Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-08-10 / 95. szám

Pfegyveahetedfii évfolyam. ÖS. szám. Kedd, 1086. angnsztns ÍO POLITIKAIUL, AP. E13íÍ2eté»i ár esehaadorik értékben: Belyben é* vidékre postw nétköldésaeí: Sgésx érre SO K, félévre 49 K, negyedévre 20 K. — Külföldön ISO Ki. S?í?ye» nsáia ára i 89 fillér. ALAPÍTOTTA 1 TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. SzerkeesiSeég é> kiatthrratal: Nádor-u. ÜL, Megjelenik hetenkint háromszor i kedden, csütörtökön és szombaton. t Mii suli. Komárom, 1926 aug. 9. Katonai és nacionalista körök, melyeknek véleménye most csodá­latosan összeesik a kommunisták véleményével, hangosan tiltakoznak a katonák és csendőrök szavazati jogának eltörlése ellen nyilván azért, mivel ezzel szavazataik egy részét elveszteni lesznek kénytelenek. A benyújtott törvényjavaslat meg­­okolásában kimondja, hogy a véd­erőhöz és a közbiztonság szolgála­tában, de a katonai fegyelem alatt álló csendőrség szavazati jogát azért kell megszüntetni, hogy ezeket a testületeket a politikától távoltart­sák. A politikával megfertőzött had­seregben nem lehet fegyelmet fenn­tartani és a pártokra oszolt véd erőnek gyakorlati értéke igen kevés. A csendőrnek pedig pártatlannak kell lennie, sőt továbbmenve elfo­gulatlannak kellene lennie az idegen nemzetiségek között, ahol most, sajnos, politikai szolgálatokra hasz­nálják fel őket. Természetesen ez a csendőrség tekintélyét aláássa, mert tudunk falvakat, ahol a sza­vazások megtörténte ulán az után kutattak, hogy kik is lehetnek azok, akik erre és erre a magyar pártra szavaztak. A közkatonák nem tiltakozhat­nak és azért a katonatisztek jelen­tenek be a javaslat ellen tiltako­zást, ami szintén kevéssé helytálló dolog a fegyelem szempontjából. Ha valaki minden áron szavazni akar, akkor tegye le a tiszti kard­bojtot és azonnal teljesülni fog a kívánsága. A kormányra nem kö­zömbös a katonai szavazatok meg­szüntetése, mely a kommunista mandátumokat tekintélyes számmal növelte meg. Éppen városunkban láttuk ennek fényes iskolapéldáját, amikor a katonákat külön szavazőhelységek­­be vezényelték polgári jogaik gya­korlása céljából. Ekkor kiderült, hogy a helyőrség kétharmadrésze a kommunista pártra adta szava­zatát, amit a hatóságok igen elres­­telvén, a következő szavazáson már a polgárokkal szavaztatták ie a katonákat. De hogyan avatkozik bele a ka­tonaság a mi községi ügyeinkbe, mit érdekli az a teljesen vadidegen katonákat? Komáromban a katonai szavazatok egy ötödrészét teszik az itt lakó polgárság szavazatának és hét tagot ezek küldenek be a kép­viselőtestületbe a nélkül, hogy tudná valaki: miért ? így eshetett a lakos­ság szavazatainak negyedrésze a kommunistákra, akik egyszerre igy lettek ha nem is döntők, de számba­­veendő tényezőkké a képviseletben, amelyet a kommunista propaganda terjesztésére használnak ki és ott nyílt osztály harcot folytatnak a lakosság nagy többségének kép­viselőivel szemben. Katonának egy államban sincsen szavazata, mert az a véderőt hi­vatásától teljesen ellenkező fel­­adalok elé állítja. A katona végezze ezeket a feladatokat és a katona­tisztek nagy többsége vegyen bú­csút a cseh szocialista párttól, amely oly igen sziveikhez nőtt. Ez a törvényjavaslat az első lépés a merev nacionalizmus szűkén elhatárolt területéről a demokrácia felé és a konszolidációhoz. = A Magyar Nemzeti Párt erélyes Intervei ciója a kiutasítások megszDr.te­­téee érdekében. Egyes ügybuzgó rend­őrök és járási főnökök, akik nem jó .szemmel nézik, hogy a csehszlovák törvényhozás az állampolgársági és illetőségi kérdés részbeni rendezését határozta el, felhasználják az alkalmat arra, hogy akétes állampolgárságúnak tekintett egyéneket a lex Szent-Ivány életbeléptetése előtt kiutasítják a köztársaság területéről Ez az egyéni politikai akció, amely homlokegyenest ellenkezik a törvényhozás akaratával, leginkább Ruszinszkóban tobzódik, mert magában Munkács városban és vidékén a legutóbbi napokban 21 kiutasitasi határozatot kézbesitettek ki kétesnek mondott állampolgárságú egyéneknek. Számos esetben elő­fordult, hogy a kiutasitási parancs még a hivatal pecsétjével [sem volt ellátva, annyira sietős munka volt ez az egyes hatóságok előtt. 