Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-08-14 / 97. szám

ociucycuuci, üuiitíi, mum coiozú neiyiség! ............... — Komáromiak és vidékiek közkedvelt találkozóhelyei 1926 augusztus 14. Komáromi Lapok 7. oldai. Hát ez mind rendén volna, de nincs rendén az> hojry a vizdijat a város 1925január 1 töl visszamenőleg akarja beszedni. Igazán nem tudjuk, hogy nevessünk-e vagy bosszankodjunk ezen a lehetetlen abszurdumon! A város azzal érvel, hogy a háztulajdonos hajtsa be azt a lakón. Igazán jó vicc! Éppen most vannak olyan jó gazdasági viszonyok, hogy csak úgy szép szóval be lehet hajtani egyszerre akkora összeget a lakókon, akik közül nem egy kereset nélküli És aztán akinek már időközben elköl­tözött a lakója nem csak a házból, hanem a városból is, ugyan instáiom alásan, mondja meg a város bölcs vezetősége, hát ezen a lakón hogyan lehet megvenni e vizdijat? Vagy, msga zsebéből fizesse meg azt a háziúr? De miből, hogyan? Hiszen minden ház­tulajdonos ráfizet a házára. Ma már Komáromban háztulajdonosnak lenni a legrosszabb üzlet. A háztulajdonosok nagyon is súlyos helyzetét r.e tegyék még inkább elvi­selhetetlenné az ilyen abszurdum köve­telésekkel És még egy kérdést! Hát a városi bizottsági tagok miért nem emelték fel erélyes, tiltakozó szavukat e rettenetes igazságtalanság eilen. Vagy a bizott­sági tagok erről mit sem tudnak ? és az 5 megkerülésükkel hozhat a város vezetősége ilyen fontos határozatot? A bizottsági .tagok és a Háztu aj doaosok Egyesülete a legerélyesebben tiltakozzanak a tehetetlen követelés ellen. Hurokra került a búcsi csekkcsalás tervezője. (Berger volt az értelmi szerző. — Hogyan szökött msg Darai?) Olvasóink bizonyára élénken emié­­keznek arra a körmönfont tervvel ké­szült és végrehajtóit csekkcsalásra, amelyet a búcsi postán követtek el s amelynek tettesei felett már Ítélkezett is a bíróság, sőt közben az egyik el itéit, Darai László voit főhadnagy már meg is szökött a komáromi törvény­szék fogházából. Amint szökése után a védő ügyvédjének megírta, azért érlelődött meg lelkében a szökés terve, mert a pozsonyi tábla a büntetését a kétszeresére emelte. Amit Komáromban rásóztak, azt csak leülte volna, de a dupláját már nem. Hát megszökött egy rettenetes esős délelőtt. Borzalmasan szakadt az eső. Amig az őröket fel - váitotiák, sikerült kijutni a fogház ud­varára, onnét a törvényszéki udvarra. E művelet közben a fogház ablakán egy fogoly kinézett. Meghűlt Darai ereiben a vér, hogy a fogoly kiabálni fog, de a fogoly néma maradt, vagy nern vette őt észre, vagy volt benne annyi zsiványbecsüiet és nem csapolt lármát. Amikor aztán kijutott a Desk Ferenc utcára, az elemi iskola felé vette ulját. A szakadó eső miatt az utcán nem járt senki. A közös iskola átjáró­ján találkozott egyik levélhordóvai, aki egy pillanatig nagyon nézett rá, de úgy látszik nem gondolta, hogy fogoly halad el mellette a szakadó csőben és szó nélkül tovább ment. Az iskolán át a Kapitány utcára került, ahonnét a Kossuth téren, Rákóczi utcán keresztül a Vágduna hídhoz ért, A hídon is szerencsésen átjutott és akkor aztán Izsa felé vette útját.A paA mentén egy,el­hagyott méhest talált és ott húzta meg magát, amig az éjszaka beállt. De addig se töltötte idejét tétlenül, hanem a méhesben heverő rossz Zirzon kaso­kat összekötözte és olyan mentőöv félét tákolt össze magának, amely fenn­tartotta a vizen. Amikor leszállt az éj, a Zirzon kasokból összetákolt mentőöv segítségével szépen átúszott a viz sod­rától segitve rézsut a túlsó partra. Ott aztán reggel jelentkezett a csendőrségen. Mivel Darai magyar állampolgár és és a saját állampolgárát nem adja ki egyik állam sem, a kiadatástól nem kell tartani. Szóval a búcsi csekkcsalók jórészt hurokra kerültek, csak