Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-08-10 / 95. szám

2 . oldal.

Komáromi Lapok

1926. augusztus 10.

He Ma IlmlÉi ai ft 1 m inéi a

.POLIO’

utolérhetetlen minőség-éve! nyújt. = MINDENÜTT KAPHATÓI =

<1

05

i

Hogy úgy nemzeti, mint gazdasági tekintetben biztosittassék számára a függetlenség, önállóság. Hogy ne morzsolódjék szót az ellene irányuló soviniszta politikai zuzókövei között, ha nem mint az állam számottevő rétege, felül is a legteljesebb jogegyenlőségben részesüljön. És hogy elsősorban is gazdasági téren kell megerősödnie, azt eldönti az a másik elv, hogy egy gazdaságilag független és erős nemzetiséggel sokkal biztosabb kivívni minden törvényes jogot, mint egy szegény, szétzüllött tömeggel. A magyarság politikája nem lehet más, mint elsősorban gazdasági megerősödésének elérése s azután kisebbségi jogainak teljes kivívása. Ezt be kell látni mindazoknak, akik a magyarság vezéreiül elhivattak s akik igazán szivökben hordozzák a köztársaságban élő magyar nemzeti kisebbség életérdekeit. K, N,

J Magjai Mi Pált lőrájliozúi

IMÉ sikeres eljárása akomáromi gazdák BHípésí igjüi.

A Magyar Nemzeti Párt sajtófőnöksége közli:

A komáromi gazdák már évek óta zavartalanul kelhettek át a határon a túloldalon fekvő gazdaságuk megművelésére és onnan minden akadály nélkül hozhatták Gsechszlovákiába terményt. Néhány héttel ezelőtt a pozsonyi vezérpánzügyigazgatóság megtiltotta a magyarországi oldalról, de a határövben fekvő birtokokról a gyümölcshozatait, illetve azt csak a vám megfizetése ellenében volt hajlandó megengedni. A vezérpánzügyigazgatóság azt követelte a komáromi gazdáktól, hogy földjeik művelésénél csehszlovák eredetű műtrágyát használjanak és kizárólag csehszlovákiai munkásokat foglalkoztassanak . Ezek a követelések annál jogtalanabbak és lehetetlenebbek voltak, mert a csekély kiterjedésű földeket, szőlőket az itteni gazda és magyarországon lakó vincellérje művelte a legtöbb esetben és több munkaerőre ; nem is volt szükség. A komáromi gazdák emiatt panasszal fordultak a magyar nemzeti párthoz, amelynek képviselői klubja közbenjárt a pénzügyminisztériumnál és határozott intézkedést eszközölt ki arra vonatkozóan, hogy a gazdák továbbra is zavartalanul és vámmentesen hozhatják be a határmentén fekvő birtokaiknak termését.

(Vihar a város gazdálkodása miatt, — Súlyos kritika a városi bizottságról — Önkéntes előléptetések. — A költségve tés tárgyalása. — Fegyelmi eljárást kérnek. — Felesges utazgatások, — Az újvári napidijak. — Egyéb ügyek tárgyalása)

Az ülés képe.

A komárnmi járási bizottságnak eddigi ülései nem tartoztak azok közé az ülések közé, amelyek iránt nagyon érdeklődött volna a közönség. Hiába tartják az üléseket a volt vármegyeház nagytermében, hiába állnak a terem közepén a súlyos íölgyfaszékek, köröskörül a fal mellett a padok és fönt a széles erkélyek, eddig a nagy nyilvánosság egészen mellőzte ezeket a gyűléseket, ahol pedig nagyon sokat tanulhattak voína, például a városi bizottsági tagok, mert e gyűlés menete mindig higgadt és mérsékelt volt és bár tagjai sorában ott foglalnak helyet a Magyar Nemzeti Párt és Keresztény Szocialista Párt, a Kommunista Párt és a Csehszlovák Pártok képviselői, a bizottsági fagok szeme előtt mindig a közérdek lebegett és I soha párizü nézeteltérések nem 1 voltak. A megértés politikáját igen 1 szépen kidomboritoíta a komáromi § járási bizottság minden gyűlése.

