Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-08-19 / 99. szám
2. oldal. Komáromi Lapok 9261. augusztus 19. POLIO utolérhetetlen minőségével nyújt. = MINDENÜTT KAPHATÓI = <1 03 amúgy is kizártak minden kétséget. Nem is ezt akarjuk kiemelni, hanem a perfidiát, a kormány kétszínű politikáját. A törvény ellenére összeállított bíróság középkori kegyetlenséggel vallatott, jogtalan Ítélettel börtönre és gályára ítélt hü papokat, ártatlan protestánsokat, mert misére nem mentek és hitüket nem tagadták meg. Az erkölcsi hatalom teljességével védekező és martiriumoí vállaló protestáns papok rettenetesen érezték a crudelis Ausztria elnevezés igazságát. Hűségük és szenvedéseik, nagyságuk és töredelmeik emléke azonban túlélte a kegyetlen Ausztriát. Ez a szomorú esemény immár a multté, valamint az a gőgös és kegyetlen uralom is, mely hamis lobogó alatt politikai célból hitükben támadott meg hazafiakat. Az idő ronggyátéple ezt a kalóz lobogót és eiapasztotta a kart, mely a lobogót tartotta. A nemességnek súlyosan döngő lépései hirdetik, hogy a? eszmény diadalmaskodik az erőszakon, az Igazság legyűri a hamisságot, a jog túléli a hatalmat. Emberileg és drátnailag nagy mozzanata tűnik elénk ennek a nyomorult eseménynek. Az egyik Harsányi István nyilatkozata : „Itt állok, bármi történjék velem“ (Lampe, 782 1.), a másik Ruyter admirális vallomása: Ez volt az én legnagyobb győzelmem. Azt kell mondani, hogy e két nyilatkozat logikusan függ össze, fakadván mindenik abból a mélységes isteni kegyelemből, mely esyesek és nemzetek sorsát jelzi. Ruyternak csak Harsányiakért lehetett tengerre szállani, a Harsányiaknak csak Ruyter lehetett szabadulásuk. Ez a történet klasszikus példája a hitbeli hűségnek. Magasztosságához nem férhet semmi mellékes. így volt és igy marad a világ előtt, légióként mielőttünk, mert a mi protestáns őseink, kálvinisták és lutheristák, könnyje, verejtéke és vére hullott a fájdalom, megaláztatás és kegyetlenség utján Pozsonytól Nápolyig, mig a megváltó halál, vagy a holland admirális föl nem oldozta bilincseiket. Rémitően igaz történet s tudtommal nem vetemedett arra bárki, hogy ezt szépíteni merészelte volna, senki, ki az elvakult és elfogult inkvizitorokat védelmezni merle volna. Azt azonban tud:m, hogy Nápolyban és Cinciiben az odahurcolt áldozatokra vonatkozó Írott emlékek innét is, onnét is nyomtalanul eltűntek a levéltárból.*) Mintha utólag restelték volna, hogy szerepök jutóit ebben az átkozott eseményben. Az igy utólagosan föltámadó lelkiismeret szavából ne csak azt halljuk kicsendüini, hogy a lélek szemérme öntudatra és jóvátételre serkent. Cselekedjünk úgy, t. Em, KgyI a hogyan a mi jó, benső énünk parancsolja: ujitsuk föl a gályarabok történetét emlékünkben és tanuljuk meg tőlük a hűség és igazság erejét; újítsuk föl a holland admirális emlékét is mélységes hálánk és el nem apadó virágaink szimbólumaiként tűzzünk fej fájára zöld koszorút. Kérjük föl az Egyetemes Konventet, hogy ezt a szivünkből jövő hódolatot tolmácsolja Hollandia kormánya előtt, hogy a múltban kötött kapcsolatok ma is élő erejét szivünkből sarjadó hűséggel és hálával igazoljuk. * Balogh Elemér megállapítása.