egynek sikerült elillannia, Bergernek, az erkölcsi szer­zőnek, aki az egész tervet kifőzte és finanszírozta. Berger István budapesti bankigaz­gatóval, a búcsi milliós csekkcsalás értelmi szerzőjével és finanszírozójával nem volt szerencséje a csehszlovák ható­­_ Ságoknak: Magyarország egy nappal 3 előbb kérte ki az Ausztriában laiar­tóztatott csalót, mint Csehszlovákia, melynek területén okirathamisilást és postacsaiást követett el. így történt, hogy Ausztria Berger Istvánt Magyar­­országnak és nem Csehszlovákiának adta ki. Berger a magyarországi ügyet könnyebben eltudta intézni és szabad­lábon hagyták, — mig Csehszlovákiá­ban börtön várta. De Magyarországon nem sokáig birt megmaradni az egye­nes utón és egy újabb feljelentés miatt ott is letartóztatás fenyegeti. Berger, kinek neve már többször szerepelt a rendőri krónikákban, ere­detileg pap voit, de később kiugrott a reverendából és a polgári pályán helyezkedett el. Állást vállalt a buda­pesti Tanító Banknál, ahol hamarosan cégvezető, majd igazgató is lett. A Tanító Bank azonban — mint ismere­tes — megbukott. A vezetőségre a bukásnak súlyos következményei lettek. Vasek Ernő, volt szegedi kormánybiz tos néhány társával letartóztatásba ke­rült. Berger Istvánnak, aki mint. cég­vezető felelősséggel tartozott a bank ügyeiért, sikerük idejében megszökni. Mialatt a rendőrség körözte, egy­szerre csak Csehszlovákiában bukkant fel a bucsi, ravaszul kieszelt és vak­merőén végrehajtott postacsekkcsalás révér. Ezt a csalást több társán kívül Darai László volt főhadnaggyal követ­te el, aki a hírhedt Kopinits Jenőnek volt a társa és emiatt mint bünsegédi bűnrészes letartóztatásba is került. Berger István Daraival és még több társával Csehszlovákiában — mint isme­ret« s — a Párkány melletti Búcson követte el a csekkcsalást. A csalás csak később derűit ki csekkor a cseh­szlovák hatóságok elrendelték a csalók körözését. Barger István D araival együtt megszökött és Moiitecarióba ment. Többi társki Csehszlovákiában letar­tóztatásba kerültek. Montecsrióban a cinkostársak össze­vesztek az osztozkodáson, Berger Ist­vánt ki akarták semmizni, mire ő revol­vert fogott és igy kényszeritette Monte­­carióbao levő cinkostársát, hogy a nekijáró összeget megkapja. A pénzzel ezután Montecarlóban játszani kezdett, még pjdig Darai Lászlóval együtt és igy a bűnös u on szerzett pénzt hama­rosan el is vesztették. Ekscor a klub zsetonjait hamisítottál;. A zsetonhatm­­sitásra a klub hamarosan rájött, mire Bergernek és társának szöknie kellett. Berger, akinek egy fillérje sem vo!t, éjszakának idején gyalog szökött cl Montecarloból ás indult hazafelé. A legnagyobb nélkülözések és kínlódások érán jutott el gyalog Bécsbe, hova éhezve és lerongyolva érkezett. Feltűnt a rendőrőrszemaek, amely bevitte a rendőrségre, ahol kiderült, hogy a magyar es csehszlovák hatóságok kö­rözik Erre letartóztatták. Berger megijedt, hogy a Csehszlová­kia kikéri és itt súlyos büntetés vár rá. Azonban a tizenkettedik órában megjött a magyar hatóságok kiadatási kérelme, amit az osztrák hatóságok teljesítettek is. Berger Istvánt kiadták Magyarországnak egy nappal előbb, mint a Csehszlovák megkeresés meg­érkezett. Berger Istvánt Budapesten a Markó utcai fogházban helyezték el. Előzőleg Berger és társai már ültek a Markó utcai fogházban, de akkor olyan ügyesen védekeztek, hogy sem mit se lehetett rájuk bizonyítani és szabadlábra helyezték őket. Közben Darai és társai újra kísérle­teztek Búcson a csekkcsalássaí, de ez a negyedszer megismételt vállalkozásuk balul ütött ki. Pozsonyban elcsípték őket és a komáromi törvényszék elé kerültek, amely több évi tegyliázra ítélte őket. Amint fentebb irtuk, Darainak sike­rült megszökni, felette most a magyar bíróság ítél, éppen