Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-02-06 / 16. szám

•^?6TTe,a^ete^í évfolyam,

18. szál

Szombat, 1930. február 0.

KOMAROMI LAPOK

POLITIKAI LAP.

ALAPÍTOTTA í TUBA JÁNOS.

Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSE

EISfizetéai ár cseh siló vák értékbe»:

Helyben és vidékre postai szétküldéssel: 8fés*,4rre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 160 Ki.

Egyes szál» ára s 80 fillér.

Szocialista kritika a földreformról.

Komárom, —febr. 5.

HogyHodzsáék a földreformmal nemcsak a magyarság nemzeti erejét csökkentették, mikor nemzeti vagyonának jelentékeny részét idegen nemzetiségek kezére játszották át, az köztudomású, sajnosán érzett és tűrt valóság, de hogy ezen felül a földreformot a magyarsággal szemben, amelyet javaiban ekképpen megkárosítanak, rnég agitációs eszközül is felhasználták, ez olyan diabolikus mentalitásokra vall, amelynek széditően sötét céljaiba csak akkor tudunk belepillantani, ha azt veszszük szemügyre, hogy a magyarság az ígért földből még semmit sem kapott egy-két bérlettől eltekintve. Ezek a bérletek pedig a kormány agrárius szárnyának mindenkori hatalmi eszközét alkotják, mely azt pártjának megnövelésére használja ki a magyar nyelvterületeken a Békefi Fridman-Csánki különítmények és a levitézlett Mikle-féle parasztpárti fióka vagy az eljövendő újabb Miklék szervezeteinek segítségével.

A magyarság jogos panaszai süket fülekre találtak, tiltakozásai falra hányt borséként pattogtak vissza a Hodzsa-féle elnemzetlenítő mentalitásról, mely azzal kérkedik, hogy a magyar birtokosok nála kilincseltek birtokaik megmentése érdekében. De ő a Hodzsa-féle demokratikusan büszke gesztussal zárkózik el az ilyen kérelmek elől és inkább a magyar népnek — igér földet, valójában pedig a maradékbirtokos új dzsentrit tenyészti ki, amely egyre világosabban domborodik ki főcélul, míg emellett mellékcéllá törpül maga a telepítési akció.

A Hodzsa-féle agrárreformnak találó kritikája onnan hangzott el, ahonnan Hodzsa, a csehszlovákizmus egyik sark csillaga azt talán nem is várta: a csehszlovák szociáldemokrata párt szlovenszkói szárnyának vezérétől, Dérertől és lapja a Robotnické Noviny (Munkásujság) részéről, mely legújabban éles kritikákat gyakorol a földreform és a földhivatal működése • felett.

Dérer ugyanis már a választások alatt tett nyilatkozata szerint nem tudja helyeselni azt, hogy a cseh és szlovák telepesek mellett, akiknek a magyarok földjét osztják ki, a magyar őslakosokat kizárják a földreform szociális kedvezményeiből. Dérer bizonyára nemcsak azokra a földigénylőkre goudolt, akik minden magyar községben akadnak, a takarékos és földsóvár magyar föidmivesre, erre a nagyszerű államfentartó elemre, hanem a földreform következtében

földönfutóvá lett százezer gazdasági cselédre és munkásra, akinek eddig az osztatlan magyar nagybirtok adott kenyeret.

Az objektivitás mindenkor jóleső jelenség a kormánypolitikában, különösen ha »z kiélezetten egy nemzetiség ellen irányult, mint nálunk a magyar nemzeti kisebbség ellen. Dérernek azonban tovább is kellett volna mennie következtetéseiben egy lépéssel és a maradékbirtokok ellen is le kellett volna szögeznie megállapításait, tekintet nélkül, hogy az aktiv vagy volt cseh minisztereknek és zsupánoknak osztotta ki azokat Hodzsa kollégája, aki olyan csekélységeken, hogy a törvény a középbirlok határát 250 hektárban, tehát 360 kataszteri holdban szabja meg, könnyen túlteszi magát, mikor 1000—2Q00 holdas maradékbirtokokat alkot olyan helyeken, ahol a magyar őslakosság igen szívesen vásárolna földet. Mindazáltal Derer kijelentését fel kell jegyeznünk, mint az agrárreform magyar nemzeti értékeket romboló tendenciája ellen történt első komoly felszólalását a csehszlovák köröknek.

