Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-02-02 / 14. szám

2. oldal. Komáromi Lapok 132#. feljmár 1. halálos ítélet végrehajtását és végre valahára tisztában legyen a világ is azzal, hogy mi folyik ebben a .demokratikusnak* nevezett republiká­­ban, ahol a nemzeti kisebbségek jogait egyáltalábm negligálják s ahol a milliós magyarságnak rendszeres meg­semmisítésére tórekednek. Résen kell lennünk és minden törvényes eszközzel meg kell kísérelni ennek a kegyetlen tervnek meghiúsítását, amely ha ke­resztülmegy, a magyar kisebbség halá­lát fogja jelenteni. Ezt pedig köteles­ségünk megakadályozni, mert ezzel tartozunk apáink emlékének, de tarto­zunk gyermekeink jövőjének isi Leameahhliatfllili ieizercisi limit toMa, ricmege és flÉli oamölri Ifjla Korai Aladar csemegekereskedése Komárom. Kishíd-utca 1. sz. Legfinomabb Lipton angol és orosz teák a közkedvelt császár keverék, Hőbe francia és belföldi likőrök, tea rumok, vörös és fehér fajborok, angol, francia, spanyol és portugál sardiniák, naponta friss bontás osse göngyölt muszka és fiié hal félékben, francia és olasz étel­olajok, pisztráng, caviár, tok hal, lazac rák s az összes hal- és húskonservek, naponta friss nyitrai csemege vaj, ae összes nyers és cukrozott déli gyümöl­csök, dessert bonbon különlegességek a legfinomabb kivitelig. 824 Somorja és Dunaszerdahely magyarjai az egységért. Két lelkes hangulatú kisgazdagyülés. Az országos magyar kisgazda, föld- ] míves és kisiparospárt somorjai körzete j január 28 án délelőtt tizenegy órakor j Somorján a Meixner-féle vendéglőben ! népes értekezletet tartott, amelyen az összes szervezetek elnökei és választ­mányi tagjai megjelentek. Röck Ernő dr. körzeti elnök meg­nyitó szavai után Füssy Kálmán nemzet- ' gyűlési képviselő nagyobb, hatásos be- í szédben fejtette ki a Magyar Nemzeti ■ Párt célját. Rámutatott azokra az okokra, amelyek a kisgazdapártot arra indították, í hogy szélesebb alapra helyezze politikáját ' és szervezeteit is belevonja olyan poli- ! tikai keretbe, amelyben a magyarság I széles rétegei is Helyet foglalhitnak. A 1 magyar kisgazdapárt ezzel tesívéri kezet 1 nyújtott a szélesebb társadalmi rétegek- ; nek és lehetővé teszi, hogy a magyar- j ság egysége mint hatalmas erő érvé- ( nyesüljön a csehszlovákiai politikai életben. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után 1 Nagy Sándor pártigazgaló, a párt kelet- \ kezeséről beszélt, amely annyira kifej j lődött, hogy nem ismer osztályt, hanem j felszívja keretébe a magyarság össz j erejét. Ez nem azt jelenti, hogy a kis- ■ gazda osztály érdekeit ezentúl nem veszik tekintetbe, mert azok ezentúl is éppen olyan hathatós támogatásban részesülnek, mint eddig Ezután a mező­­gazdasági szervezkedés módozatairól beszélt. Vörös Imre mérnök lelkesen üdvö­zölte az eszmét. Indítványozta, hogy egyhangúlag mondják ki a kisgazdapárt beolvadását a Magyar Nemzeti Pártba. Az indítványt egyhangúlag elfogadták. Kárpáthy Béla dr, főtitkár szépen megkonstruált, frappáns beszédben mu­tatott rá, hogy alig akad valaki, aki az eszme ellen volna. Az már régi óhaj, hogy a magyar egység felé való törek­vés megvalósuljon. Méhes Rezső osztálytitkár lendületes beszédben köszönte meg a megjelentek fáradozását és ezzel az ü'ést berekesz­tették. * Dunaszerdahelyen január 29 én dél­előtt 11 órakor a Szövetkezet helyisé gében tartott körzeti gyűlést a kisgazda­­párt, Méhes Rezső elnöklésével. A gyű­lésen nagy számban jelentek meg a párt tagjai