történelem tanit, Trianonnal fizetett Európa és nem csak egy országot és népet darabolt fel négy felé, de kultúrájának diadalmas útját is megállította, mert az egységes nemzet törzse mellé négy nemzet csonkot teremtett, hogy azok, mint nemzeti kisebbségek éljenek északon és délen, keleten és nyugaton.

Szent István államalapítása a legtökéletesebb politikai mű volt a középkor elején. Ez a nagy király nemcsak azt ismerte fel éles szemmel, hogy a magyar nép csak mint az európai kereszténység tagja lehet életképes, de megalkotta annak alkotmányos alapjait is, törvényeket adott neki, melyek semmivel sem rosszabbak, mint a kor bármelyik törvényhozása. Mint diplomata és politikus, korának első embere és művét bátran állíthatjuk a középkor legnagyobb államalkotója, Nagy Károlynak, a germánfrankok nagy királyának alkotása mellé.

Történelmi nagysága mellett mi elsősorban a szentnek hódolunk, aki kereszténnyé tett bennünket és megszabadított a pogányság nyűgétől, mely megmaradásunknak örök biztosítéka marad. A magyar nemzetet sokszor szerették volna eltörölni a föld színéről ellenségei, de az nem sikerült, mert a magyar államalkotó faj, míg ellenségei nem voltak azok. Sem Mohi puszta, sem Mohács, sem Világos nem fogott rajta, mert őrködött felelte a szent király nagy szelleme.

A dicsőséges szent Jobb körül ma is felcsoportosul a nemzet szine-java, hogy vezesse előre és tovább a történelem uiján a magyarokat és a felzugó zsolozsma

hangjai szétáradnak Buda várából a szelek szárnyán a világ négy tája felé, ahol magyarok élnek és elhangzik oda is, ahol Szent István ünnepét kevés politikai bölcseséggel eltiltják, ahol akad katolikus pap, aki ezt a szentet mocskos beszéddel kisebbíteni igyekszik vérgőzös felindnilságában, szivében nemzetünk iránt való gyűlölettel.

Hasztalan az ünneprontók minden mesterkedése, meg nem tilthatják nekünk, hogy a magyarok első szent királyát ne tiszteljük és magyar sziveink hódolatát előtte ki ne öntsük. Tilthatnak mindent, de gondolnunk mindent szabad, mert a lelkiismeret szabad.

= Az uj polgári többség. Az újonnan alakítandó kormánytöbbség' kérdését állandóan napirenden tartják a lapok és különböző pártállások szerint ítélik meg az alakulás lehetőségeit. Ma már bizonyos, hogy a parlamenti munka csakis úgy lehetséges, hogyha a cseh polgári pártok továbbra is fentartják a vámtöbbséget és a németekkel együtt alkotják meg a kormánypártot. Bizonyos az is, hogy a tervezett alakban létrejövő új többségben a szocialisták helyet nem foglalnak, ellenben mint a ’egszélsőségesebb ellenzék minden erővel arra fognak törekedni, hogy az új polgári többségnek együttmaradását megbontsák és munkáját megakadályozzák. Az alakuló kormánytámogató blokk, mint gazdasági munkatöbbség szövetkezik, és egyes lapok értesülése szerint a szervezkedésre vonatkozó tárgyalásokat szeptember 10- ike körül fogják hivatalosan megkezdeni. A német agrárius és keresztényszocialista párt most készíti elő a polgári kormánytöbbség alakítására vonatkozó tárgyalások anyagát és a nevezett pártok a fősulyt a kulturális és iskolaügyi kérdésekre fogják helyezni. Ebből a polgári többségből szándékoznak az új parlamentáris kormányt megalakítani, bár a szociáldemokraták lapja előre is megállapítja, hogy a párt nem adhatja beleegyezését ahhoz, hogy a németek képviseletet kapjanak a kormányban. A cseh nemzeti szocialista párt, ellentétben a szociáldemokratákkal, még nem döntött, arról, hogy nem vesz részt a kormányban. A sok vélemény dacára bizonyosra vehető, hogy a polgári blokk megalakul s akkor az új kormány is ezeknek a pártoknak soraiból fog kikerülni.