Sajnos a nagyközönség mindezideig nem érdeklődött e gyűlések iránt, de bezzeg amint egy kicsit is szenzációs ize volt a tárgysorozatnak, már a közönség is megjelent a teremben. Nem nagyszámú, de az j eddigi negligálás után ez már nagyszámú közönséget jelentet. A szenzációra mindig éhes közönség a város 1925 és 1926 évi költségvetésének tárgyalására volt kiváncsi, mert tudta, hogy ez a száraznak látszó pont vihart rejt magában. Ezért vonzott közönséget a komá- j romi járási bizottság szombat d. e 11 órai kezdettel megtartóit ülése'

A gyűlés megnyitása.

A járási bizottság szombati ülését dr. Novotny Richárd járási főnök nyitotta meg. Az előadói tisztet dr. Fodor Adolf és Prausz Hugó töltötték be, jegyzőkönyv hitelesítésére j Mészáros és Csóka bizottsági íago- | kát választották meg.

Ismeretes, hogy Komárom város egyik közgyűlése a falragasz jogát j a Rokkant Egyesületnek adta oda. I Mivel a plakáíkiragasztásra versenytárgyalás volt hirdetve, a közgyűlés ! e határozatát megfellebbezte a pá- i lyázaton résztvett Spitzer Sándor cég azon az alapon, hogy az ö ajánlata sokkal előnyösebb volt a városra, mint a Rokkant Egyesületé.

Az elnök jelenti, hogy e fellebbezési ügyben már megtörtént a döntés ! és a vármegyei bizottság megsem- | misitette a városi határozatot és uj versenytárgyalás kiírását rendelte el.

A járási bizottság legutóbbi közgyűlésén megválasztották a járási ; pénzügyi bizottsági tagokat. Az elnök i jelenti, hogy Nagy János takarékpénztári igazgató e választást nem fogadta el. Helyette másikai kell ! választani.

A város gazdálkodása.

Majd következett a vihart magában rejtő pont: Komárom 1925. és 1926. évi költségvetésének a tárgyalása.

Ismeretes, hogy az előző járási bizottsági ülés egy szükebb körű bizottságot küldött ki, amely arra volt hivatva, hogy a városi költségvetéseknek a személyi kiadásainak a részéi vizsgálja felül és győződjék meg, hogy a költségvetésbe beállított tisztviselői fizetések megfelelnek-e a tisztviselők kinevezésének, előléptetésének.

Amíg ide fejlődött a dolog, hoszszu huza-vona jelöli meg az ideve zeíő utat. A város vezetőségének igen nehéz volt beleszokni abba, hogy a város a nagyközség nívójára van lesülyeszíve és hogy Komárom már nem törvényhatóság és hogy felettes fóruma a járási bizottság, amelynek türelmével ugyancsak viszszaélt, amikor a költségvetéseit 1—2 évi késéssel terjeszteíte jóváhagyás végett a járási bizottsághoz, amelyet igy fetakompli elé állított. A költség- ; vetés már rég tárgytalan voll, ami-’ kor a járási bizottság elé került, hiszen ekkor már nem költségvetésről, hanem zárószámadásokról kellett beszélni.

E mialt a járási bizottság több ízben figyelmeztette a várost, hogy kellő időben terjessze be költségvetését, hiszen a számvevőségi személyzete olyan nagy számú, hogy költségvetéseket igazán be lehetne,

idejében terjeszteni.

A város e felszólításnak, majd dorgatőriumnak azonban nem felt azonnal eleget.

A járási bizottság évekkel ezelőtt törölte a költségvetésből a szociális ügyosztályra előirányzott összeget, de a város következetesen minden évben felvette a szociális ügyosztályt a költségvetésbe. Nem mond juk, hogy a város szántszándékkal tette ezt, de a látszat az volt, hogy a város mindezzel azt akarta volna jelezni, hogy neki a járási bizottság Hekuba.

