Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-08-10 / 95. szám
1926. augusztus 10. Komáromi Lapok 6. oldal. « 8 Intézeti felszerelések legolcsóbban ELBERT divaíáruházában Komárom, Nádor-utca 19., Koronabankkal szemben-Patent harisnya, fiú és leányka ing, nadrág, leányka kombiné, zsebkendő, törülköző, reggeli cipő. — Klót- és lüszter-kötény; Vulkán-íibre koffer, utazó kosár, tornacipő, stb. Továbbá nagy raktár: férfi zephir- és selyem ing, nyári alsónadrág, nyakkendő, apache ing, „Hercules" flór harisnya Ke 21'—; fürdőkosztüm, férfi zokni és harisnya stb. cikkekben. Gyermekkocsi osztály! Vászoníetős sportkocsi Ke 280'— f ■ I m4 HI sziíő munkálatokat megkezdhesse. Megengedték, Palkovich Viktor gutái esperesplébános iskola épiíés céljaira telket ajándékozott Gutának A község most erre a telekre iskolát akar építeni Az ügyet hiányok pótlása céljából visszaküldték a községnek. Az árvíz által sújtott vidék kárainak a megállapítására kiküldendő bizottságba Eggenhoffer Gyula és Csóka István bizottsági tagokat választották be. A városi könyvtár ügye A tárgysorozat utolsó pontjaként szerepelt a városi könyvtár helyiségének a kérdése. Ismeretes, hogy a törvény elrendeli, hogy minden község, város köteles községi könyvtárat létesíteni. Komárom város is kimondotta ezt a létesítést és a könyvtár helyiségéül a kultúrpalota földszintjén három szobából álló helyiségei bérelt ki. Ez a kibérelés még ez év elején történt és a városházáról a járási hivatalig ez a fontos kultúrkérdés éppen 7 hónap alatt tette meg az utat. Igaz, hogy hiába teile meg, ilyen lassú tempóban is, mert az előadói javaslat szerint, a béröszszeg nincs felvéve az idei költségvetésbe és mivel a helyiség kibérlésének megszavazása nem névszerint történi, az ügy póilás végett visszaküldendő a városhoz A bizottság elfogadta a javaslatot. Szóval ebben az esztendőben már aligha kerül dűlőre ez a kérdés a magyar kultúra nem kis kárára. Ezzel az izgalmas ülés véget ért. Szanatórium „CÄHITAS“ Bratislava, Torna u, 18/b. W 274 Sebészet — Nőgyógyászat I. oszt. napi 80 -100 koronáig, II. oszt. napi 56—65 koronáig. Szabad orvos-választás Külön szülészeti osztály (Both dr.) I. oszt. pausal szülés 8 napra 1600 korona. II. oszt. pausal szülés 1000 korona. Vezető orvos: FRANKENBERGER dr. esyetemj tanár. Az intézet főorvosa: BOTH JÁNOS dr. egyetemi tanársegéd operatőr. — REZUCHA LAJOS dr. igazgató. ee ......... iiiiiiiMiriim,'iriiniinriMiir i •• „Le i Kalappal a isiflffiilili“ Rabbik nemzetközi tanácskozása Londonban. — Mit mond a kereszténységhez simuló judaizmusról dr. Mattuk főrabbi a progresszív zsidók londoni kongresszusa után ? Londonból jelentik: Rendkívül fon tos és az egész világ zsidóságának körében nagy figyelemmel kisért összejövetel folyt le a napokban Londonban. A gyűlést, melyen mint egy ötven, a világ minden részéből, főleg azonban Amerikából, Német országból és Angliából összegyülekezett rabbi Oett részt, a „liberális zsidóság“ (e megjelölést az „ortodoxizmussal“ szemben álló vallási irányzat megjelölésére használva) angliai vezetői,Lord Swayíthling, Lady Monlague és Mr. Claude Montefiore hivták össze, hogy a liberális zsidóság legkiválóbb vezetőinek részvételével véglegesen megállapitsák a zsidó vallás ez uj, de egyre nagyobb arányokban hódító árnyalatának hitelveit, valamint a zsidóság többi