Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-08-14 / 97. szám

8. oldal. Komáromi Lapok 1926. augusztus 14. kapuját szabályellenesen nyitva ta­lálták éjszakának idején, tehát át fognak kutatni minden zeg-zugot és megbüntetik a portást. — ön ennek a háznak a portása ? — tudakolták szigorúan a rendőrök, a miniszter Eedig nagyszerényen azt felelte, ogy olyan nyugodalmas és biztos hivatalt nem adott neki a sors, csak ideiglenesen lakik a palotában, lévén ő a tengerészeti miniszter. A két rendőr nem tudott hova lenni zava­rában, bocsánatot kért az éjjeli há­borgatásért és sietve távozott — Versenytárgyalás a komáromi uj polgári iskola dpitesére. A komárom­­ujvárosi polgári fiú és leányiskola ter­vei elkészültek és ez alapon a verseny­­tárgyalást a közoktatásügyi minister szeptember 4-re kiirta. A hatalmas épitkezés még szeptember hóban el­kezdődik és körülbelül öt miliárdba (két és fél millió cseh korona) kerül. Az iskola a legmodernebbül van ter­vezve és például folyósói pár centimé­ter híján négy méter szélesek lesznek. Tornaterme 25 méter hosszú és 10 méter széles lesz egy emeletnyi magas­ságban. A komárom-ujvárosiak nem panaszkodhatnak s munkanélküliség miatt. Az összes építő munkások dol­goznak. — Felrobbant a csepeli lőszergyár­ban a puskapor. A Budapest szom­szédságában húzódó Cstpel szigeten óriási szerencsétlenség tönént folyó hó 12-én, csütörtökön este 7 órakor. A nagyszabású Weisz Minfréd féle telep­pel határos csepeli hadianyag gyár löszerüzemében robbanás lörient, amely­nek következtében az ott levő épületek nagy része iángbaborult. A robbanás helye azok a lőporos sáncok, amelyek­ben a gyártáshoz szükséges lópart párolják. Megállapítás szerint két na­gyobb és két kisebb detonáció volt hallható, amelyek olyan feszültséget okoztak, hogy a katasztrófa színhelyé­hez közelebb fekvő községekben az ablakok betörtek, sőt a házak is meg­rongálódtak. Csepelen a házak össze­omlottak. A tűzoltóság nagy erőfeszí­téssel megakadályozta a többi fü kék robbanását, de igy is 30—40 ezei kg. lőpor repült a levegőbe. A tüzet a ki rendelt tűzoltóságnak es katonaságnak este 10 órakor sikerült lokalizálni. A robbanókatasztrófának számos sebesültje van, többen megnému tak és több mun­kás a légnyomástól és az ablakok üveg­szilánkjaitól sebesült meg. Az első hírek 24 halottról és 300 sebesültről szóltak, de ezek a hírek túlzottak voltak, mert az utóbbi megállapítás szerint nincsen halottja a katasztrófának. A 24 rendör­­ujonc, akiket halottaknak hittek, már épen megkerült, kettő megnémult közü­lök. A robbanás igen nagy izgalmat keltett mindenfelé, Budapest lakossága az első órában megrémülve értesült a rettenetes szerencsétlenségről, de a késő esti órákban érkezett hitek után lassan lecsillapodott A kár persze óriási, egye­lőre még megállapítható nem volt. A csepeli lőszergyár az egyetlen, amely a trianoni békeszerződés értelmében üzem­ben maradhatott Magyarországon. A gyár a katonai antant-bizottság felü gyelete alatt áll. — Csernoch hercegprímás pori1 Cseh­­•zlovaniat. Csernoch hercegprímás a lefoglalt érseki birtokok miatt a csl.­­magyar vegyes bíróságnál pert indi tott, mely birtokokat jelenleg a Po­zsonyban székelő likvidációs bizott­ság kezeli. — A W Imari alkotmányt ünneptik a németek. A wíimari alkotmány egyet jelent az uj Németország szüle­tésével és ezért a wzima i alkotmány ünnepé nemcsak a németeknek, de Európa minden nemzetének ünnepe kell, nogy legyen. A weimari alkot mány volt a határkő a nemet császár Ság és a nemet köztársaság között, szóval a kardcsörtető imperializmus és a d-tlgozó munka kő/ön. A nyolc esz­tendős német köztársaság sok nehéz válságon dolgozta át magát: kiszab t­­dult a veszte t háborút követő b;teg­­ségek főj ogató