Ennek természetesen aztán az lett a következménye, hogy a járási bizottság mind nagyobb és nagyobb gondot fordító t a késve beadott költségvetésre és alapos tanulmány tárgyává tette. Ennek aztán az lett az eredménye, hogy több szabálytalanságra jöttek rá és ezek alapos ! megvizsgálására küldték ki a már fentebb említett bizottságot,

A költségvetésre nézve különben magának a nagyközönségnek az a megjegyzése, hogy csodálatosan a költségvetésekkel egyidőben sose terjesztik fel a járási bizottsághoz azokat a fellebbezéseket, amelyeket a városnál a költségvetés egyes pontjai ellen beadnak. Senki se tudja, hogy mi ezeknek a fellebbezéseknek a további sorsuk ? Az aktahalmaz között alusszák-e örök álmukat, mert a járási bizotísághoz, mint felettes fórumhoz a költségvetés egyes tételeit kifogásoló egyetlenegy fellebbezés se került

A járási főnök jelenti, hogy a költségvetés egyes pontjainak a felülvizsgálására kiküldött bizottság befejezte működését. A bizottság által felvett jegyzőkönyvbe bárki Beletekinthet, de a felolvasását mellőzik.

A költségvetésnél tényleg tapasztalhatók kisebb szabálytalanságok, de azért ajánlja a köl'ségveíés elfogadását, mert különben az egész városi háztartást felbontanák. Az 1925. évi kölíségveíés különben is egészen tárgytalan, mert az év már elmulí, az idei évből is elmúlt már a nagyobbik fele.

Megmossák a város fejet.

Mészáros Károly bizottsági íag szólal fel. Tájékozíafni akarja a vizsgálat eredményéről a bizottsági tagokat és magái a nagyközönséget, a nagy nyilvánosságot Tiltakozik az ellen a híresztelés ellen, hogy itt egyes személyek ellen indított hajszáról lenne szó és hogy a jogos ellenőrzésnek antiszemita íze van. Akik ezt hireszíeiik, szeretnék az egész kellemetlen ügyet mellékvágányra terelni. A járási bizottságot semmiféle mellékszempont nem vezette, csak a közérdek és az önzetlenség, Évtizedek óta suttogják, beszélik a városban, hogy Komárom városában nem mennek minden tekintetben a dolgok rendben. A múltak hibáit már nincs módunkban helyrehozni, de annál inkább kötelességünk a jelen hibáit megszüntetni.

Kifogásolja a város vezetését. Maga a városi bizottság, sőt még a tanács se áll a hivatása magaslatán. A városi bizottságban pártoskodás, agyarkodás, veszekedés üt tanyát nem egyszer a legdurvább hangok kíséretében. Ennek persze a közérdek issza meg a levét. A tisztviselők beosztása se megfelelő. A jogvégzett tisztviselőket nem osztják be a nekik megfelelő hatáskörbe. Nem csoda aztán, hogy epyes érdekek orruknál fogva vezetik a város egyes bizottságait.

ö sem akarja megakaoályozni a város háztartásának menetét, a költségvetést általánosságban megszavazza az alább sorolt kivételekkel. A föpénztáros és az ellenőri állás a szervezeti szabályzat szerint a VIII., illetve a IX. fizetési osztályba vannak sorozva, a költségvetésben pedig a VII. illetve VIII. fizetési osztályban van a két állás javadalma felvéve. Előbb módosítsa a város e két állásra a szervezeti szabályrendeletet és csak akkor lehet beszélni a nagyobb fizetési osztályokról.

Hasonlóan redukálni óhajta a fő- I számvevői állás javadalmát a Vll-ről | a VIII. fizetési osztályra, mert első n orban egy nagy községben nem i s

í

A napokban jelenik meg a „TERR A* kiadásában Kollár Lásiló magaskultúrájú könyve

A MESÉLŐ DERVIS.

Ára: 25‘— Kő.