= Általános keretszerződés a legtöbb kedvezménnyel. Az agrárpárt egyik prágai lapja Írja, hogy csak a kereskedelmi tárgyalások, amelyek a csehszlovák és magyar kormány kiküldöttei között folynak, még ezen a héten befejezést nyervek. A tárgyalás eredménye az lett, hogy a két állam a legtöbb kedvezmény alapján általános keretszerződést köt egymással, amelynél Magyarország kedvezményeket kap a mezőgazdasági vámok tekintetében, a csehszlovák állam pedig az ipari áruk révén. A szalámi, bor és sajt, mint különleges áruk. a kedvezményből ki lesznek zárva. Ezt az általános keret szerződést néhány hónapra kötik meg, azután fogják megkötni a végleges kereskedelmi szerződést.

= Mikor üt ös»zb fi parlament? Szokás szerint már találgatják az újságok, hovy mikor fogják összehívni a képviselőházat Csak a minap írták a prágai lapok, hogy szeptember végén ül össze a nemzetgyűlés és most jól értesült politikai körök úgy tudják, hogy a parlamentet csak október közepére hívják össze Több párt, a Gajda-féle afférra való tekintettel azt szerette volna, hogyha a parlament előbb ülésezik, hogy a csehszlovák politika e botrányát alaposan megvitathatták volna A kormány azonban arra törekszik, hogy az affért még a parlament összehívása előtt tisztázza, nehogy az első üléseket túlterhelje. A kormány mindjárt az első ülésen beterjeszti a költségvetést. A „Ceské Slovo" szerint az eddigi intézkedések szerint bizton lehet arra számítani, hogy a két kamarát csak október 15-ike körül és nem mint eredetileg tervezték, szeptember végén fogják összehívni

fid eiizipi isyii.

Komárom, — augusztus 17.

A komáromi református egyházmegye augusztus 17-én tartotta Komáromban, a Kollégium nagytermében ez évi rendes közgyűlését az egyházmegye tanácsbiréinak, lelkész! és tanítói karának, valamint az egyházak kiküldötteinek élénk részvéteié mellett.

A közgyűlés eseményeinek kiemelkedő mozzanata volt Erdélyi Pdl dr. egyetemi tanár, egyházmegyei gondnok magvas megnyitója, amelyben a gályarabok emlékét idézte fel megragadó szavakkal a közgyűlés előtt abból az alkalomból, hogy Ruyler hollandi admirálisnak a magyar protestantizmus nagy hőse és vértanúi kiszabaditójának ez évben teli be halálának kétszázötvenedik évfordulója. Az egyházmegye illusztris gondnoka határozott szavakkal tiltakozott az ellen a történelmi hamisítás ellen, amely a magyar gályarabokat szlo vák nemzetiségüeknek telte meg

Misik fontos pontja volt a tárgysorozatnak Gyalókay Lászlónak, az egyházmegye köztiszteletben álló esperesének elnöki jelentése az elmúlt évről, amelynek fontos egyházi eseményeit tárta föl az alaposan és nagy gonddal kidolgozott jelentés. Ez a jelentés az idén is hű tükre volt az egyház életének és eseményeinek és felölelte mindama kérdéseket, amelyek az egyházak, iskolák, a lelkészek, tanítók és a hívek érdekeit bármely oldalról érintik.

A közgyűlésről részletes iudósitásunk következő.

Istenitisztelet és megnyitás.

Az egyházmegye közgyűlését reggel 8 órakor a ref. templomban istenitisztelet előzte meg, amelyen a lelkészi és világi tanácsbirák, valamint az egyhá zak kiküldöttei vettek részt. Az dstenitiszteleten Galambos Zoltán komáromi lelkész mondo.t ahitatos imát, majd bibliát olvasott, mely után a megjelentek záró-éneke következett.

Az istenitisztelet után a Kollégium nagytermében gyűllek egybe a közgyűlés tagjai, akik sorában Gyalókay László esperes és Erdélyi Pál dr. gond nofcon, a kőzgvülés elnökein kívül megjelentek Balogh Elemér, a dunáninneni ref. egyházkerület püspöke, Tóth Kálmán tisztb esperes, tanácsbíró, továbbá Soós Károly főjegyző, tanresbiró, Csekes Béla aljegyző, előadók, Boross Kálmán, Csiba Imre, Gálffy Géza, Galambos László, Mórocz Mihály, Rácz Elemér, Sándor Benő lelkészi-, Fűlöp Z igmond, Gaá! Gyula dr., Kenessey Kálmán dr., Szijj Ferenc dr., Zsindely Ferenc világi tanácsbirák, Mészáros Károly egyházmegyei világi számvevő, Beke Kálmán, Czike János, Dukon Béla, Földes La-I