részéhez, igy főleg az ortodoxizmushoz és a cionizmushoz vallta viszonyát. A londoni gyűlés amelyet rendkívüli fontossága miatt valósággal „zsidó zsinatnak“ lehetne nevezni, rendkívüli érdeklődést keltett a világ egész zsidósága körében, A liberálisok kimondoít célja a teljes szakítás minden tradicionális ceremóniával teljes elhagyása azoknak a „kényelmetlen, idejétmúlt és a modern ember életébe ec yálf alán nem vagy csak nagy alkalmatlanságokárán beilleszthető“különféle előírásoknak, amelyek szerintük csak feleslegesen kiemelik a zsidóság és a kereszténység közt levő ellentéteket Egyébként is, mondják, e fradiciók ereje ma már rendkívül megcsökkent. És zzt a modern felfogást a progresszívek a gyakorlatban keresztülviszik. Teljesen mellőzik a különféle étkezési előírásokat, nem tartják meg a szombatot és mint ünnepet a va- : sárnappal helyettesítik. Az Engesztelődés napját ugyan maguk is megtartják, a böjtöt azonban még erre a napra sem tartják kötelezőnek, A zsinagógák külsejében és berendezésében úgyszintén az isten- ; tisztelet szertartásáiban is az ortodoxizmust a legmélyebben megbotránkoztató változásokat léptettek életbe. London egyik legelőkelőbb negyedében, a St John Wood Roadon épült uj zsinagógájuk az angol fő város egyik épitészeli remeke, de semmiben sem emlékeztet a zsinagógák megszokott építészeti forrná jára. A zsinagóga belsejében is teljesen mellőzik a megszokott díszítéseket és az szigorúan egyszerű, fehérre meszelt falu templom, teljesen a kálvinista templomok komor ünnepélyességének hatását váltja ki, De talán a legmegdöbbentőbb és az ortodox szemében valósággal szentségtörés jellegével biró újítás, hogy még a tórának sem adnak helyet templomaikban... Az istentisztelet nyelve: angol s nagy eltérést mutat a liberális és az ortodox istentiszleleíek képe a hívők elhelyezkedése tekintetében Is. Amit az ortodox ritus a legszigorúbban tilt, egymással összevegyülve ülnek a gyülekezt férfi- és női tagjai és pedig — a férfiak is kalap nélkül. A progreszivek szerint a vallás lényegét is hozzá kell idomítani a modern élet racionális felfogásához. Így pl. csakis az ortodox felfogással szemben erősen csökkentett mértékben hajlandók elfogadni a biblia tekintélyét. A progresszív judaizmusnak ez a I fölfogása egyébként kifejezésre jut abban az őrt doxismustól erősen ! elválasztó másik hitbeli kérdésben is, hogy bár ők is tagadják Krisztus istenségét, mégis elismerik öt, mint az emberiség egyik legnagyobb tanítóját. Ugyancsak ebből az álláspontból folyik az is, hogy teljesen elvetik a zsidó nacionalizmus eszméjét. A Judaizmus csak eszmei, de nem vérbeli közösséget jelent, hangoztatják, aminthogy a zsidóságnak immár évezredes szétszórtsága mellett teljesen lehetetlen is egységes zsidó fajról beszélni. Dr Mattuk a liberálisok legismertebb szellemi vezére a mozgalomról a következőkben nyilatkozóit: — Rendkívül sajnáljuk, hogy a középeurópai zsidóság nem képviseltette magát a konferencián, — ez azonban nem jelenti azt, hogy a zsi dóságnak az a része idegenkedéssel viseltetne a liberális mozgalom iránt. — A nyugati államokban senki sem ismeri az úgynevezett „zsidókérdést“ és a zsidóság mint teljesen egyenjogú megelégedett és boldog felekezet él más vallásu polgárisainak körében, addig a keleteuro pai államok mesterségesen kiélezett „zsidóproblémája“, melynek