Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-08-14 / 97. szám
1 W©g]TTenhetedik évfolyam. 97. szám. Szombat, 1926. angnsztns 14, LAP. BKSfiieíésri ár csehszlovák értékben: fleiyben éa vidékre postai asétkflláésse!: S|S&rs évre 80 K, félévre 40 &, negyedévre 20 E. — Külföldön *50 Ki. Egye« sa:á*a ára t 8® fillér. ALAPÍTOTTA: TUSA JÁNOS Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA da-. Szerkesztő: BARAMYAY JÓZSEF dr. Szerkesztősig és kiadóhivata]; Nádor-u. SS., Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Ä kiutasításoknak nincsen gandaja. Komárom, — sir*. 13. A szloveoszkói é3 ruszinszkói kiutasitások ügyében több magyar képviselő érdeklődött a kormány nái azok indokai iránt. Mert azt, hogy nem kivánafösr'elem, indoknak elfogadni nem lehet, sem azt, hogy egy katolikus lelkész Szent István ünnepén istenitiszleletet tartott, mert ezt sem törvény, sem törvényes rendelet nem tiltja, csak néhány túlbuzgó nácselnik egyéni akciója kívánta a lelkiismereti szabadságot befolyásolni és katolikus papjainkat régi tradícióik és kötelességeik megszegésére birni. Az eljáró képviselők úgy Prágában, mint Pozsonyban nagy elő zékenységgel találkoztak és a következő válaszokat nyerték : a prágai belügyminisztérium semmit sem tud a kiutasitások ügyéről és azok iránt érdeklődni fog. A pozsonyi minisztérium azt jelenti ki — mert a miniszter, aki állítólag szabadságon van, sehol sem található, — hogy ilyen utasítást nem adott, tehát a zsupánokat dezavuálja. Egyébként a miniszter helyettese, Dolejs kormánytanácsos liberális elintézését Ígéri az ügyeknek Mit jelenlsen ez ? A parlament hoz egy törvényt, amelyet a parlamentnek négyötöd része megszavazott, jeléül annak, hogy a magyar nemzeti kisebbséggel, amely panaszaival a népszövetséghez fordulni volt kénytelen, méltányosságot akart gyakorolni és jogos követelését legalább részben honorálni. Mert, ami vele történt három év óta, az a törvény és a békeszerződés fiagráns megsértése volt, mint ezt a népszövetség előtt fekvő panasz a konkrét esetek százaival bizonyította. A parlament négyötödének kifejezett akarával itt szembehelyezkedik egy-két zsupán és felhasználva azt a kis időközt, ami a törvény kihirdetéséig terjed, hamarosan kiutasítanak egyik helyen katolikus lelkészeket, akik a pozsonyi zsupánnak nem bírják rokonszenvét, a másik helyen pedig egy gyógyszertár tulajdonosát és egy jő forgalmú kereskedőt.] A miniszter helyettese megtagadja a zsupánokkal való közösséget, de viszont érthetetlen az, hogy a zsupáni határozatok a pozsonyi miniszter rendeletére hivatkoznak. Emellett a zsupánok, minta végrehajtó hatalom irányitói, nem hajlandók a kiutasításokat hatálytalanítani, tehát a parlamenttel szembe helyezkednek. Ezt a körülményt majd a parlament fogja elbírálni és ott majd tisztázódni fog az is, hogy ki viseli a politikai felelősséget a kiutasításokéit ezek közül a hivatalok közül. Ez a bujkálás és kertelés, amelyet a magyar jellem sehogy sem ért meg, minden esetre igen jellemző arra a közigazgatásra, melynek kezében a mi sorsunk irányítása van. De nem lep meg bennünket egy cseppet sem. Hozzászokhattunk hét év alatt, hogy velünk szemben az őszinteség teljesen hiányzott mindenkor a kormány és hatóságai részéről. Egy-két példát hozhatunk fel ennek az állításunknak igazolására. A trianoni békeszerződés jogot adott azoknak a csehszlovák alattvalóknak, akik 1910 előtt itt nem szereztek illetőséget, az optálásra. Be is adlak megközelítően hetvenezer kérelmet az oplálók, amelyeket kivétel nélkül elutasítottak. Erre az volt a cseh kormány válasza, hogy nem volt köteles az