2 hét előtt az első kiutasított: Palkovics Viktor volt képviselő ügyében Szent- Ivány József képviselő a Bund der Landwirte elnöhével Spinaképviselő­­vel interveniált a belügyminiszternél és az elmúlt napokban Korláth Endre dr. magyar nemzeti párti képviselő távirati utón közölte a belüggminisz­­terrel a kiutasítások tarthatatlan módszerét. Korláth Endre dr. a tegnapi napon személyesen inter­veniált a prágai belügyminisztérium illetékes főnökénél, ahol azt a vá'aszt kapta, hogy a belügyminisztériumnak egyáltalában nincs tudomása a ki­utasításokról és hogy Korláth dr. távirata alapján azonnal megindí­tották a vizsgálatot, hogy kit terhel a felelősség a polgárok fölösleges molesztálásáért. A belügyminiszté­rium pár nap alatt várja a ruszín­­szkói kormányzóság jelentését, amely­nek beérkezése után azonnal erélyes intézkedést tesz. Korláth Endre dr, képviselő erősen hangsúlyozta, hogy tragikus konszolidációról beszélni akkor, mikor a törvényhozásnak csak­nem egyhangú határozatát, amilyen a kiutasítások beszüntetésére vonat kozó rezoluciós határozat is, a járási főnökök és a rendőrbiztosok egy­szerűen felrúgják és semmibeveszík. A Magyar Nemzeti Párt képviselői­nek klubja az elmúlt napokban több szlovenszkói kiutasított érdekében is interveniált a prágai belügyminisz­tériumnál. — Az állampolgársági törvény ki­hirdetése A szlovenszkói és imzinszkói ellenzéki pártok Központi Irodája közli az érdekeltekkel, hogy a belügyminisz térium illetékes ügyosztályától kapott információja szerint az állampolgárságra vonatkozó uj törvényt a legközelebbi napokban fogják kihirdetni a törvények és rendeletek gyűjteményében. Ugyan­abban az időben a minisztérium kör­rendeletben fogja az állampolgársági ügyekben eljáró közigazgatási hivatalok­nak a szükséges utasításokat megadni. Mivel a törvény a kihirdetését követő tizenötödik napon fog életbe lépni, az érdekellek várják be ezt a határnapot és azután adják be kérvényeiket, ame­lyeket a hatóságok akkor már kötelesek lesznek elfogadni. A kihirdetés meg történtéről a Központi Iroda a lapok utján azonnal értesíteni fogja a közön­séget. = Korláth Endre dr. kérdése a vas­­öfögyi miniszterhez. A Magyar Nemzeti Párt sajtófőnöksége jelenti t Korláth Endre dr. kérdést intézett a vasú ügyi miniszterhez Majer Károly volt vasúti pályaőr nyugdrjiileíménye tárgyában. Msjer Károly téesői születésű ottani lakos, csehszlovák állampolgár 1909. májusában a ma Romániához tartozó Giivács községbe helyeztetett szolgálat­tételre, ahol ftégy havi szolgálat után nyugdíjba helyezték. Megelőző életét a mai Csehszlovákia teiületén töltötte el Ez a rövid 4 havi szolgálat elég volt arra, hogy a vasutügyi miniszteKmeg­­tagadja számára a nyugdijkiuíalást és kegydijat szeretne juttatni Majer Károly nak a jogos illetmény helyett. Vezérek szava. A köztársaságban élő magyarság két hivatott vezérének nyilatkozata jelent meg a lapokban, mindkét nyilatkozat azokkal az irányelvekkel foglalkozik, amelyek szerint az itteni magyar nem­zeti kisebbség sorsának intézésében állást kell foglalnia az egész magyar­ságnak- Az egyik vezér a reálpolitikát hangoztatta és annak elkerülhetetlenül szükséges