Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-08-12 / 96. szám

egyvenhetcdik ÓTÍeljrant. 96. számi Csütörtök, 1926. augusztus IS POLITIKÁM LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: %gé*z évre SO K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldén 150 Ki. Egyes *zám ára i 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal; Nádor-u. *0-,, Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Ä kereskedelmi szerződés. Komárom. —aug. 11. Hat esztendeje folynak a keres­kedelmi tárgyalások Magyarország­gal, amelyek azonban a delegációk kölcsönös bemutatkozása után egy vagy két nappal rendszerint véget is értek. így volt a cseh delegáció marsrutája megszabva a mi kiváló Nélkülözhetetlenünk részéről, aki­nek sem Németországgal, sem Ma­gyarországgal, tehát a közvetlen szomszédokkal, nem kellett keres­kedelmi szerződés. Ezt a gyengéjét azután alaposan kihasználta a len­gyel szomszéd és fajrokon, amely a kereskedelmi szerződés ratifiká­lása után életbe léptette autonom vámtarifáját és sok kereskedelmi cikkben viszont veszedelmes ver­senytárssá lett. A magyar kereskedelmi szerző­dés megkötésének tudvalevőleg a legnagyobb akadálya a gabona és lisztvámok, valamint az élőállatok vámjainak törvényhozási utón tör­tént szabályozása, amely teljesen megállapította azok prohifcitiv jel­legét Magyarországgal szemben, amely agrárállam és e téren ter­mékeinek exportja képezi bevéte­leinek legfőbb forrását. A másik két szomszéd: Románia és Jugoszlávia szintén tiltakoznak a minimális gabonavámok ellen, mely azokat talán Magyarország­nál is kellemetlenebből érinti, hiszen attól sokkal messzebb feküsznek és gabonájuk kivitelénél nagyobb vas­úti fuvart kénytelenek fizetni. Egy­szerre azonban ez a tiltakozás elhallgatott, mert bizonyosan titkos megállapodások fognak létesülni a két állammal a gabona bevitelt il­letőleg. Magyarország természetesen ezekre nem igen számíthat, meri eféle jóindulat csak a kisantant felé sugárzik ki Prágából. Mivel azonban már Európa is felfigyel erre a hatesztendős kereskedelmi huzavonára, amely megtermetté a maga szép gyümölcseit is a határ­forgalomban, ahol a cseh alattvalók gazdasági terményeit is egyszerűen elvámolták, a látszat most az, hogy Magyarországgal mégis csak kell valami megállapodást létesíteni, vagy pedig a felelősséget isméi Magyarországra hárítani. Próbálkoztak naiv kísérletekkel, hogy Magyarország gabonavámjai magasabbak, mint az úgynevezett minimális gabonavámok, de ez a ravasz kitalálás csak két napig él­hette kérész életét. Most a tárgya­lások anyagába uj momentum ve­gyült, vasúti tarifa engedmények a magyar gabona számára. Mivel azonban a csehszlovák államvasut a világ legdrágább vasútja, ez vajmi csekély engedménynek látszik. Vi­szont igy előállhat az a furcsa helyzet, hogy a belföldi gabona szállítása drágább lesz, mint a kül­földié. Szóval a kereskedelmi szer­ződés ma még bizonytalan távla­tokat rejteget. Mindebből azt látjuk, hogy a hajlandóság ma sem komoly a megegyezésre Prágában és még komoly külkereskedelmi kudarcok be nem állanak, addig nem is szá­míthatunk arra, hogy Magyaror­szággal kereskedelmi szerződést fognak kötni. Hogy Magyarország egyik legjobb fogyasztója Csehszlo­vákiának, az a nacionalizmus előtt nem elegendő indok. = filSegjelent az állampolgársági tör­vény. Hosszú várakozás után végre megjelent a lex Dérer-Szent Ivány. A hivatalos lap közlése szerint a kor­mány a törvény- és rer.deleíek tárának ez évi 70. füzetében 152. :zám alatt kihirdette a Dérer-Szent Ivány féle ál­lampolgársági és illetőségi törvényt. Az illetőségi törvény, mint