opciós kérvényeknek helyt adni. Hit ez formailag teljesen igy van, de hát akkor miért vették be a békeszerződésbe az optálást, mint az itt talált idegen nemzetiségű lakosság javára szolgáló kedvezményt és miért nem jelentette ki a béketárgyalásokon a cseh nemzet képviselője, Benes ur, hogy az optálás hiábavaló lesz a magyar lakosok részéről ? Ezek az optálők azután kérvényekkel kezdték ostromolni a prágai belügyminisztériumot — mert a pozsonyi teljhatalmú minisztériumnak ebben nincsen joga és hatalma intézkedni — és kérelmezték az állampolgárságot. Ismerjük ezeknek a kérvényeknek a sorsát. Ezeket is kevés kivétellel mind elutasították. Azonban egy ilyen elutasitás nem jelent annyit, hogy a dolog res judicata, mint ez más államokban történik, ahol a felebbviteli fórumok kimerítése az ügy végleges e’intézését jelenti, hanem az ügyek előadói megbiztatták az illetőket, hogy kérelmezzék újból az állampolgárságot. Akadtak olyanok is, akik egész vagyont költöttek erre a célra és többször is megismételve kérelmüket, révbe jutottak. Természetesen az állampolgárság ügyét teljesen politikai kérdésként kezelve, az egyes folyamodók ki voltak téve annak, hogy az alantas hatóságok nem helyezkednek a méltányosság álláspontjára velük szemben és még akkor sem javasolták az állampolgárság adományozását, ha a folyamodóval szemben semmi politikai kifogás sem merült fel. Voltak egyes kerületi hivatalok, amelyek egyetlen magyar ember részére sem véleményezték az állampolgárság megadását. Ez a mentalitás uralkodott a a közigazgatás egész vonalán velünk, magyar kisebbségekkel szemben. Ennek az utolsó tehetetlen vonaglásai a kiutasitások, melyek feleli nem fog napirendre térni a magyar közvélemény és keresni fogja azok értelmi szerzőit. A konszolidáció nyolcadik évében ilyen srobári propagacsnás időkre emlékeztető mentalitás nem válik dicsőségére az államnak sem, mert ezeknek a jogtalan cselekedeteknek máris erős külföldi visszhangja van, de a magyar pártoknak kötelessége erről a népszövetséget is értesíteni, hogy az állampolgársági kérdést helyes megvilágításban lássa a nemzetek szövetsége és meggyőződjék a kisebbségi kérdésnek a békeszerződések szellemével ellenkező és a ma is érvényben levő magyar törvények miként való értelmezéséről. A kiutasitások ügye az összes magyar pártoknak presztízs-kérdésévé vált. Addig nem lehet kormáytámogatásról és költségvetésről sző, sem reáipolitikáról, mig ez a kérdés megoldva nem lesz. S ha ez megoldva és közmegnyugvásra elintézve nem lesz, a magyar nemzeti kisebbségnek ez a sérelme minden törvényes eszközzel orvoslandó lesz. = A képviaelöbáz Gféoef. Prágai politikai körökben az! állifják, hogy a képviselőház szeptember 21-én tartja legközelebbi ülését, amelyen megkezdi az állami költségvetés tárgyalását. A képviselőház elnöksége a ház összehívására nézve augusztus 16 án, hétfőn tart ülést. = Megjelent az aj állampolgársági törvény. A hivataloslsp csütörtöki számában megjelent az állampolgárság megszerzésétől szóló iöivény, amelyet a nemzetgyűlés két háza folyó évi julius hó 1-én fogadott el. Az uj törvény, mely Szloveiszkó és Ruszinszkó területén szabályozni fogja az illetőségi ügyet, augusztus 22-e’n lép életbe. Remélhető, hogy a törvény megjelenése egysmindenkorra véget vet az eddigi kiutasitási gyakorlatnak. = A magyar-csehszlovák ksreskedelml tárgyalások. A jú ius 31-én megkezdett kereskedelmi tárgyalások tovább folynak Prágában. Tekintetlel arra, hogy a tárgyalások befejezésével kapcsolatos munkálatok még egy ideig el fognak tartani és mivel a tárgyalásokat technikai okokból sem lehet a folyó évi július 