úgy, mint a most elfogett Berger felett. HI e BS JK. — Egyházmegyei közgyfllób. A ko­máromi ref. egyházmegye augusztus hó 17-én, délelőtt 9 órakor a Kollégium nagytermében tartja évi rendes közgyü lését Gyalóküy László esperes és Erdélyi Pál de. egynaziítegyei gondnok együi­­tes elnöklesével. A közgyűlést reggel 8 órakor a ref. templomoan istentisz­telet előzi meg, amelyen a közgyűlés alkotó tagjai is részivesznek. — Halálozás. Mély részvéttel vet tükahirf Czenczik János iasai plébá­nos váratlan elhunytéról. Hosszú esz­tendők áldásdus munkájával elévül­hetetlen érdemeket szerző és hiveit atyai gondossággal szerető lelké­szük elhunytéról a következő gyász­­jelentést adták ki: ízsai község mint erkölcsi testület, az izsai róm. kath. tanítói kar és az izsai róm. kath. hitközség mélységes fájdalom­mal és megilletődéssel jelentik, hogy közszereleiben és tiszteletben álió plébánosa Czenczik János, alesperes­­plébános, érdemekben gazdag élete 69. évében 1926. évi augusztus hő 12-én, este 8 órakor váratlanul hir­telen elhunyt. Temetése 1926, évi augusztus 15-én délután 4 órakor fog az izsai róm. kath. templomból a kath. egyház szertartása szerint végeztetni. Az engesztelő szentmise­­áldozat az elhunyt lelki üdvéért f. év augusztus 16-án reggel 8 órakor lesz a mindenhatónak az izsai róm. kath. templomban bemutatva. Izsán, 1926. augusztus 12-én. Áldás és béke hamvaira. A komáromi ales­­peresi kerület papsága külön gyász­­lappal emlékezett meg halottjáról. — L^lgöszartaKezle». A komaromi református egyházmegye lelkészt kara augusztus hó 16 árt, délelőtt 9 órakor a Kollégium nagytermében értekezletet tart. — Gyászrovat. Ungard Bála nyu­galmazott tábornok 53 éves korában Komárom Újvárosban elhunyt. Az el­költözőit felesége sz. Brauastciaer Etelka és négy gyermeke gyászolja. Az elhunytban Percet Móric, Kooairo.it­­vármegye kormánybiztosa sógorát vesz­tette el. — Kitüntetés. XV. Benedek pápa a győri püspök előterjesztésére Alapy Gáspár koranáciyfőtanácsos-polgfárinas­­ternek, a komáromi r. kát. egyházköz­ség elnökének az egyház érdekében teljesített érdemdús működésé elisme­réséül a Szent Gergely rend iovag­­keresztját adományozta. A magas rend­jelet kedden adja át ünnepélyesen Fetser Antal győri püspök a kitünte­tettnek. — Szabadság, Dusek Vladimír duna­­szerdahalyi járási főnök ká heti szabadságát megkezdte. A hivatali te­endőket ezídőn át Mandelik Rudolf főszolgabíró fogja végezni. — Aílmyazes. Komáromi Jenőt, a dunaszerdahelyi adóhivatal tisztvise­lőjét íeétes hatósága a pozsonyi vezérpénzügyigazgatósághoz helyez­te át. — Tanitó változás. Budovszky Má­ria és Tárnák Aranka csailoközara - nyosi tanítónőket az ógyaliai magyar tannyelvű állami elemi népiskolához osztották be szolgáiattételre. — Lalk Jszvausztaí. A neszmélyi református gyülekezőt vasárnap tartott lalkészválasztói közgyűlésén Csizmadia Diniéit választotta megy egyhangú lelkesedéssel lelkipásztornak. — Ipartáráulati köziemányak. Az 1921. évi aug hó 12 éa Keli 295. sz. törvény 2. § a és az 1921. d:c. uo 1-én kelt 437. számú rendelet alapján az ipari segédmunxásokKal kötött szerző­désekre asm vonatkozik a készpénz és természetbeli fizetősek utáni 7a% os átlag, mely a hivatkozott rendelkezé­sekkel a szolgálati szerződésekre lett bevezetve, Csupán a Szlovenszsó ré szere 1924. évben meghozott 259. sz. ipirtörveay 101. § ának 3 bekezdésé­ben felsorolt azon személyes, akik fon­tosabb tevékenységi körben műtődnek es é ú vagy havi fizetést kapnak — mint művezetők, mectunikusok, fakto rok, számvevők, p inztárnokok, rajzo­lók, kiadók, vegyészek és hasonló« kivételesen fizetik a fenti állagot. Se gédmuakísok, akikre az ipartörvény 101, § ának 1. és 2 bekezdése alapján nem vonatkozik a lVi°/o-os illeték, a