Gyakorlati jelentőséget ettől az egy kijelentéstől alig remélünk. Hod'.sa „apánk“, aki segített levenni nemzete nyakáról az ezeréves „jármot“, új jármot fúr-farag a magyar nemzeti kisebbség nyakára. Hűséges segítőtársa ebben a maradékbirlok tulajdonos Strbrny testvér, aki elragadtatásában oda nyilatkozott közvetlen a választások kiírásakor, hogy a csehszlovák földreform olyan nagyszerű, amely Európának is mintául szolgálhat. Tehát az aggkori biztosítás mellett Európának még egy mintával szolgálunk Hogy Európa államai a ministen maradékbirtokok kétségkívül elsőrangúan demokratikus intézményét is hajlandók-e mohó sietséggel lemásolni, azt bízzuk rá Strbrny igen élénken működő politikai fantáziájára.

A töldreform bírálatának első fecskéje megjelent a csehszlovák szociáldemokrata pártban. Mi jól tudjuk, hogy egy fecske még nem csinál nyarat, de azt is érezzük, hogy a tavaszt és az ébredő természeti erőket jelenti. Valahogy azt hisszük, hogy az uj nemzetgyűlés a földreform terén új rendet fog teremteni és a maradékbirtokok ügyét revízió alá veszi, valamint a telepítések igazi mérlegét megcsinálja annak minden deficitjével egyetemben.

Az agrár demokrácia nem abból áll, hogy a földosztásból párt és kortes érdemeket jutalmazzanak állami vagyonból, hanem mi azt sejtjük benne lényegül, hogy az agrárproletáriátus megszüntetésére irányuljon egyrészt, másrészt pedig a jogos földigényeket elégítse ki,

de célja semmi esetre se legyen a magyar-német földbirtokos osztály elpusztítása és nem ez utón uj cseh, morva és csehszlovák kiváltságos nemesi osztálynak az életrehivása.

= Megjelent a nyeivrendelet. Már

említettük azt, hogy a kormány a cseh nemzeti demokratapártnak kívánságára elhatározta a nyelvtörvény végrehajtására vonatkozó rendelet kiadását. Mintha csak válasz akarna lenni a legfelső közigazgatási bíróság által a múlt hóban hozott döntésre, a kormány febr. 3 án keltezett kormányrendeletet a törvények és rendeletek tárának február 4-iki számában megjelentette. A rendelet négy része oszlik és kihirdetése napján lep életbe Minthogy a csehszlovák sajtóiroda közléseiből csak nagy vonásokban lehet megtudni a rendelet intézkedéseit, nem áll módunkban behatóbban foglalkozni azzal. Anynyit azonban már az általános rendelkezésekről is meglehet állapítani, hogy a nyelvrendelet a nemzeti kisebbségekre nézve csak újabb sérelmeket halmoz, még ha csak azt az intézkedést vesszük is fontolóra, hogy a rendelet IV. részében kimondják, hogy amennyiben a közérdek megkívánja az államnyelv használatát, a politikai hatóság elrendelheti, hogy testületek és egyes személyek hirdetményeiket államnyelven tegyék közzé. Ez nyilván azt jelenti,, hogy a nyelvhasználat a politikai hatóságok önkényétől fog függni, ami az általunk jólismert viszonyok között semmi jóval sem kecsegtet bennünket. A magyar, de általában a nemzeti kisebbségekre újabb megpróbáltatások ideje következik el.

= Létszámcsökkentés helyett létszámemelés. Meghozták a létszámcsökkentési törvényt és annak végrehajtását már az elmúlt évben foganatosították is. A cseh nemzeti demokratáknak az volt a véleményük, hogy az állami alkalmazottak létszámcsökkentését igaz ságíalanul hajtották végre, amelyhez más koalíciós pártok is csatlakoztak. A koalíciós 20 as bizottság minapi ülésében az a gondolat merült fel, hogy a hivatalnok törvény életbaleptetése után nem kellene-e a létszámcsökkentő törvényt hatályon kívül helyezni és az elhangzott véleményből következtetni lehet arra, hogy valószínűen el fogják határozni a törvény további végrehajtásának teljes beszüntetését. A létszámcsökkentés tehát elmaradna, sőt a pénzügyminiszter kértére 400 uj hivatalnok fölvétele válik szükségessé, mert a jelenlegi állomány nem elég a munka elvégzésére. A vasuíügyi minisztérium is hasonló helyzetben van, amelynek mindenek előtt mozdonyvezetőket kell nagyobb számban fölvennie. A 20 as bizottságban azt javasolták, hogy a szolgálatból elbocsátott alkalmazottakat, akik szerződéses viszonyban vannak az állammal, a legrövidebb időn belül ismét vissza keli venni aktiv szolgálatba, így tehát a létszámcsökkentés helyébe a létszámemelés lép, ami különben is előrelátható volt, mert egy olyan bürokratikus államban, mint Csehszlovákia, a helytelen rendszer következtében igen sok alkalmazottra van szükség.

