Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-02-02 / 14. szám

Negyvenhetedik évfolyam. 14. szám. Kedd, 1096, február 8. E15fiieté*i ár csehszlovák értékben: Helyben ég vidékre postai szétküldéssel: Kgésx évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 160 Kö. Egyes szám ára t 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAT JÓZSE Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 89,, Megjelenik hetenkint háromszor i kedden, csütörtökön és szombaton. Komárom, —febr. 1. A koalíció gyönyörű egyetértése a politikai aréna színfalai mögött igazán megindító látvány. Amit a szociáldemokrata párt és a néppárt müvei, az valóságos cirkuszi elő­­birkózás látványosságát nyújtja. A szenátus elnöksége körül folyik az ádáz viaskodás már a választás lezajlása óta, most pedig a harcba újabb csatakiáltások vegyülnek a tisztviselő törvényjavaslat miatt, amelyen s^m a tizenkettes, sem a huszon^yes bizottság nem tudott megegyezni és a törvényjavaslat, amelyet január elsejére Ígértek a tisztviselőknek, még februárban sem kerül tető alá. A tisztviselő törvényjavaslatnak nincsen fedezete. A cukor fogyasz­tási árát kellene felemelni húsz fillérrel, hogy az adóemelést a kö­zönséggel fizettessék meg, de erre nem hajlandók a szociáldemokra­ták, akik, úgy látszik, szeretik a cukrot, mert a húsos fazekak kö­rül megjött a jó étvágyuk. A nem­zeti szocialisták, akik nem állhat­ják a papokat, azért k?ptak hajba a néppárttal, mert a tisztviselő ja­vaslatban a papok fizetésének ren­dezését is felvették. Svehta tudo­mánya is fe'mondja a szolgálatot, pedig a kompromisszumok mestere öt esztendő alatt ugyancsak meg­tanult minden politikai manirt. ígéreteket tett jobbra, Ígéreteket tett balra és igazat adott mindegyiknek. Pedig hát az igazság csak egyféle lehet, ha pedig nem egyféle, az csak olyan koalíciós igazság. A szenátusi elnökség ügyében makacsul néznek farkasszemet a szocialistákkal és szociá'demokra­­tákkal és ezeknek a derék urak­nak a háta ludbőrzik, amikor arra gondolnak,hogy az örd >ngős Svehla az agyafúrt eszével ki t^ái egyezni Hlinka pártjával és ők a koalíció mostoha gyerekei találnak lenni, akik a kenyerükre nem kenhetnek olyan vastagon vajat, mint a nép­pártiak. Kitelik tőlük, hogy össze­kapnak a vajaskenyéren. A parlamentet igy nem lehet összehívni sem január 26-ára, sem február 16-ára. A német szociál­demokraták pedig már 120 aláírást gyűjtöttek össze és kérvényben kö­vetelik a parlament összehívását. Ez a parlamenti ülés pedig ismét viharosnak Ígérkezik, hacsak a néppártot le nem tudja szerelni a Hradzsin. Szóval a belpolitika vi­zei tajtékos hullámokat hömpöly­­getnefe. Nem működik a parlament, nem működik a hatos, a tizenkettes és a huszonnégyes bizottság Svehla akarata szerint. Rosszul kezdődik az uj hat esztendő. Hát még a jövő év, amikor az elnökválasztás is előre­láthatólag napirendre kerül. Ez a koalíciós kormányzásnak a tükre, amely szerintük a demokráciát egyedül képes biztosítani. Ezt a demokráciát nyögjük mi, akik nem igy képzeltük el a demokráciát. A koalíció csendes marakodása köz­ben jönnek létre a kompromisszu­mos törvények, az egyiket áteresz­tik a másikért. Kiegyeznek néha­napján egymásközt a koalíciós test­vérek, hogy ismét hajbakapjanak. = A képviselőhöz azonnali összehí­vása. A német szociáldemokraták tudva­lévőén indítványt szerkesztettek, amely­ben kérik a kép dselőháznak azonnali összehívását. A javaslatot az ellenzék tagjai már aláírták, de hogy az összes k pviselők kétötöde együtt legyen, szük­ség voit még több aláírásra. Az ellen­zéki javaslattal foglalkozott a szlovák néppárt is és egyhangúan csatlakozott ahhoz, úgy hogy most már a szlovák néppárti képviselők aláirásá/al biztosítva van a szükséges aláírások száma. Hlinka pártjának ezen határozata nagy megle­petést keltett a kormánypártok köreiben, mert ezek azt hitték, hogy mivel elő­zőén arról is határozott a szlovák nép párt, hogy a kormánnyal felveszi a tanácskozásokat, a képviselőház össze hívásának kérdésében az ellenzék nem számith t Hliakáékra. A csehszlovák sajtóiroda ugyan azt írja, hogy az ellen­zék javaslatára nem volt szükség, mert a képviselőház elnöksége önként máris egybehívta a képviseiőhazat, ez azonban téves, mert noha február 16 ra össze is hivták a pirlamentet az ellenzéki javas­latra a házszabályok 40 § ának értel­mében most már azonnal kellene össze­hívni a képvise'.