is. Ifjabb Koczor Gyula nemzetgyűlési képviselő gondosan felépített beszéd­ben fejtegette hogy mi a Magyar Nemzeti Párt célja. Szent-I/ány József nemzetgyűlési képviselőnek érdemeit fejtegette, akinek eszméje volt a párt létrehozása. Hangzotiak el olyan hangok, hogy az uj elnevezést idegenkedéssel fogadják egyesek, de erre nincsen semmi ok, mert Szent-Ivány személye garancia arra, hogy a Magyar Nemzeti Párt a hozzáfűzött reményeket megva­lósítja. Szent-Iványt tiszta magyar szán­dék, hatalmas önfeláldozás vezeti mun. kájában és mellette van az összma­­gyarság. Viharos éljenzés fogadta Koczor kép­viselő beszédét. Vargha Dezső diósförgepatonyi ref. lelkésznek a napirendre vonatkozó meg­jegyzései után Nagy Sándor pártigaz­gató tartott beszédet, hogy hogyan volna lehetséges a magyar gazdatársa­dalmat gazdaságilag megszervezni, mert ha erős gazdatársadalom száll síkra a magyarság jogaiért, úgy biztos a győ zalem. Kárpáthy Béla* főtitkár adta meg erre az aggályokra a meggyőző felvilágosí­tást, amit nagy he’yesléssel elfogadtak és utána a jelenlevők a Magyar Nemzeti Pártba való beolvadást határozták el. Ezzel az ülés véget ért. SPORTEMBEREK az első dij elnyerését csakis a világhírű ALFA MENTHOL- sósborszesz napi használatának köszön­hetik. Az erő, kitartás és minden időjárással szemben való ellenálló képesség, valamint az energia, mindezek a kitűnő és valódi Ali FA Menthol sósborszesz napi haszná latánakbebizonyithatóeredményei. E dolog természetében fekszik tehát, hogy egy „világos elme“ nem vesz más gyártmányt, mint a valódi ALFÁT Mindenütt kapható. Ära 5.58 Kt. 488 Tv-Ili IMI Dl szombaton d. e. 11 órai k2?dettel a vármegyeház kistermében tartotta havi rendes gyűlését dr. Fodor Adolf fő­szolgabíró elnöklete alatt. A jegyzőkönyv hitelesítésére Mészá­ros és Merkovits bizottsági tagokat küldte ki a bizottság a saját kebeléből. Következett a napirend, Ö:v. Bilkó Jánosné megfellebbezie a városnak azt a határozatát, amely részére havi 100 K kegydijat állapított meg. A bizottság a fellebbezést elu!asiíoiía és a város határozatát jóváhagyta. Jóváhagyta a bizottság Csicsó és Komáromfüss községek 1924 évi záró­­számadását. Ezután következett Komárom város 1925 évre szóló költségvetésének a tárgyalása. A bizottsági tagok kissé furcsának találták, hogy 1926 év január végén adja be jóváhagyás végett Komárom város 1925 évre szóló költ­ségvetését, holott az év már elmúlt. Az előadói javaslat az volt, hogy a költ­ségvetést fogadják el. Mészáros Károly bizottsági tag azt indítványozta, hogy a költségvetést csak akkor tárgyalják, amikor a zárózzámadások is beérkez­nek és azzal egyszerre kerüljön tárgya­lás alá. Azt is indítványozza, hogy a város a múlt évi zárószámadásokat 30 nap alatt terjessze fel és utasitassék a város, hogy ezentúl a költségvetést legkésőbb okt. hó elsejéig készítse el és terjessze fel. Javaslatait a bizottság elfogadta. Elfogadta továbbá a bizottság Bogya, Alsó és Felsőgellér, Nemesócsa, Tany községek 1926 évre szóló költségveté­sét, mely szerint Bogya községben 180%, Alsó- és Felsőgelléren 192% Nemesőcsán 199%. Tany községben 170% pótadót fognak kivetni a ki­adások fedezésére. Komárom városa építkezési célo'tra Ropka Istvánnénak ingatlant adott el. Ez eladást a járási bizottság jóvá­hagyta. Goda Károly a Bercsényi ut­cában kért üzlet bódé építés céljaira telket. A város 10 esztendőre adta ilyen bódéépités céljaira a területet. 