Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)
1926-02-02 / 14. szám
1926. február 2. 3. oldal. Komáromi Lapok Etöadtsok kezdett) hétköznap este TISZTI PAVILLON Előadások kezdete vasár- és ünnepnap blunt!! Hétfő, kedd (Va3, VaS, Ve7 és 7a9 ó), szerda és csütörtök, 4 napig! február L, 2., 3. és 4-én 4 napig! Az Operaház fantomjának testvérfilmje! A Nfltre-Damei toronyőr Hugó Viktor halhatatlan regénye 8 felvonásban. Személyek: Quasimodo: Lon Cheney (Operaház fantomja), Esmeralda: Patsy Ruth Miller, Phoebus: Normann károly« Jegyelővétel naponta d. e. Il-től 12-ig a mozipánztárnál. Minden helyér 50 fillérrel felemelt! nálták. Bizonyára valamely sárga virágú rózsafajról lehet itt szó. A következő nevekről nem sikerült megtudnom, hogy milyen növényre vonatkozh <tnak; csengő jácint, szívkinyitó, koldusdió, kutyatövis, ördögkenyár, macskakáposzta. Lehet, hogv ezek a szavak Jókai alkotásai. AzOphrystmadárlermő nek, az Epipactis-t pillangófészeknek és aTro!lius-t pünkösdi sárga rózsá-nak nevezi. Olyan nevek, melyeket úgy látszik Jókai használ először. Többször és több helyről (a Normafa mellől, a Kárpátokból. Szolnok és a Sió vidékéről) emliti a hangafát. Semmi esetre sem érti alatta a Callunát, mert egy ízben azt mondta róla, hogy ágai simák, ügy gondolom, hogy Jókai általában a töipe cserjékre vonatkoztál ja a hangafa kifejezést, ahogyan pirókfenyérnek is nem egy bizonyos növényt nevez, hanem általában a szikeseken pirosló vékonyszálu füveket nevezi igy. Sárga csillá-nak bizonyára a Qagea-t nevezi (Enyim, tied, övé). Térjünk át most azokra a botanikai adatokra, amelyek tévedéseken alapszanak. Ilyen nagyon kevés van. A svábhegyi Asphodelusról már volt szó. Említettem, hogy ebben az esetben Anthericum helyett kerülhetett elírás következtében az Asphodelus a szövegbe. Diószegi Füvészkönyvében ugyanis egy és ugyanazon oldalon van felemlítve az Anthericum ramosum és az Asphodelus ramosus. Komolyabb tévedésszámba megy az az állítása, hogy Torockó sziklás völgyeiben Rhododendron terem és hogy a Tátrában, egy sziklaoldalból Tamarix bokor nőtt ki. Hogy a Sison Amomum a Senki szigetén előfordulna, azt még el lehet hinni, mert ez a növény az Alduna környékén valóban előfordul. Bizonyára Frivaldszky Imrétől hallotta Jókai ezt a növényt említeni, akit mint botanikus barátját dicsérettel emel ki „Aranyember“ cimü regényének befejező soraiban. Jókai az Alföld mocsári növényzeteiben is elhelyezi ezt a növényt (A kőszívű ember fiai) Az Aiföldőn azon ban a Sison nem terem. Kétkedéssel kell fogadnunk a kolokántnak a Fertő vizében és a cembra fenyőnek a Fertő lápján való előfordulását is. Tisztázni kell a medveszőlő kérdését is, melyet Jókai különböző helyeken hatszor említ. A Kukojszás láp medveszőlője bizonyosan valamelyik pnosbogyós áfonya. Legbővebben szól róla az „Egy az Isten“ cimü regényében. Itt azt mondja, hogy az érdelyi havasok díszcserjéje. Sötétzöld, bőrkemény levelei sohasem hullanak le s ághegyein piros bogyófürtök csüggnek. Ize fanyar. A Balyixa vár völgyében ennél szebb is van. Szintén egy neme az Arbutus nak, de nagy ritkaság. E tájon bivül csak Olaszországban és Irlandban terem. Úgy hívják, hogy ősztavasz vsrág Blanka megtalálta a diszbokrok leggyőnyörübbikét, az ősztavasz kukojcat, Arbutus anedot. Folyt köv. A nyugdíjasok panaszai A szlovenszkói polgári nyugdíjasok lévai fiók egyesülete a napokban tartotta meg évi rendes és tisztújító közgyűlését Holló Sándor elnöklete alatt, mely alkalommal a régi tisztikar és választmány újból való megválasztása után élénk eszmecserére adott okot a nyugdíjasok jelen légi szinte kétségbeejtő anyagi helyzete. A csehszlovák köztársaságban a fordulat óta nem kevesebb, mint 20 különféle törvényt alkottak a nyugdíjasok ügyeinek végleges rendezéseire. A nyugdijjogosultak legnagyobb része azonban még ma sem elvezi ezeknek a törvényeknek üdvös hatását, mert azokat nem az egyenlő elbánás elve szerint, hanem egyenkénti különböző elbírálás alapján hajtják végre. A nyugdíjról szóló törvények és rendeletek annyifélék s oly homályosak, hogy alig akad azzal foglalkozó ember, aki bennük el tud igazodni. Ennek tulajdonítható az, hogy a végrehajtó hatóságok maguk sem tudják, vagy szívesen elmeüőzik egyes nyugdijjogosultakkal szemben a törvé nyék kedvezőbb rendelkezéseit. Ezéit még ma is számtalan kategóriába lehet beosztani a nyugdíjasok egyetemét. A különféle kategóriák között könnyebb áttekintés céljából 4 csoportot külön böztetünk meg, nevezetesen: az első csoportba a magyar kormány által még 1918 évi okt. 28 előtt nyugdíjazottak tartoznak. Ezek közül a legtöbb m^g ma is csak 30—40 K, vagy a legjobb esetben 300—600 K nyugdijat kap havonta, vagyis ugyanannyit, mint ahány magyar arany koronát húzott háború előtt a magyar államtól, ebből pedig a jelenlegi nehéz gazdasági viszonyok melleit megélni nem lehet. A második csoportját azok képezik, akik a csehszlovák kormány áltál a szolgálatba átvétettek és azutan helyeztettek nyugdíjba a csehszlovák nyugdíjtörvényekben előirt nvutdijiiletményekkel. Ezek már 18000-24000 Ke nyugdíjellátásban részesülnek évente, csak az a sajnos hogy ezek még a nyugdíjasoknak igen lényegtelen számát teszik ki. A harmadik csoportba tartoznak azok, akik az államfordulatkor szolgálati helyükön továbbra is megmaradtak a csehszlovák állam szolgálatában, de bizonyos idő múlva az 1920. évi 269 sz. csehszlovák törvény 6 §• alapján állásukból elbocsájtattak és kegyelemből az 1912 évi 65 ik magyar nyugdíjtörvény szerint járó nyugdijilletménnyel nyugdijaztatnak Ezeknek évi nyugdíjjárandóságuk annyi csehszlovák papír koronában állapíttatott meg, mint ahány arany koronára a háború előtt igényük lett volna, vagyis évi 1500—4800 K ig terjedő évi nyugdíjellátásban részesülnek, amiből a mai viszonyok mellett még száraz kenyérre is alig 'telik ezeknek a szerencsétleneknek, akik való Sággal éhenhalásra vannak kárhoztatva, legnagyobb száma a magasabb képzett ségü és főiskolát végzett, volt magyar tisztvise'őkből került ki. A negyedik csoportba azon nyugdijjogosultak tartoznak, akik 1918 okt. 28 után a szolgálatot önakaratukon ki(K .Biztos, sry »«,'■ Wit, CSOKOLÁDÉS HASHAJTÓ Képeslapok nagy választékban kaphatók Spitzer Sándor könyv- és papirkereskedésé ben Komárom, Nádor-u, 29. vül elhagyták, vagy a szolgálat teljesítésé ől eltiltanak, vagy pedig a közigazgatási bíróságnak közismert jogfoszió döntvénye alapján illetőségüktől megfosztanak és állásukat minden nyugdíj nélkül kényszeritettek elhagyni Ezek mindezideig sem fizetésben.sem nyugdijellá'ásban nem részesültek. Ők szegények valóban a sors üldözött mártírjai. Hogy ez két az éhen pusztulás veszélyétől meglehessen menteni, a közgyűlés határozatiiag kimondotta, hogy a szerencsétlen nyugdíjasok anyagi helyzetének elviselhetőbbé tétele iránt a kormányhoz féltéij sztést intéz és a nemzetgyűlési képviselőket felkérik, hogy a nyugdíjasok sérelmeit vigyék a nemzetgyűlés elé, ahol szorgalmazzák annak orvoslását, kérjék a nyugdíjtörvények egyenlő alkalmazását az összes nyugdíjasokkal szemben, továbbá mindazon nyugdijjogosultak is, akik állampolgárságuk rendezetlensége, vagy más oknál fogva ellátásban nem részesülnek, addig is, mig ügyeik elintézést nyernek, megfelelő segélyezésben részesittessenek Reméljük, szegény nyomorgó nyug díjasaink panaszos kérései az illetékesek előtt meghallgatásra találnak és sanyarú helyzetükben rövidesen javulás áll be. Nem lehet az, hogy annyi kérés, annyi jajszó süket fülekre találjon. Az államnak nemcsak kötelessége, de elsőrendű érdeke is, hogy az éhhalállal küzdelmet vívó polgárainak segítséget nyújtson és ez által az elégedetlenek tömegét csökkentse, Farsangi naptár. Február 6. A Jótékony Nőegylet táncestélye (Kultúrpalota) „ 6 Vas- és fémmunkások jelmezestélye a Vigadóban. „ 6. A Gutái Iparoskör táncestélye. „ 7. Megyercs község Tűzoltó Testületé táncmulatsága. „ 7. Iparoskör táncestéíye (Kul turpalota) „ 7, Leánybál a Legényegyletben „ 13. A komáromi Járási 45 ik számú tűzoltó szövetség táncmulatsága Nagymegyeren a komáromi Iparoskör vendégfelléptével Tatárjárás „ 13. A komáromi sz. Benedekrendi kath. főgimnázium Diák bálja. 14. Magvar bál a Vigadóban. 16 K F C. „Á1 arcos estélye“ a Vigadóban. jelmez-HIREK. — 6yertyasz«nte!ő Boldogasszony napja, vagyis szűz Mária tisztásának ünnepe virradt ma reánk s bár a hivatalos ünnepnapok sorából a csehszlovák köztársaság törvényei kitörölték, a kath. egyház mint egyházi ünnepet ma is megtartja. A kath egyház a szent mise élőt gyertyákat szentel föl, jelképezve az Üdvözítőt, akit az agg Simeon a temp ómban való bemutatásánál a világ világosságának nevezett. A Gyertyaszentelő B ildogasszony ünnepén a sz. András templomban délelőtt nagy misét mondanak s az ünnepet az eddigi egyházi szertartás szerint tartják meg. —A Lovat Iparoskör ve etősógeKomáromtjsn. Hírt adtunk már arról, hogy a Komáromi Ioaroskör febr. hó 7-én vendégül latja a Lévai Iparoskor műkedvelő gárdáját. A lévai műaedvelők a „G/urkovics lányok“ cimü darabbal mutatkoznak be § Kultúrpalota színpadán. A Lévai Iparoskör elnöke: Frasch Jó séf, a kör gondnoka Vida József és a műkedvelő gárda rendezője Kovács István va árnap látogatást tettek a komáromi Iparoskörben, hogy a szinieiőadásés az azzal összefüggő nagyarányú mulatság rendezésének részle eit megtárgyalják az Ip^rost'ör vezetőségével. A vendégeket a Komaromi Iparoskör tb elnöke, Boldoghy Gyula ipartársu lati elnök, Dosztál J tkab iparosköri elnök, Kaubek Frigyes ügyv. elnök, Czibor G:-za pénztáros s a kör több választmányi tagja fogadta. A vendé gek a vasárn pi délutánt az Iparoskör helyiségében töltötték s legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak arról a társadalmi és kul uráli8 munkásságról, melyet a Komáromi Iparoskör vezetősége eddig is kifejtett. Frasch József, a Lévai Iparoskör elnöke, felhasználta az alkalmat, hogy a nagy számban egybegyült iparosköri tagokat a közös magyar kultúra istápolására és a testvéri összetartásra felhívja. Az ez évi február 7 én megtartandó műkedvelő előadással a lévai és komáromi iparosság dokumentálni akarja azt a szoros kapcsolatot, amely a két egyesületet egybeköti. A lelkes hangulatban fogadott magas szárnyalásu üdvözlő beszéd után Boldoghy Gyula és Dosztál Jakab elnökök fejezték ki abbeli reményű net, hogy a február 7-én tartandó találkozás nemcsak a két