őházat. Bármint fogja is föl a hivatalos kormánytudósitó ezt a dolgot, az bizonyos, hogy ebben a kérdésben ismét a legimpozánsabb egy­ségesség jelentkezik az összes ellenzéki pártoknál, amit sem letagadni, sem er­kölcsi értékében kisebbíteni nem lehet. = A hivatalnobjavasiat és a kongrua. A hivatalnok és tisztviselők fizetésren­dezésére vonatkozó javaslatból nyilvá­nosságra került rendelkezések közül különösen nagy meglepetést kelteit a lelkészek kongruájára vonatkozó intéz­kedés, amely különösen a cseh szo­­ciáiisíákból vádolt ki elkeseredett el­lenvéleményt. A cseh szociálisták any­­nyira mentek, hogy Nősek belügymi­nisztert azzai vádolták meg, hogy ön­hatalmúan és minisztertársai tudomása nélkül csempészte be a javaslatba. Nősek védekező válaszában kijelentette, hogy a javaslatnak ezt a részét már Maikovics szociáldemokrata iskolaügyi miniszter működése alatt kidolgozták, de különben saját iniciativájából is ki­dolgozott volna hasonló javaslatot, a mely teljesen megfelel pártja vallásos szocialista irányzatának. A kongrua ügye nagy port vert föl és heves tiltakozá­sok hangzottak el a cseh szocialista párt tagjai részéről az ellen a politikai tizenkettes bizottságban is. = A kisantant konferenciája. A kis­­anlant, mely az utóbbi időben sűrűn ad hirt magáról, február 20 án tartaná konferenciáját, hogyha a tagállamok között meg volna az a bizonyos egyet­értés, amelyet oly nagy hangon szok­tak különösen a cseh sajtóban han­goztatni. Most azonban ugylátszik, hogy Csehszlovákia is aggodalommal tekint a konferencia elé, amelyet a buka­­resii jelentések szerint azért kellett el­halasztani, mert attól tartanak, hogy Románia az értekezleten szóba fogja hozni azt a mozgalmat, amely azorosz­­cseh-jugoszláv blokk létesítésére irá­nyul. Az értekezlet határidejének há­­romizben történt elhalasztása is arra enged következtetni, hogy a különböző érdekű három állam között alapvető kérdésekben súlyos ellentétek támad­tak. Szó van arról is, hogy a konfe’­­renciát előbb tartsák meg, e tekintet­ben azonban a román kormány még nem nyilatkozott. A kisántánt államai között csak egy kérdésben van egyet­értés, abban, hogy Magyarország fej­lődése elé minél nagyobb akadályok gördittessenek, de nem lehetetlen, hogy egy olyan nagy horderejű politikai kér­désnél, mint amilyen az orosz-cseh­­jugoszláv blokk, Románia kényszerítve lesz revideálni a kisántánlban edoglalt egész álláspontját, ami könnyen a kis­ántánt fölbomlására vezethet. Érdekes, hogy a belgrádi Vreme c. lap vezető helyen foglalkozik a kisántánt konfe renciájának napirendjével és ezzel kap csolatban a lap megállapítja, hogy a külügyminiszterek első sorban a buda­pesti frankhamisilási afférra!, továbbá a szovjethez való viszonnyal kell, hogy foglalkozzanak. Azonban inig ez utóbbi kérdésben minden ország saját helyze­tének megfele'ően járhat e>, addig a magyar kérdésben végleges és széles­körű megegyezésre kell jutniok. A lap szerint Magyarország megmutatta, hogy nem csak "szomszédainak, hanem az egész világnak(I) ellensége és a cikk­író annak a véleményének ad kifeje­zést, hogy az affér után a hatalmak talán több figyelmet fognak szentelni a kis ántánt jelentéseinek Ami egyéb ként ismételten nyílt beismerése annak, hogy a kisántánt nyíltan és titokban állandóan intrikái a szétdarabolt, sze­rencsétlen ország ellen. = Nem lesz nyelvrendelet? A leg­felső közigazgatási bíróságnak ismere­tes döntése következtében a cseh sajtóban elterjedt a hir, hogy a kormány elha­tározta a nyelvtörvény végrehajtására vonatkozó rendelet kiadását. A kormány németnyelvű félhivatalosa úgy értesül, hogy az nem felel meg a tényeknek. A lap szerint ez az ügy a parlamenti ülésszak előkészítésére és az előkészi tett anyag terjedelmére való tekintettel jelenleg nem szerepel a koalíciós pár­tok megbeszélése anyagában. Az elabo­­rálum átdolgozásáról jelenleg szó sincs — A magyar—csehszlovák kereske­delmi szerződ ás. Egyik budapesti iap munkatársa beszélgetést folytatott Vav­­recka budapesti csehszlovák követtel,aki a Magyarország és Csehszlovákia kö­zött létrehozandó kereskedelmi szerző dés tárgyalásairól a következőket