i

jós, Galambos János, Galambos Zoltán Kálnay Kálmán, Kóczán Mór, ifj. Kűr Géza, Martsa Sándor, Mokoa Kálmán, Nagy Kálmán, Nemes Kálmán, Pap Árpád, Sedivy László, Tóih Kálmán, (Nagykeszi), Tó h Zsigmond, Tuba Károly, Vargha Dezső, Vargha Károly, Vágó Ede lelkészek, Borza Zoltán, Lelkes Ferenc, Zsemlye Lajos h. lelkészek, Végh Kálmán püspöki titkár, Parais Árpád, Tóth Béla segédlelkészek, Mészáros Dénes, Zsemlye Péter tanitóképviselők. Forray János, Kőrös Imre, Acsay Lajos egyházképvise ők és mások.

Mielőtt a közgyűlés megnyílt volna, Gyalókay Lászió esperes gyönyörű imában emelte a hit szárnyain az Úr trónusa felé a lelkeket, kérve az Isten segítő erejét az elvégzendő tanácskozásokra. Ima után az esp-res megállapította a határozatképességet, kijelölte a jegyzőkönyvvezetődet és hitelesítőket és áíadía a szót einöktársának Erdélyi Pál dr. egyházmegyei gondnoknak.

Erdélyi Pál dr. gondnoki megnyitója.

Az egyházmegye gondnoka a következő beszéddel nyitotta meg a közgyűlést.

Nagytiszteletü Egyházmegyei Közgyűlés!

A keresztyén nevelés embertformáló ereje nyilatkozik meg abban a fölemelő lelkitulajdonságban is, hogy hamarább felejtjük és könnyebben bocsátjuk meg a szenvedett méltatlanságot, roig élénkebben érezzük és hűségesebben háláljuk meg a vett jótéteményeket.

Ezelőtt két esztendővel ki gondolt a pozsonyi törvényszékre mely 1674 ben kezdette ineg inkvizícióját, míg ma mindenki jóllehet hálával fordul Ruyter admirális alakja felé.

A világi, a földi hatalom teljességét élvező udvari párt nem íudott belenyugodni abba, hogy Európab m a vallásháborúk már régen véget értek, hogy a nemzed »ursadalmak lelkiismereti szabadságuk birtokában nemzeti nagyságuk fölépítésén fáradoznak. De a becsi diplomáciát lelkiismereti furdalások is gyötörték a vasvári béke és a Zrínyi féle összeesküvés megtorlása miatt. A hatalmas Ausztria tehát félt a magyarországi protestanizmustól és a magyar ököltől. Kifelé nem merészelt vallásháborút indítani, befelé nem volt oka nyíltan lépni fel. De mert féltette úgyis megtépázott tekintélyét s mert a haladás és kormányzati bölcsesség tekintetében mindig hátrább volt Európánál, mert sohasem tanult és sohasem felejtett: zendüléssel vádolta meg a protestáns egyhazak papjait és tanítóit: a haladás és miveitseg fáklyája hordozóit. így sem a westphaliai békét garantáló külfölddel nem kei ült szembe, sem régi beolvasztó és katolizáló politikáját nem hagyta abba. Zendü és volt a vad, katolizálás a cél. Eszközei és emberei, fájdalom, akadtak s e gálád eszközök és elvakult emberek segítségével a legnyomor altabb fejezete-t egyikét irta beie Európa történetébe. E szomorú és gyalázatos pernek részletet ismeretesek. Elég, ha rámutatunk annak törvénytelen és embertelen lefolyására.

A pozsonyi törvényszék elá citált protestáns papok és tanítók, reformátusok és tuteránusok, zendülés vádja alatt állottak, de e politikai vád és következményei alól megszabadulhattak, ha reverzálist állítanak ki és hi'öket megtagadják. A vád alaptalan voltál a felmentés föltétele világítja meg, az utóbbi viszont minden kétségen fölül bizonyítja, hogy vallásügyi ascó voll az egész. Poi hintés volt a világ szemeben a zendülés vádja, keserű valóság iühon a vallásüldözés ténye. A bíróság összeállítása és jellege, vezetői és rossz szellemei, a katolikus egyház militans tagjai

T