Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-08-12 / 96. szám
1926. augusztus 12. Komáromi Lapok 8. oldal. Ei&adtssk kezdtte hétköznap este TISÜTi PAVILLON Előadások ke/tíst* vasár- és ünnep«iap| 3,5.7 és 9 ö. Csütörtök és péntek, augusztus 12. és 13-án, A varázskeringo testvérfílmje! A BÉCSI VÉR Szerelmi lűz. Nagy bécsi filmregény 8 felvonásban. Főszerepben: Liane Maid! és fi fonz Fryland. konszolidált években iparos és kereskedő számtalan alkalmazottnak tudott keresetet adni, ma ott tart ez a fontos gazdasági társadalom, hogy a maga mindennapi betevő falatját is nehezen tudja megkeresni. Valamennyije adóhátralékok súlya alatt üzletét kifejleszteni nem képes, s maholnap az állam gazdasági és kulturális éleiében fontos szerepet játszott, százezreket számláló társadalom az elproletarizálódás útjára kerül. Foglakozik a jelentés Komá romnak, mint határvárosnak speciális helyzetévé], amely az uj határok következtében régi fogyasztó közönségét, és elhelyező piacait veszítette eh Szorosan, a gazdaságilag majdnem hermetice elzárt határ mentén, csökkenő számú lakosságával, tőle elterelt forgalmával, elhelyezett közhivatalok megszűnt fogyasztásával, különösen az építkezés teljes pangásával ma már csak a kor mányzat segítségnyújtását várja. E segítséget azonban a munkát szerető és becsülő iparosság, kereskedőség nem abban látja, hogy a kormányzat gyámkodólag s mesterséges támogatásokkal álljon oldala mellé, hanem abban, hogy a kereső s munkaalkalmai teremtse.meg, s az igy biztosított polgári kereset nemcsak az ipar és kereskedelem élei rekeltését fogja eredményezni, hanem a közt, az állam egész gazdaságát érintő sdózóképességet is emelni fogja. Szükségesnek tartja ezért a keresltedelem és ipar számára a legteljesebb szabadságot biztosítani, kereskedelmi szerződésekkel a szomszédos államokkal való gazdasági kapcsolatot megteremfeni és kirnélyiteni, az adókérdésben a régi, az egész gazdasági életet megbénító adóhátralékok méltányos líquidálását, a magánépitkezési kedv felkeltését a tisztán egyoldalúan szociális és rengeteg kártékony viszszahatást keltő iakbértörvények megszüntetését, a közszállitásokban az ipar és kereskedelem helyi részeltetését, a szakképzett iparosok és kereskedők hatékonyabb védelmét a jogosulatlan iparüzőkkel szemben, a kereskedelem terén a tisztességes verseny ellenőrzését, s általában azoknak az adónemeknek (pl. forgalmi adó) eltörlését, amelyek fennállása az államot alkotó s annak gazdasági életét jelentő középosztályú iparos és keieskedőtársadalmat egyoldalúan sújtja. De fal kell emelnie szavát az iparos és kereskedő társadalomnak a túlhajtott szociális kívánságokkal szemben is. Elismeri bár e társadalmi réteg az állami beavatkozás szükségességét egy bizonyos mértékig, a szociális jólét biztositékát azonban nem a szociális intézményeket fenntartó polgári társadalom újabb megadóztatásában, újabb hivatalos apparátusuk felállításában látja, amelyek ügyviteli berendezkedése éppen a fenntartóknak juttat legkevesebb beleszólást, hanem az általános kereseti viszonyok, munkaalkalmak növelésében. A munka oldja meg a szociális jólétet. A termelő és közvetítő egyéni munka részt kér magának s részt vállal az egész államgépezet tevékenyaégben, de ugyanúgy kívánja, hogy a szava és elhatározása ott és akkor amikor az állam érdekét