célja és feladata rendszerint csak az, hogy hangzatos jelszavaival elvonják a tömegek figyelmét az igazi bajokról és ezeknek sokak érdekeivel talán ellenkező orvoslási módjáról, kétségtelenül megzavarja a zsidóságnak az egyéb felekezetekkel való békés együttélését. A cionizmus vezetői pedig természetesen azonnal felismerték a talajnak az ö agitációik részere alkalmas voltát és főerejüket éppen azért ezeknek az országoknak a megnyerésére irányították. — Én a történelmi folyamatok törvényszerűsége alapján biztosra veszem, hogy az antiszemitizmusnak az a hulláma, ameiy az utóbbi évek folyamán néhány keleteurópai államon keresztül vonul!, már csak a legutolsó erőfeszítése volt ennek az oktalan és indokolatlan politikai manővernek. A szenvedélyek lecsil lapifásának munkájában kétségtele nül nagy szevepe lesz a progvessziv judaizmusnak, amelynek egyik célja éppen az, hogy csökkentse azokat a külső ellentéteket, amelyek a zsidóságot a környező kereszténység életétől elválasztják. (A komáromi cserkészek táborozása és vándorlása.) Irta: Darvas Andor. (Folytatás.) Most már nyitott szemmel tovább menni, azaz futni a nem épen legészrevehetőbb helyre akasztott jelzések mentén. Végre egy jelzés az út végét hirdette és felszólított, hogy őrsi zászlónkat közelítsük meg. Szerencsétlenségünkre pár lépés után, két fa nyilasa közt megláttuk a zászlót, mire a megközelítésből megrohanás lett, nem kis meglepetésére a zászlókat őriző döntőbírónak. Ettől aztán megtudtuk élőszóval a feladat utolsó részét. Le kellett menni a patakhoz, azon átkelni és a „Jókai“ hídon vissza a táborba, lejelentkezni. Pár pillanat alatt a pataknál termettünk. A szemben lévő fára kötelet dobtunk, azt kifeszitettük: ez volt a korlát. Két botot összekötöttünk és összeszegeztük: ez volt a hid és már keltünk is át, majd magunk után szedve a hidat haj rá, be a táborba, lejelentkezni. A biráló bizottság rögtön összeült és megállapította az eredményt. A kassaiak, akik az előző napi úttól fáradtak voltak, a segélynyújtás után eltévedtek, Losonc-Komárom egyenlő pontszámot kapott, 29: 29. Az esti tábortüzet a természetnek szenteltük, de a iefekvési időt bizony nagyon pontosan betartottuk, mert a szemek sehogy sem akartak nyitva maradni. Páran el is aludtak, de azért a többivel együtt énekeltek s nagyon indignáltan néztek a napos tisztre, aki a sorakozásra bíró sípjelével megzavarta őket csendes álmodozásukban. Mi, szegény fejünk, pláne siettünk lefeküdni, mert hajnalban a faluba kellett menni a tejért és egyetmást bevásárolni. Júl. 6. A tábor reggeli életet már bemutattam, de érdemes bemenni a konyhára is, mert hát a konyha nagy hatalom és sok mindennek a mozgatója. Ami itt lenn történik, az csendélet nek épen nem nevezhető. A félszerből elővándorolnak a fazekak, lábasok, kanalak, szűrők. A konykaörs pár tagja fát vág, mások a tejre vigyáznak. Mindennek az irányadója pedig Hrdina Lajcsi, aki a sárga szakács kötényben annyit sürög-forog, hogy alig férünk el tőle. Mikor elkészül a kakaó, egy kukta felmegy a táborba, ahol vágyódó szemekkel néznek rá. „Kész a reggeli!