mon­dotta : A kereskedelmi szerződésre vo­natkozó tárgyalások tavaly őszkor sza­kadtak meg a második olvasás fázisá-' ban. Közben azonban választások vol­tak és az új átcsoportosulás következ­tében új gazdasági programm vau ke­letkezőben, ameiyrői a pártok rövidesen megegyeznek egymással s akkor azután újra foglalkozni fognak a kereskedelmi szerződés eddigi tárgyalásainak ered­ményével. A követ figyelemre méltó jelenségnek tartja, hogy az uj kereske delmi miniszter épen Dvoracsek lett, aki a múltban is vezette ezeket a tár­gyalásokat, ez mindenesetre kezességet nyújt arra nézve, hogy a tárgyalásokat, mihelyt a kellő alap meglesz, újra meg­kezdjék a két állam között. Ä követ egyébként megcáfolta azokat a híreket, melyek szerint a tárgyalások megszaki tásának oka a két állam közölt fenn­álló feszültségben volna keresendő. — Két lókötő, hit betyár, Seifert leg­újabb magyar nótája, két másik dallal jelent meg. Kapható kiadóhivatalunkban. Korridor a Duna mentén Komárom, — február 1 A csehszlovák nacionalista kormány­nak egyik frivol alkotása volt a föld­reform. amelynek a legsovinisztább szempontok érvényesülésével megalko­­tott tö vénye a végrehajtás alkalmával az igazságtalanságok és súlyos sérelmek egész tömegét szaporította fel s külö­nösen a nemzeti kisebbségek vidékein hívta ki maga ellen a méltán érzett elkeseredés hangját. A nemzeti kisebb­ségek megsemmisítésére irányuló poli­tikának egyetlen egy törvéi y sem nyúj­tóit akkora teret, mint a földreform, amely amellett, hogy az intenzivebb gazdálkodás bázisait a nagybirtokok fóldarabolásáva! szétrombolta, tisztán nacionalista elvek érvényesülésével kol­dusbotra juttatja azokat a gazdasági munkásokat, akik a nagybirtokon nyer­tek azelőtt megélhetést. Nem kell mesz­­szire menni erre nézve példákért, a Csallóközben eddig végrehajtott földre­form szomorú következményei a közel szomszédban lesújtó képet nyújtanak. Pedig Sziovenszkóban, — amint Hodzsa dr. földmivelésügyi miniszter mondja — a földreform voüaképen csak most kezdődik és egyik kormány­­lapnak leadott nyilatkozatában utal a szlovenszkói különleges helyzetre, ami maga uián vonja azt, hogy Szioven­szkóban a kolonizálásL másképpen keil végrehajtani, mint ahogy eddig történt. Hodzsa szerint nemcsak gazdasági, hanem politikai szempontokat is figye­lembe kell venni, mert „magyarok lak­ják Szlovenszkó Dunamr-nti részét. Államérdek tehát, korridort tenni a Duna felé Párkány és Komárom irá­nyában. Arról van szó, hogy teljesen birtokunkba vegyük a Dunát és a du­­namelléki termő földet és hogy az igy adódó lehetőségeket a legteljesebb mértékben kihasználjuk.“ Így beszél ismét Hodzsa Milán őszinte megnyilatkozásában és a magyarság­nak ez a halálos ellensége újra meg­világítja a földreform tisztán politikai célját, amelyet eddig is úgy hajtottak végre, ahogyan azt a nacionalista kor­mány céltudatosan megalkotta. A föld­reformot tehát úgy kezeli a kormány, mint kolonizáló eszközt, amellyel ed­dig a magyar vidékeken egyes cseh szigeteket létesítettek, ezentúl azonban az egész Duna mentét kolonizációra fogják fölhasználni. Korridor kell Hod­­zsának, amit csak úgy érhet el, hogyha Párkánytól Komáromig a színtiszta ma­gyarok földjét felosztja azok között, akiket „államalkotó“ elemeknek tarta­nak, bár az kérdéses, hogy azelőtt foglalkoztak e valamikor földműveléssel. A földreiorm a politikai érdemek meg­­jutalmazását is felvette feladatai sorába és elképzelhető, hogy milyen módon fogják azt itt a legmagyarabb vidéke­ken végrehajtani, hogy kitűzött céljukat elérjék. Valóban nagy önhittség kell ahhoz, hogy az eddigi tapasztalatok után még mindig az a gondolat vezessen egyes magyargyülölő cseh politikusokat, hogy a magyarságot meg kell semmisíteni, ki kell Iába alól huzni a főidet és arra kell kényszeríteni, hogy vándorboltal kezében kényszerüljön elhagyni azt a rögöt, amelyhez ősei vére és könnye tapad s amely évszázadokon át életet adott 1 . . . Hodzsa terve ellen föl kell rázni a magyarságot és mindazoknak, akiket a magyar nép vezéreiül állított, tiltakoznia kell az újabb veszedelem ellen! Ha a kormány előtt hiába a til­takozó szó, akkor elő kell terjeszteni az arra hivatott nemzetközi fórum előtt, hogy elhárítsák a magyarságra váró

Next

/
Thumbnails
Contents