öleléséből, megbirkó zott a hatalomra törő szélsőségek ter­rorjával és azzal a gyűlölettel, melyet német császár N'meiországa hivott ki maga ellen. Néme ország u’olsó nyo'c­­esztendejének története igen váltó zatos és izgalmas volt: forradalmak, puccsok fenyegették állandóan a fiatal köztársaságot, melynek feje fölött állan­dóan ott lebegett úgy a bolsevista, mint a fasiszta diktatúra réme. Né­metország egészségesen került ki a küzdelmekből: megőrizte a köztársaság sokat támadott alkotmányát, melyről most, — nyolc év után, — már bizo­nyos, hogy ez volt az a szilárd alap, melyre felépült az uj Németország. — „Syrmii“ aszbeszt.pnh. a legjobb és legtökéletesebb tetőfedő anyag. A Várvölgyi Syenit aszbeszt-pala­­gyár r. t. Púchov-Kockovcén gyárt­mányait rendszeres időközökben az állam részérőle célra felál itott anyag­­vizsgáló állomásokon, t- i. a prágai és brünni műegyetemen megvizsgál­tatja, hogy meggyőződést szerezzen arról, miszerint azok állandóan egyenlő kiváló minőségűek. A köz­munkaügyi minisztérium az aszbeszt­­pala előállítását köztudomás szerint szabályokhoz kötötte. A hivatalos vizsgálatok eredménye mindig az volt, hogy a Syenit-pala minősége a kivá­nalmaknak nemcsak, hogy megfelel, de még azokat jóval felül is mu!ja A termelés évenként meghaladja a 2000 waggont A gyár a legmo­dernebb ebben a szakmában Ál­landó vevők köréhez tartoznak már évek óta a köztársaság vezető állami és községi intézményei is. Syenit palával készített tető végte­len tartósággal bir, és mivel ezen­felül ára is igen mérsékelt, minden építtető érdekében áll, hogy csak Syenit aszbeszt-palát használjon, Az anyag minőségéélt írásbeli jótállást vállalunk. Minta költségvetés és felvilágositó irattok ingyen állnak minden érdeklődő rendelkezésére. — Uj gyógymód a cukaröateqség j eilen. A párisi tudományos akadémi­áról a napokban két francia orvos, Bertrand és Machebout jelentést tett azokról a kísérletekről, amelyekkel a cukorbetegséget gyógyították. A két orvos nikkel és kobaid keverék­kel kísérletezett, először csak álla­toknál, de azután embereknél is. Van a cukorbajnak néhány fajtája, amelynél ez a keverék semmit sem használ, de a legtöbb fajnál bámu­latos eredményeket értek el vele. A két orvos kísérleteit több más orvos is ellenőrizte, — Ahoi senkiieni akar tüzet oltani. A napodban lángba borult Zselizen j G'áser István mézeskalácsos háza. A \ tűz rohamosan terjed', mert — senki j sem akart az oltási munkálatokban se- j gédkezni. Mikor a lángok már a szóm- \ szédos Siefkó-féle vendéglőre is át­terjedtek, a csendőrség kényszeritetíe [ az embereket, hogy a tűz lokalizáló- ■ sában közreműködjenek. A kár meg- ! közelid a 30000 koronát. • — H*rc a fte’örővai Csarada Gusz­táv dr. czöllei földbirtokos két nap ■ előtt éjszaka gyanús zajra lett figyel­­mes. A zaj a veranda felöl hallat­­szott és miután már többször törtek be a földbirtokoshoz, úgy hogy ő, mint felesége revolverrel Iá ták el magukat és felfegyverkezve mind­ketten kimentek a szobából a veran­dára. A éj sötétjében is felismerték az udvaron Szabó Ádám püspöki lakost, a Csarada család régi harago­sát. Szabó állítólag egy ízben kijelen­tette, ho,'y addig nem nyugszik, amig a Csarada család egy tagja is él. Csa­­radánénak eszébe jutott ez a kije­lentés, a revolverrel célba vette Szabót és a veranda üvegtálán ke­resztül lelőtte, Szabó a földre zuhant de azután fölkapaszkodott és elme­nekült Másnap reggel mondta el Csaradáék szomszédja, Gutleber András, hogy Szabó bekopogott hozzá azzal, hogy megsebesült és szállítsa őt kocsin Püspökire. Gutle­­bert azonban vonakodott befogni, a községi bíróhoz utasította a betörőt, aki azt mondta, hogy bíró nem kell és a kerteken át elmenekült Mene­külése útját vér jelezte. Szabó sorsa