is védeni akarja, a kormányzat részéről a polgári munkát megillető meghallgatásra, érdekei érezhető s jövő fejlődésére garanciát nyújtó támogatást fog találni. Az évi jelentéshez Fried Jetid társulati társelnök szói. Kijelenti, hogy az egész ipari és kereskedelmi helyzetét komoly, valóságos helyzetképet egész Szlovenszknra is adó jelentést hallgató közgyűlés figyelmét lekötő, valamennyi iparos és kereskedő lelkében élő panaszokat komoly megfontoltsággal tárgyaló, a szükséges mentőeszközökre nyílt őszinteséggel és önérzettel rámutató előadáshoz alig van hozzátenni valója; s csak azt sajnálja, hogy ezt nem többen hallgathatták, mert ez a jelentés a társulatot legközelebbről érintő kérdésekben egész Szlövenszkő s az egész állam gazdasági helyzetének méltó keretben vá'ó megvilágítását látja. Érintette bár a jelentés a kereskedelmi szerződések megkötésének sürgősségét, éppen a csehszlovák állam nagyfontosságú iparára való tekintettel leszögezni kívánja, hogy egészséges javulást a terhes és szabad forgalmat megbénító védvámos rendszertől, amely különösen legutóbb nyilvánult meg, Várni nem lehet. Nekünk, mint egy erősen kifejlett iparos állam polgárainak saját érdekükben állónak kelt tar • tanunk különösén az sgráráilamokkal való legliberálisabb elvek alapján megkötendő gazdasági kapcsolatot, mert a kölcsönös érdekek tiszteletben tartása védi egyedül a mi gazdasági érdekeinket is. Az előadott jelentés összeállításáért, amidőn elismerését fejezi ki Ivánfy Géza társulati titkárnak, a gazdásági helyzetünket oly behatóan ismertető jelentést a kereskedelmi kamarákhoz, s egyéb érdekképviseletekhez, valamint az összes többi iesivértérsulatokhöz, az érdekképviseleti szövetségekhez megküldeni javasolja. A gazdasági, illetve kereskedelmi szerződésekre vonatkozó előterjesztése kapcsán pedig indítványozza, hogy írjon fel a társulat a többi érdekképviseletek megkeresésével is a kereskedelmi kormányzathoz, hogy a most Magyarországgal folyó gazdasági, kereskedelmi szerződés kötésére vonatkozó tárgyalásoknál a Csehszlovák állam ipara és kereskedelme érdekében a legnagyobb kedvezőié y elve alapján keresse a minél szabadabb gazdasági kapcsolat megteremtésének eszközeit. A közgyűlés egyhangú helyeslésével találkozott indítvány elfogadása után, dr. Gaál Gyula t. jogtanácsos teszi meg a társulati vezetőség indítványát az évi jelentés kiegészítésére arra vonatkozólag, hogy a társulat úgy az iparosok, mint a kereskedők országos szövetségeibe tagként belépjen, mint területi szövetségbe. Az indítványt a közgyűlés egyhangúlag tette magáévá Ezután ismertették az 1925 évi zárszámadást, a társulati vagyonkimutatást és az 1926. évi társulati költségvetést amely 196575 K szükségletet állapit meg. Adminisztrációs kiadásokon felül tekintélyes összeggel szerepei (több mint 20000K) a íanoncok, segédig91 mesterek kulturális intézményeire kontemplált előirányzat. A számadásokra s a költségvetésre vonatkozó előterjesztést a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette s az elnökségnek s felügyelő .bizottságnak a felmentvényt megadta. A választmány egyharmadának kisorsolása. után a közgyűlés a kisorsoltak helyett az alábbi társulati tagokat választotta be a választmányba: Beck Ferenc, Blumenstein Herman, Blau Lipót, Broczky István Cárok Béla, Goldschmiedt Vilmos, Keilner Gyula, Király Károly, ifj. Koczor Gyula, Kvatek Ferenc, Lukovits József, Pick Richard, Pollák Zsigmónd, Schnell Béla, Seress Lajos, Szunyoghy János, Tóth Géza, Tromler Miklós komáromi, Csengéi Lajos nagymegyeri, Horváth Péter ne • mesócsai, Nagy Gyula és Nagy Mihály gutái, Nagy Pál cs.