17-én kelt kormányrendeletben megállapított határidős belül befejezi, a csehszlovák kormány, a magyar kormány megkeresésére beleegyezett abba, hogy ezeknek a munkálatoknak befejezésére folyó évi augusztus hő végéig meghosszabbítja ezt a határidőt. A két delegáció folyó hő 16 án tartja legközelebbi ülését. A tárgyalás folyamán szó volt 3—6 hónapos provizóriumról, azonban most annyira haladtak már a tárgyalások, hogy kilátás van végleges kereskedelmi szerződés megkötésének lehetőségére is. = G jda tábornak ügvében a cseh polgári pártok befejezték tanácskozásukat s az ügy most már a kormány elölt van. Gajda tábornok benyújtotta felülvizsgálatért kérvényét a nemzetvédelmi minisztériumba. Politikai körökben ma mér kétségtelennek tartják Gajda távozását, akinek ahban a felelősségteljes állásban, amelybe kinevezték, lehetetlen megmaradni. A Nova Dóba c. szociáldemokrata lap foglalkozva az afférral, azt Írja, hogy ma már teljesen kétségtelen, hogy Gajda tábornok 1923-ban, amidőn Franciaországban tartózkodott, kémkedett Szovjetoroszország javára Franciaország ellen. Rendkívül fontos az a megállapítás, hogy Franciaország kérte Gajda vezérkari főnök ellen a vizsgálat megindítását, amit meg is kellett tenni, mert hiszen a szövetséges állammal szemben nem lehetett volna felelni érte, de Gajdáí meghagyják felelősségteljes állásában. Másfőlmiliiárd veszteség. Komárom, — aug. 13. A földbirtokreform végrehajtásának eredményét két különböző oldalról találjuk megvilágítva azokban a cikkekben, amelyeket a napokban olvashattunk az újságokban. Az egyik, amely cseh megvilágításban tárja fel a dolgokat, nacionalista ujjongássa! mu:at rá az eredményekre, amelyek főképen a cseh és szlovák telepi ések körül mutatkoznak, a másik ellenben egy német szenátor cikke, amely a törvény végrehajtása következtében mutatkozó azt a nagy veszteséget szögei le, amelyet a német, magyar, osztrák volt nemzeti vagyonban jelentkezett az eljárás során. A törvényt a nemzeti kisebbségek ellen tisztán politikumként kezelik és használják fel s vdóban nem érdektelen, hogy ha számon vesszük a földhivatalok eddigi munkáját, amelynek nyomán sok köny fakadt eddig is már a németek és magyarok szemeben. A reform következtében kisajátított földbirtoknak csupin 32 százaléka volt a csehek kezeben, 68 százalék a németek és magyaroké volt, de a kisajátítás és telepítés csak a cseh és szlovák nemzetisegüeknek juttatott földet, a nemzeti kisebb-égek teljes mellőzéssel. A német, magyar és osztrák nemzeti vagyonban ezáltal 1924, év végéig 14 milliáid csehszlovák korona veszteség állott elő, de ha az 1925 évi munkálatokat tekintjük, akkor a veszteség igen közel jár már a két miiliárdhoz. Tehát a törvény, amelyet az egész köztársaság számára hozott a törvényhozás, a lakosság csak azon rétegeinek vált hasznára, amelyek a csehszlovák nemzetséghez tartoznak, más nemzetiség, ha jutott is valamicske földhöz, nagy részben csak ama szigorú rendelkezéseit érezte a a törvénynek, amelyek a birtokok elvéte_ lére vonatkoznak. A köztársaság kormá ÖvhyiaIt níitre evnlreácrA arra, hogy gyomor- és bélbántalmai miatt állandóan szenvedjen, amikor kőz-t VMMca. umvo tudomásu, hogy a világhírű és mindenki által legelsőnek ismert Ig-mándi keserü-? viz azonnal megszünteti a rendszerint fenti bajokból eredő fejfájást, csökkenti a vérnyomást az agyban és meggátolja az érelmeszesedést. Emésztési zavaroknál éhgyomorra már fél pohár langyos Igmáudi keserüviz elegendő. — Kapható kis- és nagyüvegben.| Szétküidési hely: Igmándi keserüviz forrásvállalat Komárom. 201 Árjegyzék ismételadóknak kívánatra bérmentve.'