érvényesítésére mutat reá, annál az alapelvnél fogva, hogy a magyarságnak meg kell vetnie lábát Csehszlovákiában, a másik vezér a leg­­szélsőségebb ellenzéki politikát hirdeti, amely kérlelhetetlen ellentállásával igyekszik a magyar nemzeti kisebb­ségnek jogait kivívni, A két nyiiatko zat szembe állítja a magyarság két pártjának politikáját és igen súlyos következtetésekre add alkalmat a tár­gyilagos szemlélő élőt, A magyar nemzeti párt reálpolitikája rövid időn alatt bizonyos vívmányokat mutatathat fel, még pedig olyan vív­mányokat, amelyek e párt programm­­jának egy részét képezik, tehát azt lehet mondani, hogy a párt e vívmá­nyokkal megkezdte programjának meg­valósítását, vagyis amit ígért és maga elé célül kitűzött, azt igyekszik meg­valósítani. Tagadhatatlan, hogy az uj törvények közül több a legnagyobb mértékben szolgálja az itteni magyar­ság érdekit anélkül, hogy azok ellené­ben speciális nemzeti programjából csak egy jottát is feladott vagy enge­dett volna. Hogy ezekben a kérdések­ben rászavazott a kormány javaslatára, egyedül és kizárólag a magyar kisebb­ségi érdekekért történt, de hogy bizo­nyos körökben a magyar nemzeti párt eme politikai állásfoglalásba szeretné­nek jogfeladást belemagyarázni, arra előre is számítani lehetett, mert fájda­lom, a magyar tömegeket magukban foglaló pártok között még mindig hi­ányzik a régóta áhított megértés. Ezért van az, hogy a másik magyar párt ré­széről a legszélsőségebb politikát je­lölik meg irányelvül mindaddig, míg az autonómia kérdését meg nem oldják. Bizonyos, hogy nemzeti szempontok tekintetében mind a két párt a leg­messzebbmenő követeléseket állítja fel, de amíg az egyik azt az időt, mialatt nemzeti követeléseinket kivívhatjuk, a magyarság érdekeit más irányban szol­gáló aktivitásra kívánja felhasználni, addig a másik párt szinte állandó tét­lenségre kárhoztatja magát, bár teljes erejével arra törekszik, hogy faji és nemzeti politikát fejtsen ki. Amit az egyik lépésről-lépésre állandó akti­vitással akar megvalósítani, azt a másik egyszerre óhajtja tető alá hozni. A cél tehát egy volna, csak a módszer az, amely alkalmas lehet arra, hogy mind­jobban és jobban eltávolodjék egymás­tól a magyarságnak e két pártja, ez pedik egyik pártnak sem lehet célja, hogyha komoly felelősségérzettel kí­vánja a magyarság ügyét szolgálni. Fel kell vetni a kérdést, hogy ilyen körülmények között mi fog bekövet­kezni. Nem akarjuk az ősi turáni átok kisértetét a falra festeni, de félő, hogy a pártok e káros magatartásából csak a magyar nemzeti kissebbség huzza a rövidebbet. Számtalanszor megkísérel­ték már egymás között, hogy a közös módszerrel küzdjenek a magyarság vezé­rei, azonban még csak azt sem tudták el­érni, hogy a választásokon egy listával szerepeljenek. Nem tudták mindeddig megtalálni azt az arauyközéputat, ame­lyen együtt haladva, közös testvéri mun­kában fejtsék ki politikájukat a magyar­ság javára. S a helyzet ma sem változott. Ma sem tudják vállvetve, egymással karöltve teljesíteni törvényhozói felada­taikat s inkább lappangó gyanúsítással illetik azokat, akik arra törekednek, hogy nemzeti kisebbségünk helyzetének javulását valami eredményes lépéssel vigyék előbbre. Lehet-e ebből valami jóra következtetni? Akiket a magyarság bizalmával ki­tüntetett, azok elé súlyos feladatot is tűzött. Elsősorban pedig azt a feladatot, hogy az itt élő magyarság helyzetét tegyék elviselhetővé, hogy igenis meg­vethesse lábát a Csehszlovákiáhan. t Értesítés! Ezen idő alatt minden néven nevezendő árukból készpénzfizetés ellenében 550 Olcsó reklám hetet rendez JL&winger iamn 10°l° engedmény «ri- és női diratárnliáz Komárno, KlapkatérO, t

Next

/
Thumbnails
Contents