ismeretlen. Csarodáné feljelentette magát a csendörségen. A feljelentés­hez e y álkulcsot csatolt, amelyet a veranda külső kilincsén talált fel­akasztva. — Férj fis felesúg véres hares. Barton B ec^ka Mityás párkányi föld míves egy civa^odás során sodrófáva több helyen megsebesítette a feleségét. Az asszony te jelentésere testi sértés cinén eljárást indítottak a gyengédte- , len férj eilen. ** Menyasszonyi kelen­gyék, aszta Inemiiek, ágy ■ neműek és vászonáru szükségletével bizalom­mal forduljon közismert Ehrenfreund Jenő fehér* nemű készítő céghez Bra­tislava» Szárazvsen 7, sí. (Volt Frigyes főherceg utca.) — A komáromsznntpóteri tanuló if­júság f. hó 22-én (vasárnap) Mészáros Sándor vendéglős összes termeiben ka­baréval egybekötött zártkörű táncestélyt rendez. Jo ételekről és italokról gon­doskodva lesz. Műsor: Nyitány (négy­kezes zongorajáték), Meseherceg (Szuchy Á pád), Zongora (dalok), Pofozőgép (Bálint D), Vélemény dógában (Zágon I.), Kofa (Karinthy). Táncok. Belépődíj személyenkint 10 K, családjegy (3 sze­mélyre) 20 K. Az előadást kedvezőtlen idő esetén is megtartják. — Megbánta tettét a bubifrizura népszerűsítője. A chicagó Tribune közlése szerint miss Iréné Castle táncosnő a világszerte ismert artista, aki Amerikában meghonosította a fiús hajviseletet, érdekesen nyilat­kozott az újságíróknak, mielőtt ha­jóra szállott Európa elé: „Borzadok azoktól a nőktől — mondta, — akik férfias modort öltenek magukra és megtagadják nőiességüket. Ma már igazán a végsőkik túlhajtották a rövidszoknya és a bubifrizura divat­ját. Az amerikai leányok rossz sihe­­derek lettek, akiktől menekülnek a valamire való férfiak, — Orass ellenforradalomról érkéz- ; nek állandóan hírek. Fellázadt az orosz flotta, uccai harcok vannak, a kormány ostromállapotot rendelt el, — szóval a forradalom igen ko­moly méreteket öltött. Az európai sajtó örömmel tárgyalja az orosz eseményeket, melyek a már-már erősödni kezdő orosz szovjetállam alapjait ingatták meg. Az orosz el­lenforradalom, — az eddigi jelenté­sekből már bizonyos, — a túlzó baloldali elemek forradalma a „mér­sékelt“ orosz kormány ellen. Az európai közvélemény mégis örül, noha nem igen osztja azt a véle­ményt, hogy az orosz kormány túl­ságosén „mérsékelt“ lenne, — de tudja, hogy a belső harcok, akárki kerül is ki győztesen belőlük, meg­­gyöngitik, elsorvasztják a szovjet , erejét. Á jobboldali elemek nem \ tudták eltemetni a tanácskormányt, - talán ez most sikerülni fog a balol­dalnak. — Viflonfosztogatók a pozsony- dé­vényi vonaton Pozsony-Dévény között ismeretlen tettesek feltörték a 116921- es számú teherkocsit és abból hét bál barhetot elloptak. A rendőrség nyomozza a teteseket. — „Tedy“ a legbiztosabb és legsike­resebb szer lábizzadás ellen. Ára Ke 5'— Mindenütt kapható. Főlerakat: Kammer­­hofer István Central Drogéria Bratislava. — Uj trónast kap a pápa. Rómából érkezett jelentések szerint a vatikáni múzeomok igazgatója a pápai szer­tartások megtartására uj trónszéket | tervezett. Az uj trónus, mely orna­­mentumokkal bőven van díszítve, kisebb mint a mostani. A pápa már látta a tervezetet és annak kivitelé­hez hozzájárult. — Rekord oioiia fogyasztás az egész világon. Az angol biblia ársaság most teszi közzé az 1925. évről szóló jelen­tését. Ebben az esztendőben az egész világon 1,744.600 bib iát adtak el. Ebből Kínában 385 700 példány fogyott el, japánban 40 000 es brit Indiában 60 000 darab. Elpanaszolja a jelentés, hogy Szovjet-Oroszország minden köz­benjárás dreára még mindig elzárja határait a Biblia elől. — A Gorillák elrabolták agy fehér nőt Kelet-Afríkában most egy spa­nyol expedíció tanulmányozza az őserdő állat és növényvilágát. A Benjtó területén az expedíció tag­jait figyelmeztették a benszülőttek, hogy