Megrendelhető „TERRA" ksrcsksdefrai vállalatnál Kosice, Édarova u. 10. Csak intelligens felnőttek vegyék.

lehet föszámvevői állásról beszélni, de ha lehelne is, Szalay József volt komáromi főszámvevő nyugdíjaztatása után a főszámvevői állás betöltéséről szó sem volt eddig, tehát a főszámvevői állás javadalma (a VII. fizetési osztály) senkii jogosan meg nem illet, az a költségvetésben redukálandó a Vili. f. o.-ra és az eddig felvett többlet visszatérítendő. Éppen úgy törlendő egy másik tétel, a gáz és vízmüvek könyvelésének vezetéséért járó díj, mert itt az az anomália és abszurdum állt be, hogy önmagát eilenőrzi a könyvelés vezetője, a főszámvevö. Az ide vonatkozó utalványozásnak a nyomát a tanácsi jegyzőkönyvekben sehol se találja. Kéri e kérdésben dr. Geöbel Károly volt városi tanácsos és dr. Badik Béla vármegyei főjegyző kihallgatását.

Kéri a járási főnököt, hogy a fegyelmi eljárást indítsa meg.

Dr. Mohácsy János bizottsági tag hozzájárul Mészáros Károly indítványához. Sajnos a mendemondának volt némi alapja, nem hiába mondja a közmondás: „nem zörög a haraszf, ha a szél nem fújja. Nem volt ideje az összes tételeket alaposan áttanulmányozni, de egyes tételek nagyon is megragadták a figyelmet, ilyen pl. az utazásokra felvett 14 ezer korona. Igazán csodálkozik, hogy amikor a város nehéz anyagi gondokkal küzd, utazásokra annyit költhetnek. így pl. a város gőztüzfecskendőf akar venni és ennek megnézésére elutazod 3 városi tisztviselő, ami három ezer koronájába került a városnak, holott egy is megnézhette volna a gépei, mert a gyár úgyis szavatosság mellett szállítja a fecskendőt.

Azt is különösnek találja a felszólaló, hogy szlovák nyelven lefolytatott kongresszusokra olyan tisztviselőt is kiküldenek a város költségére, aki nem is tud szlovákul.

Javasolja, hogy az utazásokra felveit 14 ezer korona felére, 7 ezerre redukálíassék, a vegyesekre felvett 30 ezer korona pedig 10 ezerre.. Azon is csodálkozik, Hogy amíg a mezőgazdasági munkások 13—14 koronát kapnak naponta, addig a komáromi utcaseprők 23 koronát. Felrója, hogy a dorogi köszénbánya társaságnak Komárom-Ujvárossal a villanyvilágításra kötött szerződésnek egyszerű lemásolásáért (amely mintának kellett a városnak) 560 K-í fizettek, holott a dorogi köszénbánya ingyen küld ilyen szerződős mintákat.

Mészáros Károly javaslatát a fentiek hozzáadással elfogadja, valamint a fegyelmi megindítását is. És arra kéri a járási főnököt, hogy már most hasson oda, hogy_ az 1927 évi költségvetés kellő időben a bizottság elé kerüljön.

Csóka a kommunista párt bizottsági tag a legszigorúbb megtorlást a bűnösöknek a bíróság elé állítását követeli. Védi az utca seprőket, akik nagyonis megérdemlik azt a kis keresetet. Abból még egyik se let! a Koronabank részvényese.

Majd a bizottság egyhangúlag elfogadja Mészáros Károly és Mohácsy | János indítványát.

Egyéb ügyek.

Komárom város a Temetősoron ingatlant adott el Langschádl Alajos részére. Ez eladást kellett volna jóváhagyna a járási bizottságnak, de a bizottság pótlás végett visszaküldte az egész ügyet a városnak,

Komáromfüss és Csicsó község szervezeti szabályrendeleteit a bizottság jóváhagyta.

Nagykeszi község arra kért engedélyt, hogy községi elemi iskola céljaira ingatlan vételre az élőké-