= Az adóhátralékok gyors behajtásénak módozatai felett folynak a tanácskozások a pénzügyminisztériumban, ahol airól is tárgyalnak' hogy miként lehetne a rengeteg felszaporodott adófelszólamlásokat hamarosan elintézni. A lapok szerint 4 milliárd adóhátralék van, viszont a nagy halmaz felszólalást is el kell intézni, mert ezek között és az adóhátralékok közölt bizonyos kap-Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29.,

Megjelenik hetenkint háromszor:

kedden, csütörtökön és szombaton.

csolat áll fönn. Ma is naponként nagy számban érkeznek a pénzügyi hatóságokhoz beadványok és felebbezések, amelyek csak szaporítják a munkát. Engiis dr. pénzügyminiszter intézkedett, hogy 400 uj fogalmazási szakbeli hivatalnokot vegyenes fel, mely a felhalmozódott anyagot feldolgozza. A hátralékos adókra nézve fölhívta a pénzügyminisztérium az adóhivatalokat, hogy sürgősen terjesszenek föl a hátralékokról kimutatást.

= A véderőtörvónyt is novellálják.

A csehszlovák törvényhozás legtöbb alkotását kénytelen a parlament novellává ellátni, mert rendelkezései nem felelnek meg a gyakorlati élet követelményeinek Most azonban egy olyan törvény novellájáról van szó, amely az állam demokratikus alapjait érinti, mert olyan intézmény további fentartására törekesznek, amely temraiképen sem felel meg a hangoztatott demokratikus elveknek. Ugyanis a véderőtörvényt akarják novellával ellátni, hogy a hat hónapi utólagos szolgálatot az idén is fentarthassák. Az 1920. március 19 iki törvény a tényleges szolgálati időt 14 hónapban állapította meg és egyúttal azt a rendelkezést is megállapította, hogy a besorozottaknak 1925 ig további hat hónapi szolgálatot kell teljesiteniök. 1926 ban tehát a törvény ezen rendelkezése nem vona koznék a besorozottakra, mert a 14 hónapig tartó tényleges szolgálatnak kellene életbelépnie. Egyik pilzeni cseh lap szerint a hat hónapi utólagos szolgálatot az idén is fennt akarják tartani, mert a nemzetvédelmi minisztérium a 14 hónapos szolgálatra egyáltalán nincs előkészülve. E végett a törvény novellálása válik szükségessé és az átmeneti időt 1927 re is ki akarják terjeszteni. Hogy a szociáldemokrata pártok milyen állásponton vannak ezzel szemben, a novella kérdésénél hamarosan ki fog tűnni, de nem hisszük, hogy szembehelyezkednének a kormány ezen tervével.

= Február 10-én összeül a kis an tant. A többször kitűzött kisantant konferenciát végre február 10 én megtartják Temesváron, román területen. Eddigelé a román kormány kérésére halasztgatták a tanácskozást, de Belgrádból érkezeit hírek szerint, a kisantant Franciaország közbelépésére kénytelen az eredeti terminus (20-ika) előtt megtartani a konferenciát. A konferencia előreláthatólag egy napig fog tartani és legfontosabb tárgya a magyarországi

! frankhamisítás lesz és az ezzel összefüggő politikai kérdéseket is megfogják vitatni. A prágai Tribuna egyik cikke foglalkozik a konferenciával és azt irja, hogy a kisantant szigorú rendszabályokat akar életbeléptetni Magyarország ellen és hogy a kisantant teljes erejével azon lesz, hogy Magyarországgal szemben továbbra is gyakorolja az ellenőrzés jogát, főleg katonai tekintetben.

= Külön javaslat a kongruára. A

kormány németnyelvű félhivatalosa irja, hogy a lelkészek kongruájára vonatkozó javaslatot nem az állami alkalmazottakra vonatkozó javaslat keretében fogják tárgyalni, hanem külön. Ennek oka az, hogy a kongrua rendezésére szolgáló 25 millió összeget nem lehet a közalkalmazottak és a tanítók fizetésrendezésére szolgáló összegből elvenni. A koaíiciós pártok abban állapodtak meg, hogy a kongrua kérdését elválasztják a hivatalnok javaslattól, de ezzel nem ejtik el azt, hanem a kidolgozott tervezet alapján külön fog a kongruáról a koalíció tanácskozni. Ami azonban olyanféleképen is értelmezhető, hogy a kongrua elintézése halasztást fog szenvedni.