következők: kereskedő segédek, legé­nyek, pincétek, kocsisok, gyári muasá sok, tanoncok és azok a segédek, a<$ik az tpsrban csak alárendelt segédszol­gálatra alkalmaztatnak. — A párasztScisaíszonyt m tgismátlik' a Kollégiumiján. Ismeretes, hogy a Ko­máromi ref Ifjúsági Egyesület derék . műkedvelő gárdája nagy sikerrel ; mutattabezsufolcnézőtér előtt Bercik Árpád „ A parasztkisasszony 1 című népszínművét. A derék gárda pompás játéka iránt olyan nagy az érdek­lődés, hogy a-% előadást holnap vasár­nap megisméTik a kollégiumban. A főszerepeket holnap is a közönség kedvencei fogják adni Joó Leonkávad és HegyiLajossal az élükön A darab szereplői a köve kezők: Kelemen Tamás földbirtokos Czibor András, Matild neje Csukás Ilonka, Jolán leányuk Joó Leonka, Rezeda Marcel Talló Gyuia Mihály, Fidibusz Frici Deák Lajos, Zerge Pista Szalay Ernő, Fonák Laci Hegedűs Vilmos, özv. Gönczöi Jánosné Mike Ida, Fátyol Gergely Heg yi Lajos,Gei eben Márton Bihary Ferenc, Bánta Matyi Kacz József, Fenyő Ferencné Tóth Ilonka, Ágnes leánya Bertha Erzsiké, Kólóm párné Bertha Jolánka, dohányker­tészek, Viki Gáti Etelka. Dohány­kertészek, kertésznők, nép. A zene­kart ifj. Árvay András vezeti. Hely­árak: I—VI. sor. 8, VI—XII. sor 6 XII. —XVIII. sor 4, állóhely 3 korona Jegyek kaphatók Mórocz Pere Városház utcai üzletében és az elő adás napján fél 8 órától a Kolégi­­umban. Az előadás pontosan este 8 órakor kezdődik A mutatkozó nagy érdeklődést tekintve, az előadás ismét telt ház előtt fog lefolyni. — Elmarad a snűvasza&tóly. Jurecska, Lili táncművésznő és Gasparik János énekművésznek ma szombat estére hirdetett művészestje közbejött aka­dályok miatt elmarad. Reméljük, hogy a közbejött akadályok egköze­­lebb már megszűnnek és a két jeles művész megtarthatja müvészestéíyét. — a Hazak us szoaak teharitesa í«ar nem szab>dipar. Az országos politikai igazgatóság Pragaban a keresk. és ipar­kamarák, valamint az ipartársualok megíiallgatása után egy bizonyos szem­léltető példában eldöntötte, hogy a há­zak, lakások és falak iparszerüieg űzött fehérítése, amig csak külsőleg es nigi­­tott mi s szel történik, a koncesszióhoz kötött építészeti, vagy kőmivesiptrég egy része. Mihelyt azonban ez vegyi vagy olajfestétí keverésével történik, a szoodfesiőiparághoz tartozik. Nagy mér­tékben ugyanis épületi munkákról van ezó, :ne yeknek tecuaikai keresztülvitele a iäiai időoen bármely fajta épületek összes úgy belső, mint küisö munkái­nál a koncessziónál! iparos, illetve mes­terember teljes elméleú, valamint gya­korlati kvalifikációját kívánja. — G/aazeset, Suiyos csapás, póiol­­hatatlan veszteség, a legnagyobb gyász cs fájdalom érte Torna István muzsiai plébánost, a kivaló irót és szónokot. Édesanyja, özv. To na Miháiyne 60 eves koiaban Érsekújváron elh Jalozotr, Az elaunytat a széleskörű rokonsággal együtt gyászolják mindazok, akiit a család tisztelői és barátai közé tartoznak. Az elhunytat augments 2-an temették nagy részvét mellett. — Portásnak nézték sz angol ten­gerészed minisztert Londonból jelen­tik: Vidám kalandja volt az angol tengerészeti miniszternek. Az eset a lapokba is belekerült és sokat mulatnak most rajta Londonban. A tengerészeti miniszter, akinek a mi­nisztérium palotájában van lakása, éjszaka gyanús neszt hallott a szom­széd szobában. Felkelt, világosságot gyújtott, éjjeli szekrényéből kivette revolverét, aztán kinyitotta az ajtót. Két egyenruhás rendőr toppant eléje és villamos zseblámpásával a minisz­ter szeme közé világított és mind a kettő harsányan kiáltotta1 Fel a kézzel! A tengerészeti miniszter meglepetten kérdezte a rendőröket, hogy mit keresnek nála, mire azok ; megmondták, hogy a ház egy hátsó sütőpor, vanillin cukor befőzést segédszer puddingpor

Next

/
Thumbnails
Contents