egy spanyol hölgyet, aki egy kiránduló társasággal tartózkodott az afrikai hegyek között, egy gori'­­lacsapat megtámadott és elhurcolt. A spanyol expedíció eleinte hihetet­lenül fogadta ezt az elbeszélést, a benszülőttek azonban elvezették a spanyolokat egy hegy szakadékhoz, amelyből egy nő segélykiáltásai hal­latszottak. A spanyol expedíció be­hatolt a szakadékba és formális harc után sikerült a szerencsétlen asszonyt a gorillák karmai közül kiszabadítani. — Három gőzhajót pusztított »1 a vihar. A borzalmas vihar három hajó katasztrófát idézett elő, mégpedig a „Franciny",. .Peaceful“ és „Maceria“ gőzösöket. Ötven ember fűlt a vízbe. — Egy asszony és kislánya kenyér­sütés közben megégett. Súlyos baleset érte a napokban Chlapcsek Mária 26 éves bolerázi asszony öt éves Anna nevű leányát. Kenyérsütés közben az asszony és a kis leány ruhája tüzet fogott és hatalmas láng­gal égni kezdett. Chlapcsek Mária nem vesztette el léiekjejenlétét, ha­nem hirtelen elhatározással letépte saját és kisleánya testéről a ruhát. Mindketten súlyos természetű égési sebeket szenvedtek és beszállították őket a nagyszombati kórházba. — Beig'um vissza akarja adni a németeknek Eupent és Malmedyt, amennyiben Németország támogatná őket a frank stabilizálásában. Ezt a hirt a „Daily Telegraph“ röpítette világgá, azzal a megjegyzéssel, hogy Eupen visszadásával a nemzetközi tőke bizalmát akarja visszaszerezni Belgium, azt a bizalmat, melyet semlegességének megszüntetésével játszott el. Úgy látszik tehát, hogy a „hóditó“ Belgium rossz üzletet csinált csakúgy a békével, — mint a háborúval. Belgium megnyerte a háborút, illetve ott volt azoknak a nemzeteknek sorában, akik győzte­sen kerültek ki a sokéves vérontás­ból és a békeszerződéssel uj terü­leteket szerzett. Ezek a meghódított területek azonban kevés örömet szerezhettek Belgiumnak, ha nyolc esztendővel megszerzésük után már hajlandó lemondani róluk az uj tu­lajdonos. A békeszerződések meg­kötésekor a legyőzött központi ha­talmak e keseredetten szemlé ték az országhatár osztó bicska működését és a békekötés óta alig múlt el hó­nap, melyben a legyőzőitek szavu­kat ne emelték volna fel a szerző­dések revíziójáért. Most pedig — a győztesek pendítik meg a revizió gondolatát... Talán mégsem sike­rültek olyan jól a Versailles!, mint azt akkor az entente-sajtó hirdette. Talán mégsem . . . Irodalom-Széljegyzetek. Az „Erdélyi Irodalmi Szemle“ leg­újabb számában1) egyebeken kívül két rövid, de nagyon tanulságos statisztikát hozott. Az egyiket dr. György Lajos, a folyóirat szerkesztője, álitotta össze, a másikat Veress Miklós; amaz a romániai könyv- és könyvnyomdák statisztikája Krizsó Kálmán szerkessfésében és kiadá­sában megjelent 1926-iki Nyomdász- Évkönyv alapján készült, emez az erdélyi könyv-, zenemű és papír­­kereskedők statisztikája, az 1925- évi július-augusztusi állapot szerint Mind a kettő szorosan az irodalmi és a szellemi munka körébe vág. Nyomda nélkül éppen úgy nincs irodalom, mint könyvkereskedés nélkül. Egy kis félreszólással azt is lehetne mondani, hogy nyomda és kereskedelem nélkül nincs is irodalom. Mert az aszfaifióknak készült müvek éppen úgy nem szá­mítanak, mint a forgalomba nem került készletek. A szellemi munká­nak eredménye kivált ma egyenese» a nyomdára és a forgalomba hoza­talra támaszkodik. Természetes te­hát, ha e két statisztika mellet! még akkor sem mehetnénk el észre­­vélel nélkül ha a bennök rejlő vagy elrejtett tanulságokat sem kívánnék szóvá tenni. Krizsó összeállifása szerint az egész Romániában van összesen 425 nyomda Ebből György Lajos adatai szerint a régi Magyarország *] Erdélyi Irodalmi Szemle, 1926. III. évt. Első szám 8 r. 128 1. Cluj-Kolozsvár. Minerva R. T, kiadása.

Next

/
Thumbnails
Contents