-aranyosi, Németh Lajos megyercsi, Grünwald Mór nagymegyeri tagokat rendes tagokká; Bakács Béla, Eigner Ferenc, Elbert Ignác, Hrar Hiksa, Piskó Nándor, Steiner Gyula, Siabó Lajos komáromi és Verbó Ferenc es.-aranyosi tagokat választmányi póttagokká egyhangúig megválasztotta. Megválasztotta a közgyűlés a segédi vizsga bizottságot, amelyben minden egyes ipari és kereskedelmi szakma úgy a városi mint a vidéki tagok által nyer képviseletet. A társulati döntő és békéltető bizottság tagjaiként alábbi tagok választattak meg: Milus János, Broczky István, Kiss László, Dosztál Gyula, Gábor Géza, és Krausz Béla iparosok,.illetve kereskedők. A társulati körzetek számára az egyes községekben alábbi tagok társulati megbízottakként megválasztattak : Nágymegyer: Németh Vince, Mészáros Lajos, Csengéi Lajos, Apácaszakállas: Tamási Lajos vendéglős, Turiszakállas: Raáb Mihály kereskedő, Lakszakállas: Kohut Károly kovácsmester, Sziias: Molnár József vendéglős, Aisőgallér.* Salzer Ernő kereskedő, Bogya: Ehrental Sándor kereskedő, Bogyarét: ifj. Antal Mihály kovács m., Ekecs: László János asztalos m., Guta: Dreier Ármin, Rajos Ferenc kömives ip., Nagy Mihály bognár m , RsicHer János lakatos na , Szimő: Héitz József kereskedő, Kamocsa: Halász Kálmán asztalos m., Nemesőesa : Fazekas János asztalos m„ Kelemen Jenő keresk, Ribán Imre cipész., Tariy: Szakáll Lajos cipész m., Eke!: Vörös Elek cipész m„ Nagykeszi: Szűcs József kovács m,, Csicsó: Sándor Gyula asztalos m„ Komáromfüss; Mastalir Kálmán keresk, Kolozsnéma: Kiss Kálmán keresk,, Megy eres; Németh Lajos asztalos m,, Keszegfalva : Árendás Gyula keresk, Cs.-Aranyos: Neumann József keresk, Nagy Pál szabó m, és Verbó Ferenc kovács m., Örsujfalu: Kellner Zsigmónd keresk. A közgyűlés egyhangúlag fogadta el a tanoncidő megállapítására vonatkozó inditványt# amely három kategóriába sorolja az egyes iparokat, s azok köuyebb vagy nehezebb elsajátítása alapján a tanoncidő keltétől négy évben állapítja meg. A tanonc az esetben ha középiskolát sikeresen végzett, a megállapított tanoncidőből fél évtől egy egész évig terjedő tanoncidő elengedés kedvezményében részesül. A tanonc előképzettségének az elemi iskola 8 osztályának sikeres elvégzése követeltetek meg. Megválasztatott a segédi közgyűlésbe kiküldendő képviselet, s bejelentetett, hogy a segédi közgyűlés összehívása iránt a társulati elnökség a felettes hatóságokhoz fordul. A tárgysorozat letárgyalása után egyéb indítvány nem tétetvén, Boldoghy Gyula elnök a társulat összes tagjai nevében mond köszönetét mindazoknak, akik a társulat első szervezeti évében önzetlen munkásságukkal a társulati tagok javára munká.kcdtak. Különösen őszinte köszönetét kell kifejeznie Fried Jenő társelnöknek, aki a tagokat legközelebről érintő nagyon fontos ügyekben hathatós közbenjárásával s tevékenységével tett elismerésre érdemes szolgálatot önzetlenül; köszönettel adózik a választmány s az egyes bizottságok tagjainak, akik őt a vezetésben segít ették. A legnagyobb elismerés hangján nyilatkozik meg a társulat