ismeretes, ki­hirdetésétől számított tizenöt nap múlva lép érvénybe, tehát az érdekeltek az állampolgárság megállapitása iránti kér­vényüket ezen határidő lejártával nyújt­hatják be a belügyminiszterhez. Azon­ban a törvényhez szükséges végrehaj­tási rendeletet a kormány még nem adta ki. = A kiutaisiások azonnal va'ó vis­szavonásáért. Az egész országban nagy felháborodást keltettek azok a kiutasítások, amelyek az utóbbi idő­ben Szlovenszkóban és Ruszinsz­­kóban történtek. Ezek a,kiuíasitások az itt élő magyarságot érintik, mert a minden féle mondva csinált indo­kok alapján kiutasított polgárok va­lamennyien magyarok. Ismeretes, hogy a prágai külügyminisztérium­ban ezekről a kiutasításokról mit sem tudnak, ami mindenesetre jel­lemző a köztársaság közigazgatási politikájára, annyival is inkább, mert ezek akiutasítások az illetőségi törvény életbeléptetésének küszöbén történtek. Bár a törvény megjelent, de még nem érkezett el az a határ­idő, amely az illetőség megszerzése iránti kérelem beadását aktuálissá teszi, azért Spina dr. tanár, a német gazdaszövetség elnöke és Szent-Ivány József nemzgy. képviselő, a Magyar Nemzeti Párt elnöke eljártak a bel­ügyminisztériumban, valamint a szlo­­venszkói teljhatalmú minisztérium­ban és kifogást emeltek a kiutasí­tásokra vonatkozó törvénytelen el­járás ellen. Mindakelten határozott hangon követelték, hogy a folyó évi junius 24-ike óta elrendelt kiutasí­tásokat azonnal vonják vissza. = A magyar-csehszlovák kereske­delmi tárgyalások válságé. A magyar delegáció tagjaival megkezdett ke­reskedelmi tárgyalásokat egyelőre elnapolták, mert Nicki Alfréd dr. követségi tanácsosnak Budapestre kellett utaznia, hogy a magyar kor­mány előtt ismertesse a csehszlo­vák kormány propozicióját. A ma­gyar minisztertanács fog dönten­­afelett, hogy elfogadják-e a csehszloi vák delegációnak azt az ajánlatát, hogy augusztus 13-án túl is megadják Magyarországnak a ma fennálló minimális gabonavámkedvezménye­­ket. Ezzel szemben a csehszlovák delegáció azt kívánja, hogy a ma­gyarok mintegy 150 különféle gyárt­mányra adjanak rekompenzációt. Erről kell a magyar kormánynak döntenie, hogy elfogadható e ez a föltétel, vagy sem. Amennyiben pro­vizóriumot kötnének, ennek hatálya 3—6 hónapra terjedne. Budapesten remélik, hogy a provizórium dolgá­ban sikerülni fog a két állam meg­­bizottjainak’teljes megegyezésre julni. Prágai hiradás [szerint megbízható helyről nyert információ arról szól, hogy a hangulat mindkét részről bi­zakodó. = A magyar legitimisták. Érdekes, hogy egyes magyar politikusoknak nem fáj egyébért a fejük, mint hogy a Habs burgokat minél előbb visszahozzák Magyarországra és nem gondolnak arra, hegy egy elhamarkodott lépés meny­nyit árthat megint az ezer sebből vérző Magyarországnak, amint hogy felbe­csülhetetlen károkat okozott az ország­nak az előző két király puccs is. E két si­kertelenség úgy látszik nem volt elég intő jel arra, hogy nem lehet egy sze­rencsétlen országot újabb európai bo­nyodalmak központjába sodorni, mert esetleg a világtörténelem egy szomorú jelenséggel lesz gazdagabb, hogy ki­rály majd lesz, de az ország elveszett és éppen megforditottja lesz, amit Bethlen akar, hogy előbb erősödjék meg az ország, majd akkor veszik elő a királykérdést. Bécsi monarchista kö­rökben elterjedt hírek szerint a ma­gyar legitimisták táborában teljes sza­kadás áilott be. Az egyik frakcióba a mérsékeltek tömörülnek, akik hajlandók Budaörsöt elfelejteni, a másik frakciót Andrássy Gyula gróf, Pallavicini György őrgróf és Friedrich Istváu alkotják, akik semmiféle kiegyezésre nem kaphatók. A