“ hangzik a bűvös ige, amely megszólaltatja a sajkákat, a Sí.nyika trombitáját, a napos tisztet. Mikor aztán már mindenki sorban áll, megkezdődik a licitálás: — Osdkám (Irmán Oszkár) jobbra át legyen! — Oszikám balra át legyen 1 — Ugye jobbra át lesz ? — Ugye balra át lesz ? Végre Őszi is szóhoz jut és vezényel. De hát mire való mindez? Hja kérem, ez tábori politika! Mert ha „jobbra át“, akkor a nagyobbak mennek elől, ha pedig „balra át“, akkor a kisebbek. Már pedig aki elől megy, az előbb kap kakaót és ez fontos dolog, ha tekintetbe vesszük, hogy szegény cserkészek egész éjjel semmit sem esznek. A konyhaajtónál az éhes társaságot a következő dolgok várják: először is egy keresztbe telt pad, amely megakadályozza a „plebs“-et, hogy a szakácsok birodalmába nyomuljon. A pádon egy húszliteres fazék, benne a párolgó kakaó és egy félliteres kanál. A többit mindenki sejtheti.,. Reggeli után természetesen általános mosogatás következik, ilyenféle gondolátokkal keverve: „Hej mamám ! ha látnád most a te szegény cserkészedet, amint guggol a Stiavnica partján és mossa a nagy mosogatórongygyal a sajkát, hogy fényesen ragyogjon, mert megtalálja nézni valamelyik ,arany csíkos“ és ha nem ragyogó tiszta — óh borzalom — fél adag ebéd vár.“ Hat mi is történt ezen a napon ? 8—10-ig a szokásos tanácskozás volt (A Mi Lapunkról). Aztán egész uzsonnáig „lazsálás“ Ennek legfőbb oka volt, hogy az ég nagyon szomorúan nézett le ránk, talán azt sajnálta, hogy a táborunk vége felé jár. Később az eső is megeredt egy kicsit s nem volt mit tenni, minthogy bevonuljunk a sátrakba. „Ha eső esnék, ha a szél fújna, bevonulunk a sátorba“. De a „lazsálás,“ ami különben tábori műszó, nem azt jelenti, hogy mindenki heverészik kedve szerint — ezt otthon is meg lehet tenni —. Mindenki rendehozta holmiját, sátorcövekeket megerősítettük, aztán egy kis fagyüjtést rendeztünk a konyha részére. Délben elmentek a kassaiak. Nagyon sajnáltuk mindnyájan, hogy ilyen hamar el kell válnunk, mert nagyon megszerettük őket. De hát nekik készülni kellett az augusztusi csapattáborukba és nem maradhattak. Az egész nap olyan szomorú volt. Nem lehangoltak voltunk, csak mintha elszállt volna egy napra az a napsugaras derű, A nagy, ködös szürke fellegek ott gomolyogtak mellettünk, mintha az emberi társadalom rendjének szelleme borongott volna a fenyvesek közt. Ennek, a társadalmi rendnek szólt a tábortűz is, mely szépség tekintetében az elsők közé tartozott. Rezső bátyánk, beszélt ismét, s aztán elővettük az Ady verseket. Edgár szavalata után én szavaltam a Beköszöntőt és előkerültek hamarosan a szép hallgatók: Fürdik a holdvilág, az éj tengerében. . .. Csend lett már mindenütt, éj borult a tájra... Sebőn ist die Jugend.... Az égről nem mosolygó csillagok néztek le ránk, hanem komor felhőszárnyak hömpölyögtek egyik hegycsúcsról a másikra. Nem simogató szelíőszárnyak rázták a fenyőágakat, de élesen, érdesen rontott közének egy-egy széllegény, összébbhúzódíunk, közelebb egymáshoz és a tűzhöz A nagy sötétségben csak a tábortűz, a mi tüzűnk világitolt s másutt messze tájon sehol sehol egy halvány mécsvilág, egy röpke szikra sem fénylett. Ne de másnap már (júl. 7.) megjött a szavunk. A magas parancsnokság úgy határosok, hogy az ébresztőt egy órával később fúj at ja rgeg : egyszóval nagy urak voltunk I Csak ennek az a káros következménye is megvolt, hogy a reggelit is egy órával később kap uk. 10 órára már eljutottunk annyira, hogy a tanácskozást megkezdhessük. Az „erdei nevelést“ és a cserkészcsapatok egymással való érintkezését tárgyaltuk meg. A megbeszélés eltartott 12 óráig