10 év múlva újra kérni kell az engedély meghosszabbítását. A járási bizottság a város e határozatát jóváhagyta. Majd Rózsa István és Ströcker Ká­roly fellebbezése következett nyugdíj ügyben. Mivel a kormány úgy is le­iratot intézett a városokhoz, hogy a nyugdíjügyeket egyöntetűen intézzék el, a járási bizottság a két nyugdíjügyet visszakü'di a városnak, hogy ott egy­öntetűen intézzék el a többi nyugdíj­ügyekkel együtt. Majd Guta község határozata kö­vetkezett dr. Hajós Fülöp gúlái köz­ségi orvos természetbeni járandósága tárgyában. A járási bizottság jóváhagyta a határozatnak azt a részét, mely az orvos fajárandóságát fölemeli, de nem hagyta jóvá a bizottság, hogy az or­vos a halottkémi szolgálatért évi 3000 K t kapjon az orvos, mert a halottkémi szolgálat az orvosnak a kötelessége, azért külön díjazás nem jár. Csallóközaranyos község vadász­­területét Pázmány Dezső ottani föld­birtokosnak 6 és fél évre bérbeadta a megejtett versenytárgyaláson 7270 K évi haszonbérért. E bérbeadást a járási bizottság jóváhagyta. Majd következett a tárgysnr utolsó pontja, a járási takarékpénztár biztosí­tási alapjának beszerzési módjáról való tanácskozás. A biztosítási alap az ala­pítási költségekre és az első évi üzem vitelére kell. Erre a célra a törvény 200 ezer K-t ir elő. Előzőleg már kapott az előkészítő bizottság ajánlatot a pozsonyi városi takarékpénztártól. Ez a pénzintézet más­fél százalékért hajlandó az összeget kölcsönadni, amely évente 3000 K ba kerülne a járási takaréknak. E re a biztosítási aiapra valószínűleg nem lesz egészben szüksége a takarék­nak. A pozsonyi városi takarékkal a biztosítási alap kölcsönvétele tárgyában leendő tárgyalásokra egy bizottságot küldtek ki, amelynek tagjai Fodor fő­szolgabíró, dr. Mohácsy és Markovits bizottsági tagok. Majd Kürthy Benő bizottsági tag ja­vaslatára felhívja a járási bizotiság Komárom városát, hogy a csallóközi állomáson a Horváth-féle vendégtő mel­lett, a lépcsőtől kezdve egészen a Ki- i sérsor hidjáig készítessen a város pár méter széles kikövezett, vagy ha arra kép'elen, jól és állandóan kav csozott gyalogjárót. Szégyene Komáromnak, hogy ha a vidékiek gyalogosan jönnek be a vasúti állomásról a városba, fene­ketlen sarat kell megjárniok, Ez nem emeli egy cseppet sem a város jó hír­nevét, mert a vidékiek csak akkor jön­nek be e miatt, amikor nagyon is muszáj és ekkor se távoznak el innét valami kellemes emlékekkel. A város bizonyára teljesíteni fogja a vidékieknek ezt a közóhaját. Ezzel a gyűlés véget ért. Ä Trianon és a magyar árvizjelzés. Budapesten a Magyar Mérnök- és Épitészegylet vízépítési szakosztálya Thomka Emil elnöktésével ütést tar­­tott, amelyen a közelmúltban levonult katasztrófába arányú Körös-árvizek kap­csán Zuber Ferenc ismertette a magyar árvizjelző szolgá atot, főleg Trianon óta. Az árhullám levonulását különböző­képen lehet előre megállapítani. Nálunk régebben a Péch féle gyakorlati képle­tet használták, ez azonban, kivált na­gyobb állomástávolságokra, tehát olyan esetben, melyben mellékfolyók is befo­lyásolják az árhullámot, nem egészen megbízható. A franciák a mellékfolyók vízgyűjtő területének nagyságát tartják e tekintetben figyelembeveendőnek, míg a magyar tapasztalatok azt mutatják, hogy sokkál nagyobb befolyást gyako­rol a mellékfolyók víztömegeinek nagy­sága. Még az ebből a meggondolásból szer­kesztett grafikonok (görbék) sem hasz­nálhatók azonban minden esetben meg­szorítás és korrekció nélkül. Trianon óta sem a Duna, sem a Tisza mellékfolyóinak viselkedéséről nem