véros iparosságának, hogy a két város magyar társadalmának is testvéri ünnepe lesz. — Eijaoyzós. Torma Tériké Nagymegyer, Csonka Zsigmond Komárom jegyesek. Minden külön értesítés helyett. — Február 14: Magyar Bal. A Dósaféle Baross utcai Vigadó összes helyiségeiben február 14 én, vasárnap este 9 órai kezdettel tartják a magyarság bálját, melyen messze vidék magyar népe fog egymásnak találkozót adni. A nemzeti viselet szinpompája, sírva vigadó, magyar szívből fakadó hungulat adja meg jellegét a Magyar Bálnak, melynek fényes sikerén kipróbált rendező gárda buzgólkodik! — Hrzi estély. A komáromi magyar gazdászok az internáíus összes termeiben 1926. évi febr, 6-án este a gútai vonat megérkezése után 10 órakor kezdődő tánccá! egybekötött nagyszabású házi estélyt rendeznek. Színre kerül Jurka József három felvonásos bohózata A három naplopó. Belépődíj nincs; a fölmerült költségek fedezésére műsor lesz árusítva. A növendékek szegény alapjára adományokat köszönettel fogadnak. Táncrend: Csárdás (Komá^mi gidresgödrös.) Keringő. Wanstep. (Szünóra.) Keringő. Jáva. Csordás. Wanstep. Magyar kettős. A meghívó kívánatra előmutatandó. — Dr. Garai LípAt temetése. Városszerte megnyilvánult általános részvét mellett kisérték múlt vasárnap d. e. fél 11 órakor utolsó útjára dr. Garai Lipót a köztiszteletet kiérdemelt ítélőtáblái bírót a Thali Kálmán-utcában levő családi házból. Dacára annak, hogy az egész temetési szertartás alatt szakadó eső volt, mégis több százan állták körül a közkedvelt bíró ravatalát. A komáromi törvényszék, a bíróságok dr. Vincze Aurél törvényszéki elnök vezetésével teljes számban, az ügyvédi bar pedig Csépi Dániel és dr. Weisz Miksa ügyvéddel élükön vettek részt a nagy tudásu, fáradhatatlan munkásságu, puritán jeHemü bíró temetésén. Jelen volt még Zsindely Ferenc nyugalmazott törvényszéki elnök és még sokan mások. A temetési szertartást Krausz Mór rabbi végezte. — A Jókai Egyesület igazgató tanácsülése A Jókai Egyesület igazgató tanácsa Farkas Ferenc földbirtokos elnöklete alatt ülést tartott, mely a Toidy kör énekkarának sikerült hangversenyéért, amelyről az előadó jelentést tett üdvözölni, határozta a társegyesületet, majd a téli évszak hangversenyeivel foglalkozott és három művész este rendezését vette tervbe február és március hónapok folyamán. A kultúrpalota színháztermét Földessy Sándornak, a Délszlovenszkói színtársulat igazgatóiénak adta bérbe február 15-től április 15-ig terjedő két hónapra. Foglalkozott azonkívül a terem bérbeadása kérdésével és a városi könyvtárnak elhelyezésével, végül pedig folyóügyeket intézett el. — A főgimnázium! Mária Kongregáció ünnepe. A főgimnázium Mária kongregációja hétfőn délután gyönyörű ünnepet rendezett, melyet Pataky Maurus tanár vezetése alatt működő egyházi énekkar szép éneke vezetett be. Utána Pál Ferenc prefektus mondott igen szép beszédet a kongregáció céljáról, Doma Izabella prefecta pedig a mai kongregációs tagfelvétel jelentőségéről. Majd az egyházi zenekar Gounod Ave Máriáját adta elő fegyelmezett összhangban, utána pedig Brauner Sári szavalta az Ezüst fátyol c melodrámát igen hatásosan Lohner József diszkrét.zongora kíséretével. Végül az énekkar Mondj szivem dalt c. éneke fejezte be a minden pontjában sikerült ünnepet. — A párkányi zsidó hitközség uj vere'eségát az elmúlt héten választották meg. A régi képviselőtestület tagjai közül néhányan kimaradtak. A hitHözségi * lnök újból Markstein Simon lett.