___________ A megemlékezésnek e nemes adóját leróva, szent áhítattal léphstnök át a nagy cselekedet negyedszázados fordu lóját, ha a közelmúltban nem történt volna valami ízléstelenség, amely gályarabjainkat a mai politika porába látszik lerángatni. Eleve is tiltakoznunk kell minden ilyen világi kísérlet ellen. E régi Magyarország protestáns hitét mag is pisdesztál illeti hiibcli és hazafias erényeikért hullatott könnyeikérUs kicsordu ó vérük minden cseppjéért. A nyugatszlovenszkói evangélikus egyházkerület is megemlékezett Ruyter admirálisról s a hollandi kormányhoz intézett üdvözletéhez egypár fölösleges megjegyzést fűzött. A sajtóiroda közlése szerint „a legtöbb gályarab szlovák volt, akiket eddig a magyarok maguknak vindikáltak és mint magyar nemzeti hősöket szerepeltettek. Ezzel a konvent ki akarja javítani a külföld téves nézetét.“*) Micsoda fölösleges fáradság, micsoda zavar a gondolkodásban, micsoda törtelés mind ez? Illik ez egy magas erkölcsi testülethez? Különben is a külföld nagyon jól ismeri ez esemény nek hiteles történetét. Egykorú irolt emlékek és későbbi komoly történelmi müvek után könnyen meg lehet állapítani, amint részletesen megtettek, a gályarabok vallási és nemzeti hovatartozását. Az újság közönsége megkapta a szükséges felvilágosításokat a Hiiacfó-ban**) és Hollandia s a külföld első sorban bizonyára a maga nyelvén irt történelmi és tudományos művekből ítél. Történetet hamisítani senkinek sem szabad, legkevásbbá erkölcsi testületnek. Minket, a két protestáns egyháznak késő utódait, első sorban e nagy elődök hitökhöz ragaszkodó erkölcsi nagysága kelt tiszteletre -és hálára. Különben is, ha a pozsonyi bíróság elé citált papok és tanítók százainak sorsát egyenként vizsgálnék, hamarosan meg lehetne állapítani, hogy a mariiriumot vállalók s az az elöl menekülők között melyik nemzet és egyház fiai voltak többségben. Köszönjük meg nekik, most kétszázötven esztendő múlva is, hogy a lelkiismeret szabadságának vértanúivá lettek és példát adtak minden idők pap jainak, mint kell a hamisság és erőszak ellen az igazságot megvédelmezni. Ezt tevén, állítsuk őket újra arra a magas piedesztálra, a melyen eddig állottak és hirdették az egész művelt világnak a hitben erősen megálló lelkűk isteni vértezetét. Tiltakozzunk az ellen, hogy történelmi jelentőségükből kiforgatva, utólag és helytelenül legyenek beállítva nem az ő világuk szerint való szerepbe. rájuk nem illő köntösbe. A Ruyter admirális hatalma? cselekedete minden idők minden protestánsa előtt tiszteletreméltó és hálára kötelez: a mi gályarab elődeink emlékét sem szabad a történeti valóságból kiemelni. Kérem a t. Em. Közgyűlést, méltóztassék indítványomat megfelelő eljárás során letárgyalni s ezzel a mai közgyűlést megnyitom. A közgyűlés a gondnok elnöki megnyitóját nagy lelkesedéssel fogadta és a benne foglalt indítványt egyhangúan *) Híradó, 1926 161. sz. »») Hiradó, 1926. 172. sz. határozattá emelte, megörökítvén feledhetetlen emlékét a gályaraboknak. Főiirt a konventhez és tiltakozását fejezte ki a nyugstszlovenszkói evangélikus egyh ízkerületnek legutóbbi közgyűlésén hozott azon határozata ellen, amelyben a történelmi igazság elferdítésével a protestáns gályarabok tőbbsé- 5 gének magyar nem, éhségét kétségbe vonta. A közgyűlés Boross Kálmán indítványára eihatározía, hogy a gondnoki megnyitót egész terjedelmében az egynázi hivatalos lapban kinyomaíja. A napirend legelső tárgya az etpe resi jelentést megelőzően a komáromi reformálus egyháznik javaslata volt, amely Fiissy Kálmán retnzgy. képv. indítványára javasolta egy missziói segédlelkészi áiíás szervezését. A missziói segédleikász az egyházmegye lelkészei; nek, különösen az egyháziársadalmi munka szervezésénél állana rendelkezésére és segédkeznék időnkiní a lelkészek egyházi funkcióinál is. A kérdés körül nagyobb vita folyt, amelyben az előadói javaslat ellen foglaltak többen áiiá3t, szükségesnek tartván a tervbe vett áliás szervezését. A közgyűlés végül is kimondotta, hogy az állás szervezésére nézve fölterjesztést intéz az egyházkerülethez. Az esperes jelentése. Nagy figyelem között terjesztette elő Soós Károly egyházmegyei főjegyző Gyalókay László esperesnek évi jelentését, amely alapos részletességgel terjeszkedett ki az egyházmegyében elő fordult összes figyelemreméltó eseményekre és hü tükrét mutatta sz egyház közállapotának, az egyházmegye hit- és erkölcsi életének, a végzett pásztori és beimissziói munkának, az egyház hitéletének és közoktatásügyének. Kegye- Ietes sorokban emlékezett meg az elhunytakról, majd bes ámolt az időközben tett elnöki intézkedésekről és megbízatásokról. Az egyházmegye közgyűlése az esperesi jelentést általánosságban tudomásul vette, intézkedést igénylő pontjaira nézve práig külön határozatokat hozott. Minthogy a konvent határozatai igen lassan érkeznek meg az egyházmegyéhez, amiből tetemes károk származhatnak, a közgyűlés kimondotta, hogy felír az egyházmegye az egyházkerület utján a Konventhez olyan irányban való sürgős intézkedés végett, hogy a konventi határozatok a lehető legrövidebb idő alatt kézbesittesenek az illetékes hatóságoknak. Az idén Kassán visszavont ominózus poprádi határozat káros következményeire már a tavalyi jelentésben rámutatott az esperes, amiért őt a hivatalos lapban támadás érte. Ezt a közgyűlés erélyesen visszautasítja és az esperest üdvözli és szeretetéről biztosítja. Az esperesi jelentés rendkívül meleg hangon emlékezik meg Balogh Elemér püspöknek, a pozsonyi egyháznál eltöltött lelkászkedtse 30 éves jubileumáról, amelyet egyháza a múlt év októberében ült meg igen bensőséges ünnep keretében. A közgyűlés örömmel ragadta meg az alkalmat, hogy a kiváló főpá8zfort ezen fényes eredményekben gazdag munkában eltöltött három évtized határán szívből üdvözölje és azon bő óhajának adjon kifejezést, hogy a Gondviselés a pozsonyi gyülekezet, az egyházmegye, a kerület és az egyetemes ref. egyház és minden magyar református ember javára tartsa meg őt t sokáig. De ugyanezen alkalommal szeretettel köszönti az egyházmegye a pozsonyi gyülekezetét is, amelynek tagjai oly fénye? példáját szolgáltatták 30 év alatt egyházukhoz való hűségűknek és áldozatkészségüknek. Kegyeletes szavakkal emlékezik meg a jelentés a gályarabokró), akiknek emlékére az esperes javaslatára elhatározza a közgyűlés, hogy az egyházmegye „Gályarabok emléke“ cimen alapot állít fel, . amelyhez köteles még ez évben hozzáf járulni minden egyház a lelkészképzőre felállított kulcs szerint. Az alapra Gyalőkay László esperes 100 K-át adományozott és az egyházmegye felkéri a lelkészeket, tanítókat és az egyházmegye hiveit, hogy a gályarabok emléke iránt hozzák meg kegyeletes áldozataikat. Elhatározta az egyházmegyei közgyűlés, hogy ez év november 11-én a gályarabok emlékére Komáromban emlékünnepet tart presbiteri konferenciával egybekapcsolva, amelynek előkészítésével Soós Károly egyhm. főjegyző, Gálífy Géza, Füíöp Zsigmond, Kenessey Kálmán tanácsbírákat és Galambos Zoltán komáromi lelkészt bízták meg. A kongruára nézve az esperes indítványára elhatározza a közgyűlés, hogy a gyülekezetek által a