bécsi monarchisták szerint az első csoport, a mérsékeltek tagjai, a kor­mány felé orientálódnak és igy akar­ják visszahozni a Habsburgokat. Andrássyék szerint azonban a Habs­burgok helyesen tennék, ha a kormány ellen lépnének fel, mivel igy inkább számíthatnak sikerre. Evvel van össze­függésben Andrássy lequeitói utazása is. Andrássy ellensúlyozni akarja a kor­mánnyal békülni akaró Károlyi József gróf befolyását Zita császárnőre. Ettől függetlenül a bécsi legitimisták infor­mációi szerint a mérsékeltek és a kor­mány között bizalmas tárgyalások foly­nak Ottó királysága ügyében. Ezek a tárgyalások még arra is kiterjednek, hogy mi történjék, ha Ausztriában is sikerül a restauráció. A magyar legiti­misták szerint ebben az esetben a két trónt Ottó és Albrecht között kellene megosztani. A monarchisták tervük megvalósításában biznak Olaszország és Románia támogatásában. Olaszor­szág szerepe az, hogy sakkban tartsa Jugoszláviát, miáltal Csehszlovákiának egyedül nem lenne elég ereje a restau­ráció megakadályozására. A fentiek valódiságáért azonban a bécsi monar­chisták álihatnak csak jót. = A szlovák fasiszták támogatásá­val gyanúsnak a magyar kormányt. Kinos feltűnést keltett Budapesten a Ceské Slovo cikke, amely meg­állapítja, hogy a fasiszták Magyar­­ország támogatásával nyíltan agitál­tak a csehszlovák állam vezetői és a mai államforma ellen. Magyaror­szág állítólag biztositolía a fasisztá­kat arról, hogy államcsíny esetén Szlovenszkón szabad kezet ad a fasisztáknak. Ezzel a cikkel szemben jól informált budapesti helyen a kö­vetkezek) nyilatkozatot tették: — A Ceské Slovo hire tenden­ciózus beállítás, ezeket a fantazma­góriákat csak a csehszlovák kormány utasítására Írhatták. A lap közlemé­nye egyszerű vádaskodás Magyar­­ország ellen és mindaz, amit Gajda tábornokkal kapcsolatban nekünk tulajdonítanak, légből kapott kohol­mány és pedig igen rosszakaratú. A magyar kormány Gajda tábornok­kal soha semmiféle kapcsolatban nem volt, mert Gajda tábornok orosz­­országi viselkedése nem olyan ter­mészetű, hogy azt mi valaha elfe­lejthessük. A magyar kormány a cseh sajtó részéről megindult sajtókam­pányt nem hagyhatja szó nélkül és követelni fogjuk, hogy vádjait bizo­nyítsa is be Csehszlovákia. A csehek eljárását mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy ugyanakkor, amikor a magyar kormány kiküldöttei Prá­gában azon fáradoztak, hogy meg­kössék még áldozatok árán is a csehszlovák—magyar kereskedelmi szerződést, ilyen vádakat bocsátanak világgá. Már előre dolgoznak, hogy megindokolhassák a kereskedelmi szerződések megkötésének meg­hiúsulását. = P rtközi támadások a Gajda ügy­ben. Gajda tábornok vezérkari főnök afférjában a cseh polgári pártok kép­viselői tanácskozást tartottak. A ta­nácskozásra meghívták a vezérkar főnökét is, aki a képviselők előtt előadta az egész esetet. A pártok kiküldöttei a tárgyalás befejeztével felkeresi Cserny miniszterelnököt, hogy megtudják a hivatalnokkormány álláspontját az ügyben. Egyes hírek szerint a kormány körében és a pol­gári pártok között nagy felháboro­dást kelteit, hogy Gajda azon a napon, amikor a végzést közzétették, tünte­tőén fellépett Szlovenszkóban és vértanúként ünnepeltette magát. Ez a körülmény arra fog vezeíni, hogy az egész Gajda ügy, vagyis amit eddig elhallgattak, a nagy nyilvánosság elé fog kerülni. A bizottság azon véle­ménye, hogy Gajdát nem lehet biró-Értesítés! Ezen idő alatt minden néven nevezendő árukból készpénzfizetés ellenében 55U Olcsó reklám hetet rendez Lißwinger Samu 10°l» engedmény. Augusztas9 lől—Auöusituslü-ig. I

Next

/
Thumbnails
Contents