fáradhatatlan szorgalmú, a fnleloségteljes munkát becsületes munkássággal végző, s a társulat egész irányításában az egész szervezet kiépítésében, s tekintélye növelésében ré»ztvet társulati tisztikar iránt, akik széleskörű tudásukkal nagyrészben részesei annak az eredménynek, amelyet a társulat a rövid idő alatt is elért. Kéri a tagokat, hogy a legtestvéribb összetartással álljanak a jövőben is a társulat vezető? sége mögé, amelynek csak egy célja van, hogy mindenütt a tagok jogos érdekeit megvédjék, s a tagok gazdasági helyzetének javítására szolgáló minden eszközt felhasználjanak az egész ipar és a kereskedelem jobb jövője elérésére. Ezzel a közgyűlés véget ért. A Komáromi Koronabank ügye, (A bank nyilatkozatot adott ki a közönség megnyugtatására — A részvényesek betétesek megbízottai betekinthetnek a könyvvekbe. — Több bank érdeklődik már a szanálás iránt.) A komáromi Koronabanknál beállott krízis hasonlaíos a vizbedobott kő okozla hullám gyűrűkhöz, amelyek mind nagyobb és nagyobb terűiéire terjednek ki és éreztetik hatásukat. Sőt modhaínók, hogy a komáromi Koronabank eseíe hasonlatos a nádfedeles házak közölt nagy szélviharban íámadt tűzhöz, amely rohamosan terjed tovább A lűztől kissé távolabb álló házak lakói kicsinyes nemlöródömséggel nem siettek a veszedelmet csirájában elfojtani, gondolták, hogy hiszen a mi házunk messze van a tüztől, vesződjenek a tüzet fogott ház lakói a tűzoltókkal. A bizonyos kárörvendő színezettel kimondott vélemények azonban hamarosan megváltoztak, mert a tűz bizony tovább terjedt. A tűz lokalizálását aztán mindig késleltetni szokja a boszutól lihegők kara is, akik ahelyett, hogy oltani segítenének, előbb azon tanácskoznak, hogy ki gyújtotta fel a házat? Nem az a fontos, hogy a tüzet el oltsuk, ezek szerint, hanem az, hogy ugyan ki okozta a tüzet ? No aztán a házbeliek kapkodása, fejetlensége szülte huzavona is rontja a helyzetet és tápot ád a gyanúnak. A ház népének a fejetlenségét persze csak fokozza az a tragikus körülmény, hogy ha a gazda, aki a kilobbanó első lángra a kúthoz szalad vízért és ahelyett, hogy vizet merítene a kulból, beieugrolt a kútba és ezzel aztán betetézte a zűrzavart. Tűz esetnél mindig vannak sompolygó alakok is akik azt nézik, hogy hol lehet valamit szerezni, keresni és találni 1 No aztán a fűznél mindig ott vannak a bölcselkedésben, vagy feltűnési viszketegségben szenvedő műkedvelői tűzoltók, akik többet ártanak, mint használnak. Akiknek a vagyonkájuk az égő házban van, persze, hogy bizalmatlanok, fenyegetődznek és ezek is csak növelik a chaoszt. A fent vázolt képhez hasonlatos a Koronabank ügye is. Nem nagy pénzügyi tájékozottság kell annak megállapításához, hogy ha olyan kis városban, minő Komárom, rövid idő alatt a második bank is nagy veszteséget okoz a betevőinek, a részvényeseinek, annak megisszák a keserű levét nemcsak A nyitrai vadász is kynclogiai club lezajlóit 12 élő és agyaggalamb versenye közül fciienc első, 4 második es 3 harmadik. A két nagyszombati versenyen pedig mindkét első 1 második és 2 harmadik díj lett Seifertféle fegyverekkel és töltényekkel megnyerve. — Szamok beszélnek! Érdeklődők kérjenek árajánlatot special galambíövő töltényekben és agyaggalamb iövé szeti berendezésekben: 439 Seifert József cégtől, BRATÍSLiVÁ, Halászkap n, 4, sz. Alapítva; 1840. Telefon: 252.