lelkészek részére adott személyi pótlékok — akár terményekben, akár pénzben adatnak, — a javadalom felbecslésénél s illetve a kongrua megállapításánál alapul nem vehetők, mert azok nem állandó természetű, csak személyhez kötött javadalmak, amik a lelkész távozása vagy halála esetén megszűnnek. A losonci lelkészképzőre nézve kimondja a közgyűlés, hogy továbbra is engedélyt ad a távozásra azon lelkészeknek. akiket a lelkészképző vezetősége előadások tartására fölkér; fölkéri az egyházakat, hogy a teológia fentartási költségeire minden egyház még ez év folyamán küldje be hozzájárulását Bertok Béla püspökhöz készpénzben és pedig olyan összegben, amely lélekszám szerint számított fél kgram búza értékének falei meg. Az idei elemi csapásokkal sújtott vidékek egyházait és Nyitrát az egyházmegye fölmenti ezen kötelezettség alól. A közalapra vonatkozólag esperes javaslatára Kimondja az egyházmegye, hogy az 1919—1924. évben beszedett járulék fordittassák az 1924. évre a konventi határozat által követelt magasabb járulék fedezésére, de a konvent vállalja a felelősséget, hogy a magyarországi közalappal szemben azon évekre eső dijakat megfizetni nem fartoznak. Igaz sajnálattal vette tudomásul a közgyűlés Boross Kálmán kamocsai lelkésznek, az egyhármegyei gyámoldának 25 éven át buzgó, önzetlen pénztárosának e tisztéről történt lemondását. Érdemeinek jegyzőkönyvbe foglalásával elismeréssel és hálával adózik az egyházmegye kitartó munkásságáért és elhatározta, hogy a pénztárosi tisztet még a közgyűlés folyamán betölti. A közgyűlés a hivatalos kötelességüket elmulasztó lelkészekkel és tanítókkal szemben felemeli komoly szavát és megbízza az esperest hogy a mulasztókkal szemben a (örvény értelmében járjon el. Tudomásul veszi a közgyűlés az esperesi egyházlátogatásokról beterjesztett jelentést s ezzel kapcsolatban örömmel veszi tudomásul, hogy a templomok látogatása emelkedő irányzatot mutat, az áldozatkészségben is haladás észlelhető és ezért köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik az egyház éleiében hűséggel munkálkodtak. Elismeréssel adózik a közgyűlés a márc. 25-én tartott p esbiteri konferencián közreműködött egyházi és világi vezető férfiaknak, Galambos László tanácsbirőnak 500 koronás adományáért és helyesléssel veszi tudomásul a konferenciáról beszámoló emlékkönyv kiadását. Az esperes javaslatára az egyházmegye 200 korona pályadijai tűz ki az egyke büaát a maga rémes és kóros vo.tában feltüntető elbeszélésre, amely egy Ívnyi terjedelemben az év végéig eperes úrhoz adandó be. Köszönetét fejezi ki a közgyűlés az ekecsi nőegyletnek azon nemes fáradozásaiért, hogy a hívek között végzeit gyűjtés utján egy uj harangot szerzett az Úr templomába. Az egyházak felhivatnak, hogy adókulcsaikat jóváhagyás végett beterjeszteni el ne mulasszák, nehogy az adóhátralékok esetleges behajtása e miatt fennakadást szenvedjen. örvendezéssel veszi tudomásul az egyházmegye, hogy az egyházmegyei A nyitrai vadász és kynologiai club lezajlott 12 élő és agyaggalamb versenye közül kilenc első, 4 második és 3 harmadik. A két nagyszombati versenyen pedig mindkét első 1 második és 2 harmadik díj lett Seifertféle fegyverekkel és töltényekkel megnyerve. — Számok beszélnek! Érdeklődők kérjenek árajánlatot special galamblövő töltényekben és agyaggalamb lövé szeti berendezésekben: 439 Seifert József cégtől, BRATISLAVA, Halászkapu u. 4. sz. Alapítva: 1840. Telefon: 255?.