kap Magyarország rendszeres értesítést és amit kap, az is kerülővel, például Pozsonyon át Telefon 37. Trief on 37. Ha szüksége van elsőrendű tűzifára és szénre hívja fel a 37-es telefon számot, ahol azonnal és legpon­tosabban ki lessz szolgálva. Továbbá tudatom a nagyérdemű közönséggel, hogy február 1 ével megnyitom irodámat Nádor­utca 47. szám alatt, ahol megrendelések felvétetnek. Amidőn kérem, hogy nagybecsű megrendelésével engem megtisztelni szíveskedjék, vagyok kiváló tisztelettel Bottay Zoltán 47 fakereskedő. jut hozzá. Már pedig az említett ará­nyosító görbéket időről időre revidiálni kell, már csak azért is, mert a meder folytonosan változik. A bajor és osztrák vizjelző szolgálat ma is épp oly megbízható, ma is épp oly pontosan táviratozza meg a Víz­rajzi osztálynak adatait, mint békében. A csehszlovákok, sajnos, már sokkal kevésbbé előzékenyek. A csehszlovák Duna vízállásának sok kívánnivalót hagyó jelzése még hagyján, annál sok­kal bizonytalanabbak, hiányosabbak, te­hát nehezebben is használhatók az előrejelzés szempontjából a tiszai állo­mások adatai. Egyébként itt is ugyanaz a baj, mint a Dunánál, kerülő utón — Kassán és Ujhelyen át — tudják meg őket, mire tehát a reggeli vízállás dél­után hat óra felé Budapestre ér, már alig használható. Még ennél is rosszabb volt, mint a közös árvizek esete is bizonyította, a román megszállás alatt levő területek árvizjelző szolgálata: a románok nem feleltek meg még annak a kevés jelen­tési kö’elezettségükne's sem, amelyet annakidején magukra vállaljak. Addig is, mig újra Pestre fut valamennyi egy­kor magyar folyó valamennyi állomásá­nak vizallás-adata, a magyar kormány­nak erélyes lépéseket kellene tenni az utódállamoknál.hogy akölcsönös vizjelző szolgálatnakTrianonban hiányosan meg­állapított kötelezettségét kellően kiegé­szítsék, illetve, hogy a vállalt kötele­zettségnek tényleg eleget is tegyenek. Ezirányban egyébként mír a körösi ár­vizek óta is jelentős lépés történt Az érdekes előadást követő felszóla­lások során ugyanis Tellyesniczky Já­nos az Országos Vízépítési Igazgató­ság főnöke, a szakosztálynak bejelen­tene, hogy a románok, okulva a szo­morú tap.sztalatokon, Ígéretet tettek, hogy ezentúl lelkiismeretesebben fog­ják a maguk vizjelző szolgálatát ellátni és ezentúl rendszeresen közük majd a Migyarorszagol érdeklő vízállásokat. Jókai növényismerete. I (Folytatás.) Jókai a növényekre vonatkozó dől - dósban csak ritkán téréi a valóságtól. Vannak olyan állításai, amelyek első pillanatban gyanúsaknak látszanak, de mindazonáltal mégis helyesek így pél­dául a „Fegyvertelen“ című eibészélé­­sében azt irta, hogy a cserkesz az Amarantus paliidusból salétromot főz a lőporhoz. Utánajárva ennek, megtudjuk, hogy ez a növény Tauriában nő és gazdag kálisalétromban. Jókai tehát iga­zat mondott. Más példa. „Észak honából“ cimü elbeszélésében azt mondja, hogy a rózsa­olajat indiai bakszakállal hamisítják. Vájjon igazat mondott-e Jókai? Igazat mondoti, mert a rózsaolaj hamisítására használt Andropogon schoenantus való­ban Kelet-Iindiában terem. Jókai az Andropogon szót bakszakállnak fordí­totta. Nem tudtam azonban megfejteni a sárga kassai rózsa jelentését, melyet kétszer is említ (Névtelen vár, Enyim, tied övé). Diószegi kassai rózsának a Lychnis coronariát nevezi. Ennek a virága azonban piros és különben sem alkal­mas diadalkapuk készítésére, mint amely célra a „Névtelen vár*-ban haßz-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents